Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-18 / 114. szám

Döntő ér a beruházásoknál Avatási ünnepség Kiskörén. Május 16-án avatási ünnepséget tartottak Kiskörén. Befe­jeződött a Tisza II- vízlépcső első építési üteme. Képünkön: üzemben a most felavatott létesítmény duzzasztóművé Mesterségek dicsérete V asbetonszerelő — 1952. április 8-án lettem építőipari tanuló. Valaki azt mondta, .hogy a vasbeton szakmában jól lehet keresni. Ezért ide jelentkeztem. Más­fél évig tartott az iskola, eleinte itt Salgótarjánban, az­tán levitték minket Mohács­ra. Ott foglalkoztunk először a különféle szerkezetekkel, a vasbeton fontosságával. Azóta itt dolgozok Salgótarjánban. A vásártéren kezdtem, aztán a megyei tanács mögött dol­goztunk, meg a Péoskő utcá­ban. Most például az Arany János úti építkezésen, de vol­tam közben Vízválasztón is, mindenütt, ahol szükség volt rám. Manapság már nem lehet elképzelni az építészetet vas­beton qélkül. Nemcsak a ma­gas házaknál, az építészet minden területén nélkülözhe­tetlen a vasbetonszerkezet. Az tartja össze a házat, olyan az épületben, mint a testben a csont. Szeretem ezt a mun­kát, szépek a szerkezetek, és kétszeres az örömöm. Nagyon jó érzés, amikor egy-egy váz elkészül, nagy öröm, de még nagyobb az, amikor az ember a kész új házat látja. Kará­csonykor itt volt a két kislá­nyom, és ahogy sétáltunk a városban, mutogattam a há­zakat, ezen -is dolgoztam, azon is, nagyon büszkék vol­tak az édesapjukra! Igaz, a munka nem köny- nyű. Vassal kell dolgozni és az súlyos anyag. Egy-egy pillér váza lehet akár egy mázsa is, és az idomok ki­alakításához Is erő kell. Igaz, vannak már hajlítógépek, ké­zi a vékony, és elektromos meghajtású a vastag anya­gokhoz, de a vázdarabokat dróttal kell összekötözni, hogy megmaradjanak a helyükön, míg a beton meg nem köt Most már daru emeli a ne­héz szerelvényeket, de régen csigával, kötéllel húztuk fel őket. A laposfogó azért a ré­gi maradt, azt nem lehet he­lyettesíteni semmivel. Szabad ég alatt dolgosunk, így sokat nehezíthet munkánkon az időjárás. Nyáron kilenc és fél, télen nyolc és fél óra a munkaidő. Különösen télen nehéz. Az idő is hideg, meg a vas is. Mostanában adnak ugyan kesztyűt, de nem tu­dunk vele dolgozni. Szokat­lan, ügyetlennek érzi magát benne az ember. A sok ne­hézségért csak az kárpótol, és az kárpótol igazán, hogy látom a felnövekvő várost, a sok új házat. Én itt lakom, a családom meg Csesztvén. 1959-ben ad­tam be a lakáskérelmem, az­óta sok lakást felépítettem, de nekem csak nem jutott Pedig jó lenne már együtt élni a családdal. Hogy mi a hobbym? A gyerekek. Két kislányom van. Ha nagyon sok a szabad időm, elmegyek az édesapámhoz, aki vadőr és vadász. Szeretem a természe­tet is. Elmondta: Cseródi Mihály, a Nógrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalat 37 éves vas­betonszerelő brigádvezetője. Lejegyezte: — gáspár — iái IIÜH Gondolt egyszer egy na­gyot. Nyolc évvel ezelőtt ki­kérte a munkakönyvét a Volán Vállalattól. Búcsút in­tett a hivatásos gépkocsive­zetői pályának. Nyugodtabb munkára vágyott, közelebb a családhoz. Nem volt könnyű elhatározás. Kovács Gábor sokat gondolkozott, amíg döntött Hiszen a szurdok­püspöki Béke Termelőszö­vetkezetben nem keresett háromezer-ötszáz forintot ha­vonta, mint a közlekedési V, Klímovics: iMerész felajánlás Intézetünk kollektívája kitűnően viselkedik. Mi voltunk a kezdeményezők, az élenjárók. — Hogy miben? Elsőnek határoztuk el, hogy „nem fogjuk kínozni az állatokat, a madarakat, a bogarakat”. És ezt. ké­rem, be is tartottuk. Hírünk eljutott a televízióig. Egy adásban szinte áradoztak ? ólunk. És ki volt az első. aki elhatározta, hogy meg­tanulja a Tejútrendszer­től 42 fényévre levő csil- lagocslca nomád lakóinak a nyelvét? Természetesen mi!. A mi kedves kis kollektívánk. Erről még az újságok is beszámoltak. Mi szerveztük az „Éjfél után nem ordibálunk. huli- gánkodunk” mozgalmat is. Ebben eleinte sokan nem hittek. A hitetlenkedök számára speciális összejö­vetelt rendeztünk. Éjféli huszonnégy óráig énekel­tünk, zajongtunk. de éjfél után egy mukkot sem hal­lattunk. Fedor Fedorics, az igaz­gatónk nyilatkozott a rá­diónak is. Elmesélte, hogy milyen mély némaságról tettünk tanúbizonyságot. Kezdeményezéseinkért a trösztnél is tisztelték kol­lektívánkat. Minden ne­gyedév végén prémiumot kaptunk. Újévkor pedig el­nyertük a vándorzászlót is. Két évig legyőzhetetlenek voltunk. Békességben él­tünk. Ám Szundovszkij nem tartott ki a végsőkig. Az egyik gyűlésen szót kért. És kapott is.' Kiment a szó­noki emelvényre, ivott az igazgatónak odakészített pohár vízből és eképpen kezdett szónokolni: — Azt ajánlom, hogy a következő negyedévre ve­gyük fel vállalásaink közé azt is. hogy munkahelyün­kön néha dolgozunk is, hogy ne felejtsük el egé­szen a munka fogásait! Meghűlt mindnyájunk­ban a vér. A gyűlésünkön ugyanis ott voltak a tröszt­től és képviseltette magát a sajtó is. A főnökség kitörő taps­sal fogadta az indítványt. Az újságírók jegyeztek a noteszeikbe. Nekünk pedig ezután nem volt más vá­lasztásunk, mint megsza­vazni az új vállalást. Most aztán nyögjük is. Majdnem minden nap ne­künk is úgy kell dolgoz­nunk. mint mindenki más- najc. És ráadásul kizáró­lag a fizetésért. Jutalmak, prémiumok nélkül. Már-már hasonlítunk egy normális, hétköznapi kol­lektívára. Fordította: Sigér Imre Egymasrauftsltsiig — együttműködés Könnyebbé vált a saját otthon megszerzése Az építőipar munkájával fontos feladatokat old meg. Érthető, hogy az emberek ér­deklődésének középpontjában áll tevékenysége. Különösen így van ez most, amikor hal­latlan ütemű fejlődés megy végbe. Tervezők, kivitelezők mun­kája nyomán megváltozik, át­alakul a falvak, városok arcu­lata. Az építőknek van mivel büszkélkedniök. hiszen a rá­juk háruló teendők nagy ré­szét eredményesen elvégezték. Mindehhez sokat segített a pártnak és a kormánynak a beruházási tevékenység haté­konyságának javítására hozott határozata, az ennek nyomán tett intézkedések. Csökkent a feszültség Lehetővé vált a beruházási piacon levő feszültség csök­kentése, lényegében megszűnt az építőipari kapacitáshiány, csökkent az építtetők kiszolgál­tatottsága, ugyanakkor olyan nyomás alól szabadultak fél a kivitelező vállalatok, melynek nem tudtak teljes egészében eleget tenni. A megye építőipara kedve­ző irányba fejlődik. 1972-ben változatlan áron számítva is 5 százalékkal nőtt a termelé­se. 1973 első negyedévében 26 millió forinttal termeltek töb­bet az építőipari vállalatok, szövetkezetek, mint a múlt év azonos időszakában. Az át­adott lakások száma egy év alatt kétszeresére emelkedett, 1971 és 1972-ben 3542 családi otthont adtak át- Javult a termelékenység, nőtt a nyere­ség és a munkások álagkere- sete. Az építeni szándékozók egy­re inkább felismerik a gazda­ságos tervezés fontosságát, egyes objektumokra döntéselő­készítő tanulmányok készül­nek, több variációs lehetősé­gek közül választanak. A ki­vitelezés előtt tisztázzák a vi­tás kérdéseket. Néhány terü­leten a pártszervezetek kezde­ményezték a beruházások megvalósításában résztvevő vállalatok szocialista munka- kapcsolatainak továbbfejlesz­tését. A hiánymentes műszaki átadások érdekében előzetes felülvizsgálatot, havonként közös vezetői megbeszéléseket tartanak. Szocialista szerződést kötöttek például a Salgótarján Brezina-lakótelep határidő előtti átadására. Arról sem lehet elfeledkez­ni, hogy egyes helyeken nem javult kellően a beruházások előkészítésének színvonala, lassan halad az üzem- és munkaszervezési tevékenység korszerűsítése, hosszú az épí­tési idő, kedvezőtlen a gépki­használás, laza a munka, és technológiai fegyelem. Csak kismértékben tárták fel és hasznosították a társ­szervek jobb együttműködésé­ben levő tartalékokat. Előtérben a hatékonyság Ez évben a lakosság ellátá­sa szempontjából fontos köz- intézmények. művelődési, egészségügyi, kereskedelmi^ lé­tesítmények építése kezdődik el, vagy fejeződik be. Az épí­tőipari vállalatok, szövetkeze­tek dolgozói úgy tervezik, hogy az idén — eleget téve az igényeknek — csaknem 2,5 milliárd forint értékű felada­tot végeznek el. Tartják a la­kásépítés ütemét (2003 darab lakás fölépítésével), felkészül­nek a kedvezményes munkás- lakás-építési akció beindításá­ra, A párt KB állásfoglalása alapján a kormány módosítot­ta a magánlakás-építés pénz­ügyi és hitelfeltételeit. A dol­gozók számára hozzáférhetőb­bé és anyagilag könnyebbé te­szi a saját otthon megszerzé­sét. Az akciókban résztvevők jelentős szociálpolitikai ked­vezményben részesülnek. A társvállalatok szocialista brigádjai arra törekednek, hogy közös erőfeszítéssel- egy­mást segítve elhárítsák az akadályokat, csökkentsék az elmaradást, és tervszerű mun­kával biztosítsák a FÜTŐBER, a vegyigépgyár, a kábelgyár és a pásztói kötöttárugyár ez évi befejezését Tovább foly­tatják az olyan jelentős üze­mek rekonstrukcióját, mint a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek, a síküveggyár és a bá­nyagépgyár. Ezt úgy kell el­végezni. hogy a termelés fo­lyamatosságát az építési mun­kák ne zavarják. Az építési célok megvalósítása során mindinkább előtérbe kerülnek a gazdálkodás hatékonyságá­nak követelményei. Nem cse­kélyek a tennivalók a mező- gazdaságban sem. ahol tovább folytatódik a szakosított szárvasrBarhatelepek építése, elkezdődik Szécsényben a kor­szerű takarmánykeverő és egy lucernaliszt üzem beruházása. Mában a holnapqf Minőségi változásnak kell bekövetkeznie a beruházások vállalati kezelésében. Több millió forintos építési feladat megvalósításában felelősséggel dönteni csak úgy lehet, ha az üzemek rendelkeznek a hosz- szú távú piaci igények ismere­tével, keresik, kutatják saját lehetőségeiket, vizsgálják, hogy milyen gyorsan térülnek meg a befektetett anyagi esz­közök és hatására hogyan ja­vul a vállalat eredményessége, a dolgozók élet- és munkakö­rülménye. Az új ipartelepeknél ered­ményesebb munkával kell megteremteni a további gépi, technológiai fejlesztés lehető­ségeit. A vállalati döntések lé­nyeges eleme legyen a fele­lősség. A munkások, mérnökök segítségével tárják fel a szer­vezéssel elérhető fejlesztési megtakarításokat. A szemlélet- változás, a racionálisabb gon­dolkodás is hozhat újabb si­kert. A beruházások megvalósítá­sában résztvevő vállalatok kollektívái és felelős vezetői akkor tesznek jó szolgálatot a közösségnek, ha a kapkodást, szervezetlenséget elkerülve, törekednek a lakóházak, üze­mi csarnokok, üzletek határ­idős befejezésére. Csökkentik a gondatlanságból emberi hi­bákból adódó késéseket. Felesleges viták nélkül Ezért az eddiginél gyümöl­csözőbb együttműködésre, jobb munkakapcsolatra van szük­ség a beruházásokon dolgozó szervezetek munkásai és veze­tői között. Ezt követeli egy- másrautaltságuk. / Váljanak rendszeressé a szocialista szer­ződéskötések. az ebből adódó tennivalókat közös felelősség­gel alakítsák ki. Ne pazarolják az időt felesleges vitákra, vélt érdekek képviseletére. S hogy élő legyen a közös ver-- senyvállalás, biztosítsák a lel­kiismeretes ellenőrzés és rend­szeres értékelés lehetőségét. Számtalan területen kínál­kozik mód arra, hogy a válla­latok gazdasági kapcsolataikat fejlesszék. Mindenekelőtt az anyagellátás, előregyártás, a befejező munkák, a gépki­használás közös megszervezé­sében. helyi anyagok haszno­sításában. Az Összefogással, a szorgal­mas építőmunkások cselekvő­készségének kibontakoztatásá­val sikerrel lehet megvalósíta­ni a középtávú tervidőszak' beruházási feladatait. S. I. Töretlen életút vállalatnál. Hazakerült, hu­szonhárom évesen. Kapott egy K—25*ös trak­tort. Másfél éven át jóban- rosszban együtt élt a géppel. — Különösen a tavaszi ve­tést, és a májusi lucerna- kaszálást szerettem — em­lékezik vissza. — A gépem soha nem hagyott cserben, pedig akkor még csak egy szerelőnk volt — teszi hoz­zá, nem kis büszkeséggel. Másfél év alatt megismer­kedett az új környezettel, őt is megismerték, vezetők és munkatársak. Egy Csepel tehergépkocsira került. Napi két fordulóban zöldárut szál­lított Ceglédre és vissza. De a 14—16 órás szolgálat sem fogott ki a fiatal, kemény gépkocsi vezetőn. — Csak azért, mert otthon pihentem, és naponta főtt ételt ettem — adja a dolog nyitját. Más feladatokat is ellátott. A selypi cukorrépa-szállítás sem volt gyerekjáték. Haj­naltól alkonyaiig taposta a gázpedált. Szorgalmasan és szerényen dolgozott, ez nem kerülte el a szövetkezet ve­zetőinek figyelmét. Döntő változást jelentett életében, hogy az egykori szocialista brigádvezetőt ki­nevezték gépcsoportvezető­nek. Sok milliós értékű erő- és munkagépet bíztak a fel­ügyeletére. Miért esett rá a választás? — Mert láttuk, hogy nagy gyakorlata van, ért a gépek­hez. Szereti a masinákat. Szervezőkészsége, szorgalma is mellette szólt. Ma sem választhattunk volna jobban — beszélt a hat évvel ezelőt­ti eseményről Holecz Béla elnökhelyettes, a közös gaz­daság párttitkára. — Örültem is, féltem is — idézte lelkiállapotát Ko­vács Gábor. — Semmiképpen nem akartam, hogy csalód­janak bennem. Annyit fut­kostam, hogy fél év alatt a ruha bő lett rám. Minden munkaműveletnél ott akar­tam lenni. Ehhez egy öreg Danúvia Volt a segítőtársam. A kezdeti nehézségeket lassacskán legyűrte. A gép­üzem a szövetkezet egyik legfontosabb ágzatává vált. Árbevételi tervét hosszú éve­ken át mindig túlteljesítette. Tavaly például százezer fo­rinttal, azelőtt még többel. A gépüzemet nem véletlenül nevezik a szövetkezet „szí­vének”. Szurdokpüspökiben nem kis érclemei vannak ab­ban, hogy a közelmúltban elnyerték a megtisztelő „Ki­váló Termelőszövetkezet” cí­met. A gépüzemben megta­lálja számítását a harminc­öt—negyven dolgozó is. A borítékban látják, hogy ér­demes jól dolgozni. A szerteágazó gépüzem irá­nyítása egész embert kíván. De Kovács Gábornak még emellett is jut ideje más tennivalók ellátására. A szö­vetkezetben helyettes párttit­kár, vezetőségi tagként is hallatja szavát. Munka mel­lett tanul. Pásztóra jár má­sodik gimnáziumba. Egyene­sen csoda, hogy emellett te­levízió nézésére, kirándulás­ra is marad ideje. Életútja töretlen. A közel­múltban kitüntették. Kovács Gábor, a Mezőgazdaság Ki­váló Dolgozója lett. Nyolc, munkában eltöltött szorgos év kellett hozzá. Rozgonyi István KŰGRAD - 1973- május 18., péntek 5

Next

/
Thumbnails
Contents