Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-11 / 84. szám

X Új traktorosok Sztancsik László szurdokpüspöki résztvevő kitűnően vizsgá­zott, szövetkezete büszke lehet rá. Képünkön: az újdonsült traktoros munkagépszerelés közben (Fotó: Fodor Tamás) Mint felbolydult méhkas, olyan volt a napokban a gép­műhely udvara. A háromhónapos traktorostanfolyam részt­vevői vizsgáztak Karancskesziben. Nyíri Béla tanfolyamve­zető a vizsgát megelőző percekben az oktatási rendről mon­dotta: — A bentlakásos tanfolyam január 8-án kezdődött. Ka­rancskesziben ennek már nagy hagyománya van. A résztve­vők erő- és munkagépelemekből — gyakorlatból, munka- védelmi kérdésekből, vezetési gyakorlatból kaptak képzést. A 407 órás tanfolyamon igyekeztünk szélesíteni politikai látólto- r ükét is. A tanfolyamot 25-en kezdték el. Időközben 5-en lemor­zsolódtak. A résztvevők között akadtak idősebbek és fiata­labbak egyaránt. Zömük középkorú. Volt közöttük fejőgu­lyás, gyalogmunkás is. Erdélyi István Varsányból érkezett, valamikor fogatos volt. Az ostomyelet felcserélte a sok lóerős géppel. Az oktatók egyöntetű véleménye szerint a trkatorosjelöl- tek szorgalmával nem volt különösebb baj. Az idősebbek a gyakorlati, a fiatalabbak az elméleti kérdésekben bizonyultak jártasabbnak■ Azeminens tanulók innen sem hiányoztak. Kü­lönösen Sztancsik László szurdokpüspöki, Szőllős Barnabás karancskeszi és Dudás Ervin litkei szövetkezeti dolgozót tűnt. ki. Akadt néhány buktató is. Ezekről így summázta véle­ményét Kiszely Zoltán vizsgabizottsági tag. — A legnehezebb a munkagépek szakszerű beállítása, hiszen a traktor vezetése nem okozhat gondot. A szántás, ül­tetés, vetés és más műveletek sikere, a terméshozam nem kis mértékben ezen múlik. ' Mint az iskolában, úgy ezen a tanfolyamon sem hiány­zott a lámpaláz. Főleg a vezetési gyakorlatok során izgul­tak a hallgatók. Huszonhat órán át vettek részt a közúti forgalomban. Jártak Salgótarjánban is. Sejtet valamit, hogy senkit nem kellett megbírságolni. J A vizsgára körültekintő alapossággal készültek fel a traktorosjelöltek. Olyan elismert szaktekintély látta el a vizsgaelnöki tennivalókat, mint Karbuczki Károly minisz­tériumi szakfelügyelő. Pintér Sándor géptan szakos tanár pedig Pétervásáráról érkezett a vizsgára. A szakemberek elégedettek voltak a hallgatók felké­szültségével. A tanfolyam átlaga 3,4 volt, a vizsgán viszont 3.8-as átlagot értek el. Sztancsik László és Szőllős Barnabás igazolta az előzetes bizalmat. Minden tárgyból kitűnőre vizs­gáztak! A varsányi Erdélyi István ugyancsak elégedett lehe­tett a 4-es osztályzattal. A 20 résztvevő a vizsga után betanított traktorvezetői oklevelet kapott. A tinta még alig száradt meg rajta, máris következik az igazi próbatétel az új traktorosok számára —. a dimbes-dombos földeken. Rozgonyi István Megkezdték a sorozatgyártást A drezdai etefcbromotor- gyár és a nagyfoátonyi gép- üzem között tavaly megálla­podás született elektromoto­rok íorgói 'és ztaker csernek gyártására. Ezit követően el­készítették az első mintada­rabokat, amelyek jól vizsgáz­tak a német vállalatnál. így született a megállapodás arra a mintegy 7 millió forint ér­tékűidéi bérmunkára, amely­en a nagybátonyi üzem so­rozatban gyártja majd a for­górésztekercseket. Az első csaknem ezerdarabos szállít­mányt most útnak indították Nagybátonyból. A sorozat- gyártás tehát már megkezdő­dött a ldsterenyei póluste- kercsüzernben. Megvalósul-e a axarvaamarhaprogramt Sok múlik a gondozókon A ceredi termelőszövetke­zetben határozottan halad­nak a szarvasmarha-tenyész­tés magasabb szintű megvaló­sítása felé. A megye egyik legkorszerűbb tehenészeti te­lepével rendelkeznek. A kö­zelmúltban befejezték az ál­latok tbc-től való mentesí­tését. % A kiselejtezett tehenek helyébe kiváló minőségű jó­szágokat állítottak be. A ce-/ redi tehenészeti telepet közel ezerholdas, mesterségesen telepített legelő veszi körül. Az állatok legeltetését vil- lanypásztorral szabályozzák. A párt területi bizottságá­nak egyik jelentése ezt fogal­mazta meg: a tsz természeti adottságai, a takarmányter­mesztésre alkalmas dombos vidék elsősorban a szarvas­marha-tenyésztésre alkal­mas. A termelőszövetkezet vezetősége ennek megfelelő­en kidolgozta a középtávú fejlesztési tervét és megkezd­ték annak végrehajtását. A tenyésztés a tervszerű vezetői munkát nem nélkü­lözheti. Enélkül elképzelhe­tetlen a szarvasmarhaprog­ram megvalósítása. Legalább ilyen fontos azonban azoknak az embereknek a munkája is, akik közvetlen az állatokkal, foglalkoznak, tehát a gondo­zóké. Erre kerestünk mi pél­dát Cereden, az itteni szarvas­marha-tenyésztéssel intenzí­ven foglalkozó mezőgazdasági üzemben. A tehenészeti telep vezető­je Varga Alfonz. Végzettsége technikus. Sok gyakorlati ta­pasztalattal rendelkezik. A termelőszövetkezetben általá­nos vélemény, hogy a tehe­nészeti telep munkáját jól irányítja. Ma még alacsony a tejtermelés. Ennek oka, hogy a mentesítés következ­tében kicserélődött a jól te­jelő állomány. Tervük, hogy a jelenlegi kétezer literes te- henenkénti fejési átlagot há­romezer literre emelik. En­nek minden feltétele biztosí­tott a tsz-ben. A legeltetési viszonyok jók. Ha nem kap­nak az idén száraz nyarat, a jószág — a szükséges ab­rakolás mellett — megél a legelőn és jó tejtermelést is biztosít. Az elmúlt évben a nehézségek ellenére is az állattenyésztés 12 millió forin­tot jövedelmezett a közösnek. Az idén nagyobb feladato­kat kell megoldani, amely­nek sikere attól függ. hogy az állatgondozók, a betanított szakmunkások, hogyan hajt­ják végre a feladatokat. A te­lep vezetője elmondta, hogy kidolgozták a magasabb ered­ményekre serkentő ösztönző­ket. Ennek a legfőbb mérője, hogy a jószág mennyi tejet ad, milyen annak a minősé­ge. Ennek az alapvető feladat­nak a megoldása nagyon nagy figyelmet, hozzáértést és lel­kiismeretességet igényel az platót gondozó embertől. A munka már a borjúnevelőben kezdődik. Jelenleg 550 növen­déküszővel számolnak. Ezek­nek az üszőknek az előkészí­tése a tejtermelésre minden­nél fontosabb. Varga Alfonz azt mondta: — Az előkészítéstől függ, hogy milyen hasznossá vá­lik az állat. A telepvezető ezt azért hangsúlyozta, mert volt idő, amikor az előkészítőben levő állattól a gondozók megvon­ták a takarmányt. A tehenek­nek adták, hogy több tejet fejhessenek tőle. Ezt nagyon szigorúan ellenőrzik. A gon­dozók anyagi elismerésének egyik feltétele is, hogy a jó­szág jól előkészített legyen. Az előírásnak megfelelően táplálják az üszőket. Figye­lemmel kísérik vemhességre alkalmasságukat. Itt mulasz­tani nem szabad, mert a bi­ológiai folyamat levezetése egyúttal a tejtermelésre való átállást is jelenti. Az idejé­ben megtermékenyült állat után a gondozó jutalmat kap. A takarmányozásról már szóltunk. Említést kell tenni még arról, hogy a gulyások gondja az állatokat a lege­lőre terelni. Felügyelni, hogy gazdaságosan táplálkozzanak. Ügyelniük kell arra is, hogy semmi ne zavarja életüket a legelőn. Náluk az a szokás, hogy a major körül levő le­gelőről minden este behajt­ják a gulyát és az istállók­ban végzik el a fejést. Az állatok terelése is szakértel­met követel. Vigyáznak arra, hogy ne törje ma­gát a tehén, az istállóban könnyűszerrel megtalálja ál­lását. Ezt követi az állatok tisztán tartása, almozása. mo­sása és fejése. Egy gondozó­nak huszonöt tehenet kell Ce­reden ellátni. A gondozók munkájáról Varga Alfonz, a telep vezetője azt mondta: — Értenek a munkájukhoz, jó szakemberek, és ami a leg­fontosabb, javabeli emberek... A megalapozott szarvas­marha-tenyésztés után a to­vábbfejlesztés a legfőbb gond­ja a ceredi állattenyésztők­nek. Egy korábbi tanácskozá­son a tennivalókat így hatá­rozták meg: az állomány lét­számát növelik, ezzel párhu­zamosan a takarmányozás színvonalát is. A termelésre vonatkozólag is magasabb cé­lokat tűztek ki. Ez természe­tesen sok intézkedéssel jár. Elsősorban is a takarmány betakarításának teljes géoesí- tésével. A növekvő állatállo­mány elhelyezésére úi férőhe­lyek építésével. Ugyanis _a terv szerint a jelenlegi 1050 szarvasmarhával szemben, 1350 lesz az év végére. Eb­ben a hízóállatok is érten­dők. A szarvasmarhatartással Cereden is gond van. de mert ennek az üzemágnak létjogo­sultsága van, a tsz-ben, igye­keznek megoldani és kiala­kítani a korszerű tenyésztést. Ebben nagy szerepet játsza­nak a gondozók, akik nélkül elképzelhetetlen. a szarvas­marhaprogram megvalósítása. B. Gy. „Megfúrtak** a Tiszát A Túszára keresztül négf helyen kell távvezetéket épí­teni, földgáz, benzin és etilén, továbbítása érdekében. A szükséges földtani vizsgálatok elvégzésére a nógrádi szén­bányák földtani irodája kap­ta a megbízatást. Mind a négy helyen elvégezték a szükséges kutatófúrásokat a Tisza med­rében, és elkészült a javaslat Is, hogy milyen munkálaitok szükségesek ahhoz, hogy a távvezetékeket biztonságosan építhessék. A tanulmányt már eljuttatták a megrendelőinek. A földtani Iroda egyébként az első negyedéves négymilliós árbevételi tervét ötmillió 600 ezer forintra téliesítetté. Miért kevesebb az újítás ? A HVDSZ megyei bizottsága szerint nem sikerült előre lépni az újítómozgalomban. 1972-ben 66 újítást jegyeztek csak a naplóba. Ebből 36-ot fogadtak el és 28-at vezettek be. Újítói díjként 41400 fo­rintot fizettek ki, alig 50 szá­zalékát az előző évinek. Amennyiben minden üzem­ben újítási feladattervet kap­nak a dolgozók, meggyorsít­ják az újítások elbírálását, nagyobb társadalmi megbe­csülésben részesítik az újító­kat, a szocialista brigádok is vállalkoznak újításokra és hatásosabb lesz a propagan­da. akkor nagyobb eredmé­nyek születnek majd. Mai kommentárunk Fiatalok munkaversenye Nemregiben tanácskozásra gyűltek Ö6sze a megyeszék­hely ipari üzemeinek fiatal brigádvezetői, hogy megvitas­sák az ifjúsági szocialista munkiaverseny helyzetét, el­mondják tapasztalataikat és gondjaikat. A fiatalok munkaversen ye­nek lassan már hagyományai vannak. Megyénkben több minit kilencezren vesznek részt e nemes versengésben. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben a muníkaver- seny-mozgalom e formája gyors ütemben fejlődött, még nem mentes minden problé­mától, A dolgok eleje a vál­lalásoknál kezdődik. Néhány fiatalember az említett össze­jövetelen felvetette, hogy áp­rilis közepén még nem tud­ták megtenni a hrigádfel- ajánlásokat, mert nem isme­rik azokat a tényezőket, me­lyek alápján erre sor kerül­hetne. Igazuk volt ezeknek a brigádvezetőlkmek, hisz’ az ifjúsági brigádok munkaver- sera yenek első negyede csak formális körülmények között zajlik, jóllehet már bizonyos rutinnal rendelkeznek. Ez a tény arra mutat, hogy hiába a KlSZ-szervezet kezdemé­nyezése, ha ez nem találko­zik a gazdasági vezetők és a szakszervezet időbeni támo­gatásával. Ma már nem kell különö­sen bizonygatni, hogy az if­júsági szövetség termelési mozgalmad a szocialista mun­kaverseny sajátos és bevált formái. Jó lehetőséget bizto­sítanak a dolgozó fiatalok te­hetségének és képességeinek kibontakoztatásához, a szak­mai, politikai műveltségük fejlesztéséhez. A hármas fel­adatnak eleget tenni, a mun­kavégzés minőségileg maga­sabb szintű formáját jelenti. Év közben is sok új ifjú­sági brigád alakul, azzal a céllal, hogy bekapcsolódjon a munka ve nsen y -mozgalomba. Tapasztalat lanság utonái fogva csak botladoznak, segítséget várva valahonnan. Nagyobb támogatásra van szükségük, amit idősebb munkatársaiktól, de az üzem vezetőitől is re­mélnék. E területen bőven akad pótolnivaló. Nagy gondja a brigádta- goscnak a munkiaverseny értékelése is. Több alkalom­mal a KISZ-vezetőfc bevoná­sa nélkül tesznek javaslatot a címek odaítélésére és az ifjú­sági brigádok háttérbe szo­rulnak. A szocialista munkaverseny szervezéséért elsősorban a gazdasági és szakszervezeti vezetők felelősek. A KISZ- szervezettel együttműködve tudják mozgósítani a fiata­lokat, hogy kiemelkedő, átla­gon felüld munkateljesítmé­nyekkel, szakismereteik bőví­tésével fokozzák az idősebb munkásakkal való együttmű­ködést. Sz. Gy. Üj gyár, tanuló munkások IVaprói napra fejlődik, gya- 11 rapodik a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregysége. A községbe új út vezet. Már megszűnt az átjáró, apai ketté választotta az új üzemet. Az út másik oldalán is nagy be­tűk hirdetik: tanműhely. Ma már 620 ember dolgozik itt, kö_- zülük 530 a fizikai munkás. A megyében itt gyárják a legna­gyobb, legsúlyosabb acélszer- kezeteket. A gyárnak múltja alig van, jelene és még na­gyobb jövője igen. Az anyagi- technikai feltételek folyamato­san megteremtődnek. A sze­mélyi feltételek megteremtése legalább ennyire fontos, ha nem fontosabb. Vájom mit tesznek az utóbbiért? Erre a kérdésre kerestük a választ. — Túlzás nélkül mondha­tom, hogy szinte az egész gyáregység tanul — mondta elöljáróban Dariyi- István, a szakoktatás felelőse. Korábban már többször ír­tam arról, hogy a gyáregység dolgozói közül hányán men­tek Budapestre, az anyaválla­lathoz, elsajátítani a tenniva- valókat. A gyáregység jelen­legi dolgozói közül több mint kétszáz járta meg a pesti utat rövidebb-hosszabb időre. Ahogy itt megteremtődtek az oktatás feltételei, úgy szervez­ték a helyi átképzést. Új gyár új terméket jelen­tett, még a szakmunkás-bizo­nyítvánnyal rendelkezők szá­mára is. Ekkora vasszerkeze­tekkel, darukkal, hidakkal, vízelzáró zsilipekkel korábban nem volt dolguk. Ezt is meg Kellett tanulniuk. Még inkább tanulásra szorultak a bányá­szatból átkerültek és az új munkások. Nem véletlen, hogy az itt dolgozó munkások több mint fele tett már valamilyen szakmai vizsgát. — Műszakiakból szervező­dött a TIT német nyelvtanfo­lyama, 25 fős létszámmal. Ex­portra is gyártunk, külső sze­relésekről is szó van, amihez a nyelvtudás elengedhetetlen. Egyébként kötetlenebb temati­kával egy másik TIT-tanfo- lyam is van a műszakiak to­vábbképzése érdekében — új­ságolta a szakoktatás felelőse. Művezető-tanfolyam és szak- technikusképzés is folyik. Az utóbbiban jelenleg öten. vesz­nek részt, de már most na­gyobb az érdeklődés a jövőre vonatkozóan. Egyébként szak- középiskolában. esti, illetve levelező úton jelenleg a gyár­egység 30 tanulója tanul, és 15 jelentkező van már a jövő ok­tatási évre is. Befejezés előtt az előrajzolók tanfolyama. Összefoglaló vizsgáról kapnak majd igazolást a tanulók. A villamos hegesztő tanfolyam pedig most kezdődik. A tema­tika kész, az oktatógárdát is kiválasztották, a névsorban 30 résztvevő szerepel. Lakatos, lángvágó, darukötöző, sőt még korrózióvédelmi továbbképző tanfolyam is szerepel az okta­tási tervben. Az oktatás nem olcsó do­^lOg. Az anyagi ráfordítás és a munkaidő-veszteség azon­ban olyan befektetés, ami ké­sőbb gyümölcsözik. Mennyit fordítottak szakotatásra, arról itt a gyáregységnél nem tud­tak pontos számot mondani. Annyi bizonyos, hogy társa­dalmi ösztöndíj címén tavaly több mint 180 ezer forintot fi­zettek ki. Ezt azok a szak­munkástanulók kapják, akik szerződést kötnek a vállalat­tal, hogy a szakma megszer­zése után is itt maradnak. Havi 250 forint ez .az ösztön­díj. Nemcsak a már meglevő dolgozók oktatására fordíta­nak nagy gondot, hanem a leendő szakmunkáslétszám biztosítására is. A jól felsze­relt tanműhelyben 108 szak­munkástanulót foglalkoztat* nak. Rajtuk kívül 14 első éves Nagyba tony ban kapja meg az alapkézést. A harmadévesek közül 28-an már a termelés­ben vesznek részt és ezer fo­rint fölött keresnek. Az elkö­vetkezendő oktatási évben újabb 99 szakmunkástanulót akarnak beiskolázni. Ennek érdekében a környék 14 is­kolájával tartanak kapcsolatot. Több gyárlátogatást, szervez­tek és még szerveznek, hogy megismertessék a fiatalokkal az üzemet. Az első negyedéves tervet ^107 százalékra teljesítette u gyáregység. Ez azt jelenti, hogy az éves terv több mint egynegyedét megvalósítottuk — újságolta Máthé László ter­melési osztályvezető. Ebben a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek, Ózd, a FŰTÖBER szá­mára gyártottak darukat és szereltek fel. Határidőre el­szállították exportra Egyip­tomba a zsilipkapukat. A veszprémi házgyár számára darupályát készítenek. Tisza­füredre és a Vörös Csillag Traktorgyár részére is. A gyáregység egyre nagyobb ter­melési feladatokat kap és old meg. Ehhez a munkások felké­szülése jelenti a legbiztosabb alapot. Bodó Janó­MÓGRÁD - 1973. április 11-, s*erdo 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents