Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)
1973-04-11 / 84. szám
MOZIÉLET Meglepetések nélkül Jelenet a Lángoló tenger című szovjet filmből A heti filmműsor sem tartogat meglepetést: továbbra is a kaland- és bűnügyi filmek dominálnak, s már fáj a fogunk egy igazi — mondjuk a Vajda rendezte Nyírfaligethez hasonló — filmcsemegére. A balassagyarmati Madách filmszínház április 12—14*én a Lángoló tenger című színes szovjet, 15—18-án a francia-amerikai koprodukcióban forgatott A hölgy az autóban, szemüveggel és puskával című bűnügyi filmet mutatja be. 12—14-én a Lángoló tengert a sikerfilmek sorozatban is vetítik, míg 16— 17-én egy kosztümös francia —olasz kalandfilm, az Egy válás meglepetései — a népszerű Belmondóval a főszerepben — kerül közönség elé. Április 15-én matinéelőadáson egy világsikerű amerikai zenés rajzfilmet. A sárga tengeralattjárót (a Beatles együttesről) láthatják. Tizen* nyoicadikán a fiatalok az iskolák államosításának 25. évfordulójára rendezett magyar ifjúsági filmsorozat második filmjét, a Puskák és galambokat tekinthetik meg. Salgótarjánba a Hölgy előbb érkezik meg, mint Balassagyarmatra: a hosszú című bűnügyi filmet április 12 —14-én játsszák a November 7. Filmszínházban. Tizenöt— tizenhatodlkáh A katona visz- szatért a frontról című szovjet háborús lélektani filmet vetítik. A film az „Ez a való világ” elnevezésű filmjáték- pályázat egyik darabja. Jack London műveinek felhasználásával. román—NSZK koop- rodukcióban forgatták a Tengeri farkas című. izgalmas kalandfilmet, amelyet április 17—18-án mutatnak be. A házasélet kezdeti bonyodalmairól szól mulatságosan az amerikai Mezítláb a parkban című vígjáték, amelyet április 14-én. szombat délelőtt nézhetnek meg az érdeklődők. A magyar ifjúsági filmsorozat keretén belül április 12-én játsszák a Puskák és galambok című ifjúsági fii* met. A hét filmműsorából A katona visszatért a frontról című szovjet film emelkedik ki érzelemgazdagságával, hatásos lélekábrázolásával. A film a háború utolsó napjaiban játszódik és egy sebesült, családját vesztett frontkatona társadalomba való újrabeil* leszkedéséről szól. „A népben rejlő hatalmas életerő — és a végtelen fájdalom: ez a két motívum fonódik össze a filmben” — írja az Iszkussztvo Kino. A Lángoló tenger című szovjet film Szevasztopol hős védőinek állít emléket. A történeti hűséggel elkészített, látványos csatajelenetekkel élénkített filmet a műfaj kedvelőinek ajánljuk. A kora reggel legtöbbjüket már az utcán éri; babakocsit tolva, vagy gyerekük kezét fogva rohannak az óvoda, vagy bölcsőde felé. Délután már nyugodtabb a visszaút — addig, míg a bevásárlásra nem kerül a sor. Mert akkor meg a vásárlók tömegében kell húzkodni-vonszolni a csemetét... majd a csomagok, kai, gyerekkel megpakolva, irány haza. Esetleg a nagymamához? Drága kincs — akinek van. De mit csinál az. aki teljesen „magárahagyatott” ? Nyelvi vetélkedő * A ni. országáé magyar nyelv hetének rendezvényei ebben az esztendőben megyénkben lesznek. Ezért a TIT, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, Balassagyarmat városi Tanácsa és a NÓGRÁD nyelvhelyességi pályázatot és nyilvános vetélkedőt hirdet. A verseny két résziből ÜL A NÓGRÁD hasábjain két alkalommal, csütörtökön és pénteken, hat-hat kérdést közlünk, amelyekre a válaszokait írásban kérjük. Az írásos munkák értékelése után a legtöbb pontszámot elért huszonöt versenyzőt értékes könyvjutalomban részesítjük. Az első tizenkét helyezett meghívást kap Balassagyarmatra, ahol 1973. április 20- áa nyilvános nyelvi vetélkedőn vesznek részt a városi tanács dísztermében. Az első helyezett ezer, a második ötszáz, a harmadiktól—ötödik helyezést elért versenyző három-háromszáz forint értékű könyv-, illetve tárgyjutalomban részesül. Az írásos válaszok beküldésének határideje: 1973. április 16. A munkákat kérjük a NÓGRÁD Szerkesztőségének címére eljuttatni. A verseny nyilvános és azon minden érdeklődő részt Vehet. Reméljük, hogy ezzel a pályázattal is fel tudjuk kelteni az érdeklődést az ünnepi hét rendezvényei és édes anyanyelvűnk kérdései iránt. Az iskolások egészsége Kisterenye nagyközség iskola-egészségügyi és járványügyi helyzetét vitatta meg a közös tanács végrehajtó bi zottsága. A téma fontos, mert az új egészségügyi törvény ki' mondja: „a gyermekek és az Ifjúság egészséges fejlődésének elősegítése érdekében a nevelő-oktató munkában érvényesíteni kell a közegészség- ügyi követelményeket”. A végrehajtó bizottság részletesen megvizsgálta az iskolák, óvodák egészségügyi helyzetét. az ellátást, valamint megállapította, hogy nagyobb járványok nem fordultak elő a községben, kivéve a kanyarót. A végrehajtó bizottság feladattervet hagyott jóvá, amely az iskola-egészségügy minden területére kiterjed, segítve a feladatok megoldását. Különös ingázók — Láttad a moziban azt az isteni filmet? Nem? Sajnálha. tód! — Milyen jó volt tegnap a tévéműsor! Nézted? Nem? Hogy akarsz te tájékozódni a világban, ha még a tévét sem nézed. Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel gyakorta tátélj ák magukat szemben a gyakorló szülők. S a válasz? Nos, a válasz kicsit keserű, savanyú — és majdnem mindig ugyan, az: „Nem járhatok moziba, tudod, a gyerek... Képtelen vagyok leülni a tévé elé: a srác nem hajlandó egyedül elaludni. .. Este mosok, meg fő. zöm a vacsorát.. ” Ingázók. A szót a lakóhelyük és munkahelyük között utazgatókra alkalmazzuk. Azokra, akik napjaik nagy részét utazással töltik; s ha rájuk kérdezünk, hogy tanulnak-e. művelődnek-e? — kibúvó a válaszuk: mikor? nincs idő stb. Az Ingázók helyzetét, problémáit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az elemzés kedvéért nem kell vidékre menni. Itt, a városban Is vannak — méghozzá szép számmal — Ingázók. A szó módosított értelmében. Azokra a fiatal házasókra gondolok, akiknek napjait az tölti ki. hogy otthonról rohannak az óvodába, onnan a munkahelyre, majd ismét az óvodába, s onnan ha. za. Ez az ő ingajáratuk. Művelődésre, szórakozásra pedig éppúgy nincs idejük, mint a faluról bejáróknak. Csupán az okok mások. foglalt ember — olykor még késő délutánja, estéje is munkával telik el. De, amit tud. öesegít a feleségének. T. K.-né szintén dolgozik: tanitónő. így a házimunka mellett, az esti órákban végzi a dolgozat- javítást. az iskolai adminisztráció egy részét — Valahogy nem így terveztem előre az életünket. Na, ne értsen félre — imádjuk a gyerekeket, akartuk is mind a kettőt. Csak arra nem gondoltunk, hogy ez milyen nagy kötöttséget jelent — nem általában, hanem — valójában Régebben hajlamosak voltunk arra, hogy kispolgárisággal vádoljuk a hasonszőrű fiatal há. zasokat, mert nem járnak sehová, nem keresik a barátságot senkivel, meghúzódnak az otthonukban. Ezen az alapon most mi is kispolgárnak minősülhetünk, mióta megvan a két csemeténk. Panaszáradat, kesergés, fogadkozás. Beosztásuk és igényeik egyaránt arra köteleznék őket, hogy aktívan részt vegyenek a közéletben, jelen legyenek egy-egy nagyobb kuL turális megmozduláson. De a legjobb esetben is csak egyikük tudja képviselni a családot. „Bezzeg, ha lenne nagymama” — sóhajt fel T. K.-né. I. E.-ék gyorsan felcihelőd* nek a film kétharmadánál, és kiosonnak a teremből. Elégedetlen moraj követi távozásukat. Nem tetszett a film? Dehogynem. .. Sajnos, sietniük kellett haza. A nagymama csak hét óráig vállalta a gyereket. Na, nem kell félreérteni: a nagymama rendkívül rendes, sokat segít, de nem hajlandó értük korlátlanul feláldozni a szabad idejét. A nagymama ugyanis fiatal asz- szony még, nem, kívánhatják tőle... Sajnálatra méltók? Tails azoknak van igazuk, akik úton-útfélen hangoztatják, hogy gyerek nélkül élni sok* Kai könnyebb és vidámabb? Azok az okosak, akik a „kicsi, vagy kocsi” dilemmájában az utóbbi javára döntenek? Ennek igazolására egy fél szó sem hangzik el A panasz* kodók, a kesergők, a fogadkor zók egyszerűen csak helyzetű* két elemzik. A boldog családi életet, ami így — a gyerekkel, a gyerek által — szép és tel* jes. Ha nehezebb is. S végté* re az ember nem azért szüle* tett, hogy kettő közül ne szűk* ségszerűen a könnyebbet vá* lassza. Jöjjön a szebb, az iz* galmasabb, a felelősebb — as emberibb! Maguk választották — tér* vezték — ezt az életet. És „ingáznak” öníeláldözóan. négyöt évig. Tovább is Míg a maga lábára áll a gverek. S majd bepótolnak akkor minden elmulasztottat. Mert vannak emberi dolgok, amikben a cselekedet értéke nem mérhe* tő pénzzel, haszonnal, önöe érdekekkel. Olvan dolgok, melyek jutalmát csak megtevőik mérhetik fel, nyerhetik el. V. Kiss Mária m T. K.-éltkal naponta talál- Kozom az utcán. Két gyermek es egy szép lakás tulajdonosai. A családfő rendkívül elL. B. orvos. A felesége is. A lányukra bölcsőde ügyel délelőtt, délután meg egy idős néni. Nagyon aranyos, kedves teremtés, csak az a baj. hogy előbb elalszik, mint a gyerek. Hogy pedig ebből micsoda bonyodalmak származnak, az elgondolható. — Akkor jutok csak levegőhöz, ha éppen nem vagyok ügyeletes. Sokszor egyheti újságmennyiséget olvasok el utólag. Amikor még függetlenek voltunk, nagy társaságunk volt. Mióta megvan a lányunk egyedül maradtunk. Eljött persze azután is egy-két barát. De únták. hogy halkan kell beszélni, csendesen járni — nehogy felébredjen a kicsi „Zajosabb életre vágynak”. — mondták. A nógrádmegyeri Vast A: megciíkk Ktsz vezetői nagy gondot fordítanak dolgozóik továbbképzésére, iskoláztatására. Lelkesen kapcsolódtak be, az ún. 160 órás oktatásba, * amelynek lényege, hogy a résztvevők öt hónap alatt végezhetik el az ötödik-hatodik, Illetve hetedik-nyolcadik osztályt. Nógrádmegyerben az ötödik -hatodik osztályt végzőik száma jelenleg 16. A könyveket, füzetekei írószereket a ktsz-tői kapták a tanuló felnőttéit. Hetente két alkalommal, négytől—nyolc óráig foglalják el az iskola padjait, hogy ismerkedjenek a számtan, az olvasás és a nyelvtan „rejtelmeivel”. Szülőföldünk, Nógrád, 1973. Mi az a munkásóvoda? (9.) Amikor a minap egy régi acélgyári munkásnak csak úgy tréfálkozva feltettem a kérdést: tudja-e, hogy ml az a munkásóvoda, nagyon fur- 'csán nézett rám. Óvatosan visszakérdezett — Ha nem sértelek meg, akkor mire gondolsz? — Hát, azokra a bölcsődékre, óvodákra, amelyeket a munkások az üzemek segítségével építettek, például Salgótarjánban. — Az más! És olyan parázs vita alakult ki ott helyben, a Lenin tér kellős közepén, hogy meg-megáUtak körülöttünk a járókelők. — Látod, ezen már én is sokat elgondolkodtam. Ha a tanács előbb, mondjuk 5—10 évvel ezelőtt fordult volna ilyen kéréssel hozzánk, akkor sokkal előbb járhatnánk már. Én még sohasem mondtam „nem”-et, ha szóltak, hogy segíteni kellene valahol. De így vannak a többiek is. Most aztán láthatják a város vezetői, hogy nem szabad sajnálni a kérő szót. Nem is sajnálták az utóbbi két esztendőben. A Salgótarjáni városi Tanács különösen nagy gondot fordított és fordít ma is a gyermekintézmények fejlesztésére. Mégpedig úgy, hogy a meny- nyiségi fejlesztés mindig együttjárjon az oktató-nevelő munka minőségének javulásával. Kaptam egy statisztikát. Eszerint 1970-ben 1200, 1972- ben 1500 gyermeket vettek fel óvodába. Az óvodai csoportok száma két év alatt 41-ről 51-re emelkedett. Az óvónőké viszont 63-ról 84-re. És most egy pillanatra kanyarodjunk el a témától. A megyeszékhelyen két esztendő alatt csaknem ezerrel növekedett a nődolgozók száma. Ez a tény pedig azt eredményezte, hogy megnövekedett a társadalmi igény az óvodai férőhelyek iránt. És akkor a Salgótarjáni városi Tanács a városban működő üzemekhez, vállalatokhoz, intézményekhez és a szülőkhöz fordult segítségért. így bontakozott ki az a társadalmi mozgalom, mely elősegítette 1972-ben az óvodai fejlesztéMÖGRÁD “ 1973. április II* szerda si program megvalósítását. Étének a széles körű összefogásnak köszönhető, hogy több mint 300 gyermeket vehettünk fel az új intézményekbe. És 1975-ig további két óvoda építésével, újabb 200 gyermeknek biztosítunk helyet. Külön is emlegetik a városi tanácson, hogy a Mali- novsakij úti óvoda bővítését és korszerűsítését a kohászati üzemek szocialista brigádjai, dolgozói vállalták és vé-. gezték el. A Vöröshadsereg úti óvoda új épületszámyát a városban működő kisiparosok építették társadalmi munkában, amelyhez hozzájárultak a diákok, szülők és sokan mások. — Ha csak ez volna, már ez is nagyszerű eredmény — mondta Ferencz Imre, a városi tanács művelődésügyi osztályvezetője —■, de az óvodai férőhelyek számának növelésével egyidőben gondoskodtunk az óvodák berendezésének, felszereltségének fejlesztéséről, és ezit is társadalmi munkában. Tavaly már a város minden óvodájában az új nevelési programnak megfelelően foglalkoztak a gyermekekkel, hogy eredményesen készíthessék elő Őket az iskolai munkára. És mi a helyzet a megyé- községi tanács, 150 ezer főben? nntos költséggel. LudányhaA-legutóbbi választás évé- lásziban mintegy félmillió főben — 1971. decemberében — nntos költségigei korszerűsl- a megye 124 óvodájában 6171 tették az óvodát és ugyanezt gyermeket gondoztak és 302 tették Kanancsságon is. óvónő foglalkozott velük. — És minket ki ne felejt Etéedetileg úgy gondolta a sen sorozatából — mondta megye vezetése, hogy 550 fé- Lombos Márton, a Balassa- rőhellyel bővíti a gyermekin- gyarmati városi Tanács el- tézmények hálózatát. Már a nőké. tervkészítés időszakában Valóban nem lehet szó nélolyan nagy volt a társadalmi ktil elmenni a balassagyar- igény, hogy a helyi tanácsok mati tervek mellett. A IV. öt- 1050 férőhelyet vettek ötéves éves tervben összesen 75 óvo- programjufcba, tehát az ere- dai férőhelybővítést tervez- detinek csaknem a kótszere- tek. És ezt a tervidőszak' végét. • És ebből, e jelentős meny- gére megduplázták. Az ifjú nyiségből a IV. ötéves terv ság útján már hozzáfogtak az első két esztendejében 700 új, modem, 75 személyes férőhely megvalósult. Ez azt óvoda építéséhez, jelenti, hogy a megyében ma És ismét a megyei tanács már az óvodás korúak 55,1 egyik friss jelentéséből idé- százaléka jár óvodába, és zek: „Tanácsaink nagy gon erősen megközelítjük az 58,9- dot fordítottak az utóbbi es országos átlagot. Salgótar- években a gyermekintézmé- jánban pedig minden jelent- nyék fejlesztésére. A bölcső- kező gyermek felvételét biz- dei férőhelyek száma 1968 tosítottuk. Szép, szép, mondhatnák óta 571-ről 611-re növekedett és 1975-ig további 120 bölcsőválasztópolgárok, de vajon del^ férőhelyet létesítenek.” mit tettek a megye szétszórt, apró településein gyermekeink elhelyezése érdekében. Természetesen a vállalatok üzemek, a szocialista brigádok társadalmi összefogásáhá^6id?tot6S8zegyűjlöttemné- SÄ SffíS ^Borsosberényben több mint £iszen a ^ rafad.ós' . ff 300 ezer forintos költséggel* akkof^^terek a muíká felújították az óvodát. Diósje- , or 32 em.De.1?:*j a "f“ nőn átalakították a bölcsődéi ^ ,nem sajnálják a farad tel Hát ezt jelenti, ezt példázta Berkenyén, Nagyorosza „munkásbölcsőde” kiteban tataroztak az óvodát, a - - salaótariánbam Nóeráö felsőpetényi gyerekek 30 sze- ’ g mélyes gyermekintézményt ^ ' _ r a. _ k aptak. Érsekvadkerten mind a két óvodát felújíttatta a (Folytatjuk) r»#ii sí u -t Hazafelé... — k •— /
