Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-10 / 83. szám

Kisebb heresiet, igényesebb vevők Visszájára fordult Helytálltak a szocialista brigádok Javult a szociális ellátás — Nem értem, miért lenné­nek nyugtalanok az emberek — csodálkozott Révai Zoltán, a felső petényi ásványbánya igazgatója. — Az igaz, több termelési tanácskozáson szó­ba került, hogy a piaci hely­zet most sokkal nehezebb, mint néhány évvel korábban. Ha eredményeket akarunk el­érni, sokkal átgondoltabban, sokkal nagyobb igyekezettel kell dolgoznunk. A gondokat nemcsak hogy nem szabad, de nem is lehet eltitkolni az em­berek előtt. Ha csak ezt nem éltették egyesek félre... Ügy két, két és fél évvel ezelőtt egészen más ügyben jártam Felsőpetényben. Ami kevés volt, ma sok Az ásványbánya régi part­nere, a rotnhányi cserépkály- hagyár fona építési kerámia­gyár) nem mindig kapott idő­ben, megfelelő mennyiségben és minőségben agyagot Felső- petényből. Bár a kapcsolat a két termelőüzem között min­dig baráti és eredményes volt, mégis szükségesnek lát­szott a probléma tisztázódását elősegíteni. Akkor azt tudtam meg, hogy agyagra országosan nagy a ke­reslet. Ha ehhez a gyakori vagonhiányt hozzávesszük, igazán nem volt könnyű fela­dat az igényeket kielégíteni. Ez okozta az átmeneti nehéz­ségeket. — Azóta lényegesen meg­változott a helyezet — mond­ta Máté Zoltán hányamérnök, az üzem párttitkára. — Üjabb lelőhelyeket tártunk fel. Ma már az éves termelői kapacitásunk százezer tonna agyag. Az igények azonban időközben jelentős mértékben csökkentek. — Természetesen, nem lehet azt mondani, hogy ez egyik napról a másikra történt — tette hozzá az igazgató. — Tavalyelőtt még kilencven- háromezer tonna agyagot ter­meltünk. A múlt évi módosí­tott tervünk nyolcvanhárom es fél ezer tonna volt, de a tényleges igény hatvanhatezer tonnára esett vissza. S úgy véljük, hogy a kereslet egye­a világ? lőre nem fog emelkedni, ennél többet az idei évre sem ter­vezhettünk. Vajon mi az oka, hogy visz- szaesett a kereslet? Ellensúlyozni a kiesést Az üzem vezetői szerint a beruházási kedv mérséklődé­se azzal is járt, hogy keve­sebb alapanyagra van szük­ség. A Kohászati Alapanyag­ellátó Vállalat például mint­egy húszezer tonnával keve­sebb agyagra tart igényt. Közben a romhányi építési kerámiagyár is kilépett a felhasználók sorából, mivel új termékek gyártására állt át. Ez negyedévenként három­négyezer tonna kiesés. Ha csak ezt a két tételt össze­adjuk, nagyjából máris meg­van a korábbi és a mostani kereslet közötti különbség. A kérdés: mivel járt a ke­resletváltozás? S mit tett és tesz az ásványbánya a , ki­esés ellensúlyozására? — A tavalyi kiesésünk ár­bevételben körülbelül kétmil­lió forint volt — válaszolt az igazgató. — De még ennél is nagyobb lett volna, ha a mi­nőségi agyagok javára nem sikerül eltolni a termelést. En­nek érzékeltetésére csak egyetlen példát mondanék. Az Alföldi Porcelángyár — ez egy új üzem — megrendelé­sére új termékkel, új minő­séggel jelentkeztünk. Arra törekszünk, hogy minél in­kább alkalmazkodjunk a felhasználok igényeihez, s a drágább, jobb minőségű agya­gok termelésének növelésével niegőrizzük gazdálkodási egyensúlyunkat. A munkafegyelem ellen vé­tők gyorsabb és közvetlenebb felelősségre vonása érdekében a Nógrád megyei Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat igaz­gatója a fegyelmi jogkör gyakorlását ez év elejétől kezdve a két igazgatóhelyette­sen kívül valamennyi köz­ponti osztályvezetőre átruház­— Ehhez nélkülözhetetlen az üzem- és munkaszervezés tö­kéletesítése — egészítette ki Máté Zoltán. S a hatékony­ság további' növelése, a gon­dosabb gazdálkodás. Kétségtelenül a szükséges árbevételt, a megfelelő nyere­séget nemcsak mennyiséggel, hanem minőséggel is meg le­het teremteni. Csak össze-, hasonlításképpen két adat: az I. A minőségű agyag ára hétszázhetven, míg a III. osz­tályúé kétszáznegyven fo­rint. A különbség elég tekin­télyes ahhoz, hogy ellensú­lyozza a mennyiségben mutat­kozó kiesést. Hunka és kereset A dolgozókat károsodás nem éri. Tavalyi munkájuk után — a nehézségek ellenére — 21,6 nap részesedést kaptak, ami kiállja az összehasonlítást más termelőüzemek nyereségével. S ha a terveket sikerül meg­valósítani, ennél az idei sem lehet rosszabb Tavaly a ko­rábbinál ösztönzőbb bérezési formát vezetett be az ásvány­bánya, ez szintén azt szolgál­ja, hogy mindenki megtalálja számítását, aki becsületesen dolgozik. — Nincsen ok a nyugtalan­ságra — mondta búcsúzásul Révai Zoltán. — Nem kül­dünk el senkit, mindenkinek akad munka és tisztességes kereset. Megnyitottuk az 5. sz. altárót. Legalább nyolcvan évre biztosítva van Felsőpe­tényben az ásvány bányászat és a bányászok jövője. ta. Az ő feladatuk a közvet­lenül irányításuk alá tartozók fegyelmi vétségeinek elbírálá­sa. A hálózatban tevékenyke­dő boltvezetők fegyelmi fe­lelősségre vonása továbbra is a vállalat igazgatója, illetve az általa kijelölt szémély jogkörébe tartozik. Kiss Sándor Szélesítik a fegyelmi jogkort Száz millimétér csapadék hiányzik A mezőgazdasági nagyüze­mek növénytermesztő szak­emberei egyre inkább aggód­nak a szokatlantól hosszú ide­ig tartó száraz, aszályos idő­járás miatt. A legújabb mé­rések szerint a 50 évi átlag­hoz képest 100 milliméternyi csapadék hiányzik a talaj­ból. Az altalaj vízszintje is „megsüllyedt” és a folyók vízállása is alacsony. A ter­mészetes tárolók vízkészlete is alaposan megcsappant 1973. tavaszára. A gazdaságokban nagy erő­feszítéseket tesznek az öntö­zési lehetőségek kihasználásá­ra. A szezon a letöbb mező­gazdasági nagyüzemben a szokásosnál 2—3 héttel ha­marabb megkezdődött, ezek­ben a napokban több ezer hektáron öntözik a gabonát, az évelő pillangós növényeket, a réteket és a legelőket, va­lamint a gyümölcs- és szőlő­kultúrákat. Előkészítették az öntözőberendezéseket az egy­re jobban esedékes kertészed ültetésekhez is. Az AGROTRÖSZT öntöző­berendezés-készletei alapo­san megcsappantak; március végéig 121 különböző típusú öntözőaggregátot, 80 000 mé­ternyi gyors kapcsolású öntö­zőcsövet és 4500 szórófejet vásároltak meg a gazdaságok. 166 000 méternyi öntözőcső van még a raktárakban, s ehhez folyamatosan — ápri­lis végéig — további 400 000 méter érkezik. 140 szivattyús gépcsoportot és közel 10 000 szórófejet kínálnak eladásra. Ezeket a készleteket, a követ­kező hetekben kiegészítik, mert például a Szekszárdi Mezőgépgyártó és Szolgáltató Vállalat 17 000 szórófejet küld még a raktárakba, és a Diós­győri Gépgyár is előbbre hoz­ta néhány megrendelés kielé­gítését. A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszer­vezete Nógrád megyei Bizott­sága megtartotta megyei ak­tívaértekezletét Salgótarján­ban. Kanyó Béla, a megyei bi­zottság titkára tartott beszá­molót. A termelés és a gaz­dálkodás hatékonyságát előse­gítő szakszervezeti tevékeny­séget értékelve Kanyó Béla többek között a munkaver­seny fontosságát emelte ki. Az elmúlt évben a Szocialista Bri­gád címért 142 kollektíva ne­vezett be, 104 brigád teljesí­tette vállalásait. Az összes lét­számot figyelembe véve a dol­gozók közel 65 százaléka vett részt a munkaversenyben. Lé­nyegesen növekedett az újítá­sok száma is, amely az 1971. évi 66-tal szemben 93 volt. Az év folyamán bővültek a szociális és munkavédelmi in­tézkedések. Bizonyítja ezt, hogy az ezzel kapcsolatos be­ruházási terveket a gazdasá­gok nagyrészt teljesítették. Csökkent a balesetek szá­ma, viszont a balesetből kiesett munkanapok szá­ma növekedett. A kulturális munka fejlődé­sét leginkább a klubok létre­hozása segítette elő. Ezek kö­zül a legkiemelkedőbb tevé­kenységet a Magyarnándori Állami Gazdaságban folytat­tak. Elnyerték a „Kiváló Klub” címet is. Kevésbé jól műkö­dött a borsosberényi és a mát­raaljai gazdaság klubja, fő­ként a felszerelés hiányosságai miatt. Szóbeli kiegészítőjében Ka­nyó Béla azokról a feladatok­ról beszélt, amelyeket a jövő­ben nagyobb körültekintéssel kell megoldani. Jobban kell őrködni a munka szerinti el­osztás, az anyagi érdekeltség szocialista elvének érvényesü­lése fölött, nagyobb figyelmet fordítani a versenymozgalom­ban levő tartalékok kihaszná­lására. Ezek a legközelebbi te­endők. Az előadó elmondta, hogy egyes üzemeknél nincs meg az összhang a gazdasági veze­tők és a szakszervezet között Hiányzik a kölcsönös tájékoz­tatás, ami kedvezőtlen hatás­sal van a munkahelyi légkör­re. A továbbiakban szorosan együttműködve kell a dolgo­zók érdekeit megvédeni, prob­lémáikra megoldást keresni. A beszámolók megvitatásá­ban részt vett Micsuch László, a MEDOSZ főtitkárhelyettese is. Mint mondotta, a Nógrád megyei bizottság és akífvái jól dolgoztak. További tenni­valóik közül a legjelentősebb a munkaversenyben résztve­vők határozott célra történő mozgósítása. Ilyenek: a .szarvasmarhaprogram megvalósítása, a zöldség" -t gyümölcs ellátás javítása. Az elmúlt évi eredmények növelése érdekében többet kell tenni az üzem. és munkaszervezéssel össze­függő feladatok végzésé­ben és hatékonyabban gyakorolni az üzemi de­mokráciát. Tájékoztatásul elmondta még. hogy az országos központ a közeljövőben összegezi az if­júság- és nőpolitika végrehaj­tásában elért eredményeket és Jő ütemben halad a Bolyai Gimnázium fölötti hegyoldal támfalának és jövendő épületeinek alapozási földmunkája. Exkavátorok és teherautók segítik a munkát, ahol majdan egy új lakótelep és sétálópark teszi még szebbé a várost — kulcsár —• elkészíti az üdülésfejlesztési tervezetet. Hanzel István Magyamán- dorból sérelmezte, hogy a gaz­daságvezetés nem kéri ki fe­gyelmi és kártérítési ügyek­ben a szakszervezet vélemé­nyét, és hogy nem kielégítő a dolgozók tanácskozásainak megszervezése. Bencsik István az Ipolyvidéki Erdő. és Fafel­dolgozó Gazdaságtól arra hív­ta fel a figyelemét, hogy emelkedik a táppénzesál­lományban levők száma, aminek egyik oka, hogy a vegyszerekkel dolgozók számára nincs elegendő védőruha. Sípos János, a víz- és talajvé­delmi társulat elnöke beszá­molt arról, hogy sikerült meg­oldaniuk a dolgozók étkezte­tését és a naponta történő ha­zaszállítást. Helytelenítette, hogy az országos verseny ér­tékelésénél ninden társulatot egyenlően bírálnak el, tekintet nélkül arra, hogy a háromirá­nyú tevékenységből melyekkel foglalkoznak. Détár István, a Mátraaljai Állami Gazdaság szb-titkára arról beszélt, hogy üzemük­ben magas szintű munkaver­seny folyik, arany- és ezüst- plakettes brigádjaik vannak, amelyek közül a borjúnevelő brigád az újítási vetélkedőn I. helyezést ért el. Kiss János, a Sziráki Állami Gazdaság szb- titkára javasolta, hogy üzemi orvosi hálózatot alakítsanak ki, esetleg tár­sulásos alapon, összeadva a pénzt az orvosi lakásra és a bérezésre. Farkas József, az SZMT mun­katársa hozzászólásában a szakszervezeti irányítási rend­szer korszerűsítését sürgette és a hatáskörök leadásának fontosságát hangsúlyozta. A vita a kitüntetések áta­dásával zárult. A kitüntetettek között volt Kiss János, aki a „Szakszervezeti Munkáért” arany fokozat kitüntetést, Hu­szár Károly, aki az ezüst foko­zatot kapta. Kemény Erzsébet Mai kommentárunk Gépszemlék a szövetkezetekben A határ tavaszi megélénkülésével egyidejűleg fejeafid- nék be Nógrádiban a mezőgazdasági üzemek géppark­jának műszaki felülvizsgálatai, végéhez közelednek a javí­tások. A szövetkezetek éves termelési célkitűzései elérésé­hez döntő mértékben járul hozzá a gépállomány összeté­tele, és annak műszaki színvonala. A megyében a gépszemlék megfelelő ütemlbeo halad­nak — mondotta a közelmúltban Nyíri Béla megyei szak- felügyelő. A szemléket április 15-dg fejezik be. A közös gazdaságok irányítói nagy súlyt helyeznek arra, hogy a gé­pek műszaki állapotáról meggyőződjenek. Előfordult, hogy szomszéd szövetkezetek vezetőit is meghívták tanulmá­nyozni: milyen műszaki problémákat, hogyan oldanak meg? örvendetes, hogy az erő- és munkagépek műszaki ál­lapotának javítását alkatrészhiány elvétve akadályozza. A korábbi években tapasztalt fogyatékosságok eltűnőben van­nak. Másrészt a szövetkezetek igyekeznek saját magukon segíteni. Nem bíznak mindent az anyagbeszerzőre! Tolmá­cson például 300 ezer forintért olyan esztergagépet vásárol­tak, amelyikkel többféle alkatrészt házilag is elkészíthet­nek. Gond többnyire ott jelentkezik, ahoi már elöregedett a géppark. Kishartyánban például találkoztunk olyan Cse­pel teherautóval is, amelyet 18 évvel ezelőtt vásárolt, a szövetkezet. Természetesen olyan erő- és munkagépre a legtöbb he­lyem már nem költenek, amelyik megérett a ki selejtezés­re. Ilyen esetben többe kerülne a leves, mint a hús! Ge­reden a napokban megtartott gépszemlén egyúttal a mun­kavédelmi vizsgálatokat is elvégezték, tájékoztatták a dol­gozókat a leggyakoribb baleseti forrásokról. Remélik, hogy az idén kevesebb lesz a kiesett munkanapok száma, csök­kennek a sérülést, csonk ülést okozó balesetek. A növénytermesztésben idén sem kisebbek a felada­tok, mint az elmúlt évben. Az országban 2,8 millió hektár kalászos gabonát, 1,4 millió hektár kukoricát, és 0,9 mil­lió hektár szántóföldi takarmánynövény vetését, ápolását és betakarítását kell elvégezni. Emellett 1,3 millió hektáron rét- és legelőgazdálkodást kívánatos minél intenzívebben folytatni. A gépék javítása mellett a szövetkezetek jelentős anya- giakat fordítanak fejlesztési alapjukból újabb erő- és munkagépek beszerzésére. Az AGROTRÖSZT tájékoztatása szerint igyekeztek felkészülni a megnövefcedett igények, kielégítésére, ennek ellenére néhány típusú gépből, hiá­nyokkal kell számolni. Általában olyan gépekről van sző, amelyebből a gyár­tó országok előbb saját mezőgazdasagukat igyekeznek el­látni, másrészt néhánáy gyárban fejlesztési rekonstrukció­kat végeznek, emiatt átmenetileg csökkentik a termelés mennyiségét Á szövetkezeteknek időben fel kell készülniük at«*, hogy az igényeli, de nem szállított gép helyettesítésére megfelelő megoldást találjanak. Főleg 100 lőerőnél nagyobb motorteljesítményű um verzál és MTZ 50 típusú traktorból NDK gabonakombájnból kell hiánnyal számolni. Nehézségek jelentkeznek az önjáró ezálastakaanmány- betakarító gépek értékesítése terén is. A hiányok megszün­tetésére az idén reálisan nem lehet számítani. Ezért növe­kedett meg a meglevő gépek rendbe tételének jelentősége. Az AGROTRÖSZT igyekezett alkatrészkészleteit feltölteni, és ezekből az üzemek igényeit maradéktalanul kielégíteni. A tavaszi gépszemlék mellett és után fontos követel­mény az erő- és munkagépkezelők szakértelme. Ez esetben csökkennek a javítási költségek, növekszik a gazdaságos­ság! —R— Megbecsüléssel és szeretettel Nyugalomba vonult Kádasi Károly szerszámkészítő a ZIM salgótarjáni gyárából. A munkatársai, a GYEGO- műhely dolgozói, a Ságvári Entire Szakma Kiváló Szo­cialista Brigád tagjai a napok­ban búcsúztatták az idős mun­kást, mindnyájuk Karcsi bá­csiját, akinek negyvenöt évi becsületes munka van a háta mögött, amivel alaposan rá­szolgált a pihenésre. Megkö­szönték azt a sok-sok szakmai és emberi jótanácsot, amit a nála fiatalabbaknak adott. A gyár arany pecsétgyűrűvel rótta le elismerését és megbe­csülését. Azt is elmondták, hogy a jövőben is számítanak tanácsaira, szakmai hozzáér­tésére. Mindig szívesen látják a gyárban. Szinte mindennapos ese­mény megyénkben is, hogy nyugdíjba megy egy-egy régi dolgozó. Vajon mindenhol ilyen nagy megbecsüléssel. és szeretetté' veszik körül azokat, akik el­távoznak? Egyetlen jókívánság 35 megkönnyíti a búcsú perceit. — További jó egészséget, kellemes pihenést! r-is NÓGRÁD - 1973. április 10., kedd 3

Next

/
Thumbnails
Contents