Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-08 / 82. szám

„Érthetetlen” képek? KÉPZŐMŰVÉSZETI tár­latokon nőm egyszer látha­tunk döbbent arakifejezéssel álló látogatókat. Van, aki dühödten követeli a mű­vésztől egy-egy mű „értel­mét”; van, aki sejtelmesen tűnődik, ám szemmel látha­tóan nem sok eredménnyel; és van, aki felháborodása je­léül tüntetőén kivonul a te­remből. Az egylépésnyi tá­volság szomorú messzeség­ről árulkodik, végtelen szemléleti távolságról, amely a képeket, szobrokat elvá­lasztja aa előttük állóktól. Vajon miért nézzük olyan értetlenül a kortársi képző­művészeti alkotásokat? És hogyan válhatunk részeseivé annak az új szépségnek, melyet e művek megismeré­se jelent? Gyarmathy Tihamér fes­tőművész így felel: — Az emberek határozott véleménnyel ki tudják vá­lasztani a különböző színű és formájú virágok közül azt, ami nekik tetszik. Ha ugyanilyen biztonsággal mernének közeledni a képek felé... Ha azokat sem logi­kával, hanem érzelemmel próbálnák „megfejteni”. A virágokat sem viszonyítják semmihez, eldöntik, szép vagy nem szép. Vajon ntí szerint? — Hogy a találó példánál maradjunk, a virágok leg- satnyább példánya is, a ter­mészet szigorú rendjének eredményeképpen — pozití­vum. Míg a művészet sza­badsága lehetővé teszi, hogy olyanok is bitorolják a művész elnevezést, akik — virágok között nem lehetné­nek virágok. — Ez részben igaz. Mert a művészet megtévesztő sza­badsága ugyanolyan szigorú (örvényeket rejt, mint a ter­mészet végtelenje. Ha sze­mélyeket meg is lehet té­veszteni, az Időt nem. Ám való igaz, analitikus idősza­kot élünk. Tudjuk, hogy a reneszásznák vége, tudjuk, hogy gépkor felé haladunk; tudnunk kell, hogy az ana­lízis következtében több a szellemi negatívum mint a pozitívum, valamint azt is, hogy a szintézis korábban egyensúlyba kerül ismét a művészet is. Mi, művészek vállatuk az analízis kényel­metlen következményeit, >a művészettől idegennek tar­tott csúnyaságot is, a közön­ség berzenkedéseit is. És érthetetlen számunkra, hogy ugyanazok az emberek, akik tudomásul veszik a technika megugró eredményeit, a tu­domány csodálatos felfede­zéseit, élnek is vele, haszno­sítják azokat, ha elmennek egy kiállításra, ugyanazt a vizuális élményt várják, amelyet régről megszoktak, vagy amelyről azt tanulták, hogy jó. — Milyen támpontot tud­na ajánlani, amelynek segít­ségével követhetjük, azaz megérthetjük a modem mű­vészeket? — Csak az önképzést tu- . dóm ajánlani. Kétségkívül kényelmesebb dolog megáll­ná egy kép előtt, felismerni az arcot, elgyönyörködni egy táj szép színeiben, mint kö­röket, négyszögeket valami­lyen rendszerbe parancsoló filozófiát felfedezni; az evo­lúciós mozgás csodájának megértéséhez tudni kell mit nevezünk evolúciós mozgás­nak, de — saját szellemi tu­nyaságáért máért a művé­szieket okolja valaki? Minél többet tud a világról, a koz­moszról, a geometriáról, an­nál könnyebben megnyílnak előtte a „kusza” vonalak, színes idomok titkai, azaz szépségei. — ÖN A FŐISKOLÁN Vaszary Jánosnál tanult Az első néhány év figurális kí­sérletei után következetesen vállalta az úgynevezett absztrakt művésznek kijáró értetlenséget, egy időben a teljes erkölcsi és anyagi mellőzöttséget is. Már a húszas évek végén Martyn Ferenccel és Lossonczy Ta­mással közösen „Négy vi­lágtáj felé” elnevezésű ga­lériában mutatták be önál­lóan műveiket Mi irányítot­ta ilyen határozottan művé­szi elképzeléseinek megvaló­sításában? — Egy fiatalkori felisme­rés. Olaszországban járva megcsodáltam a reneszánsz művészet alkotásait de egy idő után mindennél jobban ihatott ennek a kornak nagyszerű felfedezése, a perspektíva megjelenítése. A festészetben, építészetben hatalmas távlatokat nyitott meg a perspektivikus ábrá­zolás lehetősége. Ez a gon­dolat irányított engem a mi korunk egyik izgalmas problémájának, a kinetikus, azaz mozgó tér ábrázolásá­nak megoldása felé. Gondol­ja csak el, az űrhajósoknak milyen új vizuális élmé­nyekben volt már részük, és a filmek, fotók segítségével nekünk, földön élőknek is. — Az élénk, szép színek, amelyekkel dolgozik opti­mizmusáról tanúskodnak? — Igen, az vagyok, mint minden ember, aki dialekti­kus filozófiai alapokon gon­dolkodik. A problémák a végtelen tér felé haladnak, sokasodnak, mindig új és új megoldani valót tárnak fel, így nincs is idő az egyén végességén keseregni, ami az egzisztencialisták zsákut­cába jutásának fő oka volt. Ez a szemlélet nemcsak „örök” fiatalságot jelent, hanem munkám legfonto­sabb alapfeltétele; hiszem és vallom, hogy filozófia nélkül nincs művészet. Mert akinek nincs véleménye, nincs mondanivalója sem, ha pedig nincs mondaniva­lója, mit akar ábrázolni? Akik meggyőződés, alapos tudás nélkül, csupán’ hallo­mások után tudnak a világ változásairól, s próbálják ábrázolni ezt a megváltozott világot — látja, ezekből lesznek azok az üres forma­listák, akik menthetetlenül kihullanak — a művészet rendje szerint. — Hogyan fogalmazná meg a művészet lényegét? — A MŰVÉSZET olyan kritika, amely fennmarad. Művészeti alkotások alapján ismerünk — s ítélünk! — meg régi korokat. Ez fele­lősséget is jelent, és megha­tározza a művészek min­denkori feladatát, amely nem a valóság másolását, hanem eredeti világkép lét­rehozását jelenti. Híz alól a mai kor művészeit sem le­het felmenteni. László Hm» Csohány Kálmán tárlata Az átalakított Csók István Galéria oldalsó termében nyílt meg Csohány Kálmán, kétszeres Munkácsy-díjas gra­fikusművész tárlata. A kiál­lításon olyan alkotásokkal ta­lálkozunk, melyek az utolsó években, sőt utolsó hónapok­ban keletkeztek, így ezek mindenki számára újdonságot jelentenek. Ám csak az egyes lapok témái és gondolatai, hi­szen. a művész karakteres al­kotó módja már jól ismert. Csohány Kálmán 1925-ben született Pásztón. A képzőmű­dákat idéző, súlyos gondolái»* éledésben levő világot ábrá* kát hordozó, vaskos egyszerű­séget Különösen illenek a most bemutatott képeihez az előző jelzők: a tárlaton bemu­tatott, alig 30 grafikán az élet és halál kérdése, az elmúlás gondolata fogalmazódik meg. A népihez való kötődését bizonyítja a tárlat „nyitó” lapja: a nagy példakép em­lékére készített, Bartók Béla emlékére című rézkarca. Bartókon kívül még Koperni­kusz emlékének adózik egy zolni tudja, s ez az elem a virág. Fekete virág sorozata, amelyből hat lapot láthatunk, szintén ezt bizonyítja. A Va­laki emlékére, melyen Kondor Bélát idézi, A falumról, mely a szöges drótokkal körülvett virágról beszél. A fekete vi* rág, amely az ember által pusztulásra ítélt természetről szól, vagy az Űtszéli feszület, amely a megkínzott és meg­feszített Krisztust jelképező falusi keresztfa aljába tűzött remek lappal: Az előtérben hervadó csokrával gondolkoz­vészeti főiskolát Hincz Gyula, Kopernikusz feje látható, a Koffán Károly és Konecsni György mestereknél végezte 1947—52. között, önálló kiállí­tásai voltak az ország szinte valamennyi jelentős városé* ban, alkotásai szerepeltek a határon túl, Bécs, Lugano, háttérben az ég felé repülő madársereg. S a madarak áramvonalas teste szinte ész* revételnül vált áit a modem tudományok eredményeinek Jelképévé: rakétává, majd is­mét suhanó madárrá. A réz* Sau-Paulö, Buenos Aires, Fi* karcok leggyakoribb szereplői renze, Tokió és más városok grafikai bemutatóin. 1967*ben 5 nyerte el a miskolci grafi­kai biennálé nagydíját. Alkotásaira eddig is éppen úgy, mint a jelenlegi tárla­ton bemutatott műveire, a balladai tömörség, az össze- forrottság, a szűkszavúság jellemző. Grafikáin a népről beszél, érzéseiben és életfor­máiban az őszinte, egyszerűsé­get megtartó népről. Ezért érezzük helyesnek választott Csohánynál talán éppen a madarak. Madár és fák, Ma­dár, Ketten című kompozíciói­nak fő mutívumai mindene­seire azok. S amint a Madár című alkotása egy temető ké­pét mutatja. így hordozza a pusztulás gondolatát a Ketten fiatal párja fölött lebukó ma­dár is. Találunk azonban még tat el, mind ennek a sorozat­nak a tagjai. Az útmenti fe­szület más lapon is témája még: Pásztói Krisztus. Hold és virág. Virág című lapjain líra olvad a szomorú­ságba. Ezt érezzük a fájó em­lékezet hangján szóló Dusi és MJ emlékére című lapjain is. A tárlaton a rézkarcok mel­lett néhány tusrajz is látható. Ezek között találjuk Pilinszkl János egyik verséhez készített illusztrációját, Kövek és fe­jek, valamint a Falumbel! változások című munkáit. Ezekre is, csakúgy mint a rézkarcokra, biztos grafikai tudás, erőteljesen bátor vo­hangnemét, a szinte népballa* állandó pusztulásban, ésújjá­egy elemet Csohány művésze- nalvezetés és mesteri lényeg­iében, amely talán még egy- látás jellemző, értélműbben segíti őt abban, A tárlat április 11-ig tekint- hogy az örökké változó, az hető meg. Chikán Bálint Hagyottul nyteremtok Derűt fakasztó dalosok Kerestek, találtak — Színes virágok Amióta együtt vannak az óvodában: ha máshol lehet, máshoz jobban illőket. Hanga­asszonyok, Ecsegen nem tar- náluk is alakuljon meg a Ró- latot varázsoltak maguknak, tottak valamirevaló rendez- pülj páva kör. A szavakat tett együtt kötötték csokorba a vényt nélkülük. — Azóta töb- követte A fiatal pedagógus- javát Mindez magától érte­ben vagyunk a teremben — nőt, Turányi Istvánnét nem tődött, hiszen saját világukról mondják hivalkodás nélkül, a kellett sokáig agitálni, öröm- meséltek, régmúlt Időkről maguk természetességével. S mel vállalta a megbízatást szóltak, nyelvükről, erzeimeik- színesebben is szól a taps Azóta gyakoribb lett otthon ről vallottak, szereplésük után — toldja a nótaszó, kutattak az emlé- meg szavaikat a krónikás, kezetben, felidézték a régi Dalaikkal mosolyt csalnak a dalokat. Tóth Pálné dajka egy- mmdennapi munkától estére más után szólaltatta meg a elfáradok arcára, derűt fa- szebbnél szebb énekeket. A kasztanak a búval béleltekre, legtöbbjét még tanulni sem meggyőzik az esetleges kétke- kellett, hiszen környezetükről, dókét (akik mindig akadnak): az itt élők érzéseiről szólt. Is- örömmel és szívből jövően merték még leánykorukból a énekelnek. népdalokat, csak éppen fel ■* kellett eleveníteni, összegyűjt Az ecsegiek is büszkék ha- töttek vagy másfél százat és gyornányaikra, dalaikra. Be- minden zenei képzettség nél- szélték is két esztendeje az kül kiválasztották az egy­Szülőföldünk, ISógrád, 1973. Amikor a Balassagyarmati városi Tanacs ülésén megvi­tatták és elfogadták az idei munkatervet, jegyzőkönyvben emlékeztek meg Madách Imre születésének 150. és Rózsavöl­gyi Márk születésének 125. évfordulójáról. Lám, két hí­res ember évfordulója is jut egy esztendőre Balassagyar­maton, és ha nagyon fesze­getnék, talán még többet is találnának. Hiszen olyan, gazdag múltja van ennek a városnak, hogy kötetek ki­telnek belőle. Ide kívánkozik Lombos Mártonnak, a városi tanács elnökének két, nagyon is meghatározó jellegű mondata: — Az eltelt két esztendő alatt tovább gyarapodott vá­rosunk. Javultak a lakosság életkörülményei és — a több- száz esztendős múlt utón — kialakulóban van a hagyomá­nyokat, tiszteletben tartó, mo­dern kisváros arculata. Más szóval: Balassagyar­maton a hagyományokon épül az új város. Gyorsan épül. Csak úgy röpködnek a milliók, amikor az ipar rekonstrukciójáról van szó, amikor az üzemfej- lesztesi terveket összegezte a városi tanácselnök: — Középtávú tervet készí­tettünk, ennek megfelelően fejlődik, változik a város ipa­ra. A Magyar Kábel Művek szabadveztékgyárának építé­se az ütem szerint halad. A nagycsarnok műszaki átadása megtörtént, most a technoló­giai szerelésen dolgoznak. A Budapesti Finomkötöttáru- gyár balassagyarmati gyárá­nak építése, éppen a beruhá­telkéfcet a várató tanács fo­lyamatosan biztosítja —mond- ta Lombos Márton. A főtér mindig gondot je­lentett Balassagyarmatnak. A forgalom növekedett, Cseh­szlovákiából is, a főváros fe­lől is, a környező községek­ből is. A gépkocsik szerettek volna a város szívében meg- következté- között készülnek a lakodalmi pen, nagyon szépen szabad állni, hogy az utasok szet­meghívók, az ünnepségeket szólni, írni. nézzenek, sétáljanak, vagy bejelentő programok, a kü- éppen bevásároljanak. Erre lönbözö kiadványok, az olyan Míg inas városokban azon alig volt eddig lehetőség. Hagyomány és jövő Balassagyarmaton zó aktivitásának ben meggyorsult. Meggyorsult? Már üzembe is helyezték, szép füzetek, mint' amit ép- meditáltak tavaly is, tavaly- különben is a főtér nemigen márciusban volt az avatás, pen a tanácsválasztásokra előtt is. hogy miként tudják volt szélesebb egy főutcánáL Csak szét kellett nézni az adott ki a Balassagyarmati teljesíteni maradéktalanul, Ma viszont új középületekés ünneplők arcán és megállapít- városi Tanács a város két ^zam szerint a lakásépítési közintézmények emelkednek a háttá az ember, hogy milyen esztendejének fejlődéséről, programot. addig Balassa- város központjában és ha nem lelkesedést váltott ki a gyár Nem dicsekvésként említem, gyarmat vita nélkül teljesítet- is sokkál, de valamivel azé- átadása, üzembe helyezése, de békéscsabai szakemberek 1». sőt, túlteljesítette azt. lesebb lett a főtér, tágasabb, elsősorban a balassagyarmati szóltak elismerően erről a _ A IV ij^vi Hősrak s2fuösebb* városiasabb A és a környékbeli nők köré- kiadványról, azt pedig tudni- „AlUváros centrumában elkészült ben, illik, hogy Békéscsaba és a ** a városfejlesztési program- a háromszintes pártszékház, És folytathatjuk a gondolat- szomszédos Gyula a hazai a modern’ <*uPa üveg'­sort - amit a városi tanacs womdaipar világhírű bolcso- S, elnöke megkezdett — a Kő- Je" bányai Porcelángyár balassa­gyarmati telepén tervezett szociális épület és telephely közművesítésével, korszerűsí­tésével, modem gépek szerzésével. Csak ez 50 mil­lió forintot igényel. És akkor ott van még a Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi és Hús­, , . . acél- és betonépület, amelyik bős Marton városi tanácséi- mocjern megjelenésű íormájá- nok. — A kétéves tanácscik- val is illeszkedik a kör- Az iparfejlesztés —- terme- lus alatt 144 úgynevezett cél- aye/ző, hagyománytisztelő épü- szetesen — Balassagyarmaton csoportos lakás megépítését jetdk sorába. Üj épületbe köl- sein abból áll, hogy a Ma- terveztük. Ezzel szemben tűzött a Magyar Nemzeti Bank gyár Kábel Müvek néhány év 1971. és ’72-bén 170 lakást ad- ^ Állami Biztosító is Ba­lassagyarmaton. h?* alatt 75 millió forintos beru- tunk át á boldog tulajdono- házást valósít meg a város- soknak a Lenin-lakótelepen. ban. Ehhez tartozik még a És nem & akármilyen laká- városi tanacs segítsége, ami- sokat Másfél két_( két ^ m vei két év alatt támogatta az ipari Vallalat mintegy 20 mii- lparfejlesztést. A műszaki es hő forintos rekonstrukc.oja mas szakemberek őszére la- 1971-ben es tavaly Elkészült ^ biztositott> utat és mas a zsirkevero a belső szenny- közművet épített ^ üzemek- vízcsatorna, es most szerelik az új, a mai követelmények A városi tanácson pedig űj irodát nyitottak: családi ün­nepeket rendező irodát. A há­nek már megfelelő olajtüzelé­sű hőközpontot. Aztán emlékeznek még a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat régi telepére (ha ugyan telepnek, üzemnek le­hetett azt nevezni) a városi tanács közelében ? dött a korszerű telephely ki­alakítása. Mert nem mindegy az, hogy milyen körülmények hez. Csak a Finomkötöttáru­gyárat és az Ipoly Bútorgyá­rat 11 millió forinttal támo­gatta a kurta tanácsi ciklus­ban, NÓGRÁD - 1973. április 8., vasárnap Hát így néz ki az a város, mely otthont adott a Balassa- ... családnak, éltető bölcsője volt varosul meg. A IV. öteves Befejező- az irodalomnak, nevével egy- tervben magánerőből — befonódott Mikszáth Kálmán, Balassagyarmaton 220 lakas Madách Imre. elkészülését tervezték. Ed­dig 93-ba már beköltöztek a Simon István Kossuth-di- lakók. Jas költő mondta a városról: — a további magánerős Balassagyarmatról csak szé- építkezésekhez a szükséges szobás, teljesen komfortos la- gasságkötő terem példának kasok épültek itt, az Ipoly szolgál más városok számára, közelében, gyönyörű kömye- olyan modern, hangulatos, zetben. Csak az tudja igazán szép. — Itt duplán boldog az ember — mondta az egyik if­jú pár, miután túljutottak már a boldogító igenen. — Miért? — Mert kulcsot is kap az beruházásában ember a boldogságához. Kulcsot, lakáskulcsot, kul­csot a modem üzemekhez, munkahelyekhez a hagyomá­nyok városában, Balassagyar­maton. értékelni a határfolyó környé­két, aki évek óta itt él, itt lakik az Ipoly közelében. Es ml lesz ezután? 1975-ig 144 lakásból 48 OTP-társasház- ként épül meg, 96 pedig a Mikszáth Kálmán Lakásépítő Szövetkezet — r. a. — (Folytatjuk) A kulturház fis kitárta aj­taját előttük. Keddenkénl szól a nóta, gyakoroljak a kö­zös éneklést az újabb szerep­lésekhez. Vajda Gabriella kui- cúrigazgatő örül sikereiknek. De az asszonyok is szinte egyszerre soroljak: felléptek már Taron, Szurdokpüspöki- oen, Csécsén és több alkalom­mal Pásztón. Hozzáteszik, nemcsak a szereplésekért éne­kelnek. Kelemen Károlynéj Gáspár Jánosné, Koczka Elek- né, Szerénái Károlyné, Ba­gyinszki Jutka mondják: ki­kapcsolódni, szórakozni jön­nek a próbám. S amiről talán tudatosa« nem beszélnek: hagyományt teremteni. Megmenteni régi korok dalait. És — nem is annyira mellékesen — alakí­tani a község kultúrigényét. Ruhájuk ragyogó fehér blua ás sötét alj. Ebben a köz­ségben ez a hagyomány. A máshol szokásos díszítést, a színes virágokat ők éneklik hozzá, (ti) A makacs tanító Iskolákat, tereket neveztek el róla, életútját azonban ke­vesen ismerik. Czabán Sam« sorsa — amit nemes egysze­rűséggel követ nyomon Bihari Mórnak „A tanító” címmel a Kossuth Könyvkiadónál nap­világot látott tanulmánya — jól példázza mindazokét. akik elkötelezettek voltak, kimond­ták az igazságot, s akiknek mindezért menekülniük keli lett a Horthy-Magyarország" ról. Bihari a fényképekkel illusztrált könyvben mindvég gig tényeket, dokumentumoka# idéz, nem megállapítja, har» nem bizonyítja, milyen jelené tős alakja volt a munkásmorf galomnak az elveihez makrf csul ragaszkodó tanító. Lukács József „Istenek úti jai” című műve a keresztényi ség előzményeinek alapos, fi hazai irodalomban úttörőnek számító feldolgozása. E tipo­lógiai vizsgálat felöleli fi vallási elidegenülést és a val­lási típust, a „nyugati” és a .keleti” vallási formákat, aa antik görög vallási-ideológiai fejlődést, természetesen mind­ezt a társadalmi gyakorlatba ágyazottan. A munkát a Kost suth gondozta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents