Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-08 / 82. szám

A Jó idő beköszöntővel • motorosok Is nyeregbe pattannék. Akinek pedig még nines járműve, ugyancsak nézelődik az üzletek előtti „gépcsodák" között — k — öt percig volt példás családapa — Emberhez méltó életet akartam élni kérem. Az volt minden bajnak az oka, hogy a feleségem meg az anyósom nem nézték jó szemmel, ha munka után a kultúrházba mentem. — Ez Pulai Imre vallomásának legszívhezszó- Lóbb része. Kultúrember akart Lenni, s mert ez állítólag csa­ládi ellenállásba ütközött, kultúremberhez illően, eltörte a felesége karját. — Ez év januárjától külön éltünk — mondja. — Mind­ketten elköltöztünk a közös lakásból, a feleségem az any­jához, én albérletbe. Tíz nap múlva találkoztam a felesé­gemmel. kértem tőle a lakás­kulcsot, de nem volt hajlandó ideadni Délután haza men­tem, levertem a lakatot az aj­tóról, és bementem. Később megjelent a helyszínen a.fe­leségem és az anyósom. Eddig a pontig egyezőek a vallomások. A következőkről így vall Pulainé édesanyja: Amikor & lányomat be­engedte, engem úgy megütött, hogy csak azért nem estem el, mert megfogtam a közel­ben tevő meggyfát. Azután már csak a lányom segélyki­áltását hallottam: „Jaj. anyu, a csuklóm eltört, Imi kicsa­vartai” Oda ugrottam, és lát­tam, hogy a vádlott úgy ar­cul csapta a lányomat, hogy az a szemközti ajtónak esett. Pulai Imre nincs meggyő­ződve bűnösségéről: — Amikor a lakásból el­mentek, t— mondja — én utánuk mentem, éa megfog­tam a feleségem csuklóját, húztam vissza a lakásba. Az anyósom meg az ellenkező irányba húzta. Emiatt a fele­ségem megbotlott éa elesett. Talán akkor tört el a karja. — „Bizonyságul” hozzáteszi: — Az anyósom mindig is el akart választani bennünket egymástól De nem éne el a célját, most is együtt élünk. — Igen, amióta megkapta az idézést — csattant a válasz. — Ment azt hitte, ez jó ha­tást tesz a bíróságra. Addig rá sem nézett a lányomra! Férj és feleség mindeneset­re a legnagyobb egyetértésben várják az ítélethirdetést a folyosón, A gyermekük is Itt van, Pulai nagyokat nevet rá, felveszi és megtöri! a földre esett cumit. Közben Jelentő­ségteljes pillantásokat vet a tárgyalóterem ajtajára, mintha azt. mondaná: mindenki lát­hatja; én máris megjavultam és nagyon szeretem a családo­mat. Tekintettel arra, hogy vol; már büntetve hamis vádért tiltott határátlépés előkészüle­téért és többször 1* lopásér! Pulai Imre segédmunkást s Salgótarjáni Járásbíróság öt- hónapi szabadságvesztése ítélte a súlyos testi sértésért A szábadságvesztést fegvház* ban kell letöltenie, feltétele; szabadságra nem bocsátható. Az ítélethirdetés után Pulai bevágja az ajtót, g miközben elszáguld a családja mellett, valami káromkodásfélét mor­mog. A komédiának egyelőre vége. Sá. &. ILYEN mérgesnek még nem láttam Tóth Ferencet. Az ar­ca szinte eltorzult a harag­tól. A düh okozhatta, hogy azt mondja Szmolndk Lajos­nak, a párttitkárnak. —■ Csibész munka ez, meg­értetted. ..? Szokatlan volt hallani tőle Ilyen kijelentést. Régi „foga- tos” már a mozgalomban. A község vezetője volt. A kö­zös gazdaságnak is a vezetői között volt. Mindig nyugod­tan, megfontoltan dolgozott Deszkát hasíthattak a hátán, netn idegeskedett A begyűj­tés idején is láttam őt dol­gozni a íelzaiklatott emberek­kel A nyugalmával billentet­te helyre a faluban felfordí­tott világot Most pedig neki- tsgrik a párttitkárnak. De mi­lyen hangon! Szerencse, hogy Szmolntk nem kapta fel a vizet Nyelt egye*. — Gyere be, majd megbe­széljük. .. Keserű marad az ember szája, amikor barátját látja így szenvedni. Mert az öreg harcos szenvedett Láttam én az arcán. Ilyet látni egy fa­lst teljesen újjáépült utcájá­ban, amikor a Jókedvű nap­fény ott táncol a rügyet vető kertekben, nem kellemes do­log. Ablak alatt, a tavaszt váró kiskertben kipendült Ibolya láttán. Tóth. erős kezé­vel markolta a bejárati ka­put. Nem lépett be az udvar­ba, ahöl vizslája kellette ma­gái Évtizede nem jártam már ezen a portán. Sokat változott Takaros az udvar, üvegeit a verenda. Három szoba nyílhat róla. A valaha pucolaílan, régiből formált épületből szép, új családi ház lett, A gyerekek la felnőttek. Merre vezet Iskolázottak. A fiú hivatásos pártmunkás. Az unokák anni- valóak. Ferenc megbecsült, ember a falujában. Ml lehet oka a bánatának? A* mér biztos, hogy Var- sányban néhány ember feszit! a hangulatot Érdekes volt Francia Józseffel, a tsz-elnök- kel való találkozásom is, köz­vetlen az idei feladatokat tör­vényesítő közgyűlés után. Azt méregettem volna, találkozva néhány tez-gezdával, hogy tudatában milyen mélyre ha­tolt a közgyűlés. Mondom ezt a szándékom az elnöknek. Sok éves a barátságunk, de ilyen ridegnek még nem lát­tam. —■ Értelmetlen..« Ha nincs ott Szmolnfk La­jos, talán Összeugrunk. Ne­kem is rossz a természetem. Lajos egy kényszerű nevetés­sel feloldotta a feszültséget. Tőle okosodtam a falu hely­zetéről Is. Rendet teremtenek a bérgazdálkodásban. Határo­zottan, megmásíthatatlanul. Arról van szó, hogy évekkel ezelőtt veszteséges maradt a termelőszövetkezet. Jött az új vezetés és neki feszültek. Em­lékszem akkor Tóth Ferenc a gépcsoportot igazgatta. Talál­koztunk. Szép, derűs nap volt. Tóth te jókedvű. Ö mondta. — Nem kell félteni a var­sányi népet. Dolgozik itt min­denki.. — ebben benne volt, hogy az új vezetők mögé áll­tak. Az idén újabb lépést tesz­nek a rend és gazdaságosság ez az ót...? érdekében. Megszűntetik az üzemegységrendszert. Sípo­kén is, Rimócon is. Tóth is más beosztást kapott. A fi­zetését néhány száz forinttal megrövidítették. Ügy ahogyan a törvény előírja. Ez az, amit az én barátom nem tud elviselni. Szeretnék én elmondani va­lamit a varsányi barátaim­nak. Jó néhány embernek a törvényesen megengedettnél jóval magasabbra kerekedett a fizetése. De hogyan? Mert elosztották egymás között azt a pénzt, ami visszamaradt at­tól az embertől, aki elment a közösből. Sajnos, nem olyan pénzből, amelyet munkával megalapoztak. Nézzen szembe önmagával, aki most nyugta­lankodik Varsán yban és ha mások előtt nem is, legalább önmagában ismerje ©1 az igazságot és próbálja megér­teni; a tsz vezetőinek intéz­kedése a törvényességet szol­gálja ás a tsz javéra van. Ott, az utcán, a háza előtt, Tóth Ferenc rendkívüli mó­don felháborodva beszélt Szidta a vezetőket. Azt kér­deztem tőle, hogy miért nem szólalt fel a közgyűlésen. Ugyanis ott a tagság jóvá­hagyta a vezetőség intézkedé­sét. Tóth mérgesen legyintett. — Minek, kinek beszéljek... Ijesztő, amikor egy régi harcos, aki éveinek javát ad­ta a mozgalomért, most mint­ha megtagadta volna, amit eddig tett Elutasítja, hogy közösséget vállaljon. Pedig Szellemi értékeink, tárgyi emlékeink gyarapításáért Beszélgetés a múzeumi pályázatokról Nagyon sokszor leírtuk,, mert így igaz: Nógrád megye igen gazdag népművészeti kincsekben, néprajzi, munkás- mozgalmi hagyományokban. Ezért fogadtuk örömmel a Budapesti Néprajzi Múzeum és a Salgótarjáni Munkás- mozgalmi Múzeum gyűjtőpá- lyézatét, amely ismételten le- netőséget nyújt az érdeklő­dőknek tárgyi és szellemi ér- fékeink feldolgozására, a gyűj­tőmunka fellendítésére. A pályázat meghirdetése al­kalmából Domonkos Alajos megyei múzeum-igazgatóhe­lyettessel a gyűjtőpályázat céljairól, kívánalmairól be­szélgettünk. — Szívesen csatlakoztunk a Néprajzi Múzeum országos pályázatához, mert ezzel is nyilvános fórumot kívántunk biztosítani a megyében élő kutatók, búvárkodó hajlamú emberek számára- Eddig is voltak pályázataink, de a mostanitól többet várunk.. s nemcsak a feldolgozásban. Szeretnénk, ha tömegesebb méretűvé válna a pályázás. Ezt a törekvésünket a pálya- díjak felemelésével la kifeje­zésre juttattuk* — Á Nógrád megyei Mú­zeumok Igazgatósága főként milyen követelményeket tá­maszt a néprajzi és népművé­szeti pályázókkal szemben? — Nincsenek különösebb megkötöttségeink. Témaja­vaslatainkat elküldtük az in­tézményeknek. iskoláknak. De természetesen elfogadjuk az ajánlójegyzékben nem szerep­lő témák feldolgozásait is. Egyik legfontosabb követel­ményünk, hogy a pályázók a megye néprajzának é* nép­művészetének azon emléke­it dolgozzák fel, amelyek gaz­dagabbá tehetik, bizonyos fo­kon kiegészíthetik eddigi is­mereteinket, gyűjteményün­ket Arra szeretnénk felhív­ni a figyelmet, hogy lehetőleg mindenki, aki ilyen jellegű munkát bead, adjon mellé a lámával összefüggő, ahhoz kapcsolódó tárgyi emlékeket is. mert ez megnöveli az esé­lyeket. A zsűri minden ilyen pályaművet külön elbírálás­ban részesít* Külön felhív­nánk a figyelmet arra is, hogy a Néprajzi Múzeum csak azokból a megyékből fo­gad el közvetlenül pályamun­kákat ahol megyei szinten Jól tudja, hogy m & pénz, amit így megtakarítanák, a közösség javát szolgálja. A gazdálkodás megjavítására fordítják. Arra, hogy amikor kamatozik, majd visszakerül­jön azokhoz, akiktől a törvé­nyes kereteken belül megta­karították. Mert erről van szó! Vagy talán a tsz vezetőd dobják, félre a törvényességet ée érzéseikre hallgatva fizes­senek?! Biz nem lehet senki­nek sem érdeke Varsányiban. Az elnöknek annyit fizethet­nek, amennyi megilleti munkája és beosztása után. A tehéngondozónak Is annyit, amennyi jár neki. Tóth Fe­renc gépcsoportvezető volt, most más beosztást kapott. Természetesen, annyit fizet­nek neki, amennyi az új be­osztása után megilleti. így in­tézkedtek Rimócon Percze Istvánnal, a volt Üzemegység vezetőjével, Matuzka János­sal, a sípeki üzemegység ve­zetőjével. Ez utóbbinál leg­feljebb figyelembe vették az elnökhelyettesi megbízatási DE JŐ VOLNA, ha Tóth Ferenc kedvec Jó barátom fiélretenné a haragot. Soha­sem volt ez jó tanácsadó. Ha nem ítélne el engem sem, mert ellenére szóltam. Tu­dom én, hogy fáj most a szi­ve, de gondolja meg, annak a vívmánynak & megerősítéséről van szó, amelyért ő is olyan sokat áldozott: a közös gaz­daságról. Ha rendbe teszik, sokszorosan visszatéríti a rá­fordított javakat Francia J6- zsefék most ezt akarják. Meg azt, hogy segítsék őket, akik segíthetik, hogy valóra váljék akaratuk, Bobál Gyűl» nem hirdették meg a népraj­zi, népművészeti gyűjtőpályá­zatot. A megyei pályázók te­hát mindenképpen hozzánk küldjék dolgozataikat, amelye­ket ml hivatalból továbbítunk. — Milyen tanácsokat adna a helytörténeti témakörben pályázóknak? — A tárgyi emlékek pá­lyázathoz való csatolása a helytörténeti gyűjtőpályázat estében Is fokozottabban esik laba. Mindenekelőtt olyan pá­lyamunkát szeretnénk olvasni, amelyek az elmúlt 25 év tör­ténetével. politikai mozgalma­ival, a munkásosztály helyze'é- vei. a munkás életmód válto­zásaival foglalkoznak. Irodal­mi von tokozásban Madáchesal kapcsolatos megyei vonatko­zású dolgozatokat várunk többségében. Megyénk szülöt­tével szemben a‘z évforduló is kötele«, A pályázóknak azt ta­nácsolnám, hogy ezekben a témakörökben dolgozzanak* — A fiatatok, a középisko­lás diákok részvételét, hogyan segítik? — Köztudott, hogy tanuló- ifjúságunk az iskolai és az azon kívül] munkában megle­hetősen elfoglalt Az évenkén­ti diáknapokra való felké­szülés komoly munkát követel tőlük. Nem akarjuk, hogy az amúgy I« megterhelt diákok, duplán dolgozzanak, ezért e diáknapokra írt dolgozataikat, amelyek a gyűjtőpályázat egyéb követelményeinek meg­felelnek, elfogadjuk. Szeret­nénk, ha az iskolai KISZ- szervezetek támogatnák tö­rekvéseiket. és odafigyelnének hogy minél több ilyen dolgo­zat Indulhasson a pályázatot. — Egy technikai jellegű kérésünk is lenne. Az olvas- hatóság, az elbírálás meg­könnyítése érdekében csak Olyan pályamunkát fogadunk el. amelyek három példánya közül az egyik eredeti, éleo példány* — Befejezésül mire hivnú fel az érdeklődőket? — Részvételre, és bátorság­ra. Minden pályázó nyerhet, anyagi vagy erkölcsi m-rtm* csütést. Azonkívül, hogy sa­lát és a közösség szellemi értékeit gazdagítja. A Nógrád megyei Múzeu­mok Igazgatósága (Salgótar­ján Bem u. 6.) augusztus 31- ig várja a pályamunkák be­érkezését. A továbbításra ér­demes munkákat az országom pályázatra szeptember hónap* ban küldik él, a megyei pá­lyázat eredményét pedig a múzeumi hónap kerrt-hen ok­tóber hónapban közük* — lyok — Efvälasztfäl«... Nem ok nélkül született meg egyszerre 1971. decem­berében a Központi Bizottság üzem- és munkaszervezés színvonalának emeléséről, valamint a szocialista, munka­verseny és a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztésé­ről szóló határozata. Ugyanis a munkások, a dolgozók alko­tó közreműködése nélkül nem válik valósággá az üzem- és munkaszervezés színvonalának emelését célzó határozat sem, A megye! pártbizottság, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának figyelmeztetése ellenére mégis előfordul, hogy egyes üzemekben a kettőt erőszakoltan különválasztják, így cselekszenek egészen addig, amíg bajba nem kerülnek,, amíg valamilyen objektív, szubjektív cárnál fogva veszélybe kerül a különböző szerződésben vállalt kötelezetségek telje­sítése, vagy büntetést kell fizetni, mert nem készül el ha­táridőre az exporttermék stb. Ilyenkor rögtön kiderül, hogy a szervezetlenségből adó­dó hátrányok megszüntetésében jelentős erőt képvisel a szocialista munkaverseny, az abban résztvevők alkotó kész­sége. Miért csak Ilyenkor Jut & mulasztó gazdasági vezetői' eszébe, hogy a munkaverseny a legjobb befektetés a meg­levő tartalékok racionálisabb kihasználására? Miért nem kapcsolják egybe a két dolgot? Miért nem épül a munka- verseny az üzem- és munkaszervezési tennivalókra, miért nem beszélik meg a munkásokkal az ezzel kapcsolatos el­képzeléseket. Ahol megteszük, ott a munkások határozottan meg­mondják véleményüket a vezetők termelést irányitó, szer vezó tevékenységének gyenge oldalairól, a mulasztásokat előidéző okokróL Jogosan teszik, mert ők a tulajdonosok Amikor a fejlődést akadályozó Jelenségek megszüntetését kérik, csupán tulajdonosi Jogukat gyakorolják saját maguk és a népgazdaság jól fedfoigott érdekében. Amennyiben ez az érvelés sem győzi meg azokat, akik mind a mai napig különválasztják a szocialista munkaver­senyt az eredményesebb, színvonalasabb üzem- és munka- szervezéstől, azok vegyék elő azokat a jelentéseket, ame­lyeket ezzel kapcsolatban korábban fogalmaztak, azokat a jutalmazási listákat, amelyekből egyértelműen kitűnik: ahol a munkapadokig lebontották a versenyfeladatokat és bizto sították a folyamatos termelés feltételeit, ott gyors Ütem­ben fejlődött a gazdálkodás színvonala, hatékonysága, na­gyobb lett a rend, emelkedett a termelés, a termelékenység Ezek olyan tények, amelyek ismételten nyomatékosan fi­gyelmeztetnek: a munkaverseny valamint az üzem- és mun­kaszervezés tennivalóit nem lehet különválasztani, mert szorosan egybetartoznak. V. K. Növendékhangverseny Cserhátsurányban és Ersekvadkerten As «1(0 növendékhangversenyek nemrég zajlottak le a balazsagyar- matt Rózsavölgyi Márk Állami Zeneiskola két kihelyezett tago­zatában Cserhátsurányban és ír- sekvadkerten. Réti Zoltán Igazga­tó tájékoztatása szerint, mindkét kdzségben eredményes munkát végeztek mind a tanulók, mind pedig a tanárok. A megjelent szülék, vendégek hallották, hogy komoly kezdeményezést jelent g zeneoktatás e községekben. Pár év múlva e helyeken is kisebb kamarakőrusok működhetnek "őzre az ünnepségeken, a jelen­tősebb helyi eseményeken. A ba­lassagyarmati zeneiskola haladóbb növendékei Is játszottak, hogy hemutassák, miiven hangszere­ken lehet tanulni, Talajjavítás a Szovjetunióban Belorusszia legnagyobb te­la j javító rendszere épül a Rokitnomocsarak vidékén a Jaszelda folyó felső folyásá­nál. A munkálatok befejezést! után a több mint 20 ezer hek ­tárnyi mocsaras terület ter­mőfölddé, virágzó rétté, lege­lővé válik* A mostani Ötéves tervben (1971—75) Belorussziá­ban több mint egy millió hek­tárnyi földet csapolnak le. Ennek a programnak a meg­valósításában több szövetségi köztársaság vesz részt. Trak­torokat küld a belorusz ta­lajjavítók számára Leningrád és Cseljabinszk, exkavátoro­kat Észtország és Üzbegisz­tán, cementet a szomszédos Ukrajna, NŐGRA0 » 1973, április sssárnag 5 r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents