Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-07 / 81. szám

\

fiz ifjúságpolitikai határozat végrehajtása Mógrád Kegyében

(folytatás a 4. oldalról)

Magukénak vallják a Központi Bizottság 1972. novemberi állásfoglalását, amely találkozott a fiatalság döntő többségének törekvéseivel is. Elsősorban a munkásfiatalok között erősítette azt a meggyőződést, hogy a párt és a kormány a társadalomban betöltött vezető szerepéhez méltóan gondolkodik a munkásosztályról. Egyben növelte felelősségérzetüket és tiszteletüket a társadalom iránt.

A munkaversenyben, a vetélkedőkön, a különböző Kiváló-mozgalmakban és akciókban jelentős ifjúsági sikerek születtek. A szocialista és munkabrigádokban versenyző fiatalok aránya 7 ezerről 9 ezerre emelkedett és többségük elismerést szerzett az idősebb nemzedék előtt. A Kiváló-mozgalmakban, vetélkedőkön csaknem 6 ezer fiatal vett részt, többen kimagasló eredményeket értek el. A különböző építőtáborokban évente 850—900 középiskolás fiatal vesz részt, a fizikai munkában is jól helytállnak. Ennek ellenére a verseny nevelő, tudatformáló ereje még nem elég erőteljes, a szervező Kiunka került jobban előtérbe.

A technikai-műszaki haladásban a fiatalok egyre jelentősebb szerepet töltenek be. Megkezdődött az újonnan települt üzemekben a törzsgárda kialakulása, nagy többségében fiatalokból. Az ifjúmunkások az utóbbi években több. országosan is figyelemmel kísért termelési mozgalmat kezdeményeztek, illetve aktív résztvevői voltak azoknak. (Mi- nőséglánc, DH-mozgalom, újítás stb.). Az ifjú szakmunkások többsége elismerésre méltóan törekszik arra. hogy magas színvonalon sajátítsa el szakmáját és az egyre növekvő műszaki-technikai igényeknek mind jobban megfelelnek. A szakmunkástanulók a munkásosztály utánpótlásának fő bázisát képezik. Politikai szerepüket és jelentőségüket határozottabban érvényesíteni kell az egész ifjúsági munkában.

Egyes fiatalok azonban lebecsülik a fizikai munkát, részben egyes felnőttek hatására a könnyű pénzszerzést látják életcéljuknak.

Q A szocialista demokrácia utóbbi évek- ben bekövetkezett általános fejlődése és a sajátosan ifjúsági fórumok egyre jobb lehetőséget biztosítanak az ifjúság nevelésére. Ennek elsősorban a kereteit, fórumait Ismerik. Azonban részvételük a döntések előkészítésében és meghozatalában sokszor formális.

— A fiatalok kezdeményezéseinek, javaslatainak egyes helyeken történő lebecsülése elveszi a kedvüket a közéleti szerepléstől. A napi munka ellentmondásai, az időközönként jelentkező társadalmi feszültségek, a gyakorlati munka problémái a fiatalok egy részénél értetlenséget, türelmetlenséget vált ki.

— A jogok és a kötelességek egységes értelmezése a fiatalok egy részénél hiányzik Saját fejlődésüket, igényeiket sem vetik mindig egybe a társadalom helyzetével, lehetőségeivel, egy részük hajlamos a hibák eltúlzására, irreális követelésekre Is.

— Az állami, társadalmi szervek vezetői ali’ vizsgálják annak okát, hogy a fiatalok jelentős része nem mond véleményt a közélet különböző fórumain. Ugyanakkor a fiatalok egy része közömbös, fegyelmezetlen, távol tartja magát a közélettől.

— Társadalmunk számban is jelentős és növekvő rétege a cigányifjúság. Nagyobb részük a munkában, a tanulásban eleget tesz kötelességének Azonban a társadalom egy részének előítélete és a soraikban jelentkező magatartásbeli problémák továbbra is nehezítik jobb beilleszkedésüket a

i közéletbe. A közöttük végzett politikai munka ezi még csak alig-alig tudja ellensúlyozni.

A A fiatalok döntő többsége a szocialista ™ erkölcsi normákat, a törvényeket megtartja. Tisztelik szüleiket, az idősebb nemzedéket, nevelőiket. Többségénél növekszik az érdeklődés a szocialista embert jellemző tulajdonságok iránt.

A fejlődés ellenére a fiatalok egy kis része megszegi ezeket a normákat: fegyelmezetlen, cinikus, tiszteletlen Az utóbbi öt évben bizonyos emelkedés tapasztalható a fiatalkorú bűnelkövetők arányában. A megelőző munka hiánya azonban súlyosabb esetekhez is elvezethet Ezeket a jelenségeket a fiatalok többsége elitéli. azoktól elhatárolja magát.

C Az ifjúság életében, munkájában és *-'• magatartásában jelentkező pozitív vonások segítették, hogy a határozat megjelenése óta a különböző szélsőséges nézetek az ifjúság megítélésében csökkentek, bár egyesek még tartják magukat. Ezek a nézetek a közvélemény részéről erősödő elítélésben és visszautasításban részesülnek. Ugyanakkor egyes események — például a balassagyarmati — erőteljesen hoznak felszínre korábbi, vagy újabb helytelen szemléleteket:

— Általánosan jellemző, és az utóbbi időben felerősödött nézet — az ifjúsági törvény elfogadásával, a megtett intézkedésekkel kapcsolatban —, hogy az ifjúságot elkényeztetjük, helyt adunk a jogtalan követelőzésnek, igényeknek. Vannak, akik szerint az ifjúságot nem érdekli a politika, csak a szórakozás. Egyesek úgy is fogalmaznak, hogy a törődésre a fiatalok általában közömbösséggel, cinizmussal, sőt, terrorral válaszolnak. Ezért a keményebb kéz politikáját, a parancsolgatást, az adminisztratív eszközök egyoldalú alkalmazását követelik. Az ifjúság fejlődését szolgáló társadalmi intézkedésekre szükség volt. Ugyanakkor egyes fiatalok jogtalan követeléseit nem lehet társadalmi rangra emelni és kielégíteni, hanem határozottabban fel kell lépni ellene. Nem a társadalom kényezteti el az ifjúságot, hanem az egyes családok, az egyes emberek. \

— A külső jelenségek, a divat még mindig jelentős szerepet játszik a fiatalok megítélésében. Sok vitára adott és ad okot jelenleg is. Vannak, akik nem veszik figyelembe, hogy minden kornak megvan a maga divatja és ennek elsősorban a fiatalság a hordozója. A divat külsőség, s ha nem viszik túlzásba, természetes igény. A csinosság, a jólápoltság, a divatos öltözködés nem a fiatalság sajátja, hanem az emberi kultúra velejárója. Legyünk büszkék arra, hogy rendszerünk ezeket az igényeket egyre jobban kielégíti. Viszont nem értünk egyet az ápolatlan külsővel, a kirívó öltözködéssel, a feltűnő viselkedéssel. Nem lehetünk védelmezői a hippiknek sem.

— Az egyes — nevelő hatását tekintve erősen kifogásolható —, filmek, tv-mflso- rok, sajtócikkek az idősebb nemzedék jelentős részében azt a nézetet erősítik, hogy a párt irányító szerepe az ifjúságpolitikának e területén csorbát szenved, a fiatalságot csak az ilyen kultúrtermékek érdeklik. Egyben a fiatalok között a párt ifjúságpolitikai céljaival ellentétes hatást váltanak ki.

— A fiatalok egy kis részénél (diákok, értelmiségiek körében) még tapasztalható, hogy túlbecsülik saját társadalmi i szerepüket. Ügy ítélik meg, hogy az ifjúság hivatott a vezető szerep betöltésére. A tudományos-technikai forradalom, a társadalmi követelmények. a politika lebecsülését erősíti egyeseknél. Néhány antimarxista szemlélet (nacionalizmus, kozmopolitizmus) a fiatalok egy részénél a szocializmus értelmi és

érzelmi elfogadását nehezíti. Helyenként vezetőellenesség is jelentkezik soraikban. \ Az ifjúság döntő többsége a megítélésben jelentkező helytelen felfogásokra érzékenyen reagál, több esetben ellenérzést vált ki bennük. Egyes fiatalok hanyag munkája, főleg rossz viselkedése pedig határozottan erősíti a közvélemény elítélő hangulatát. A fiatalok egy részében a saját sorsuk, fejlődésük és megítélésük iránt érzett felelősség alacsony színvonalú. Ezzel alapot adnak a helytelen felfogásoknak. Ezért az ifjúság soraiban jelentkező ilyen problémák ellen a párt- és KISZ-szervezetek bátrabban lépjenek fel A közgondolkodásnak, a közszellemnek a felnőttek között jelentkező problémái, egyes idősebbek rossz viselkedése — ahogyan növekszik a fiatal —. égyre kedvezőtlenebb hatást gyakorolnak tudatára Az idősebb nemzedék soraiban nem ismerik eléggé a fiatalok gondolkodását Egyesek csak saját múltjukra. fiatalságukra építve ítélik meg őket Nem veszik figyelembe, hogy a fiatalság saját élményei, gyakorlati tapasztalatai útján jut el a szocializmushoz. Az ifjúság csupán tankönyvből, idealizálva nem ismerheti meg a szocialista építést, annak problémáit. Ezért a felnőtt nemzedék közvetítő szerepét a reális élmények megszerzésében jelentősen fejleszteni szükséges Különben a fiatalok egy részében a gyakorlati élettel való találkozás átmeneti konfliktust, összeütközést is eredményezhet. Ennek leküzdésében nem mindig kapnak kellő segítséget, sőt esetenként elmarasztalásban szélsőséges megítélésben van részük. Még nem egyértelműen elfogadott: az ifjúság a felnőtt nemzedék tükörképe.

Megtaláljuk a fiatalokat a balassagyarmati Finomkerámiaipari Vállalat műhelyében is, ahal elismerően szólnak az ifjúság tevékenységéről

A társadat m® munlamr gosst ás as ifjúság nevelésében

Komoly munkát vállaltak magukra a salgótarjáni síküveggyár Ifjúmunkásai is. Exportra

készítik elő a síküveget

A Központi Bizottság határozatának végrehajtására — a megyei intézkedési tervben megfogalmazott feladatok alapján — kibontakozóban van egy széles körű társadalmi összefogás, egy hatékonyabb társadalmi munkamegosztás az ifjúságpolitikai kérdésekben Erősödik az a felismerés, hogy az ifjúság megítélésének állapota és a társadalmi munkamegosztás egymással szoros összefüggésben érvényesül. Az érintett szervek kialakitották saját feladataikat. Együttműködési szerződések jöttek létre a KISZ-szervezetékkel. Az anyagi feltételek biztosításában a legjelentősebb a fejlődés.

Ugyanakkor a végrehajtás eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy ezen a területen Van a legtöbb probléma. A közvélemény, a család, az iskola, a munkahely, a kulturális intézmények nevelő tevékenységének hatékonysága elmarad a lehetőségek és a követelmények mögött. Érvényesül még az a felfogás, hogy az Ifjúság nevelése elsősorban a KISZ feladata. Ezért az egész társadalom felelősségének növelése továbbra is fontos feladatunk.

A Központi Bizottság határozata megjelenése óta a család — elsősorban a párttagok — tudatformáló, segítő és ellenőrző tevékenysége hatékonyabbá vált, felelősségteljesebb. A szülők többsége munkára, becsületes életmódra és tiszteletre neveli gyermekét. Kiegyensúlyozott és példamutató családi környezet biztosítja a fiatal harmonikus fejlődését. Szép példái vannak a megyében annak, hogy a családban tradicionálisan kommunistát nevelnek gyermekeikből a szülők. Számos családban apa és fia együttesen teljesítenek szolgálatot a munkásőrségben, a néphatalom védelmében.

Azonban a fejlődés nem egyértelműen megnyugtató:

— A családok életmódjának átrendeződése jelenleg még a szülők nevelő hatásának és ellenőrző szerepének csökkenésével jár. A szülők gyermeknevelő tevékenysége még nem elég tudatos. Sőt, esetenként kimondottan nem kívánatos szemléleti tendenciákat erősítenek bennük. (A szülői támogatás feltétele, az egyházi szertartáson való részvétel, a szülői példamutatás hiánya, a nagylábonélés, a gyermek minden kívánságának kritikátlan kielégítése stb.).

— A szülők egy része nem a szocialista erkölcsi-politikai normák szerint neveli gyermekét, elnéző a hibákkal szemben. Az elkényeztetés, az ellenőrzés hiánya, a rendezetlen családi élet, a szülők munkahelyi és otthoni magatartása közötti különbség, esetenként a képmutatás válságot okoznak a fiatalok szemléletében.

— A szülők között változatlanul jelentkezik a fizikai munka lebecsülése. Az életre, a munkára történő nevelést elhanyagolják. Elnézik gyermekeik rossz törekvéseit is. Nem egy szülő a fehér köpenyt, az íróasztalt tartja gyermeke legfőbb életcéljának. Hajlamosak arra. hogy a pályaválasztás időszakában irreális célokat, illúziókat tápláljanak gyermekeikben. Ezzel nem egy esetben egész életre szóló hibát követnek el. A család, a pedagógus és a pályaválasztási tanácsadás együttműködése ebben a fontos kérdésben még csak most van kialakulóban.

— Egyes vezető tisztségeket betöltő szülők, köztük párttagok is — visszaélve beosztásukkal — különböző kivételezést szereznek gyermekeiknek. A társadalom, az iskola és a munkahely jogos fegyelmező intézkedéseit személyes sértésnek tartják, esetenként durván visszautasítják. Elősegítik, hogy gyermekeik ne teljesítsék állam- polgári kötelességüket (például katonai szolgálat).

A problémák fő oka, hogy még csak részben sikerült a felnőtt nemzedék nagvobb felelősségét és tudatosabb tevékenységét biztosítanunk az ifjúság szocialista szellemű

nevelésében. A családok egy része a nevelést csak anyagi kérdésnek tekinti, gyermeke fejlődéséért minden felelősséget a társadalomra, az iskolára, a munkahelyre és a szervek, e akar hárítani. Indokolt, hogy a családok gyermeknevelő tevékenysége jobban a párt- és állami, társadalmi szervek munkájának részévé váljon. Erősíteni kell a szülők és az iskola, a munkahely közötti kapcsolatot is.

Az állami, gazdasági és társadalmi szervek többsége — az ötéves tervben elért jó eredményekkel összefüggésben — kezdeményezett és intézkedéseket tett ifjúságpolitikai feladataiban.

A kidolgozott tervek, a megvalósított intézkedések nagyobb része alkalmasak arra, hogy — következetesebb munkával — a politikai-tartalmi tényezők is jobban előtérbe kerüljenek tevékenységük során.

Az állami, társadalmi szervek összefogásában, munkamegosztásában jelentkező főbb problémák:

— Nevelőmunkájuk még nem elég hatékony. önálló, sajátos feladataikat és módszerüket a nevelőmunkában csak részben alakították ki. Sőt, több helyen meg sem kezdték azt. A vezetők még mindig alkalomszerűen, vagy egyáltalán nem vesznek részt a fiatalok összejövetelein, tanácsko( zásain.

—• Az általános társadalmi és a sajátos ifjúsági problémákat nem egymással szoros összefüggésben kezelik. Jelentkezik . olyan felfogás is, hogy az ifjúsági törvény önmagától megoldja a feladatokat. Ezért ifjúságpolitikai feladataikat nem tekintik munkájuk szerves részének. Egyszeri intézkedésekkel elintézettnek vélik tennivalóikat. Az ifjúság jogaival és kötelességeivel való törődés nem folyamatos.

— Az ifjúságot csak a KISZ-en keresztül szemlélik. Erőteljes az a felfogás, hogy az ifjúsági munkában jelentkező minden problémáért a KISZ-t teszik felelőssé. Ügy látják, hogy a KISZ-nek nyújtott segítés- 1 sei megoldott ifjúságpolitikai tevékenységük.

— A szervek számottevő részénél a kezdeményezés, a felelősségérzet még nem kielégítő. Vannak egyes vezetők, akik szívességnek fogják fel az ifjúsággal való törődést. Több helyen az intézkedési tervek készítése eh úzódott, elmaradt, vagy alacsony színvonalú. Az időközben megjelent határozatok, rendeletek alapján a szükséges kiegészítéseket csak elvétve tették meg.

— A jobb társadalmi összefogást nehezíti, hogy egyes KISZ-szervezetek. KISZ- vezetők részéről féltékenység tapasztalható a társszervek iránt. Valójában pedig az ügyre, az ifjúságpolitikai határozat végrehajtására kellene féltékenynek lenni és bátorítani a KISZ-szervezetek részéről minden kezdeményezést, hasznos törekvést.

— A pártszervek és -szervezetek nem mindenütt lépnek fel határozottan a társadalmi összefogásban jelentkező helytelen szemléletek és gyakorlatok ellen- Koordináló munkájuk során csak részben tudták biztosítani, hogy az ifjúság között végzett tevékenységben minden szerv a politika?, feladatokat tekintse elsődlegesnek. Az ellenőrző. beszámoltató tevékenységük nem elég konkrét és rendszeres.

A tanácsok választott testületéi, az aip* parátus és a KISZ-szervezetek között — elsősorban megyei szinten — erősödött a személyes és a munkakapcsolat- Az intézkedési tervekben megszabott, főleg szervezeti tennivalókat időarányosan teljesítették. A végrehajtás helyzetére főleg megyei szinten több esetben visszatértek. A községi tanácsok egynegyede nem készítette el intézkedési tervét. Ahol van, nem mindenütt szereznek annak következetesen érvényt. Köz( Folytatás ® ®. oldaton)

l