Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-07 / 81. szám

Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtása Nágráú megyében

(Folytatás az 5. oldalról)

ségi szinten a különböző szervek intézkedései nincsenek megfelelően összhangban.

A tanácsok fontosabb intézkedései:

a.) Az iparszerkezet változásával és a mezőgazdasági nemzedékváltással Összefüggésből kialakultak a pályaválasztás irányításának szervezeti keretei- Meghatározásra kerültek a középfokú képzés arányai.

Napirendre került a szakmunkásigény és pályairányítás jobb összhangjának biztosítása. A szakmunkástanuló-felvételi tervet 1972-ben már 98,2 százalékra sikerült teljesíteni. A tanulók összetételének minősége politikai céljainknak csak részben felel meg. A mezőgazdaságban lényegesen rosszabb a helyzet- A jelen ötéves tervben szükséges 2800 szakmunkásnak — több negatív tényezője együttes hatására — csak elenyésző hányadát sikerült biztosítani.

b-) A tanácsok politikai és pénzügyi felelőssége az ifjúság szabad Idejének hasznos eltöltésében jelentősen növekedett. Egyre fokozódó törekvés vari arra, hogy a művelődési házakat az ifjúság otthonává tegyék. Ennek elsősorban a város, a járási székhelyközségek intézményei kezdenek megfelelni. Az ifjúsági klubok száma" megközelíti a 90-et. Pontos feladatot látnák el az általános és szakmai műveltség növelésében, a társadalom- és természettudományos ismeretek bővítésében.

A községek nagyobb részében azonban sem a tartalmi, sem a szervezeti, személyi feltételek nem alakultak ki. A tanácsi kezdeményezések, intézkedések gyakran elmaradnak- Az alapvető probléma, hogy a művelődési házak, a klubok többségében az ifjúsági munkához értő, az ifjúságot szerető és politikailag, szakmailag felkészült vezető igen kevés. A programok kialakításában az együttműködés gyenge, a fiatalok igénye gyakran háttérbe szorul. Felszereltségük, nyit- vatartásuk és kezelésük sem megoldott. A községi tanácsok felelősségét ezekben a feladatokban jelentősen fokozni kell.

c) A megyei és a községi tanácsok külön rovaton létrehozták az ifjúsági alapot. A megyei tanácsnál ez az összeg a jelen ötéves tervben meghaladja a 4,2 millió forintot. Célszerű felhasználása a megyei KlSZ-bizott- sággal egyeztetve történik. Ebből elsősorban táborok építését, klubok felszerelését segítik- Egyes községi tanácsok az alapot más célra, vagy a KISZ-szervezet megkérdezése nélkül használják fel.

d) A fiatalok családalapításának elősegítésére az állami, gazdasági szervek előtérbehelyezték a lakásigények kielégítését, az óvodai, bölcsődei férőhelyek számának növelését. Az üzemek 1972-ben 16 millió forintot fordítottak a lakásépítés támogatására, ennek 50 százalékát a fiatalok kapták. A tanácsi érté- iesi tesű és tanácsi bérlakások 25—30 százalékát fiataloknak juttatták. Az intézkedések ellenére a legfőbb probléma továbbra is a lakásigények kielégítése. Salgótarjánban például a lakásigénylők 42,7 százaléka 35 éven aluli.

A tanácsok ifjúságpolitikai tevékenységében a figyelmet a jövőben jobban a községi tanácsokra kell fordítani, mivel e területeken jelentősebb az elmaradás.

') A gazdasági szervek. — főleg az állatni *-“• és tanácsi iparban — kezdeti eredményeket értek él a hatáskörükbe tartozó feladatok megoldásában. Ezek általában a kollektív szerződésekben nyertek megfogalmazást. Elsősorban a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javítására, a vállalati feladatok megvalósításába történő jobb bevonásukra és az ifjúság érdekvédelmére vonatkoznak. A tsz- ek döntő többségében a gazdasági vezetés ií- júságolitikai tevékenysége jelentősen elmarad az igények, az élet által támasztott követelmények mögött.

A gazdasági-műszaki vezetők többségének eszmei-politikai tevékenysége a munkásfiatalok között jelentős részben még a KISZ- szervezet iránti igény megfogalmazására terjed ki. Az ifjúságpoiitikailag aktívabb rétegére kedvezőtlenül hatnak a vezetés gyengeségei, egyes rossz helyi intézkedések, néhány vezető kifogásolható magatartása, a belső mechanizmus és a munkaszervezés problémái. A munkahelyi vezetők egy része a fiatalok jogos kritikai észrevételeire esetenként nem megengedhető módon reagál.

A szakszervezeti szervek — a KISZ- • szervezetekkel együttműködve — az Ifjúság között erősítették nevelő, szervező és érdekvédelmi tevékenységüket. A kollektív szerződések többsége összességében megfelelően tartalmazza az ifjúsági kérdéseket. Az üzemi-anyagi eszközök felhasználásánál — a KISZ-szervezettel közösen — jobban érvényesítik az ifjúmunkások érdekeit. Az SZMT mellett ifjúsági munkabizottság, az alsóbb szerveknél ifjúsági felelősök működnek, tevékenységük tartalma azonban még kezdeti.

Az újonnan munkába lépő fiatalok patro- nálása, a munkássá válás folyamatának elősegítése az alsóbb szintű szakszervezeti szervek , tevékenységének leggyengébb területe. A szakszervezeti tagság több mint egyharmadát kitevő fiatalok közéleti nevelése, politikai iskolázottságának elősegítése még csak részben vált az alapszervezetek munkájának részévé. A KISZ-en kívüli fiatalokkal történő foglalkozásuk módszerei elmaradnak a korosztály sajátos igényeitől. A fiatalok termelési mozgalmainak, művelődésének és sportjának támogatását nem elég céltudatosan hasznosítják a munkásfiatalok erkölcsi-politikai arculatának fejlesztésére

4 Az MTS megyei tanácsa, a sportegye- -öletek eredményes intézkedéseket tettek fiatalok fizikai erejének növelése, szabad idejük célszerű eltöltése érdekébem. Fokozták a sportolók, a sportvezetők politikai felkészültségét. Megyei szinten emelkedett a vezetésbe bevont fiatalok aránya.

A verseny- és tömegsport különböző formáin a 30 éven aluli lakosság 55—60 százaléka vesz részt. Ennek ellenére a tömegsport még jelentősen elmarad a kitűzött célok mögött, mind vonzóerejét, mind szervezettségét tekintve. A diákifjúság sporttevékenységének fejlesztésére történtek kezdeményezések, de még néni sikerült elérni, hogy a tanulóifjúság nagy tömegei szervezetten sportoljanak. A sportegyesületi nevelő munka keretei, formái kialakultak, ugyanakkor hatékonyságuk •nem kielégítő.

Az elmúlt két évben 8 millió forintot fordítottak sportlétesítmények korszerűsítésére, a megindult új építkezések együttes összege meghaladja a 40 millió forintot.

C Az MHSZ megyei vezetősége és a me- ü* gyei kiegészítő parancsnokság a megyei pártbizottság intézkedési tervében meghatározott feladataikat alapjaiban helyesen és következetesen látják el. A 164 MHSZ-klub csakném 5000 tagjának 40 százaléka 25 éven aluli fiatal. A katonai előképzésben részesülő fiatalokkal az alakulatok elégedettek. Egyben indpkolt, hogy, e szervek nevelő tevékenységüket tovább fejlesszék.

A katonaköteles fiatalok többsége a katonai szolgálatnak kielégítően eleget tesz. Azonban számottevő részük a fokozott fizikai és szellemi igénybe vételnek nem felel meg, alkalmatlanok katonai szolgálatra.

1 A Központi Bizottság határozata hosz- -*-• szabb távra szabta meg a fiatalokat. Ezen belül egy részüket a jelenben kell mindenekelőtt megoldani, a végrehajtásukat meggyorsítani. Újabb határozatot, intézkedéseket nem szükséges kidolgozni. Egyben jobban rá kell irányítani a figyelmet néhány alapvető tennivalóra. Ezért:

a) A megyei pártbizottság 1970. május 20-i ifjúságpolitikai intézkedési terve továbbra is maradjon érvényben. Azt a jelen előterjesztéssel együtt kell kezelni és végrehajtani. A megyei párt-végrehajtóbizottság egy hónapon belül fogadjon el 1974. végéig szóló tervet a végrehajtás ellenőrzésére és a beszámoltatás rendszerére vonatkozóan.

b) A járási, városi pártbizottságok — felhasználva a megyei pártbizottság jelen állásfoglalását — 1973. második fél évében tűzzék testületi ülés napirendjére saját tevékenységüket az ifjúságpolitika irányításában, koordinálásában.

Salgótarjánban, a vasötvözetgyárban komoly munkát bíznak a fiatalokra. A laboratóriumban vegyeiemzest készítenek az ifjak

Ezt követően az alapszervezetek 1973. második fél évében taggyűlésen tárgyalják meg az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának helyzetét és helyi feladatait.

c) Az ifjúságpolitikai munka javításának legyen jobban kulcsterülete a pártalapszerve- zet. Ennek érdekében:

— A járási, városi pártbizottságok adjanak több módszertani útmutatást az alapszervezeteknek az ifjúsági munka és a KISZ pártirányításának fejlesztéséhez. Biztosítsák, hogy a pártalapszervezetek működési területük KISZ-szervezeteinek párt- irányítását erősítsék, fejlesszék. Meghatározó módon befolyásolják a KISZ-szervezet egész tevékenységét. Rendszeresen, de legalább félévenként tanácskozzanak az alapszervezetek ifjúsági felelőseivel. Az irányító pártszervek helyszíni munkájuk során adjanak több segítséget a pártvezetőségeknek és a KISZ-vezetőségnek ilyen irányú feladataik ellátásához.

— Az alapszervezetek konkrét, ellenőrizhető megbízatással küldjenek az ifjúsági munkát értő párttagokat a KISZ-szervezet közvetlen segítésére. Munkájukról legalább kéthavonta számoltassa be a pártvezetőség.

A Hazafias Népfront megyei, járási, vá~ • rosi bizottságok a feladatok végrehajtására ajánlást fogadtak éL Azonban a községi, körzeti bizottságok csupán 35—40 százaléka készített feladattervet, sajátos, önálló feladataikat nem eléggé ismerik. A népfrontválasztások során 10—12 százalékkal növekedett a fiatalok aránya a bizottságokban, de jelentős részük még csak részben képes ellátni feladatát. Beváltak a különböző rétegtalálkozók is. Ugyanakkor a KISZ-en kívüli fiatalokkal a népfrontszervek kapcsolata gyenge, a községekben élő és dolgozó fiatalok jelentős rétegeire nem terjed ki. A mozgalomban az ifjúsági munka nem folyamatos, nem elég tervszerű.

F7 A TXT megyei szervezete .tömegesebbé * * és sokrétűbbé tette ismeretterjesztő munkáját a fiatalság körében. A programok és tematikák jól kapcsolódnak az általános ifjúságpolitikai feladatokhoz.

Q A megyében megjelenő sajtőtermékek- ben rendszerességét és terjedelmét tekintve, az ifjúságpolitikai kérdésekkel történő foglalkozás kielégítő. Esetenként a tartalmi színvonal és a műfaji változatosság nem elég igényes, nem eléggé az ifjúság nyelvén íródik.

A társadalmi összefogás és hatékonyabb munkamegosztás biztosítása érdekében minden szinten fejleszteni kell a pártirányrfást, -ellenőrzést és koordinálást. El kell érni, hogy az ifjúságpolitikai határozat következetes végrehajtása társadalmi üggyé váljon.

— Az 1973/74-es KISZ-oktatási év előkészítése során a pártvezetőségek képzett, jól tájékozott és az ifjúság problémáit ismerő propagandistákat bízzanak meg a KISZ- oktatás vezetésével (nem feltétlenül csak pedagógusokat). A KISZ-vezetői, a KISZ- titkárok lehetőleg a pártoktatásban vegyer nek részt.

— A KISZ-ben dolgozó kommunisták, a KISZ-vezetőségek útján erősítsék a KISZ- szervezet aktív, politizáló és nevelő tevékenységének gyorsabb ütemű fejlesztését a KISZ-tagok és KISZ-en kívüli fiatalok között. Segítsék, hogy a KISZ-szervezet akciói, rendezvényei és különböző tevékenységi formái meghatározott politikai célt szolgáljanak. A KISZ-ben dolgozó kommunistákat rendszeresen informálják.

— A pártszervezetek fordítsanak nagyobb figyelmet a KISZ aktívagárdájára, a KISZ kommunista bázisának erősítésére. A nőfelelősökön keresztül kísérjék figyelemmel és segítsék a KISZ-szervezet tevékenységét a leányok és fiatalasszonyok itozött, illetve soraikból több KISZ-vezető ki nevelését.

— Azokban az alapszervezetekben, amelyekben eddig még nem fogadtak el intézkedési tervet, 1973. első fél évében készítsék el és taggyűlésen hagyják jóvá. Ahol az indokolt, a szükséges kiegészítéseket ugyancsak a tél év végéig hajtsák végre. Ehhez az irányító pártbizottságok nyújtsanak segítséget.

d) A pártszervek és -szervezetek ifjúsági tevékenységük középpontjába a munkásifjúságot helyezzék. Vizsgálják, ellenőrizzék és kezdeményezzenek intézkedéseket az alábbi kérdésekben:

— Az ifjúság bevonása a jelen politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldásába.

— Élet- és munkakörülményeik alakulása, munkahelyi beilleszkedés.

— A közéleti tevékenységüket, aktivitásukat befolyásoló körülmények.

— Politikai és szakmai képzésük, továbbképzésük fejlesztésének lehetőségei.

— Az állami, gazdasági és társadalmi szervek tevékenysége a munkásfiatalok nevelésében.

— A fizikai munka megbecsülésének és rangjának fejlesztése.

— A munkásosztály vezető szerepéből eredő felelősség erősítése.

— A munkásfiatalok száma és aránya, valamint tevékenysége a párt-, a K1SZ- szervezetekben.

O •A megyei KISZ-bizottság és szervei te* vékenységének középpontjába az alapszervezetek irányítása, helyszíni segítésük módszerének fejlesztése kerüljön. Ezért:

a) Vizsgálják felül saját munkamódszerüket, munkastílusukat és határozzák meg továbbfejlesztésének feladatait. biztosítsák, hogy az jobban feleljen meg az ifjúság igényeinek, politikai céljainknak, a KISZ politizáló és nevelő funkciójának.

b) Dolgozzák ki a Központi Bizottság 1972. novemberi állásfoglalásából eredő sajátos tennivalóikat, amelyek a munkatervekben, akcióprogramokban szerepel j enek:

— A KISZ-szervezetek tartalmi és szervezeti tevékenységének, kommunista jellegének erősítésében, a KISZ-tagság iránti politikai követelmények fokozásában.

— Az ifjúság szocialista nevelésében, erkölcsi-politikai arculatának, politikai kiállásának további fejlesztésében.

— A párttaggá nevelő és a párttagajánló tevékenységben.

— A rétegpolitikai munkában, elsősorban a KISZ-szervezeteknek a munkásfiatalok közötti befolyása erősítésében.

— A fiatalok pályakezdésének segítésében és összehangolásában.

— A KISZ-szervezetek jogainak érvényesítésében és társadalmi kötelezettségeinek teljesítésében.

— A gazdasági, szociális és kulturális élet fejlesztésében, a KISZ-szervezetekre háruló feladatokban.

Fiatal üaem Salgótarjánban a VEGYIGEP« SZER. Az új üzemben az ifjúmunkások' pél« dát mutatnak fegyelmezettségükkel

— Az ifjúság szabad idejének hasznos eltöltéséért a társadalmi mozgalom fejlesztő« sében.

c) Erősítsék együttműködést készségükét aa állami, gazdasági és társadalmi szervekkel, alakítsanak ki hatékonyabb módszereket:

— Kezdeményezzék bátrabban az ifjúság nevelésében, mozgalmainak felkarolása ban, szabad idejük hasznos eltöltésében a társadalmi összefogás jelentős fejlesztését, az anyagi .feltételek biztosítását a lehetőségeken belül.

A gazdasági vezetői? rendszeres beszámolása alkalmából nyújtsanak segítséget, hogy azokban az ifjúságpolitikai kérdései* megfelelő terjedelmet és tartalmat kapjanak.

— Javasolják a társszerveknek az együttműködési szerződések teljesítésének megvizsgálását és a szükséges továbbfejlesztésüket.

d) Vizsgálják meg és dolgozzák ki az intéz» kedéseket a KlSZ-szervek és -szervezetek kádermunkájának fejlesztésére. A természetes, egészséges cserélődés megfelelő aránya mellett jobban kell törekedni a stabilitásra. A KISZ-bizottsagok — a pártszervek útmutatásával —, készítsenek káderképzési, -beiskolázási tervet. Az állami, gazdasági vezetők jobban segítsék elő a KISZ-vezetők politikai iskoláztatása feltételeinek biztosítását. A KISZ megyei iskolájának tematikájában a gyakorlati vezetésre történő felkészítés kerüljön előtérbe. A járási, városi és nagyüzemi KISZ-bizottságok saját erőből is rendezzenek rövidebb tanfolyamokat, elsősorban alapszervezeti reszortfelelősök számára. A kommunista szülőket, az elsőszámú gazdasági vezetőket nagyobb számban be kell vonni a KISZ-oktatás előadóinak, vitavezetőinek soraiba.

e) Biztosítsák, hogy folyamatosan emelkedjék a megyében a KISZ taglétszáma. A soron következő akciókat, rendezvényeket használják fel arra, hogy a dolgozó fiatalok körében növekedjék a KISZ szervezettsége. (VIT, táborozás, vetélkedők, KISZ-választás, országjárás stb.) A pártszervezetek, az állami és gazdasági vezetők segítsék a KlSZ-szerveze- teket ebben a munkában.

‘í A határozat sikeres megvalósítása

* szükségessé teszi a szorosabb együttműködését a párt-, állami és társadalmi szervek között.

A különböző szervek részéről végzett ifjúságnevelő tevékenység koordinálása és ellenőrzése az illetékes pártszervek és -szervezetek feladata. Meg kell érteni, hogy az ifjúsággal való foglalkozás politikai munka és a nevelést sehol sem lehet helyettesíteni csak gazdasági intézkedésekkel. Az állami és gazdasági szervek az ifjúságnevelés tárgyi feltételein túl kötelesek az ifjúság nevelésének, jogainak biztosításával is törődni.

A pártszervek és -szervezetek gondoskodjanak arról és ellenőrizzék, hogy az állami, gazdasági és társadalmi szervek összhangban, az ifjúsági és társadalmi szervek összhangban az ifjúsági törvény és annak végrehajtási utasításai alapján 1973. első felében konkrét intézkedéseket dolgozzanak ki.

Az ifjúságpolitikai határozatot mindenekelőtt az oktatáspolitikai határozatból eredő helyi tennivalókkal együttesen kell kezelni. A, A pártszervezetek folyamatosan elle* nőrizzék a területükön az állami, gazdasági és társadalmi szervek ifjúságnevelő tevékenységét, a hiányosságokban bátran intézkedjenek saját hatáskörükben, ha ez azt túlhaladja, jelezzenek felsőbb szerveiknek.

Határosat a végrehajtást gyorsító intéskedésekre