Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-07 / 81. szám

Kádár János beszéde Választási nagygyűlés Salgótarjánban (Folytatás as 1 oldalról) végezniük a helyi hatóságok­nak is — és végeznek is —, hogy az állampolgárok nagy többsége elégedett legyen hely­zetével. Néha azonban elegen­dő egy kis hiba ahhoz, hogy az egyes állampolgárnál a meg­elégedettség elkeseredettség­gé változzék Nem is folyta­tom- ennyiből is mindenki megérti, hogy a tanács mun­kájának milyen nagy a fon­tossága. Talán azt is megérti mindenki, hogy a választott tanácsokban és a tanácsappa­rátusban dolgozó emberek megfelelő megbecsülést és tiszteletet érdemelnek azért a munkáért, amit nap mint hap végeznek — még akkor is, ha egyes kérdések nem oldódnak meg olyan gyorsan, ahogyan egyes érdekelt felek azt sze­retnék. Fejlődik a tanács tevékenysége Általános politkánkból kö­vetkezően és a megfelelő tör­vényes intézkedések eredmé­nyeként a tanácsok jelenleg nagyobb önállósággal és na­gyobb hatásfokkal végezhetik munkájukat, mint korábban. Teljes meggyőződéssel állítom — s ezt mindenki tanúsíthat­ja — hogy a tanácsi munká­ban az új tanácstörvény ha­tályba lépése óta, tehát az utóbbi két esztendőben nagy fejlődés tapasztalható. S ha ez az irányzat folytatódik, mindnyájan remélhetjük, hogy néhány éven belül a tanácsi munkában még további fej­lődés következik be. A rövidesen esedékes ta- iiácsválasztásoknak megvan a határozott célja. Egyrészt — magát a választási kampányt is felhasználva — azt szeret­nénk elérni, és reméljük el is érjük, hogy általános poli­tikai törekvéseink még jobban behatóinak a tömegekbe, még nagyobb megértésre és támo­gatásra találnak. A választási kampány« a helyi község, jli- fika továbbfejlesztésére is szeretnénk felhasználni és re­méljük, hogy ez is sikerül. A választás célja, hogy jó össze­tételű tanácsok alakuljanak és dolgozzanak a következő négy (esztendőben., Ez a célunk itt, a XIII. kerületben is. a fő­városban. s mindenütt az or­szágban. ahol tanácstagokat választanak. Kijelenthetem, hogy a vá­lasztási kampány a törvényes előírásoknak megfelelően, jól hálád. A választási munka po­litikai tartalmát illetően el­mondhatom, hogy a párt ál­talános politikáját nagy meg­értés fogadja, A választói gyűléseken a párt politikájá­ról és a helyi politikáról megfelelő elmélyültséggel tárgyaltak. A jelölő gyűlése­ken — amelyek már befeje­ződtek — két és fél milliónyi­an vettek részt, kereken há­romszázezren szólaltak fel, fejtették ki véleményüket az általános politikáról, a helyi tennivalókról, valamint a je­löltek személyéről. Végered­ményben elmondhatjuk, hogy a választási előkészületek a szocialista demokratizmus el­veinek megfelelően, rendben haladnak. A szocialista álla­mokon kívül nincs a világon olyan ország — a polgári de­mokráciák hiába szólnak néha olyan dicsekvően az ő demok­ráciájukról —, ahol megvaló­sult volna, hogy a választók csaknem 40 százaléka jelöli ki azokat akikre a választás napján leadják majd szavaza­tukat. Demokratikus eljárás ez olyan értelemben is. hoev ahol a megvitatás után szükséges­nek látták — kereken 1700 választókerületben — két vagy több jelölt indul maid a választáson, s a szavazás nap­ján dől maid el. ki lesz kö­zülük a tanácstag A munka tehát iól megv, s bízunk ab­ban. hogy ugvanilven lesz a folytatás is: a választás be foeia tölteni szerepét, hozzájá­rul politikánk megerősítéshez, biztosítja a tanácsok megfele­lő ' összetételét. Kádár János ezután a XITI kér’"’lati program során szer­zett benyomásairól, tapaszta­latai-ól beszélt. A továbbiakban szólt a bu- rlanesti lakásépítkezésekről, a Metró új szakaszának üzem­be helyezéséről. 2 NÓGRAD - 1973. Az ország egészének mun­kájáról és a munka eredmé­nyeiről beszélt ezután a Köz­ponti Bizottság első titkára: A gazdasági munka 1972- ben kielégítő eredményekkel zárult: Az ipar 5,6 százalék­kal, a mezőgazdaság 4 száza* lékkai növelte termelését, a közlekedés és a kereskedelem a tervelőirányzatnak megfele­lően teljesítette tervét, a nemzeti jövedelem 5 százalék­kal növekedett. A beruházá­sok a tervnek megfelelően Kádár János a budapesti Láng Gépgyárban rendezett választási nagygyűlésen alakultak. Az ország külke­reskedelmi és fizetési mérle­ge 1972-ben az előző évhez viszonyítva jelentősen javult. Mindez nagyon jó eredmény­nek tekinthető. Megelégedéssel lehet szólni az országban végzett munka más területeiről is. Az ország általános kulturá­lis színvonala biztató, szép, megelégedésre adhat okot és további, még messzebbre mu­tató, még nagyobbra törő ter­veink vannak. Az ország lé- iekszámát figyelembe véve. Magyarország 90 ezres egye­temi és főiskolai, valamint há­rom és fél százezres középis­kolai hallgatói létszáma min­denféle összehasonlításban megállja a helyét és nagy kul­turális előrehaladásunknak egy fokmérője. Ugyancsak megfelelően elő- renaladtunk 1972-ben az élet­színvonal fejlesztése terén is Megvalósul életszínvonal-poli­tikánk, amelynek fő elve, hogy a szocialista társadalom épí­tésének együtt kel] járnia a dolgozók életszin vonalának rendszeres emelésével. Az 1972-ben a lakosság egy főre számított reáljövedelme és fogyasztása országos átlag­ban három és fél százalékkal növekedett. Kilencvenezer la­kás épült meg a múlt évben Magyarországon. Jóllehet en­nek a lakásmennyiségnek az összetételét nem tartjuk kie­légítőnek, de magát a számot igen. Évente ennyi lakást Ma­gyarországon soha korábban nem építettek Az a lendület, amellyel most ezen a terüle­ten találkozunk, biztosítja, nogy a mostani öt évre terve­zett 400 000 lakás fel fog épülni az országban. Emelkedik a fogyasztás Ami a fogyasztást illeti: or­szágosan egy főre számítva. 1972-ben Magyarországon 61 kilogramm hús, 14 kilogramm tojás. 114 kilogramm tej, 84 kilogramm zöldség és főzelék, s 72 kilogramm gyümölcs ju­tott. 1972-ben Magyarországon minden száz háztartásban 37 porszívó, 46 hűtőszekrény, 61 mosógép, 61 televízió és 71 rádió volt Tehát ezen a téren is nagyon jelentős az előreha­ladás. ­Életszínvonal-politikánkat Il­letően természetesen további céljaink, vannak. 1973-ban a lakosság reáljövedelmének és fogyasztásának — a múlt évi három és fél százalékkal szem­ben — négy és fél, öt száza­lékkal kell emelkednie, s ezt biztosítanunk is kell! cpr"ís 7., szombat A Központi Bizottság első titkára külön szólt az állami iparban és építőiparban már­cius elején végrehajtott bér­emelésről. Ennek kettős célja volt — mondotta. — Egyrészt úgy gondoltuk, hogy most, a nagy­üzemi munkásság kapjon kü­lön béremelést, mert — és ez az igazságosságnak Is megfe­lel —, egy viszonylagos elma­radást be kellett hoznunk Másrészt: politikai szándé­kunk is volt és van a külön béremeléssel. Mi a dolgozó osztályok között politikailag nem szoktunk különbséget tenni; nem szembeállítjuk, hanem összeforrasztjuk a munkásságot, a parasztságot és az értelmiséget. De meg Kell őszintén mondani, hogy a munkásosztály, a szocialista nagyipari munkásság nélkül nincs szocializmus, nem lehet szocializmust építeni. A bér­emeléssel azt is kifejezésre akartuk juttatni, hogy a leg- oiztosabb jövőt a szocialista nagyipar jelenti. Aki dolgozik, kereshessen Továbbra is az a progra­munk, hogy biztosítsuk a munkával arányos keresetnö­vekedést a dolgozó emberek számára Célunk, hogy to­vább könnyitsünk a nők helyzetén, csökkentsük a csa­ládfenntartás. a gyermekneve­lés költségeit, tovább javít­sunk valamit a nyugdíjakon. Ha a termelés olyan ütem­ben fejlődik, ahogyan tervez­zük, akkor céljainkat el is érjük. Elvünk, hogy minél na­gyobb mértékben biztosítsuk: aki dolgozik, az kereshessen, és aki nem dolgozik az ne kereshessen. Belpolitikánk alapvető céljai közismertek, s azokhoz szilár­dan ragaszkodunk. Ezek: a népgazdaság általános fejlesz­tése, a műveltség, a kultúra szocialista jellegének erősítése és színvonalának emelése, az életszínvonal további javítása és végül mindezek summáza- taként: belpolitikánk alapvető Célja a fejlett szocialista tár­sadalom teljes felépítése. Külpolitikai kérdésekre át­térve, Kádár János hangoztat­ta: Külpolitikánk alapja: a béke Országunk szocialista or­szág, a szocialista társa­dalom teljes felépítésén mun­kálkodunk — ebből következ­nek bel- és külpolitikánk tör­vényei is. Külpolitikánk elvi alapokon nyugszik, célja — világméretekben — a nemzet­közi haladás, a szocializmus és a béke ügyének szolgálata. Ez külpolitikánk lényeges vo­nása, ezt követjük a minden­napi gyakorlatban Külpolitikánk rendíthetetlen törekvése, hogy nemzetközi síkon hozzájáruljon a szocia­lista országok egységének és összeforrottságának növelésé­hez. Ezért szorosan egvütt ha­ladunk a Varsói Szerződés tagállamaival a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak országaival, valamennyi szocialista országgal és a nemzetközi élet minden hala­dó erejével. A kapitalista országokkal folv'atott külpolitikánk ugyan­csak elvi alapokon nvug'zik Mi a békés egvmás mellett élés elvét akarjuk — mind na- evobb mértékben — evakor- lattá tenni, a szocialista or- 'Ságok és a kaoitalista orszá­gok mindennapi kapcsolatai­ban így a Magvar Népköztár­saság é< a kaoitali'ta államok viszonyában is. Politikai lépé­seink ennek az elvnek felel­nek meg. Kreiskv. osztrák kancellár látogatására utalva hangsú­lyozta: a két ors-ág példája is mutatja hopv tehetséges é« kölcsönösen el örvös a szocia­lista és a kapitalista ''éké* eevmás melleit élése Ennek m»s?*ele!«en alakítjuk viszonvunkat más kanltalista országikkal köztük az Fgve- s'"lt államokkal is. ahol a kö­zeim lí’than kormá n vkfildüfteé- "fink iárt Kapcsolatainkat a békés pavmá' m°ivr* élés ér- Vi&ove-Ítácával akartuk norma- l’-'álnf tek«r eov=a?a<njsárr a kölcsönös előnyök, a belü­gyekbe való be nem avatkozás elvei alapján. Az államközi kapcsolatokban mi tudomásul vesszük, hogy az Egyesült Ál­lamok olyan, amilyen. Az Egyesült Államoknak is el kell fogadnia, hogy Magyar- ország olyan, amilyen, s mint szocialista népköztársasággal kell tisztességes viszonyt kia­lakítania. A Magyar Népköztársaság képviselői — általános külpo­litikai elveinket követve, tö­rekvéseinket realizálva — ott vannak mindazokon a nemzetközi fórumokon, ahol az államok viszonyait, kap­csolatait szabályozzák és ala­kítják, jelen vannak minde­nütt, ahol lényeges kérdések­ről esik szó. Okkal és meggyőződéssel «ralihatjuk, hogy a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvései eredményesek, or­szágunk biztonságban, béké­ben él, népünk szocialista társadalmat épít. Erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten hozzájárultunk és a jövőben is hozzájárulunk a haladás nemzetközi ügyéhez. Ennek az elvi külpolitikának kö­szönhető, hogy ma a Magyar Népköztársaságnak becsülete van, barátaink számon tarta­nak bennünket, s ellenfeleink is megtanulták, hogy velünk csak tisztességes eszközökkel lehet boldogulni. Ügy azon­ban lehet, mert mi becsüle­tesen törekszünk a békés egymás mellett élésre a kapi­talista országokkal is. Az egész világ tudja, hogy a magyar nép, a Magyar Nép- köztársaság a vietnami néppel rokonszenvezett a háború egész időszaka alatt. Minden megbecsülésünk és tisztele­tünk ezé a lélekszámban nem nagy népé, amely szilárdan ellenállt a legerősebb impe­rialista hatalom fegyveres agressziójának, s követelte azt az el nem vitatható jogát, hogy szabadon, saját maga dönthessen sorsáról, örültünk a párizsi békemegái lapod ás­nak, az azt követő párizsi értekezletnek a vietnami béke ügyében, s ennek megfelelően rokonszenvünk most és a jövőben is a Vietnami De­mokratikus Köztársaságé, a Dél-vietnami Ideiglenes For­radalmi Kormánnyal, a viet­nami néppel, szolidárisak va­gyunk Vietnam népével, s amennyire tőlünk telik, a jövőben is segítjük őket. hogy eltüntethessék a hábo­rús pusztítás nyomait, s előbbre léphessenek a ma­guk választotta úton. Hazánk tagja a nemzetkö­zi ellenőrző és felügyelő bi­zottságnak. A megbízatást azért vállaltuk, mert fontos­nak tartjuk, hogy a vietnami nép végre békében élhessen. Az a feladatunk, hogy — amennyiben rajtunk múlik — hozzájáruljunk a béke biztosí­tásához. Ezt becsülettel telje­sítjük is. Tevékenységünkkel nincs mindenki megelégedve úgy tűnik, hogy az Egyesül1 Államoknak nem nagyon tet­szik a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságban vég­zett munkánk. Ezt végtelenül sajnáljuk. Nem mi tehetünk arról, hogy az Egyesült Ál­lamok belemászott ebbe a barbár, újgyarmatosító hábo­rúba, másszon is ki belőle. Ennek egyszerű útja: tartsa be a békemegállapodás felté­teleit. hagyja békében élni a vietnami népet. A vietnamiak majd rendezik egymás között azt, ami csak rájuk tartozik, s ebben nincs szükség ameri­kai „segítségre". Sőt, mindad­dig, amíg az Egyesült Államok beleavatkozik az ottani bel- ügyekbe, a vietnamiak egy­mással sem tudják rendezni a vitás kérdéseket. Békés megoldást Köze.-Keleten Hasonlóan egyértelmű az ál­láspontunk a közel-keleti helyzettel kapcsolatban 1967-ben agresszió történt, te­rületeket foglaltak el. Ezt mi már akkor megállapítottuk, s megneveztük az agresszort is Ez nemcsak a mi álláspon­tunk, így foglalt állást az ENSZ Biztonsági Tanácsa is. Mint akkor, most is azt köve­teljük a világ haladó népei­vel együtt, hajtsák végre az ENSZ Biztonsági Tanácsának ide vonatkozó határozatát. Az (Folytatás az l. oldalról) — A tanácsok az elmúlt két évben arra törekedtek, hogy végrehajtsák a központ: és megyei párthatározatokat Kiemelt szerepet kapott a megye munkássága élet- éa munkakörülményeinek javítá­sa — mondotta Hoffer Ist­ván. — Nógrádban az ener­giastruktúra átalakítása kö­vetkeztében napirendre kerü­lő gondoknak megnyugtató, emberséges megoldása nem­csak gazdasági, hanem na­gyon lenyeges politikai fel­adat volt és marad továbbra is. Számottevő eredményeket értünk el megyénkben — a nő­politikái határozat végrehajá- saként — az asszonyok-lá- nyok munkába állításában, helyzetük javításában, öröm­mel számolok be arról — folytatta —. hogy a nők egy­re inkább részt vesznek a közéletben. Egyértelműen bi­zonyítja ezt, hogy a tanács­tagjelöltek harminc százaléka asszony, lány. Természetesen továbbra is kitartóan kell munkálkodnunk azon, hogy bátrabban állítsanak nőket vezető funkcióba, gyorsabban fejlődjenek a munkájukat megkönnyítő szolgáltatások, gyarapodjanak politikai, álta­lános és szakmai ismereteik. A továbbiakban Hoffer Ist­ván arról beszélt, hogy új lendületet kapott az ifjúság­politikai munka, javultak a fiatalok munkahelyi körülmé­nyei. lakásviszonyai, a szabad idő hasznos eltöltésének feltér teli. Majd a lakásépítések­ről szólott. Elmondotta, hogy a negyedik ötéves tervben — kapcsolódóan az országos la­kásépítési programhoz — kö­zel tízezer lakás megépítését tervezzük. A tervek megvaló­sítása jól halad, 1972. végére háromezer-hatszáz lakás épült fel, amelyre eddig nem volt példa megyénk történetében. De jelentős erőfeszítéseket te­szünk a múltból megmaradt „történelmi örökségünk” fel­számolása érdekében is. a szo­ciális körülményeknek meg nem felelő, avult, bányatelepi lakások bontására. Pótlásukra Salgótarjánban és Nagybá- tonyban négvszáz lakást épí­tünk. Az építkezések üteme biztató és remélhetőleg mie­lőbb újabb családok százai futnak emberibb, korszerűbb körülmények közé. Majd így folytatta: — Nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk, hogy az ötéves tervben előirányzott törep víz­művek megépüljenek, megol­dódjanak ivóvízellátási gond­jaink. A szolgáltatásokban — nem kevés erőfeszítéssel — jelentős előrelépés történt, ha nem is mindig a kívánt ütem­ben. Gyorsan fejlődik a textil- tisztítás és a gépjárműjavítás, kevésbé a híradástechnikai be­rendezések és a háztartási gé­% agresszor nem birtokolhat olyan területeket. amelyekhez háborús hódítás utján jutott! Mi megértjük az agresszió sújtotta arabokat, akik készek minden eszközzel harcolni De mi — éppen a közel-kele­ti népek és a tartós béke ér­dekében — a még mindig le­hetséges békés megoldás út­ját támogatjuk. Békés úton kell érvényt szerezni az ENSZ Biztonsági Tanácsa határoza­tának. Az európai biztonsági érte­kezlettel kapcsolatban is vi­lágos az elgondolásunk. Min­denki tudja: a szocialista or­szágok kezdeményezték az európai biztonsági értekezlet összehívását azzal, hogy föld­részünkön fogjunk végre hoz­zá a kollektív biztonság meg­teremtéséhez, amely minden itt élő népnek megadja a bé­kés élet lehetőségét. A kezdeményezők, a Varsói Szerződés országai, felhívással fordultaik Európa kormányai­hoz, népeihez, s felhívásuk megfelelő visszhangra, megér­tésre talált. Hamis azonban a NATO-nak az az elképzelése, hogy az európai biztonsági értekezlet létrejötte, az euró- rópai kollektív biztonsági rendszer megteremtése csak a szocialista országoknak fontos ez alapos tévedés O' an ügy­ről van szó, amely Európa pék javítása, valamint a la* káskar ban tartás. Beszéde további részében Nógrád megye kulturális hely­zetéről szólott Hoffer István. Elmondotta, milyen nagysza­bású társadalmi összefogás eredményeként bővültek az óvodai férőhelyek Salgótar­jánban, és gyarapodnak egyre a megyében. A jelölő gyűlése­ken újabb társadalmi felaján­lások láttak napvilágot, ame­lyeknek csak örülni -lehet. Javult a szakrendszerű okta­tás. jobbak az általános isko­lákban a személyi és tárgyi feltételek, bár alsófokú kötö­zésünk hatékonysága még alatta marad a követelmé­nyeknek. Ebben az ötéves tervben nagyot lépünk előre a közoktatásban. új Iskolák épülnek, közöttük a számvite­li főiskola, kollégium, az új megyei szakmunkásképző in­tézet korszerű tanműhellyel. De pezsgőbb az élet közműve­lődési intézményeinkben is. Bővültek könyvtáraink, gyara­podtak múzeumaink és nvolc- vanhét ifjúsági klub foglalko­zik a fiatalokkal. Hasonló fejlődés jellemezte az egész­ségügy ellátást, amelyre kü­lönös gondot fordítanak a he­lyi tanácsok — Kiemelkedő szerepe van Salgótarjánnak, amely ízig- vérig munkásváros. Naponta figyeljük átalakulását, együtt örülünk az új létesítmények­nek, és annak a nagy-nagy változásnak, amely ebben a városban az utóbbi években történt. Végezetül annyit mon­danék. hogy rövid, de gazdag két évet zárunk, amely­nek folytatása követke­zik. Ennek jegyében készü­lünk a soron következő ta­nácstagi választásokra, és azt kérjük a választópolgároktól, hogy szavazataikkal erősítsék meg a tanácstagjelölteket a megbízatás tartama alatt pe­dig ellenőrizzék és segítsék te­vékenységüket — mondotta befejezésül Hoffer István. A választási nagygyűlés hoz­zászólásokkal folytatódott Dr. Lukács Ida tanácstag­jelölt az egészségügyben elért eredményekről beszélt, arról .á nagy előbbre lépésről, amely nemcsak Salgótarjánt, hanem az egész megyét jellemzi. Hol- kó Ferenc a tanácsok felelős­ségét elemezte, amelyben egy­re nagyobb számban kannak helyet a fiziaki munkások. A munkások véleményé­re, javaslataira oda kel] figvelni — mondotta. Gál Jő- zsefné pedig a kohászati üze­mek KTSZ-esei és a fiatal ta­nácstagielöltek nevében mon­dotta el véleményét. A fiata­lok részt kérnek és kapnak mindennapi életünkben ener­giájukra. lendületükre minde­nütt szükség van — mondotta — hogv még többet tegyünk városunkért, megyénkért. A választási nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget minden népének fontos, bár­milyen társadalmi rendszer­ben él is. Kádár elvtárs ezután s bé­csi, a genfi tárgyalásokról be­szélt Kádár János beszéde befe­jező részében ezeket mondot­ta: Előre* a?cdósunk biztosított —- Mély meggyőződésem, hogy a szocializmus útján to­vább haladunk előre. A jö­vőt illetően megfelelő és jó terveink vannak előrehaladá­sunk biztosított. Engedjék meg, hogy pár­tunk Központi Bizottság i né­vében és a magam részéről is ismételten és szívből minden jót, jó erőt, állhatatosságot és új sikereket kívánjak Buda­pest XIII kérülete dolgozói­nak, egész népünknek. Kádár János hosszan tartó, nagy tapssal fogadott b zéde után a nagygyűlés Matúz Jó­zsefnek, a Hazafias Népfront XIII. kerületi bizottsága titká­rának zárszavával ért véget (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents