Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)
1973-04-07 / 81. szám
a pártmunka szerves részévé A megyei pártbizottság állásfoglalása és határozata ifjúságpolitikai kérdésekben tíz ifjúságpolitikai határozat végrehajtása váljon jobban A megyei pártbizottság 1973. március 39-én megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottsága 1970. tebruár 18—19-i. ifjúságpolitikai határozatának megyei végrehajtását. A megyei pártbizottság állásfoglalást és határozatot fogadott el, amely összegezve tartalmazza a pártbizoátsági ülés elé terjesztett Írásos jelentést, a szóbeli kiegészítést és a vitában elhangzott javaslatokat. Az állásfoglalást és a határozatot az alábbiakban közöljük. Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtása tt megyében eredményesen folyik. Kezdeti és megbecsülendő sikereket értünk el. Ezek azonban elbizakodottságra nem adhatnak ■okot. 'Az ifjúságpolitikai kérdések a megye társadalma, a párttagság érdeklődésének közép- pontjába kerültek. A Központi Bizottság határozata az előzetes várakozást széleskörűen kielégítette. A megye fiatalságának döntő többsége — jogosan — pozícióinak megerősödését, a társadalom fokozott megbecsülését és saját felelősségének növekedését olvasta ki a határozatból. A határozat ismertetését és megértését több kedvező tényező együttes hatása segítette elő. I. Az ország kiegyensúlyozott -politikai helyzete. A határozat tárgyilagos hangvétele, megállapításai és következtetései. Az ifjúságpolitika pártos megítélése. A bizalom és optimizmus az ifjúság jövő feladatainak realitását illetően. .. A megye társadalmi, politikai és gazdasági helyzetének további kedvező alakulása. Az ifjúság foglalkoztatottságának megoldása, az iparszerkezet kedvező változása. A kulturális és egészségügyi elmaradottságunk egyre gyorsuló ütemű csökkenése. 3. A pártszervek és -szervezetek kezdeti tepései, hogy az ifjúsági munkát és az egyéb feladatokat egymással jobban összhangba hozzák. Mindezek azt eredményezték, hogy erősödött a pártszervek és -szervezetek ifjúságpolitikát irányító tevékenysége. Az ifjúság erkölcsi-politikai arculatának megítélésében és a nevelési célokban egységesebbé vált a felfogás. Az ifjúságpolitikai feladatokban a társadalmi munkamegosztás kialakulása megkezdődött. Számottevő intézkedések születtek az ifjúság kulturális igényeinek kielégítésére. A KISZ tevékenységének megítélésében és a további feladatokban erősödött a nézet- azonosság. Az elmúlt három év tapasztalatai azt mutatják, hogy a Központi Bizottság ifjúság- politikai határozata széles, átfogó elemzést adott az ifjúságnak a társadalomban betöltött helyéről, szerepéről, politikai-erkölcsi és világnézeti arculatáról. Az akkori értékelés alapvetően nem változott. Egyben több tényező kedvezőbb lehetőséget teremtett a végrehajtás meggyorsítására, amely befolyásolja a hároméves munka értékelését is. 1. A X. kongresszus megerősítette a párt ifjúságpolitikáját. Intézkedéseket fogadott el a továbbfejlesztéssel- kapcsolatban. 2. A párt-, állami és társadalmi élet demokratizmusának fejlesztése elősegítik az ifjúság közéleti tevékenységének jobb kibontakozását. 3. Központi Bizottság Icözoktatás-politikai határozatának megjelenése erősítette az iskolai oktató-nevelő munka egységének jelentőségét. Fokozta az iskolák, a pedagógusok és a KISZ-szervezetek felelősségét. 4. Az 'ifjúsági törvény elfogadása és az országos főhatóságok végrehajtási utasításai az állami életben egyértelművé tették a feladatokat. 5. A Központi Bizottság 1972. november 15-i állásfoglalása az ifjúságpolitikában is a tevékenység színvonalának emelését irányozta elő és egyben nagyon jó lehetőséget is biztosít ahhoz. Az egyre kedvezőbb lehetőségek azonban eddig még csak részben tudtuk hasznosítani. Ennek szemléleti, munkamódszerbeli okai vannak, részben az eltelt idő sem tette azt lehetővé több vonatkozásban. .4 pártszervezetek ijj óság politikát irányító munkája 'A pártszervek és -szervezetek politikai irányító, segítő, koordináló és ellenőrző tevékenysége a határozat végrehajtásának eddigi szakaszában alapvetően érvényesült. A pártszervek és -szervezetek kidolgozták és elfogadták intézkédési tervüket. A választott testületek, a taggyűlések időben és a kérdés fontosságának megfelelően tárgyalták meg azokat. A pártbizottságok és az alap- szervezetek jelentős része helyesen, a KB határozatának szellemében jelölték meg feladataikat. Az intézkedési tervek elsősorban azt célozták, hogy helyileg tovább erősödjön a párt vezető szerepe. A párt szövetségi politikájának keretében az ifjúsággal való foglalkozás, nevelés jobban a pártmunka szerves részévé váljon. Fejlődjön a KISZ pártirányitása, a pártszervezetek ifjúság között végzett munkájának módszere. Az ifjúságpolitikai munka javításának legyen jobban kulcsterülete a pártalapszervezet. Az intézkedési tervek egy része azonban — főleg az alapszervezetekben — általános, nem elég sajátos, a szervezeti tennivalókra összpontosító intézkedésekre korlátozódik. Ezért ezek kiegészítésre szorultak, amelyet több helyen elvégeztek, máshol ezután kerül sor rá. Néhány pártszervezet, elsősorban az új üzemekben, nem készített helyi feladattervet. A határozatban és a megyei intézkedési tervben megfogalmazott feladatok végrehajtásában a pártszervek törekedtek arra, hogy az ifjúság nevelését mind jobban társadalmi üggyé tegyék. Munkájuk nyomán a határozat széles körben ismertté vált. Növekedett a kommunisták személyes felelőssége. A választott testületek és a pártappa- *-* rá tus alapvetően helyesen dolgozták fel, ismerték meg a határozatot, összességében sikeresen tevékenykednek a megvalósításán. A megyei pártbizottság mellett létrejött az ifjúsági munkabizottság, amely a végrehajtás összehangolására törekedett,, de tevékenységének tartalmi színvonalát lényegesen növelni szükséges. A valamennyi alapszervezetben működő Ifjúsági felelős munkájának hatásaként is .jaéult a KISZ-szel a munkakapcsolat. Az ewüttműködés tartalmasabbá vált. *7) Elsősorban az irányító pártszervek és ‘~1’ a nagyobb -alapszervezetek koordinációs tevékenysége mindenekelőtt az intézkedések, akciók egyeztetésében fejlődött.' A testületi munkatervek összehangolása ebben a kérdésben is rendszeressé vált. Egyre gyakrabban tesznek megalapozott ajánlásokat az átiami, társadalmi szervek munkaterveihez. A végrehajtás ellenőrzése során a me- ’ gyei pártbizottság és végrehajtó bizottság hat esetben, a járási-városi pártbizottságok 47 alkalommal tértek vissza egy-egy részfeladatra. Ezek többsége tartalmas és lényeges kérdéseket felölelő volt. Az állami, gazdasági és társadalmi szerveket is tervszerűbben és célirányosabban beszámoltatták. Az alapszervezetek többségénél évente két- három alkalommal tárgyalnak vezetőségi üléseken, vagy taggyűléseken ifjúságot, illetve KISZ-t érintő témákat. Igen pozitív, hogy a legutóbbi beszámoló taggyűlések' döntő többségében ez a kérdés mind tartalmában, mind terjedelmében megfelelő helyet kapott.- j A pártszervek es -szervezetek az ifjú- "** sági munka fejlesztését kádermunkájukkal is segítik. Tervszerűbben figyelemmel kísérik és támogatják az arra alkalmas fiatalok fejlődését, továbbtanulását. A káderpolitikai elvek gyakorlati érvenyesítése során nagyobb gondot fordítanak a fiatalokra, előléptetésükre és nevelésükre. Ennek hatására néhány nagyüzemben, újonnan települt üzemben és a tanácsi apparátusban növekedett a fiatal vezetők aránya. ft A Központi Bizottság határozatának és '-** a megyei pártbizottság intézkedési tervének megfelelően a pártszervek és -szervezetek fejlesztették kapcsolataikat, erősítették befolyásukat az ifjúság között. Képviselőik rendszeresebben részt vesznek az ifjúsági rendezvényeken. Van törekvés arra, hogy jobban megismerjék a fiatalok hangulatát, véleményét és problémáit. Ezeket igyekeznek figyelembe venni a döntéseik során. Eredményesebben támaszkodnak az ifjúság képviseletére jogosult szervek testületéire, vezetőire, azokkal rendszeresebben konzultálnak. Esetenként akciókat, rendezvényeket is kezdeményeznek. A A fiatal korosztályhoz tartozók aránya a párt választott testületéiben, a pártvezetőségekben 9,7 százalék. A párttagságon belüli arányuk 11 százalék, az 1972-ben újonnan felvett párttagok között pedig 58,9 százalék. A fiatal párttagok jelentős része a választott tisztségből eredő követelményeknek becsületesen igyekszik eleget tenni. Kedvezően hatnak a testületek tevékenységére. Aktivitásuk színvonalát személyes tulajdonságaik mellett a feladatok jellege, rendszeressége erőteljesen befolyásolja. A fia) ~lok tevékenysége a pártszervezetekben összességében jó hatással van az egész ifjúságra, mert érdekeik közvetlen képviseletét látják bennük. H A KISZ pártirányílásának fejlődése * volt az alapja annak, hogy a megye KISZ-szervezetei az ifjúságpolitikai határozatból rájuk háruló feladatokat egyre eredményesebben valósítják meg. a) A pártszervek és részben az alapszervezetek is törekedtek a KISZ önállóságának fejlesztésére. Hatékonyabbá vált a párthatározatok ismertetése, a kölcsönös tájékoztatás, a munkatervek egyeztetése. Egymás testületi ülésein, rendezvényein rendszeresebben részt vesznek. A párttagság körében nőtt az érdeklődés és az igény a KISZ munkája iránt. Az irányítás fejlődését részben elősegítette, hogy a KISZ-titkárok 29 százaléka párttag és 10,5 százalékuk tagja a pártvezetőségeknek. (A korábbi választási ciklusban ez az arány 20,9, illetve 9,3 százalék volt.) Az utóbbi években a pártszervezetek mintegy , kétezer párttagot küldtek pártmegbízatással ifjúsági munkára. b) A pártszervek és -szervezetek nagyobb gondot fordítottak a KISZ párttagnevelő és pártlagajánlo tevékenységére. Az t971/72-bei] felvett KISZ-tagok 71 százalékát ajánlották a KISZ-taggyűlések, ami emelkedő irányzatot mutat. A "felvételi ajánlásoknál egyre jobban a KISZ-ben végzett munka a mérvadó. Kezdeti lépések történtek, hogy elsősorban munkásfiatalokat javasoljanak párttagnak. Az újonnan települt üzemekben is biztató lépések történnek a tagfelvételi munkában. c) A KISZ eszmei-politikai tevékenységének pártirányítása és -segítése a propaganda- munkában is erősödött. A megyében működő 364 oktatási kör 32 százalékában párttagok a propagandisták. Sok "alapszervezetben először a KISZ számára jelölik ki a propagandistákat. Növekszik a pártoktatásban résztvevő fiatalok aránya. Az Oktatási Igazgatóság különböző tanfolyamain a 30 éven aluliak aránya három év alatt 26-ról 33,4 százalékra emelkedett. Ugyanakkor a párt- szervezetek viszonylag keveset tettek azért, hogy a KISZ-szervezet egész tevékenységében erősödjön a politikai légkör, a céltudatosabb átformáló munka. A felszabadulás előtti munkásmozgalom harcosai áldozatkészen, nagy szeretettel és felelősséggel segítenek az ifjúság nevelésében, Ezért köszönet illeti őket és ezt a támogatást a jövőben is kérjük tőlük. Az 1945—48. és 1956. harcaiban részt vett párttagok tapasztalatainak megismerése iránt is növekszik a fiatalok igénye. A pártszervezetek ennek kielégítését jobban segítsék elő, a KISZ- szervezetek pedig alakítsák ki a szükséges* formákat. d) A pártalapszervezetek többsége segíti a KISZ-szervezetek anyagi-tárgyi feltételeinek javítását. A KISZ-alapszervezetek 26,4 százaléka önálló, 54.5 százaléka társulásos alapon rendelkezik helyiséggel, 19,1 százalékának pedig nincs helyisége. A végrehajtás eddigi időszakának általános elemzése arra is felhívja a figyelmet, hogy az irányító pártbizottságok egy részében és az alapszervezetek többségében a Központi Bizottság határozatát nem dolgozták fel kellő alapossággal. Ezért: — Az alapszervezetek egy része nem kielégítő színvonalon végzi ifjúságpolitikai munkáját. A helyi célok meghatározása gyakran elmarad, döntéseikben nem mindig tudják kiválasztani a helyileg legfontosabb ifjúságpolitikai feladatokat. — A párt választott testületéiben, a pártvezetőségekben sem a fiatalok száma, aranya, sem a nekik nyújtott segítség nem kielégítő. A párton belül is tapasztalható helyenként a fiatalok lebecsülése, a tartózkodás irántuk, sőt, a féltékenység is megtalálható. A közéletbe történő bevonásuk nem elég tervszerű. Az alapszervezetek aránylag kevés olyan fiatalt nevelnek, aki magasabb választott testületi tisztségre alkalmas. A már megválasztott fiatalok nevelése, bátorítása sokszor mechanikus, formális. Szerepük helyes értelmezéséhez és gyakorlásához nem kapnak elegendő segítséget. Ezért, ahol lehetséges, a párttag KISZ-titkárokat válasszák be a pártvezetőségbe. Ha nem tagja a pártvezetőségnek, akkor is rendszeresen hívják meg a vezetőségi ülésekre. A párton kívüli KlSZ-titká- rok pedig vegyenek részt a taggyűléseken és a vezetőségi üléseken is a személyi jellegű napirendeket kivéve. — A pártszervek egy része és az alap- szervezetek jelentős hányada nem ismeri megnyugtatóan a különböző szervék saját»«, önálló ifjúsági feladatait. Ezért az együttműködés és annak tervszerű irányítása többször akadozik. Az állami, gazdasági vezetők beszámoltatása gyakran elmarad, ami csökkenti felelősségérzetüket. Határozottabban törekedjenek arra, hogy valamennyi szerv következetesebben lássa el saját ifjú' ságpolitikai feladatát. A pártszervezetek, a pártvezetőségi tagok nagyobb részének kapcsolata a fiatalsággal váljon rendszeresebbé és szervezettebbé. Az irányítás, a beszámoltatás necsak a KISZ-vezetőségekre korlátozódjon, a kapcsolat pedig a KlSZ-tagság- ra. — A munkásfiatalok nevelése, kiemelése és iskoláztatása érdekében az állami és társadalmi szervek iránt legyenek igényesek és kezdeményezők. Határozottan lépjenek fel az ebben a kérdésben jelentkező konzervatív szemléletek, a bátortalanság és bizalmatlanság ellen. Az ifjúság világnézeti nevelésében az alapszervezetek a pártoktatást és az egyéb eszközöket tervszerűbben hasznosítsák. Az egyes fiataloknál jelentkező szemléleti ferdülések ellen mindenütt hatékonyan kell fellépni. — A KISZ pártirányításának fejlesztését — elsősorban alapszervezeti szinten — még több jelentős szemléleti és gyakorlati probléma zavarja. Sok helyen az irányítás módszere kialakulatlan, jellemző az útkeresés. Ezért az alapvető feladatok megoldásához nem nyújtanak kielégítő segítséget (az ideológiai, politikai, kulturális nevelő és sport- tevékenység, valamint a kádermunka). A gyakorlatban egyértelműen érvényesíteni kell, hogy a KISZ közvetlen irányításáért a párt választott testületéi, a pártvezetőségek a felelősek. Ezt nem szabad egyszemélyi irányítással a párttitkár irányító tevékenységével helyettesítem. Abból szükséges kiindulni, hogy a KISZ szervezetileg önálló, éli a saját életét, saját Szervezeti Szabályzata, határozatok és programok alapján működik. Ugyanakkor politikailag nem független, tevékenységének tartalmát a párt politikája jelenti. A pártszervezetek feladata, hogy vizsgálják, segítsék és ellenőrizzék: a KISZ tevékenysége megfeleljen a párt politikájának. A KISZ pártirányításában, a fiatalok között végzett munkában a meggyőzés legyen mindenütt az alapvető módszer. Az utasítgatás, a parancsolgatás, sőt, a jogtalan elmarasztalásuk ellen ha* tározottabban fel kell lépni, A KISZ pártirányításának, a fiatalok között végzendő munkának egyik alapvető eszköze a pártmegbízatás. Ezt a partszervezetek egyre eredményesebben, alkalmazzák. Helyenként azonban a pártmegbízatást nem mindig a taggyűlésen adják ki, vagy nem felel meg a párttagok érdeklődési körének, képzettségének. A beszámoltatás, az elismerés, vagy bírálat is igen gyakran elmarad. Szükséges, hogy az alapszervezetek mindig az arra legalkalmasabb, hozzáértő, a fiatalok által is elismert párttagokat küld- jék a KISZ-szervezetbe pártmegbízatással. Ne engedjenek teret annak a felfogásnak, hogy a fiatalok között csak fiatalok végezhetnek pártmunkát. Egyben indokolt, ha a fiatal tisztségviselő a KISZ-ben, akkor elsősorban ott végezzen pártmunkát. Más esetekben egyéni élbírálás alapján jobban fi* (Folytatás a 4 oldalon} Salgótarjánban, a Stromfeld Aurél Gépipari Technikumban egyre több ifjú leány sajátítja el a technikusi szakmát. Ez a kislány már „beérett”, szalagavatót rendeznek az is* kólába*
