Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-28 / 98. szám

Sol< a tennlHolö r AI la t egészség ügyi eh a szarvasmarha programéri Beszélgetés dr. Glózik Andrással A szarvas- mar haprogr am megvalósításá­nak első szaka­szában a meg­levő férőhelyek kihasználása, bővítése, kor­szerűsítése a legfontosabb feladat. A me­gye szarvas­marha-egész­ségügyi hely­zetéről, a program meg­valósításával kapcsolatos legfontosabb tennivalókról beszélgettünk dr. Glózik Andrással, a Mógrád, megyei Állategészség­ügyi Állomás Mindent megteszünk szarvasmarha-tenyészté­sünk fejlesztéséért pel kapcsolatban áll, a telepen dolgozik. A Vöröskereszt fel­világosító munkájával szintén sokat segített a szemlélet for­málásában. Jelenleg a megye közös gazdaságaiban 14 üzemi állatorvos dolgozik. Heten a termelőszövetkezetekben, he­ten az állami gazdaságokban. Nem sok, d,e nem is kevés! Ahhoz, hogy e szellemi tőkét kellő módon kihasználhassák, legalább 300 férőhelyes sza­kosított tehenészeti teleppel kell rendelkezni. A tennivalók tehát komplexek, és a babé­rokon soha nem szabad pihen­ni. Karaneslapujtőn például néhány éve nagy költséggel mentesítették az állományt. Viszont az állattartási felté­telek kedvezőtlen volta miatt Ismét fertőzötté vált az állo­mány. Kezdhetik elölről a mentesítést.. — Bizonyára kevesebb gond jelentkezik a brucellózis elle­ni küzdelemben. Miként ál­lunk e téren a megyében? — A brucellózismentesítés mintegy húsz éve kezdődött jük. — Hogyan ítéli meg a szarvasmarha-ágazat egészség­ügyi helyzetét? — Különösebb gondok nem jelentkeztek a legutóbbi evekben. A heveny természe­tű fertőző állatbetegségek el­igazgatójával. — Hány szarvasmarha ta- szerű szakosított teleppel ren­lálható manapság a megyé- delkezünk. Ezen az úton kell ben? a jövőben járni. A szervezett . . szarvasmarha-gümőkórmente­A termelőszövetkezetek- 3ftés egyébként Nógrádban a --=*----------­b en, aUaim gazdaságokban és hatvanas évek közepén ltez- Nógrádban. Előbbre is tar- . -.aztajiban levő szarvasmarhák födött meg, számottevő ál- funk, mint a tbc-mentesítés szarna 41 737. Ebből 16 310 a [ann segítséggel. A termelő- terén, A megye 80 termelőszö- t éhén, A szarvasmarhaprog- szövetkezetek ehhez 22,5, az vetkezete és állami gazdasá­gain elsőrendű megyei célja, állami gazdaságok 2,5 millió Sa közül csupán három ter- nogy ezt a létszámot növel- forint támogatást kaptak. melőszövetkezet küszködik e problémával. Lényeges kérdés, — A szakosított telepek ál- hiszen az ágazat jövedelmező­lategészségügyi helyzetének Bégét döntően befolyásolja. A felmérése során milyen ta- legcélszerűbb megoldás, ha a pasztalatokat szereztek? fertőzött állományt lecserélik. De egy ilyen akdó nagyon — Leglényegesebb, hogy sokba kerül. Oltással nehezebb borjúnevelővel, elletővel, el- a fertőzés terjedését megaka­. - különítővei rendelkeznek. Kö- dályozni. len sikeres megelőző munkát rüitekintően őrzik, gondozzák T7 végeztünk. Elsósorhan a értékes állományt Az ál- . ~ Végezetül dióhéjban ncr szarvasmarha-gümőkór és a latsondozók átöltöznek mi- kent fialná össze a leg- brucellózis^ellen tellett fel- előttiünkhöz láta^k, más- fonÉosabb innivalókat? Lepnünk. Elmondhatom, hogy részt szigorúan megkövetelik — A szakosított telepek az a megye tehénállományának fl&ük, hogy félévenként egész- előretolt „hadállások”. Alap- í-i százaléka gümőkórmentes ségügyi vizsgálaton vegyenek vető, hogy állományuk fertő- telepen van. Legkedvezőbb a részt. Ha a fertőzés jelei ta- zésmentes legyen, házísutó- ttelyzet a rétsági járásban, pasztalhatók, azonnal lehet dókat neveljenek. Minden te- a hol ez az arány 90 százalék, intézkedni, és a beteg állató- lepen olyan tartási körülmé- A salgótarjáni járásban vi- elkülöníteni. Kedvezőtlen nyékét szükséges teremteni szont alig éri el a 33 száza- tapasztalatokat a szakosított melyek biztosítják a fertő- tekot. Az állami gazdaságok- telepeken nem szereztünk. A zésmentességet. A fertőzött >an feltűnően rossz a hely- kötetlen tartás rejt ugyan né- telepeken szigorúan meg kell zet, hiszen a tbc-mentesítés mj veszélyt magában, ezért oldani az elkülönítést. Nem csupán 46 százalékos. Pozitív alapvető, hogy a modem te- szabad, hogy az utódok is példaként említhetem viszont |epeken teljesen fertőzésmen- fertőzötté váljanak! Nagy ivrseKvadkert, Cered és Szúr- állatokat helyezzenek eL felelősség hárul a két szarvas­kők püspöki termeloszóvetke- — A cél közös, tehát a marha-törzstenyésztő gazda­tennivalók sem csak az állat- ságra, a pásztói és őrhalmi ter­— A nagyüzemi szarvasmar- egészségügyi szervekre hárul- melőszövetkezetre. A tovább­hatartás megváltozott állat- nak... tenyésztésre alkalmas egyedek jfjészségügyi feladatok ellátó- — A gümőkór-mentesítés a nevelése a biztosítéka annak, sat feltételezi a nagyüzemek- szarvasmarha-tenyésztő gaz- hogy jelentős lépést tegyünk ben. E téren miként alakult daságok elsőrendű érdeke. Sok előre a szarvasmarhaprog- az utóbbi tíz évben a hely- múlik a vezetők, a gondozók ramban foglaltak megvalósítá­szemléletén. Mindenkinek sa terén, akad tennivalója, aki a telep- Uozgonyi István zet? — A nagyobb állatcsoportok kialakulása nyomán óhatatla­nul nagyobb lett a veszély, hogy egy fertőzött szarvas- marha végigíertőzze az állo­mányt. Egy légtérben helyez­ték el őket, és egy itatóbői oltották szomj ukat. Az elhe­lyezési körülmények eleinte korántsem voltak ideálisait. Nem rendelkeztek a gazdasá­gok borjúnevelővel, elkülö­nítő istállóval. Mindezen fel­tételek megteremtése több évet, és jelentős anyagi rá­fordítást igényelt Napjainkig fokozatosan kialakultak a gümőkór-mentesítés tárgyi fel­tételei. A megyében Érsekvad- kerttől Ceredig, Egyházasden- gelegtől Karancsságig 12 kor­Tulajdonosi érzés a szocialista demokráciában EZ A TERVIDŐSZAK a legelső hazánk történetében, amikor üzemeink, gyáraink ön­állóan alkották meg saját ötéves tervüket A tervtárgyaló vitákban akkor a munkások ez­rei nyilván itattak véleményt. Ezt a tényt azonban helyenként nem elemezték és mér­legelték kellő alapossággal, s egyes üze­mekben mostanában is csak formálisan, a statisztika száraz nyelvén beszédnek a mun­kások aktivitásáról, mondván: nálunk eny- nyien meg ennyien szólaltak fiel, tettek ja­vaslatot:. Pedig az ügy ennél sokkal többet érdemel. A munkások napjainkban tapasztalható széles körű véleménynyilvánítása nemcsak a jövőért érzett nagyfokú felelősséget tükrözi. Egyben fokmérője az aktivizálódó közélet­nek, a szocialista demokrácia fejlődésének. És kifejezője még egy fontos tényezőnek: a tulajdonosi érzésnek. Az akkori tervvita ás az azóta bekövetke­zett sok más mindennapi esemény, cselekvés és történés azt mutatja, hogy a munkások mind jobban gyakorolják tulajdonosi jogai­kat. Többségük egyre tudatosabban és célra­törőbben küzd a nemzeti vagyon, az állam és az államot alkotó emberek, szocialista közösségünk javainak gyarapításáért, formál jogot közös ügyeinek megvitatására. Igaz, helyenként ma is jeden vannak és hatnak a munkások erkölcsi felfogásával, tulajdonosi szemléletével ellentétes nézetek. Egyesek keveset törődnek azzal, hogy munkájukkal, mindennapi tevékenységükkel hogyan járul­tak hozzá üzemük gyarapodásához, egyénileg mit tettek munkahelyükért, s e munkahely cserében milyen létbiztonságot jelent nekik, családjuknak, miként elégíti ki igényüket — csak a borítékot nézik. Az ilyen helyeken persze általában a pártszervezet agi.táciÓ6 és propagandamunkájával is baj van — de nemcsak azzal. Más hiányosságok is hozzájá­rulnak, hiszen a szocialista tulajdonhoz való helyes viszony kialakítása sok tényezőtől függ. Mindenekelőtt attól: az üzemi kollektíva, a munkás, az egyén mennyire érzi, bogy ft*, lajdonos. E fogalom tudatban való megta­gadásához azonban nem elég csupán a ma­gyarázat, az agitáció — bár ennek rendkí­vül jelentős a közvetítő és nevelő szerepe —, hiszen ha a tulajdonosi jog nem kötődik közvetlen tapasztalatokhoz, élményekhez, csupán elvont fogalomként hat. Nélkülük nincs ami serkentené a tudatos cselekvési és ösztönözne arra, hogy a „miénk” ugyan - olyan becsben részesüljön, mint az „enyém”. Ebből fakad az is, hogy egyes üzemekben, gyárakban az egyéni érdek háttérbe szorítja a közös érdeket, noha ezek összhangja meg­teremthető. A szocialista tulajdonhoz való helyes vi­szony kialakításának alapvető feltétele a jő üziemi, munkaihelyi légkör megteremtése. Olyan légköré, ahol minden munkás nyíltan kifejtheti a véleményét, beosztásra való te­kintet nélkül vitatkozhat, érvelhet. A jő légkörnek ez természetesen csak egyik ol­dala. A másik, hogy a vitákban elhangzott észrevételeket, javaslatokat bírálatokat hasz­nosítsák, a kérdések ne maradjanak válasz nélkül. Vagyis a szocialista demokrácia na csak szavakban, hanem a gyakorlatban is jusson kifejezésre. A valóság és az igazság erejével segítse kialakítani a tettek tudatos­ságát, táplálja a közösség ügyét szolgáló igaz emberi érzéseket, fokozza a felelősségei és alkotásvágyat. Ha személy szerint min­denki érzi, hogy munkájára szükség van, megbecsülik képességeit, igényt tartanaik véleményére, akkor ez erősíti felelősségét <*? jó tapasztalatokat ad számára. AZ EMBEREK tudatának állandó fejlesz­tése, a politikai oktatás és a személyes kom­munikáció egyaránt azt kell szolgálja, hogy a marxista—leninista szemlélet a tettekben, a munkában érvényesüljön. Ez természete­sen hosszú, kitartó munkát követel, nyitó, őszinte vitát, s nem utolsósorban olyan gyakorlati tapasztalatokat, melyek alátá­masztják és igazolják szavainkat. Németh Jen* Műszaki tanácskozás a szénbányáknál Műszaki tanácskozáson ér- kor a téli adottságokat is a tervezettnél. Ez is kedvezőt­tékelték a nógrádi szénbá- számításba vették, ezért terv- nyák elmúlt negyedévi mun- túlteljesítés született. A lehe- káját. Sült Tibor, műszaki tőségek azonban jobbak vol- igazgatóhelyettes többek kö- tak, mint az elért eredmény, zott arról számolt be. hogy a tehát megelégedésre nincs ok. szénértékesítési gondok, a A vállalat irodái közül a melléktevékenyseget kedvezőt­lenül érintő problémák elle­nére, a vállalat összességében 3 millió 200 ezer forinttal nagyobb értékesítési ered­ményt értek el a tervezettnél. földtani, a fuvarozási, vala­mint a tapolcai részleg a ter­lenül hatott a termelékeny* segre. A gépesítési törekvések ered­ményesek voltak. Géppel jö- vesztették például a termelt szén 20 százalékát, 16 ezer tonnával többet a tervezett­nél. A gépi felrakás aránya vezettnél nagyobb nyereséget meghaladta az 51, a folyama­tos gépi szállítás pedig a 92 százalékot, ami a vártnál, biztatóbb eredmény. Ezen az úton kívánnak járni a jövő­ben is. Céljuk, hogy minél ért el. Éves kapacitásúk szer ződésekkel lekötött, tehát, jo­gos az igény a tervek túltel- A széntermelö aknák, Kányás jesítésére. kivételével, elérték a terve- A termelékenység nem ala- zett eredményt, sőt, Ménkesen kult megfelelően, a szénterme- előbb valamennyi frontfejte- és Tiribesen jelentős javulás lésben, mert egyetlen terve- sen géppel jövesszék. rakják volt Kányás elmaradása, saj- zett mutatót sem sikerült el- és szállítsák el a szenet. En­nos, ma már 20 ezer tonna, érniük. Ez arra figyelmeztet, nek érdekében azonban még ami figyelmeztető, mert az hogy a műszakgazdálkodás- sok erőfeszítésre lesz szükség, egész vállalat gazdálkodását ban még igen sok javítaniva- A feltárási programot idő- veszéiyezteti. ló van. A túlóra-, illetve túl- arányosan nem teljesítették. A kiegészítő tevékenységben műszak-gazdálkodás sem volt amit feltétlen pótolni kell, és a gépüzem a közismert meg* megfelelő. Igaz, az elmúlt elsősorban Kányás-aknán. rendelés és anyaghiány eile- évihez viszonyítva csökkent, Igaz, hogy volt elegendő fej- nére teljesítette tervét. Az de még így is 1670 túlmű- tési munkahely és a kitermelt építési üzemnél a tervkészítés- szakkal többet használtak fel szén csaknem 99 százalékát a A gépi autómosó® jobb A „Stassenverkehr” (Utcai Közlekedés) című havonta megjelenő folyóirat legújabb száma arról tudósítja olvasó­it. hogy a gépi autómosás előnyösebb a vödrös-szivacsos „házi mosásnál”. Abból in­dultak ki, hogy az autótu­lajdonosok évente 25-szőr mossák, vagy mosatják gép­kocsijukat. A kísérlethez egyetlen gépkocsit használ­taik, mert nem lehetett két pontosan azonos lakkozású gépkocsit találni. A kísérleti autónak bizonyos felületeit csak kézzel, másokat csak géppel tisztogattál::. Az egyéni mosás helvén rendszertelen ráncok keletkeztek a lakknak körülbelül egvtizedén. míg a gépi mosás nárhuzamos ba­rázdái sokkal kevésbé vol­tak mélyek­frontfejtések adták. Valameny„ Nemtl és Dorogháza lakó* sainak ügyeit már három éve közös községi tanács intézi, A két település, bár egymás mellett fekszik, mégis sokban különbözik. A székhelyközség, Nemti, a fő közlekedési út mellett húzódik, jobban „szem előtt” van. A társközségbe vi­szont hepehupás út vezet. A nemrég lezajlott tanácstagi választásokon mintegy két­ezer választópolgár adta vok- sát a közös tanács tagjaira, ami bizonyít valamit. Hogy mit, arról a már megalakult tanács vezetőivel beszélget­tem. A bizalom bizonyítéka Bakus István, a közös ta­nács elnöke régi dolgozója az államigazgatásnak. Halk szavú ember, mondataiból a meg­fontoltság árad. — A választást megelőző je­lölő gyűléseken a szavazásra jogosultak több mint hatvan százaléka vett részt. Elégedet­ten szóltak a tanács munká­járól, s hozzászólásaik, javas­lataik további feladataink végrehajtásához adtak segít­séget — mondja. A közérdekű javaslatok szá­ma: 156. Az elhangzottak a községek fejlesztésével voltak kapcsolatban. Nagy Is az utak, hidak járdák hiánya, a vízellátás, átereszek építése. Kérték a kereskedelmi hálózat bővíté­sét, a szolgáltatás, közlekedés feilesztését. A merészebb fan­táziával rendelkezők törpe Megnövekedett igények Harmincegy helyett kétmillió beve­vízmű építését, a gáz zetését szorgalmazták. A kérések listája fekszik előttünk. Mi lesz a javasla­tok sorsa? — Felvetődött néhány olyan dolog is, amely már rogházán szerepel közelebbi terveink- a lakók sítása. Különválasztottuk azo­kat a dolgokat. amelyek mit is jelentett a közös ta­nács megalakulása. Közös tanács — nagyobb lehetőségek — Azelőtt örültünk, ha, i\agy erő ez, na megfelelően évente 5—6 ezer forint jutott j gazdálkodnak vele, biztosítják a községi utak felújítására, j minden esetben a vállalások nyi frontfejtés acél biztosítású. Szorospatakon sikerrel kísér­letesnek a szovjet hidraulikus tárnokkal. Jó alapot jelent ez a korszerűbb, termelékenyebb biztosítási törekvéseknek. Az elmúlt időszakban ige» eredményes volt a szocialista munkaverseny. Tavaly 179 brigád vett részt a szocialista brigádmozgalomban, az idén 6 újabb brigád csatlakozott. Nagy erő ez, ha megfelelően Ma évről évre emelkedő ütem­nem tanácsi tennivalók közé ben több százezer forintot for­tartoznak. Már tárgyalások ÁFÉSZ-szel, peremboltot kértek az új lakótelepen. ben. A kisebb kéréseket még Egyelőre nincs lehetőség erre, a választás előtt teljesítettük, de pavilonos megoldást java folynak a dítunk az úthálózat korszerű- az ÉMÁSZ-szal, sítésére. Akkor vízrendezésre KPM-mel. Do- egy fillért sem tudtunk adni. Ebben a ciklusban a patak­szabályozásra 4 millió forint­tal rendelkezünk. Látják ezt a lakók is. Tudják, hogy a IV. ötéves terv hátralevő idő­szakában a mi feladatainkat ÁFÉSZ-nek. igényeltek Dorogházán, a Kossuth úton soltunk az átereszt készítettünk a lakos- Gyógyszertárt is ság segítségével, Nemtiben a mindkét községben. Sajnos, azoknak a javaslatoknak va- közvilágítást szolgáló lámpá­kat cseréltük, pótoltuk — so­rolja Danyi Ignác, a közös tanács vb-titkára. ezt központi támogatással lóra váltása jelenti, melyeket tudjuk csak megvalósítani — ők igényeltek, tolmácsoltak a jelölő gyűléseken. Az új tanács a májusi ülé­tájékoztat a tanács elnöke. A jelölő gyűlésen felszólal­Gazdálkodj okosan! Van egy ilyen társasjáték gyermekeknek. Játékpénzek, dobókocka, játékházak. Ha Nemti közös Tanácsának ve­zetői okosan akarnak gazdál­kodni azzal a forinttal, mely rendelkezésükre áll, alaposan tömi kell a fejüket, mert a gond itt jelölő gyűlésen kértek meg- állapota, valósításához 31 millió forint­ra lenne szükségük. Ehelyett kétmillió van a tanács „pénz­tárcájában”. — A feladatokat aszerint rangsoroltuk, mennyire szük­séges azok mielőbbi megvaló­tak kérésükkel együtt felaján­lották a körzet lakóinak tár­sadalmi munkáját is. E terü­leten nagyot léptek előre az utóbbi időben. Az elmúlt év­ben mintegy félmillió forint értékű munkával segítették elő a lakók a két község fej­lődését. Ennek tulajdonítható a közös tanács vezetőinek de­rűlátása, amikor azt számol­gatják: a rendelkezésre álló kétmillió forint összegből ho­gyan tudnának minél több javaslatot megvalósítani. A tanácselnök a közös ta­nács megalakulása előtt Do­rogházán dolgozott hasonló munkakörben. Ö tudja igazán, sén dönt majd a ciklusprog­ram kiegészítéséről. A válasz­tók javaslataikra akkor kap­ják meg az igazi választ, ha kérésük útépítés, kultúrház- felújítás, s más létesítmények formájában nemcsak papíron szerepel, valósággá is válik. Bakus István előtt a főút állapotát dicsértem. — Már tönkretették a jár­művek — mondta, pedig sok község elfogadná főutcájának. Az igények megnövekedtek Nemtiben és Dorogházán is. Szabó Gyula eijesítéséhez szükséges felté­teleket. Ezt segíti elő a leg­utóbb módosított munkaver- seny-szabályzat is. A vitában 13 felszólalás hangzott el. A beszámolóról mondtak véleményt, illetve a soron következő feladatokkal foglalkoztak. Ezek közül csak néhányat említünk. A szén- termelés folyamatosságával biztosítani kell az érétkesítéss lehetőségek kihasználását. Közös erőfeszítés szükséges a kányási gondok megoldásához, a termelési feltételek javítá­sához A 20 ezer tonnás elma­radás komoly figyelmeztető. A vállalati gazdálkodás ja­vítása érdekében kívánatos, hogy a kiegészítő termelésben tervtúlteljesítést érjenek el. Ennek piaci, anyagellátási feltételeit folyamatosan szük­séges biztosítani. A termelé­kenység fokozása fontos fela­dat. A műszaki fejlesztés ad­ta lehetőségek kihasználása mellett javításra vár a műszak­gazdálkodás is. Az első negyedév értékelése igen hasznosnak bizonyult. f NOGRÁD r 1973. április 28-, szombat

Next

/
Thumbnails
Contents