Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-28 / 98. szám

Kulturális jegy ietek Változó életforma „Alapvető kérdés..." Gyakran «sik szó orról, hogy a mezőgazda­sági üzemekben a szakmai összetétel minőségi változáson esik át, megszűnt az uriverzqlis pa­raszti világ, amikor mindenki ka iáit, aratott, etett, fejt és jószágot őrzött, specializálódik ma már a falusi élet. Természetesen ezáltal •> á gépesítés, a jobb szakmai felkészültség, a szervezettség nyomán - q mező jazdaságban még kevesebb ember munkájőrc vqn szükség. Bizonyos mértékig érthető és szükséges Is o mezőgazdaságból az ipar területért történő át. áramlás, illetve átszerződés. Kévést n tudják és gondolják azonban, hogy ez a társédalmf, némi­képpen strukturális változás nem inegy anyagi áldozatok nélkül, nagyon is sokba kerül álla­munknak. Hogy mennyibe, arról képtt kaphatunk ■ éhéi Lajosnak, a Politikai Bizottság tagjának, g Minisztertanács elnökhelyettesének 3ékés város sá avatása alkalmából elmondott bt 'izédéből i „A korszerűbb mezőgazdaság kevesebb embert köt le, s a felszabaduló munkaerő foglalkoztatásá­hoz, ipari munkahelyekre van szükség. Ahhoz viszont, hogy egy-egy korszerű Ipari munkahe­lyet teremtsünk, 4-500 ezer forint beruházás szükséges. Ezt megelőzőleg a mezőgazdaságban egy-egy munkaerő mentesítéséhez további 3-400 ezer forint értékű beruházás kell (a gépesítésre, a kemizálásra, a korszerű fajtákra, eljárásokra, stb,). így összesen legalább 7-800 ezer forint beruházás szükséges ahhoz, hogy egyetlen dol­gozó a mezőgazdaságból az iparba kerüljön," S, hogy államunk ekkora áldozatot hoz a fej­lődés érdekében, hisszük és reméljük, hogy et­től a közművelődés, a dolgozók tanulása és kul- turálódása is nagyobb virágzásnak indul, mind az üzemekben, mind o mezőgazdaságban. Mert ezt a pénzmagot, jól tudjuk, nem kősziklába vetették, Könyv és -terjesztés Köztudomású, hogy q könyvterjesztés appará­tusában strukturális változások, változtatások történtek, amelyektől valamennyien minő­ségi változásokat vártunk. Vontuk, hogy arányosan osszák el a keressttebb mű­veket a főváros és Q második, alan­tasabb helyet elfoglaló vidék kő :ött. Vártuk, hogy a fővárossal egyidejűleg vidnken is kap­hatók legyenek az új művek. S ej yáltalán na­gyobb rendet és fegyelmet vártunt, hiszen ml is állandó, lelkes propagálói vagyunk a köny­veknek és a könyvolvasásnak. Mégis olyan jelenségek mutatkcznak, ame­lyek túlnőnek a kezdeti nehézsége ;en. így pél­dául salgótarjáni tapasztalataink szerint kezd­jük elveszteni hitünket az arányos elosztás áb­rándjának valóra válásában, hiszen több olyan eset Is előfordult, amely a „vidnlt" háttérbe- szoritására utal. Csak néhány példa, A költészete api ünnepsé. ejek megnyitójára a meghívott főtárosl vendé­gek már köteteket hoztak Budapestről, a Szép versek 1972, kiadványból, de Salgó arjánba még nem érkezett jelentős szállítmány. Az URÁNIA Állatvilág sorozatból már négy kötítet megkap­tak az előfizetők, amikor megjelent az ötödik kötet a Madarak, a korábbinál négyezerrel na­gyobb példányszámbon. Ez a póldányszám-növe­kedés arra utal, hogy mégis érvényesült némi előrelátás. Tudták, hogy az emberek kedvelik a madarakat, jobban, mint az emlősöket és hül­lőket, de mégis meghökkentő, hogy az előfizetők igényeinek kielégítése sok helyütt háttérbe szo­rult, Az állami könyvesbolt vezetője elmondotta, hogy neki Is máshonnan kellett szerezni# a könyvből, hogy mindenkinek Jusson, akinek az első négy kötete már megvan, Hasonló helyzet következett be a Műszaki Lexikonnal Is. A helyi könyvesbolt már nem tudott régen kötelet is biztosítani a sorozatból, amikor a Rádió és Televízió Újság meghirdette az I. és II. kötetet, négyhavi részletfizetési kedvezménnyel. Mindez azt mutat|a, hogy p könyvterjesztés és főleg az arányos elosztás nngyohb igényességet követel a terjesztő szervektől, Hiszen a könyv- olvasás növelésére folytatott felvilágosító tevé­kenység csak akkor lehet eredményes, ha a könyvekhez hozzá Is lehet jutni, amikor az újsá­gok, a televízió és a rádió hirdetik. iskolások a könyvtárban A júniusi oktatáspolitikai határozat kimondja, hogy a* oktatási és közművelődési In­tézmények között a kapcso­latot tovább kell mélyíteni. Ügy gondolom, hogy a szócsé- nyi Nógrádi Sándor Gimnázi­um újszerű kezdeményezése már ennek a határozatnak «szellemében fogant. Nem nagy dologról van szó, csupán ar­ról, hogy a krótaszagú iskolát, «„lantosabban a gyakorlati ok­tatást közelebb viszik az élet­hez. Az első osztályosok gya­korlati órákon könyvtárgya- vorlattal foglalkoznak, Hogy a gyakorlat valóban élő legyen, a foglalkozásokat járási könyvtárban tartják, Elég ha Pásztor Emilnek a Valóság 1973. a, számban megjelent, „Ifjúságunk hu­mánumműveltségének hiá­nyai” című írására hivatko­zom. A cikk azt ecsetelgeti, hogy érettségizett fiatalok nem ismerik a mai magyar Iro­dalmat, folyóiratainkat, hiá­nyosak a klasszikus írókról -szerzett ismereteik. A szé- ceényieknek épp az az egyik céljuk, hogy a fiatalokat test­közelbe hozzák az irodalom tárházával. Megismerkedjenek a könyvvel, folyóiratokkal, új- súgókkal. Ezen túlmenően a fiatalok megismerkednek a k inyvtárosi mesterséggel, a könyvtár műhelytitkaival- A foglalkozások két részből áll­nak, Egyrészt heti egyórás el­méleti és gyakorlati részből, melyeket Varga Katalin ta­nárnő vezet. Másrészt kimon­dott könyvtárosi gyakorlatból, ami a gyermekek megismer­te adnék a katalógus vezetésé­vel, a könyvek szakszerű tá- r, dósával, csoportosításával, a kölcsönzés mechanizmusával, Ebbe Gonda Ilona könyvtár- vazető és Kertész György könyvtáros avatja be a ta­nulókat, Ezenkívül az iskolai kinyvtár vezetését, kölcsönaé, akt, rendbe tételét is ellátják a g yerekek, Többen bejárók. Otthon a falusi könyvtár munkájába is Sífvesen bekapcsolódnak, összegezve: nemes gondolat volt az iskola részéről a gya­korlati foglalkozás ilyen irá- ryú bevezetése. Hiszen a gyermekek könyvekkel fogial- k ágnak, így akarva akaratla­nul is megszeretik az olva­sást Saenográdi Ferenc Tanulnak a felnőttek Néhány hónappal ezelőtt,» megye több helységében el­kezdődött egy új felnőttokta­tás, az úgynevezett 180 órás torma, amely tiz hónap alatt teszi lehetővé, hogy az álta­lános iskola nyolc osztályával nem rendelkezők megszerez­zék a hetedik és nyolcadik osztályos végbizonyítványokat. Nagy bá tony—Szorospatak-bá- nyateiepen 34 — többségében bányai — dolgozó vesz részt az oktatásban. Az általános is­kolai képizést szakmai isme­retszerzéssel kapcsolták egy­be. A tanév befejeztével a hallgatók az általános iskolai bizonyítványokon kívül se­gédvájárt, vagy vájárt okleve­let is szerezhetnek. öt település — Mátrano- vák, Nádújfalu, Jánosakna, Homokterenye és Mátracser- puszta lakosait látja el olyas' nivaloval a körzeti könyvtár. A hatezer lakos közül 877 a beiratkozott olvasó. Az olva­sók számát tekintve Mátrancr vák vezet, utána néhány tized százalékkal lemaradva Ho- rr.okterenye következik. Meg­kérdezhetné valaki, hogy ak- kor mégis miért Horooktere- nyán, és nem M'átranovákon működik & körzeti könyvtár. A kérdésre egyszerű a vá­lasz: mert itt sikerült a leg­megfelelőbb helyet biztosítani számára. Mátranovákon a kul- tárházban, amely a régi mű­velődéspolitikai szemlélettel épült, nem volt elég hely szamára. Történelmi kalandfilmet forgatnak a Várban Sziwák—magyar koproduk- (Um gróf Bemyovsáky kalan­dos történelmi kalandfüm t.og életét dolgozza fel, A külső felvételeit kezdték meg , Vivat Benyovszky” című a Budai Várban. Pavel Sobo- Ilim főszerepét Josef Ad am ci­ca és Lendvai György forga- vie és Juhász Jácint játsszák, főkönyve nyomón készülő Rendező: Igor Ciel. ur Ciel rendező és Josef Adimovie felvétel szünetében 4 SNÓGRÁD ■* 1973, április 28., szombat j A könyvtárat 1971-ben ala­kították ki. a régi gyógyszer tár helyiségeiből. A helyi ta­nács erkölcsileg és anyagilag ts nagymértékben támogatta a körzeti könyvtár áthelyezé­sének és bővítésének gondo­latát. Az ül hely esztétiku- sabb és jóval tágasabb az előzőnél, amely tulajdonkép­pen egyetlen szobából állt. A négy község letéti könyv­tárainak állományaival 20 992 kötet könyv „tulajdonosa", Qata Istvánná körzeti könyv­táros foglalkozik, — Itt mennyi könyv talál- ható? — Hétezer-százötvenhárom kötet — válaszol készségesen n mosolygós arcú. szimpati­kus könyvtárosnő. — De még jelentősen fejleszthető. An­nak idején tízezer kötet könyv­re terveztük. Több helvlsé" 1 günk van; iroda, letéti rak­Az iskola és a család szerepe a tanulóifjúság világnézeti A szülők, de még a peda­gógusok körében is gyakran felvetődik az a probléma, hogy a kiegyensúlyozott kisis­kolás kort a 15—10 éven kor­ban egy ellentmondásos élet­szakasz, a serdülés időszaka váltja fel. Köziismert a ser­dülő „nyegle" magatartása, nehezen találja meg a meg­felelő hangot a felnőttek, de a más nemű fiatalok társasá­gában is. Lényeges és alapve­tő ebben a korban az érzel­mek viharos változása, az új iránti fogékonyság, ennek el­lentmondásossága. Elénk közéleli érdeklődés Nem a fiúk és leányok ér­zelmi kapcsolatáról — az el­ső szerelem szép, lírikus vo­násáról szeretnék írni, mi­után ez a szülők és felnőttek körében ismertebb, elsősorban a saját élményük alapján. Gyakori ebben a korban a politikai-erkölcsi érzelmek gyors fejlődése, ellentmondá­sa, aminek a megoldása a szülők, a felnőttek, a peda­gógusok tapintatát és türel- mét-bizalmát, és nem utolsó­sorban az egyértelmű, helyes állásfoglalását is igényli. A kommunikációs eszközük bői kapott értesülések, de a saját tapasztalat alapján is világosan kell látni, hogy az ifjúság érdeklődése, közéleti tevékenysége az utóbbi évti­zedben jelentősen megnőtt, Es a jelenség egyaránt tapasz­talható a középiskolás, szak­munkásképzős, de a főiskolai és egyetemi tanulók, hallga­tók körében is. Szocializmust építő társadalmunkban ez nem új jelenség, mert mindég alapvető célkitűzés volt, hogy helyet adjunk az Ifjúság köz­életi érdeklődésének. Ezért továbbra is nagy figyelmet keU fordítani arra, hogy a ta­nulóifjúság politikai nevelé­sét, közéleti tevékenységét to­vábbfejlesszük. Szocialista társadalmunk átmeneti, nem mentes az el­lentmondásoktól. Az Ifjúság mindig a társadalom tükörké­pét adja, így a társadalmunk­ban jelentkező ellentmondá­sok az ifjúságra is jellem­zőek. A tapasztalat igazolja, hogy a nevelés eredményeként az ifjúság erkölcsi és politikai fejlődését egyre inkább a tu­datosság szövi át, de továbbra is — korából eredően -alap­Az olvasó tár, gyerek- és felnőtt köl­csönző, várószoba. A régi épület padlós, ge­rendás helyiségeit nagyon szé­pen, esztétikusán rendezték be. A polcokon elhelyezett könyvek szinte kínálják ma­gukat az olvasásra. Meg is fordulnak sokan az épület­ben: nemesak kölcsönözni, ha­nem játszani, szórakozni is. Az 1972-es év rendezvény- statisztikáját lapozgatjuk, Egy hónapra átlagban két rendez­vény jutott. — Igen, talán kicsit sok is volt ennyi rendezvény — mondja Batáné. — Egy könyv­tártól nemigen szokták még meg ezt az emberek. A leg­főbb problémát azonban én inkább abban látom, hogy rendezvényeink sokfélesége miatt néhány olyan rendez­vényt is csináltunk, ami már talán nem is a mi feladatunk, hanem más. művelődési In­tézmény feladata lett volna. Bár ezen lehet vitatkozni. Vi­ta tárgya lehet például, hogy egy évfordulós, Dózsa*, vagy Petőfl-előadós, egy Mikszáth- vetélkedő kimondottan a mi felad atunk-e. A lényeg azon­ban, azt hiszem nem ez, ha­nem az, hogy megmozaattuk-e a falu olvasóit, vagyis vég­eredményben hasznosak vol­tak-e rendezvényeink. Véle­ményem szerint, igen: mint­egy hat és fél száz ember — a község lakosságának több mint a felét jelenti ez — vett részt rendezvényeinken. — Mely rendezvényeket volt a legnehezebb megszer­vezni? nevelésében vető szerepeit játszik a? érze­lem. Ebben a korban a tu­datos oktató és nevelő munka eredményeként — főleg az emóciókra alapozva — köny- nyen felkelthető a hazafiság és a nemzetköziség érzése. Erre a korra azonban jellem­ző a felszínesség — a tárgyi ismeret hiányából eredően —, ami ellentmondásos tenden­ciákat rejt magában, A második világháború tör­ténete egyértelműen bizonyí­totta, hogy a haza, a haladás, a forradalom érdekében a fiatalok milyen hőstetteket hajtottak végre. Sajnos, azon­ban erre ellen péld álcát is fel •ehet hozni Ezért alapvető kórdéa, hogy a fiatalok kö­rében milyen nevelő munkát végzünk, A kettős világnézeti- politikai nevelés ebben a korban hat legjobban, és mi­után ezzel is kell számolni, a cinikus, a válságba jutott fia­tal nevelésénél sajátos eszkö­zökkel kell küzdeni. Meggyő­ződésem, hogy a téves néze­teket valló fiatalokkal szem­ben nem szabad mindjárt far­kast kiáltani, a pedagógiai módszerek, a közösség ráha­tásának erejét kell határozot­tan alkalmazni. Vélemény a családiban Közismert dolog, hogy a családnak —• a mikrokörnye- zetnek — alapvető szerepe van a gyermek politikai ne­velésében is. A* otthoni véle­mény alapvetően befolyásolja a fiatal jellemének, állásfog­lalásának, erkölcsi és politi­kai arculatának a fejlődését, alakítását. Ezért különösen je­lentős, hogy az otthoni állás­foglalás mindig megfontolt, « realitásokon nyugvó véle­mény legyen. A család hely­telen, szubjektív véleménye a gyermeknél — főleg a ka­maszkorban — megfellebbez­hetetlen állásfoglalássá érle­lődik, ée a szülők csak akkor döbbennek rá tévedéseikre, amikor már késő, a fiatal cinikussá, kiábrándulttá vá­lik. Ilyen esetekben ezt a po­litikai-erkölcsi nevelést szug- gesztíven megvalósító KISZ- szervezet, de az oktatási in­tézmény nevelő munkája sem tudja ellensúlyozni. Rendkívül fontos és alapve­tő szerepet játszik egyébként az iskola, a KISZ politikailag orientáló, nevelő, aktivizáló szerer>e. A legjobban nevelő iskolákban, az oktató és ne­velő munka rendszerében emberekért — A felnőtt rendezvénye­ket, általában az írg-olvasó találkozókat. Ezeken nehezen szokott indulni a beszélgetés is. Végül azonban sikerünk volt, P»pp Lajos, meg Doná- szy Magda közvetlenségével feloldotta a hangulatot. — Legemlékezetesebb az volt, amikor Donászy Magdát, számos gyermekvers szerző­jét, az egyik kis óvodás lány verssel fogadta. A költőnőt, aki korábban maga is óvónő volt, annyira meghatotta a kedves fogadtatás, hogy köny- nyezve köszönte meg figyel­mességünket. Ilyen kellemes meglepetés még sohasem ér­te — mondta búcsúzéikor. Egyébként ezen a költői „es­ten” volt a legtöbb látogató. Az óvodával, az iskolával nagyon jó a könyvtár együtt­működése. Az általános isko­la alsó és felső tagozatosai szamára külön foglalkozásokat szerveznek. Ezek között van­nak játékos irodalmi vetélke­dők. egy-egy író, költő szüle­tése kapcsán rendezett ünne­pi megemlékezések, fantáziát és kézügyességet egyformán igénybe vevő foglalkozások. Ez utóbbiak közé tartozik a rongy kollázs-ragasztás. A gyerekeknek felolvasnak egy verset, majd közösen megbe­szélik és kiadják a feladato­kat: mindenki képben jele­nítse meg a vers tartalmát. — A gyerekek önálló gon­dolkodását igényli ez a mun* ka. A vezetőtől is nagy tar­nem csak szaktárgyi ismeretet nyújtanak, hanem reagálna.« a fiatalokat ért pozitív, de a negatív hatásokra is. A jól működő KlSZ-szervezetekben, fórumokon tisztázzák a fon­tos politikai, világnézeti kér­déseket, ezek tudatosítására nagy gondot fordítanak. Nem véletlen — a különfé­le nevelési tényezőkről szólva —, hogy az MSZMP Központi Bizottságának 1972. júniusi közoktatás-politikai határoza­tában olyan jelentős helyei foglal el az iskolák zártságá­nak feloldására utaló kitétel. A nevelési funkciókat ma már az iskolák egyedül nern tudják megoldani, korunkban túlhaladott koncepció a be­zárt vllágü lskolamodell. As ilyen iskolákban nem tudna teret hódítani az ifjúsági szervezet, mert a kezdemé­nyezése érdektelenségbe üt­közne. Sok pozitív példát lehet felhozni arra — ée ez bizta­tó helyzet a megyénkben —, hogy a pedagógusok, a neve­lőtestületek és ifjúsági szer­vezetek folyamatosan felfi­gyelnek az Ifjúságot érintő kérdésekre, reagálnak az ese­ményekre. segítenek eligazodni az ellentmondásod kérdések­ben. Nemcsak az iskola A kellően meg nem alapo­zott vélemények szerint elég sokan vallják azt a nézetet, hogy csak az iskolára hárul a nevelés felelőssége Iga», az iskola nevelési funkciója meg- növekedett az elmúlt évtize­dekben, reze tő szerepet tölt be a tanulóifjúság politikai- világnézeti nevelésében, En­nek ellenére egyértelműen látni kell, hogy az iskola egyedül nem viselheti a fele­lősséget, az egyéb nevelési tényezők segítése nélkül. Kü­lönösen az iskolai, a területi pártszerveknek kell küzdeni az olyan nézetek ellen — hu szükséges a pártraunka esz­közrendszerével amd csal; az iskolák felelősségét vetik tel a gondok, problémák ese­tén. Az Iskola a tanulóifjú­ság erkölcsi, politikai és vi­lágnézeti arculatának a fej­lesztését az egyéb nevelési tényezőkkel megosztva —- vezető szerepének kiemelés« mellett — egységben, szövet­ségben, teljesen azonos elvi koncepciók szerint végezheti. Gyen es László plntatot és gyakorlatot kíván. Hagyni kell a gyerekeket dol­gozni. soha sem szabad rájuk erőszakolni elképzeléseinket. Az eredmény szinte meglepő: kitűnően, ötletesen oldják meg feladatukat, még a rosr szabb tanulók is; fantáziadú* sabbok. mint hinnénk róluk, A játék nehézsége miatt nem szabad túl gyakran játszani, mert a gyerekek megunják, A bábozást, a kisebb szellemi megterhelést jelentő formákat jobban kedvelik. Imádják a mesét. Ami talán abból fa­kad, hogy a szülők keveset tudnak foglalkozni velük, me* sélni nekik. A könyvtár biztosítja láto­gatóinak a folyóiratok olva‘ sását is. összesen 19 féle la­pot és folyóiratot járat. Az alapvető fontosságú nanilaoo- kát bekötteti, hogy hozzáfér­hetők legyenek a jövőben is. A körzeti könyvtár idén benevezett a Kiváló Könyv­tár pályázat versenyébe. Mi­lyen indítékokra? — kérdez­tük a könyvtárosnőt. — A pályázat nem jár anya­gi előnyökkel, kizárólag er kölcsi elismerést jelent. Ami*, kor beneveztem, egyetlen cé­lom az volt. hogy jó könyv­tárat csináljak és sok értel­me*, olvasni szerető emberi gyűjtsék az intézmény köré. Ügy véljük, Bata Istvánné- nak igaza van: a könyvtárat minél több emberrel kell megszerettetni, minél több és színvonalasabb szolgáltatással, rendezvénnyel megnyerni az olvasásnak. Ez a könyvtár eb­ben a munkában jó úton ha­lad. Sulyok László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents