Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-26 / 96. szám

Fél évszázad küzdelme Az alfaereszkéb Kondás György portréjához — meggyőződéssel vallom — nem szükséges előszó vagy magyarázat; kemény és vé­res harcokban edződött em­ber, akinek élete és munkás­sága, az igaz ügy, az embe­rek és a párt iránti szeretete elismerésre és követésre mél­tó ... Ä múlt keservei... A Szabolcs megyei Nyír- a előny ban született 1899-ben. Családja semmiben sem kü­lönbözött gróf Károlyi birto­kának nincstelenjeitől. Ha lehet sajátosságot említeni, az nem más, mint a „béresek között is a legszegényebbek voltak” szülei. Pedig azok mindent megtet­tek, hogy az öttagú család mindennapi kenyere megle­gyen. Az apa „nemcsak a lo­vakat és barmokat, de saját magát is agyonhajszolta”, az anya — együtt a három apró gyerekkel — „túrta” a föl­det, vagy mosta az ispán úr szennyesét... Az első világ­háború nyomorúságos évei, az apa és az idősebb fiú olasz frontra vitele a család életét válságossá tették. Szükséges­sé vált a gyermekek munkába fogása is. Egy kis kereset re­ményében minden munkát el­végeztek, de aprócska kezük niég gyenge volt. így múltak az éveli, a gye­rekek felcseperedtek. Felnőt­té váltak, anélkül, hogy a ta­nulás vagy a játék igaz örö­mét, és a tudást megízlelhet­ték volna. Bármennyire Is szomjúhozták.,. 1918 elején a posta két ajánlott küldeményt további- tett részükre: Györgynek ka­tonai behívót, anyjuknak pe­dig értesítést az apa fogságba kerüléséről. Az otthonmara- d.ottakon még inkább a nélkü­lözés és a rettegés lett’úrrá. \z 1919-es Tanácsköztársa­ság életükben gyökeres for­dulatot hozott. A család — az apát kivéve, aki 1920-ig fog­ságban volt — újra együtt volt. A gyerekek részt vettek a forradalmi eseményekben: a fiúk vöröskatanák lettek. A néphatalom leverését kö­vető terror Kondás Györgyöt sem hagyta érintetlenül: a ro­mánok kegyetlenül megki- n ózták és átadták a fehérek­nek. Többször véresre pofoz­ták és vasra verték. Kondás György végül is „kegyelmet” kapott: három évre bavonultatták a Horthy- hadseregbe. 1923-ban megnősült és báty­ja segítségével — aki időköz­ben már kivándorolt — elin­dult Amerikába. Kanadába került. Űj hazá­ja ..kegyes volt”: legalább munkát biztosított számára. Több éven át egy vasútépítés­nél dolgozott. Később — és ez már karrier volt — több nagyváros magyar éttermé­ben kapott alkalmazást. Volt mosogató, takarító és szend- vicses is. A harmincas évek elején Torontóba került, 1927- ben tagja lett az USA vasas- szakszerveztének, négy évig bizalmi volt. Kapcsolatba ke­rült a kommunistákkal. 1931- ben a Kanadai Kommunista Párt felvette tagjai sorába. A párton belül bizalmi, majd propagandista lett. 1936. tava­szán a párt felszólította és Spanyolországba küldte. Zalka Háté katonája... A kanadai önkéntesekkel együtt beosztották a Dimitrov- brigád egyik külföldi ezredé­be. Ezredparancsnoka Szalvai Mihály lett. Néhány napos gyakorlás után egységüket — hiányos felszereléssel — a frontra küldték. Az első be­vetésre Jeix>ma térségében ke­rült sor. Az önkéntesek em­berfeletti küzdelemben meg­futamították az ellenséget. A csata után — végre — mindenki kapott rendes fegy­vert, muníciót és élelmet. Többlet és érdekvédelem Az első összecsapást követ­te a többi: szinte végigharcol­ták Spanyolországot. A leg­hosszabb és legvéresebb har­cot Madrid védelméért vívták. Rájuk mindig és mindenben lehetett számítani. És ;ió né- hányan a legdrágábbat: éle­tüket áldozták a spanyol nép szabadságáért. Kondás György megállta helyét; kommunista módon harcolt, mintha saját népéért és országáért küzdött volna. Három és fél évet töltött Spa­nyolországban. 1939. karácso­nyán visszatért Kanadába. 1949-ben érkezett Magyaror­szágra ... Élete: végtelen harc és szenvedés Idehaza várta őt rég nem látott családja és a párt. Mindkét helyen volt gondja; a család később kitagadta: „vagy a templom, vagy a párt” — nyilatkozták. A pártközpont­ban — Rajk László letartóz­tatását követően — iratai el­tűntek. Egy évig élt bizonyta­lanságban, kétségek között... És újra elindult — immáron ki tudja hányadszor. Es egye­dül ... A Nográd megyei Szurdok- püspökibe került, és letelepe­dett. Üj családot alapított, új barátokra lelt. A jobbágyi Tömegcikk Műveknél dolgo­zott, mint segédmunkás. 1958- ban nyugdíjba került. Energi­ája, életereje kiapadhatatlan- nak bizonyult, sok veszélyt, harcot megszokott természete és szíve űzte, hajtotta: tovább, tovább! Amellett, hogy a termelő- szövetkezetben kocsisként dol­gozott, továbbra is vállalt és Kapott pártmunkát. Propagan­dista lett. 1958-ban belépett a munkásőrségbe, amelynek több mint egy évtizedig volt tagja. Patronálta az ifjúsági szövetséget, és több alkalom­mal tartott élménybeszámolót járási fórumokon is. Sokat tett a község társadalmi és politi­kai életének fejlesztéséért. Az elismerés nem maradt el: 1956. október 20-án a Zalka Máté és a Dombrowsky Ér­deméremmel tüntették ki, 1960-ban a Szocialista Mun­káért Érdemérem, 1967-ben pedig a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetésben ré­szesült. Több magas párt- és állami kitüntetés tulajdonosa. Kondás Gyuri bécsi rövide­sen 74 éves lesz. Tóth István Kisvasúton indulunk az ak­na szájától befelé. Űticélunfc a nógrádi szénmedence legmé­lyebb területe. Ménkes-akna alfaereszkéje, a 10-es számú frontfejtés. Csaknem két ki­lométer után gyalog folytat­juk az utat a föld alatti la­novkáig. Innen 600 méteren 200 méteres szintkülönbséget győzünk le a technika segít­ségével, és ismét gyalog a bányavágatokon. Egy óra is kell a bányajáráshoz nem szo­kott embernek míg beér. Ka­szás József aknavezető és Mákos Nándor bányamester a kísérőnk. Van idő a beszélge­tésre, — Erőművi szenet terme­lünk. Az idén több kell, mint tavaly. A bánya jelene, jövője attól függ. hogy mennyire le­szünk életképesek a verseny­ben. Ügy érzem, az utóbbi időben sokat tettünk ezért — mondja az aknavezető. Köz­ben a vágatot figyeli és a bá­nyamesterrel szakmai kérdé­sekről beszél. Nem csoda, hisz’ több mint 20 kilométer hosz- szú föld alatti nyitott vágatuk van, amit figyelemmel kísérni, fenntartani fontos kötelesség. — Tavaly ez a bánya 6000 tonnával többet termelt. Ton­Nag.v óvatosságot igényel az omlasztás Csákánnyal „egyengetik” a szénfalat. brigád munkahelyi naplójá­ban. Ezt részletesen -megtár­gyalják Szabó Imre frontmes­terrel is. Robbantás után a szén vastag sugárban indul el a kaparón, hogy bunkerbe, majd csillébe kerülve folytassa út­ját. a felszínre. Ezt az utat kö­vetjük mi is felfelé. Kint, az aknairodában Laj- gut Jenő aknavezető-helyettes csatlakozik még hozzánk. A bánya jövőjéről van szó. Biz­tató, amit elmondanak. Ma már az előváj ás. előkészítés és a fejtés egyensúlya bizto­sított. A jövőt a déli mező je­lenti, ahonnan jobb szenet, 20—25 forinttal tonnánként drágábban értékesíthető! tud­nak majd termelni. Frontelő­készítés folyik. Folyamatos szállítóberendezéssel itt a ko­rábbi 40 méteres havi előre­haladást már 60 méterre nö­velték. Az idén még meg akarják valósítani a szkrépe- res gyorsított elővájást. Igaz, még nincs ilyen berendezés a vállalatnál, de nem lesz talán akadálya a beszerzésnek. A hidraulikus tárnok alkalmazá­sa is szerepel a tervükben, valamint a termelés további koncentrációja. Még ebben az évben el akarják érni, hogy a összefogtak a megye fiatal A fiatal szakemberek és az amb: 1 > két összetartozó fo­galom, Az életkor és a pálya- kezdés egyaránt bizonyításra, cselekvésre késztet. Nem ki- vételek ez alól a fiatal köz­gazdászok sem. Az ország több megyéjében felfigyeltek arra. hogy a fris­sen végzett közgazdászok sok jo ötlettel, önálló kezdemé­nyezéssel állnak elő. A Ma­gyar Közgazdasági Társaság ezárt úgy határozott, hogy szervezett kereteket biztosít a fiatal szakemberek kezdemé­nyezőkészségének kifejezésé­re. Az elhatározást a tettek­től már csak egy lépés vá­lasztotta el: egyre-másra ala­kultak a megyében a fiatal közgazdászok fórumai, a fia- tal közgazdászok bizottságai. A sorhoz most Nógrád me­gye is csatlakozott. Az MKT megyei szervezetének segítsé­gével nálunk is megalakult a fi atal közgazdászok bizottsá­ga. Szerte a megyében felmérő lapokat kaptak a vállalatok, intézmények. A felmérés cél­ja annak megállapítása volt, hogy hány fiatal, 33 éven alu­li közgazdász dolgozik a me­gyében. akinek aktív közre­működésére a bizottságban számítani lehet. A fiatal közgazdászok bi­zottságának nevezik újonnan alakult fórumukat, de a ta­gok száma már meghaladja a nyolcvanat is. S a kör még mindig nem teljes. Tagok le­hetnek ugyanis olyan fiata­közgazdászai lók is, akik még csak most végzik az egyetemet vagy a főiskolát, s a begyűjtött kér­dőívek nagy részén ők még nem szerepelnek. A fiatal közgazdászok me­gyei bizottságát kettős cél­lal hozták létre. A fiatalok jelentős része részt vesz az MKT megyei szervezetének munkájában is, az új bizott­ság azonban lehetőséget nyújt valami többlet felmutatására. Nagy lehetőségek rejlenek a fiatalok összefogásában, mód van tehát arra is. hogy a „plusz” produkálásának mi­kéntjét megtalálják. Nem ritka tapasztalat, hogy a fiatal szakemberek nehe­zen találják meg helyüket munkaterületükön. Előfordul, hogy olyan .feladatok megol­dását bízzák rájuk, amelyek­hez bőven elegendő lenne a középiskolai végzettség, s nem teszi lehetővé a diplomában megtestesülő tudás kamatoz­tatását. Van olj^m eset is. hogy a jól felkészült fiatal közgazdászt nem kellőképpen becsülik meg. A fiatal köz­gazdászok bizottságának lesz tehát érdekvédelmi hivatása is. Ezen a fórumon bárki el­mondhatja problémáit, s a bi­zottság segítségét kérheti. A fiatal közgazdászok bi­zottsága jó munkájával, ered­ményeivel a legtöbb megyé­ben már komoly tekintélyt vívott ki magának. Van rá példa, hogy a vállalatok nem vesznek fel fiatal közgazdászt anélkül, hogy a bizottság vé­leményét ne kérnék. A ran­gos hír megszerzése természe­tesen egyik legfontosabb fék tétele annak, hogy a bizott­ság betöltse hivatását, többek között érdekvédelmi .funkció­ját is. Az első félévi program még az ismerkedés, tapasztalat- szerzés jegyében telik el. Az első szervezett program a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek meglátogatása lesz. A bizottság tagjai részt vesznek a május 7—11-én lebonyolí­tandó megyei közgazdászna­pokon, ahol többek között az ő helyzetükről is előadás hangzik majd el. Május végén Gyöngy ős vi- sontára látogatnak a fiatalok. Megtekintik a hőerőművet és a külszíni fejtést, s találkoz­nak a Gyöngyösön dolgozó fi­atal közgadászokkal. Az isme­ret- és tapasztalatszerzés nagyszerű lehetőségének kí­nálkozik ez a kirándulás. A második félévi program kialakítása előtt alapos köz­vélemény-kutatásra kerül sor a bizottság tagjai körében. A rendezvények sorát úgy kí­vánják kialakítani, hogy az minden esetben a résztvevők igényeihez alkalmazkodjék. A tudományos eszmecsere és a meghitt, baráti kapcso­lat fóruma a fiatal közgazdá­szok megyei bizottsága. Tu­dásuk magasabb szintű gya­korlati gyümölcsöztetésére ke­restek módszert a fiatalok, s úgy tűnik, ennek jó formá­ja lesz a bizottság működése. — szendi — nanként csaknem 2,5 forinttal drágábban értékesíthette a szenet. A szénüzemi önkölt­ségből tonnánként 22,66 forin­tot takarított meg. Ez azt je­lenti. hogy a tervezett árki­egyenlítésből, dotációból 5 millió forintot megtakarított — mondják a korábbiak bi­zonyításaként ég hozzáfűzik: — Az idén 9 ezer tonnával több a tervünk és még ter­melékenyebben, olcsóbban kell felszínre hozni. Közben megérkezünk Szabó Endre Szocialista frontbrigád­jához. Szabó Imre most a szak­vezető. Régi, kipróbált front­mester. Az amlasztást ellen­őrzi. Ez a munka, különösen nagy óvatosságot igényel, mert ahogy kihúzzák a bizto­sítást nagy robajjal szakad a kőzet. — Március elején szereltük ezt a 100 méter széles új frontfejtést — újságolja Sza­bó Imre. — Eddig 40 métert halad­tunk előre és közben a régi művelt területről vizet is kap­tunk. Kézi erővel dolgozunk, de később újra maróhenger- Pál Gyula főaknász Szabó Imre frontmesterrel megbeszé- rel. Hónap végére kijavítják •< a tennivalókat és az lesz majd az igazi frontfejtés. Számításunk sze­rint több mint. 1 tonnával kiesést okoztak, de év elejétől növelhetjük a teljesítményt. még van 1200 tonna széntöbb- Addigra majdcsak elmarad a létünk — mondja a bánya­víz is. Most még tapadóssá te. mester. szí a szenet, nehéz a csilletöl­tés _ mondja. A front középénél fúrnak. Robbantáshoz készülődnek. — Az idén 2 frontot szerel- Csákánnyal egyengetik a szén, tünk. A másikon Kun P. Sán- falat. Pál Gyula főaknász a dór brigádja dolgozik. Egy ré- látogatáson észlelteket és az gi bányavágaton kellett átha- újabb utasításokat rögzíti a ladniuk oly módon, hogy tel- __________________________ jesen új nyitóvágatra volt f ~ ~ szükség. Ezek az akadályok | WOGRAD “ .1973. április 26,, csütörtök két frontfejtés mindegyiké­ben maróhenger jövessze a szenet. A tervek szépek. a kezdet biztató. Az elmúlt ne­gyedévben 530 ezer forint ár­bevételtöbbletet és a tervhez viszonyítva 630 ezer forint kölségmegtakarítást értek el Ménkesen. B J.

Next

/
Thumbnails
Contents