Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-26 / 96. szám

I Színházi esték A Nabucco bemutatója Á debreceni Csokonai Szín* Ijfáz operatársulata kedden mutatta be Salgótarjánban Verdi fiatalkori dalművét, a Nabuceót. A bemutató része egy Verdi-sorozatnak. amely az utóbbi években leszűkült operarepertoárt kívánja bő­víteni, s egyben növelni a kö­zönség által elismert (és kí­vánt) dalműveken alapuló ze­nei műveltséget. Az elmúlt két évadban a Luisa Miller és az Ernani ér­tékeire hívta fel a debreceni opera a figyelmet. Bár egyik mű sem éri el (akárcsak a Nabucco. vagy a jövőre be­mutatandó Attila) az Aida vagy az Othello mélységét, mégis kiválóan alkalmasak irra, hogy az operaszínpad rajongói képet kapjanak a ze­neköltő eszköztárának gazda­godásáról, jellemábrázolásá- nak fejlődéséről. A huszonkilenc esztendős Verdi műve még magán vi­seli a nagy elődök. Rossini éá Bellini hatását. Üj vonás­ként jelenik meg azonban művészetében a kórus mes­teri kezelése. Már a Nabuc- cóban felfigyelhetünk az el­lentétpárok kitűnő megraj­zolására (Nabucco és Abigél). Ennek érdekében Verdi szin­te egymásra halmozza az In­dulóritmusokat, ám -színvilá­guk és hangulati funkciójuk •— a dráma különböző sza­kaszaiban — más é3 más célt szolgál. Jelenet az operából A kórus méltó partnere a hangszeres együttesnek, érzé­Kertész Gyula Erkel-díjas kényén reagált a dirigens rendezése és Szabó László minden mozdulatára. zeneigazgató betanító munká­ja a szabadság eszméjét állí­totta a mű középpontjába, amely győzedelmeskedik a le- igázó zsarnokság fölött. (Na­bucco. a vérgőzös zsarnok, saját dicsőítése következtében megőrül. A kijózanító sokk­hatás révén „felvilágosult” uralkodóvá válik, aki az el­nyomott népnek visszaadja a szabadságot). A zenei jellem­zések és tartalmi kiélezések (a legjellemzőbb ritmusképie­tek és dallamvezetések Abigél és Nabucco alakjának fejlő­désében) drámai módon ala­kulnak a legszemélyesebb ér­zésformálások keretén belül. Szabó László karnagy biz­tos kézzel vezényelte az elő­adást. A kiegyensúlyozott (mértéktartó, ám színes) ze­nekari hangzás a fiatal zene­igazgató egyik legjobb pro­dukciójává avatja a művet. A vendégként fellépő Ber- czelly István, a Magyar Álla­mi Operaház tagja, fölényes technikai biztonsággal és színpadismerettel Teréz, a szegedi Nemzeti Színház tagja mutatkozott be sikeresen. Kifejezőkészségé­re, jellemformáló képességére szívesen emlékezünk vissza. Tibay Krisztina Liszt-díjas (Fenéna). Gazsó János (Baál főpapja). Bán Elemér (Ab­meg a címszerepet. Izmáéi alakjában Csongor József ér zékenységével tűnt ki. Tóth József Zakariást formálta meg kellő drámaisággal és muzikalitással. Abigél szerepében Karikó formálta dallo), Zsadon Andrea (Anna) a kisebb szerepekben jól ol­dották meg feladatukat. Langmár András díszletei (csak részlete á debreceni­nek!) kitűnőek. A jelmezek kevésbé sikerültek. Zakar Ist­ván maszkjai elsőrendűek. (H) 130 éves sejk munkát keres Az A1 Desztur című Jordá­niái napilap interjút közölt a múlt század negyvenes évei­ben Sztambulban született Zahairaja Ahmed Bezadoh sejkkel, akinek a fényképét is közölte. Bezadoh szárma­zását tekintve cserkész. s mindössze 20 év óta él Jor­dániában. Arab. kurd és avar nyelven beszél, de tud néme tül és franciául is. Harminc­szor tette meg a zarándok­utat Mekkába. Legutóbb ké­relmet nyújtott be a munka­ügyi miniszterhez! bíró sze­retne lenni az egyik hagyo­mányos muzulmán bíróságon. A ceredi „kendős" buszon.. Amikor az autóbusz a cere- szeretőm. di italbolt elé ért, azt hittük, hogy a húsvétvasárnapi jó­kedély az oka a számomra kissé szokatlan nótás hangor­kánnak. De a nyomok nem a kocsmába, hanem arra a kö­zeli falusi udvarra vezetnek, ahonnan sötét ruhába öltözött emberek zajos csoportja indult el járművünk felé. Az asszo­nyok kezében selyempapírba göngyölt süteményt sejtető csomagocskák, a férfiak kezé­ben pedig nyitott boros- és pá­linkásüvegek. Az egyszál he­gedűs fáradhatatlanul húzta a talpalávalót. amíg a mintegy tizenöt fős jókedvű csoport nagy nehezen felkászálódott a buszra. Az utasok meglepetten néz­tek egymásra. Miféle megkur­tított húsvéti násznép lehet ez. és hová igyekeznek? Aztán sorjában minden kiderült. Először azonban „húzni” kel­lett egvet a kezünkbe nyomott üvegekből az ünnep, a jó han­gulat. de különösen a békesség kedvéért. A nóta. a dal pedig tovább folytatódott. „Édes­anyám a kendőm, kéreti a nagy vidáman, különböző hangnemben, de egységesen erős hangon. Persze, mint ki­derült, ők voltak azok. akik azt a bizonyos kendőt vitték a szomszéd faluba. Mert a nótától eltérően Ge­reden úgy szokás, hogy a vő­legényjelölt ajándékoz jegy­zendőt a gyűrűvel együtt szí­ve választottjának és a ken­dőzés, azaz ismertebb formá­jában az eljegyzés egyike a legszebb, legvidámabb csalá­di ünnepeknek. Ezt persze a nóták hosszú sora után tud­tuk csak meg magától a vő­legénytől. A vőlegénytől, aki meglehetősen feszélyezetten érezte magát ebben a emel­kedett kedélyű társaságban. Pedig ő volt a központ, öt szólítgatták, heccelték. vagy babusgatták, hozzá Intézték a gondosan összeválogatott nép­dalokat és nótákat, amelyek hangulata sűrűn gomolygott az italgőzös levegőben. A ke­resztapák, keresztanyák, án­gyok és sógorok kedélye együtt kanyargóit a kis busz- szal. mely ezúttal az énekszó­énekelték ra még a gyakori zökkenőkőn is szelíden siklott át. A lányt majd a fiú édes­anyja kéri meg: „Eljöttünk a galambunk párját megkeresni” szavakkal. Persze, a vendégek, kiknek szeme már ugyancsak az üvegek aljára tapadt, ba­josan tudtak volna galamb­keresőbe indulni. Hiszen még a saját szájukat is alig talál­ták meg a félhomályban. Pe­dig a hazatérés ideje, hétfő este még messze volt. És reg­gel, szavaikkal mondva: „Meg kéne locsolnyl a szilvás­kői lyányokat is.” Hogy a locsolásból mi lett, azt már nem tudhattuk meg. Mikor járművünk ismét elin­dult, maga mögött hagyva a „kendőző brigádot”, még hal­lottuk nótájuk halkuló foszlá­nyait, hogy „az italtól meg­szomjaztunk csudára...” Kár, hogy a lányos házhoz már csak Ottó. a hegedűs kísérte őket és így csupán csak a nyitányát láthattuk a ceredi kendőzésenek. G. Horváth Mária ZETT szécsényi gyárának dol­gozója, aki vállalta, hogy el­kísér a Patyomkin Ifjúsági brigádhoz. Huszonévesek között Valóban szép a gyár. Az üzemcsarnokok szigorú rend­A pedagógusok továbbképzése Az állami oktatás fejlesztése A z MSZMP Központi Bi- keretében az ideológiai to- zottságának 1972. jú- vábbiképzéshez. A hároméves nlusi ülésén, az állami okta- tagozat mellett a speciális tás helyzetének tárgyalásakor tanfolyamok és a szakosítók Aczél György előadói beszé- az egyéni igényeket is kiélé­sében kiemelte: „Az iskola- gítik. Az esti egyetemi tanu- rendsaerünk korszerűsítése lás iránt a nem csökkenő azon áll vagy bukik, hogyan érdeklődést az is igazolja, gondoskodunk a több tízezer bizonyítja, hogy a pedagógu- ahár, tanító továbbképzésé- sok körében reális tovább­ponti, minisztériumi koncep­ció szerint összeállított to­vábbképzési tervek felölelik a pedagógus-továbbképzés va­ve­ől” — A permanens önképzés, a továbbképzés fogalmát so-k- inkább kell vonatkoztat A továbbképzési képzési szükségletet elégít ki, alapvető célkitűzései lamenmyi fontos területét — a legkiválóbbakat továbbra is mondja dr. Boros Sándomé —, ami a párthatározat vég­rehajtásához elengedhetetlen. szerepel, hogy az anyagi ősz- érdektelenség okait, mert tönzők jobb felhasználásával ilyen tapasztalat Is akad, és is hatékonyan segítse a peda- megfelelő intézkedéseket kí- gógusok továbbképzését. A ván foganatosítani a felszá- ‘■■ftondja dr. Boros Sándomé, gógusok továbbképzésének tervek szerint olyan tovább- molására. Olyan elvek gya­struktúrájában alapvető sze- képzési formákat is szerve- korlati alkalmazását munkál­jál 8 ..... _________ nl a nevelői hivatásra — mind az alsó, mind a közép­fokú intézményekben tanitó nevelőknél. A megyében dolgozó peda­a* megyei továbbképzési kabi­net vezetője —, mint bárme­lyik másra. Ezért hibát kö­vetnénk el, ha arra az állás­pontra'helyezkednénk, hogy néhány éves képzéssel befe­Brigádnaplók Miért nem közösen? — Ugye milyen szép gyár a — Igen, a foglalkoztatottak, látni — így Szabó János brt- mienk? Hát még nyáron, hétszáz ember, mintegy hat- gádvezető-helyettes. amikor a betonút melletti vanöt—hetven százaléka fia- _ Szerintem az a baj, hogy markokban nyílnak a rózsák, tál. No, én a harminc éven g0k a nős ember a brigádban. Csak az a baj, hogy itt min- aluliakat mind ide sorolom. A El vannak foglalva a család­iig fúj a szél... — mondja húsz szocialista brigád közül jukkái a gondjaikkal. Én ia Rehorovszky Béla, az EL- hat ifjúsági brigád. A szer- nemrégen nősültem, most csa­számkészítők, akikhez most [ádi házra gyűjtünk a fele­megyünk, tavaly alakították a Bégemmel — mondja Szabó brigádot, és az idén nyerték el Béla, aki Balassagyarmaton a Szocialista címet — tájékoz- érettségizett, és kitanulta a tat a kísérőm. szerszámkészítő szakmát. Sál­Szersizámműhely: tágas, vl- gótarjánban is el tudott volna iágos ablakok, hosszú munka- helyezkedni, de lakhelyéhez, padok, és munkájuk fölé haj- Rimóchoz közelebb esik Sze­lő fiatalok. Legtöbbjük alig csény. több mint húszéves. A kör- A pöstényi Ander Béla vá- ben helyezkednek el a széles nyező falvakból, Benczúrfalva, lasza nagyon határozatlan. betonút mentén, a gondosan Varsány, Nógrádsipek, Nagy- Hol tölti a szabad idejét? Hát ápolt parkokban már zöldül lóc> Rimóc, járnak be dolgoz- mindig van valamilyen buli, az új fű Friss tavaszias a nl- Szabó János, a brigádveze- meg ott a presszó is. Másfaj- hangulat‘itt. Talán az is teszi, tő-helyettes kezembe adja a ta szórakozásra nem nagyon hogy mióta a gyárba belép- brigádnaplót. Mit mondjak? van igénye, lem, jóformán csak fiatalokkal izemre, formára igen tetsze- Döbrei Róbert szerint igen­találkoztam Sok fiatal dolgoz- tös, minden esemény mellett is van igénye mindenkinek a valamilyen színes aktuális komolyabb szórakozásra. Még- rajz, vagy kép. És megtalálom is miért nem lehet összehozni i jelszót is; szocialista módon a „bandát”? elnl dolgozni. A hármas köve- - Azért, mert mindenki e menyből az utolsót kifelej- mást ak nincs 0^^^- ették, neveztesen a „szocia- mondja. _ Abban megegye. lista módón tanulm”-ra gon- hogy az itt B Üolok. Ezek után figyelmesen srácoknak” olvasom a kulturális bejegy- bogy j ta,láltam? munkaidőt”és h'a^megyüíik’\ A brigád fiataljai közösen megnézték a Jelenidő című filmet és megvitatták azt. Megtekintették Pataki József festőművész kiállítását. Há­romnapos soproni kirándulá­son vettek részt. Ezenkívül -■észt vesznek a különböző — KISZ-, szakszervezeti, párt- oktatási formákban és a gyár rendezvényein is. r_T„,, , , . , . .. KISZ-klub csak hét végén — Milyen rendezvényeket nyit ki, széthúznak a fiatalok tartanak itt, a gyáron belül? a faluban .. „ — A történelmi évfordulók u., megünneplése, szabad pártna- Hiányzik pok, olykor előadások vannak __ „ ■ ■ ■ » az étkezdében. « ifjúsági klub hat itt — mondom. A helyi, megyed és a köz- nevelőknek a táborát, akikre változatlanul érvényes az üj Iránti érdeklődés — ez jel­lemző megyénkre —, a tudo­mányos intézmények mellett bevonja a továbbképzés zetésébe, szervezésébe. A felügyelet útján keresi, kabinet kutatja a továbbképzéseknél között jelentkező közömbösség és repet tölt be a szakmai to- aett, ahol a nevelőik elmélyül­vábbképzés is. Ez azért is je­lentős, mert az ideológiai felkészültséggel egységben a pedagógus munkáját, annak jezettnek tekintenénk a pe- színvonalát és eredményessé- riagógusok továbbképzését. gét, az oktató és nevelő mun- * Bár az utóbbi években Is ka hatékonyságát jtelentős szerepe volt a me- módszertani, pszichológiai fel gyében a pedagógusok to- készültsége determinálja. E vábbképzésének, de tárgyila- gondolat alapján a tovább- gosan meg kell mondani, képzési kabinet minden lehe­nogy az MSZMP Központi tőséget kihasznál, megragad Bizottsága 1972. júniusi ha- a pedagógusképzés, és az ön ten foglalkozhatnak és fog­lalkoznak is metodikánk alaptudományainak, a peda­gógiának, a didaktikának, a pszichológiának legújabb ku­tatási eredményeivel és a a szakmai, korszerű felhasználásával. Ezt a megyei célkitűzést komplex tanfolyamok keretében oldja ják ki, ami az érdekeltséget növeli. Változatlanul nagy gondot fordítanak a pedagógiai pá­lyázatok kiírására, a jó elő­készítő és szervező munkával szélesítik, bővítik a résztve­vők számát, önálló kutató­munkára inspirálják a neve­lőket, a legjobbakat a Nógrá­meg a kabinet, ahová mint- di Művelődésben publikálják. egy 130 hallgató jár. A továbbképzések során A impozáns mé­olyan koncepciót is megváló- ret® feladatokat, ame­tározatának megjelenése után képzés érdekében. Olyan új sit a kabinet, hogy a helyes lyeket az MSZMP Központi jelentős kezdeményezések és és vonzó formákat dolgoz ki, pedagógiai elvek egyoldalú, intézkedések láttak napVilá- ami jobban alkalmazkodik metafizikus felhasználása el- got a továbbfejlesztésre vo- az iskolai élet követelményei- len a felügyelet közreműkö- natkozóan. hez. A szervezett szakmai- désével küzdeni tudjon. Saj­— A pedagógusok tovább- módszertani továbbképzések nos, ebben a kérdésben is je- képzése kettős irányú — fej- programjának összeállításában lentkezik ellentmondás, ami- tegeti dr. Boros Sándomé — a szegedi József Attila Egye- a párthatározat megjelenése tem, a budapesti ELTE mel- után is. Jelentős helyet foglal lett az egri tanárképző főis- el a nevelők ideológiai to- kola, a kecskeméti óvónőkép- vábbképzése. Az MSZMP z<3, az esztergomi tanítókép- Nógrád megyei Oktatási ző, a gyógypedagógiai főisko- Igazgatósága országos vonat- la, de más felsőfokú intézmé- kozásiban is kiemelkedő se- nyék is tevékenyen részt vet- gítséget ad szervezett oktatás tek. nek tükröződése széles skálán ábrázolható. Sokszor az elvi- módszertani alapot jól isme­rik. de a technikai kivitele­zésnél (oktatási programok, feladatlapok készítése) meg­Bizottságának júniusi határo­zata r'-egszab, a pedagógusok eredményesen teljesítik, lel­kesen csatlakoznak ahhoz. Az elkövetkező években az a legfontosabb feladat, hogy tu­datosan szervezzék a tovább­képzés különböző formáit. Minden nevelőnek lehetőséget biztosítanak arra, hogy olyan színvonalon és olyan terüle­ten vegyen részt a tovább­NÓGRAD - 1973. április 26., csütörtök rekednek, máskor megfelelő képzésben, amely őt személy pedagógiai elvi alap nélkül szerint előreviszi az állam: kísérleteznek (csojx>rtfoglal- oktatás ^ fejlesztéséről szóló kozások szervezése). párthatározat végrehajtásá­A továbbképzési kabinet 'san> szélesíteni akarja azoknak a Gyen es László az itt dolgozó nem elég csal; az, hogy „itt ledolgozzuk a unkáidat és hazamegyünj Az is érthető, hogy az egy­mástól távol eső településeken élők nem tudják összeegyez­tetni az idejüket, programju­kat. Ám a beszélgetésből az ts kiderült, hogy ezek a fia­talok, külön-külön, a saját fa­lujukban is kallódnak. Mert — őket idézem —, a faluban nincs a mozin kívül semmi, a KISZ-klub csak Ami — tegyük hozzá —, S valahol mégis csak kell nagyon modern, tágas, és itt szórakozni, található az üzemi könyvtár _ Bejövünk Szé csénybe, vagy Balassagyarmatra. KISZ-szervezet a gyárban ts. A szépirodalmi alkotások és a műszaki, szakmai köny­vek egyaránt fellelhetők a rv>., - ... „ ,, könyvtárban, ám az érdeklő- , „^k”dAk' ,.Fi kí,°gy aJtz„e£~ dés elsősorban iránt nagy. az utóbbiak vezeti élet kimerül a Köz­gyűlésekben és néhány politi­kai előadásban. Jó lenne itt, a gyárban egy saját KISZ-klub, A vélemények eltérőek ahová az ember bármikor, ' meg munkaidő után is betér­Szabő Béla, Ander Béla és úet — mondják a fiatalok. Döbrei Róbert szerszámkészi- Én mégis azt hiszem, hogy tők, brigádtagok is bekapcso- nem a KISZ-klub hiánya, '.ódnak a beszélgetésbe. Kö- amely miatt a fiatalok nem zösen kutatjuk az okát, hogy találnak maguknak szórakozá- a fiatalemberekből álló bri- si, művelődési lehetőséget. Hi- gád miért nem tud közös szén a még meglevőket sem megmozdulásokat, közös prog- használják ki. Inkább az igé- ramokat tervezni. A vélemé- nyekkel van baj. Érdektelen- nyek — a következőkben lát- ségről nincs szó, inkább arról, hatjuk — igencsak eltérőek. hogy több törődés, néhány jó — Olyan kulturális rendez- tanács hiányzik a „Patyom- vényekre, amelyek érdeklik kin tagjainak”. Egy „vezér- öket, szívesen elmennek. Pél- egyéniség”^ patrónus, aki ko­tlául többen vásároltak hon- *ós nevezőre hozza az eltérő védelmi filmbérletet, és ifjú- kívánságokat, és aki féléb- ági filmklubbérletet. Egyszer reszti a^ fiatalokban az igé- .áttak egy Déryné-előadást, űyes művelődés iránti érdek- amely nem tetszett nekik, tőkést. azóta nem akarnak színházat T. Kiss Mária,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents