Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)
1973-04-22 / 94. szám
Befejeződött a nógrádi „nyelvhát” Lörincae Lajos a Kohászban — Nyelvi vetélkedő Balassagyarmaton Kölni, képeslap, loesolöbál Ünnep előtti őrjárat A- megyénkben megrendezel t III. országos magyar nyelvhát utolsó előadására pénteken este került sor a salgótarjáni Kohász Művelődési Központban. Ez az előadás a megyeszerte jól sikerült rendezvénysorozatok igazi koronáját jelentette. Előadója, Lőrincze Lajos állami díjas egyetemi tanár — aki nemcsak ismert, de elismert nyelvésze is hazánknak — ez alkalommal is közvetlen, baráti hangulatot alakított ki a résztvevőkkel, a kohászati üzemek szocialista brigádjainak tagjaival. A kérdések gyorsan követték vitaindító előadását. Az est hangulata egyáltalán nem emlékeztetett az oktató és hallgató viszonyára. A kettős nyelvész jelszó, „Ne szegény ítsd a nyelvet!” és „Beszélj világosan, értelmesen!” — előadásában megnevettető példák, idézetek segítségével jutott kifejezésre. S habár Lőrincze szavaival kifejezve ..Árpádéktói, és az őket követő korokból ntnés felvétel”, az adott helyzethez illő, magyaros kifejezés ezek nélkül is megtalálható. Pénteken Balasagyarmaton, a városi pártbizottság székházában tartották meg a nyelvi Csak a képek sorsa ismeretlen... Két évvel ezelőtt nyoma veszett egy Kossu-th-díjas festőművész néhány alkotásának. A Műcsarnok állítása szerint négy kép tűnt el, bár ez még ma sem bizonyosodott be egyértelműen. Továbbá nincs egy teremtett lélek, aki megmondhatná, mi az eltűnt művek címe, s hogy egyáltalán mit ábrázolnak. Hosszas keresgélés, utánajárás után is csak any- nyi bizonyos, hogy plakáttervezetekről van szó. Mi is történt valójában? A Műcsarnok 1971. júniusában megállapodott a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központtal, hogy emlékkiállítást rendeznek Konecsni György műveiből. A képek annak rendje és módja szerint meg is érkeztek a művelődési központba, de mert a Műcsarnok művészeti főelőadója — akinek egyedüli joga a képek átadása és átvétele — nem érkezeit meg a képeket szállító kocsival, a müveket senki sem vette át. Legalábbis papíron nem. Mert annak egyik részről sem látták akadályát, hogy a képeket számolatlanul lerakják a porta mögé, s azután ott is hagyják másnapig, amikor a művészeti főelőadó valóban megérkezett. A Műcsarnok állítása szerint ekkor már kiállították az átvételi elismervényt, ezt azonban nem tudják felmutatni. A képeket szállító gépkocsivezető állítólag elveszítette. De menjünk tovább. Amikor a kiállítást bezárták, a Műcsarnok emberei újra megjelentek. Megint csak számolatlanul, átvételi elismervény kiállítása nélkül vitték el a képeket. Másnap este telefonált a művészeti főelőadó, közölte, hogy a szállítmány hiányos, s nem sokkal ezután a Műcsarnok pert indított a tarján! művelődési központ ellen. A művészeti főelőadó azt vallotta, hogy már a visszaszállításkor észrevette a négy kép hiányát, de nem szólt, mert ahogyan mondta: „Nem volt nálunk átvételi elismervény, így nem tudtam, hány képet szállítottunk le. Ezért jegyzőkönyvet sem vettünk fel a hiányról.” Meg lehetne kérdezni, hogy miután nem tudta, hány , műből óh a szállítmány, sem a művek címét nem ismerte — mert címjegyzéket sem adtak a képek mellé —, honnan tudta mindjárt, hogy pontosan négy kép hiányzik? De nem ez a lényeg. Fontosabb ennél, hogy a gépkocsivezető vallomása szerint már akikor sem számolták meg a képeket, amikor Pesten berakták a kocsiba. Mindezek alapján nem lehetett megállapítani, ki felelős a képek eltűnéséért, hiszen még arra sem derült fény, eltűnési helyük Budapest, Salgótarján, vagy a két várost összekötő út. A Salgótarjáni Járásbíróság nem tehetett mást, bizonyítottság hiányában elutasította a Műcsarnok keresetét. A sok bizonytalan állítás valamit azért mégis ékesen bizonyított: az ügyben szereplő személyek példátlan hanyagságát. S a történtekhez talán szabad annyit hozzáfűzni: nagyon valószínű, hogy ha a képtolvaj négy akármilyen mázol- mányt az ellopottak helyére csempészett volna, a Műcsarnokban a mai napig sem veszik észre a hiányt. Igaz, akad olyan előírás is, amit nem szegtek meg egyik részről sem: a tárgyaláson minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a képeket tartó állványokat mind az átadáskor, mind az átvételkor pontosan megszámolták, és nem mulasztották el az átvételi elismervény kiállítását sem. Szöghy Katalin vetélkedő megyei döntőjét. Csukly László és Valló Emil játékvezetők irányításával. A versenyzők jó felkészültségről és széles körű nyelvi ismeretekről adtak számot a jó hangulatban lezajlott vetélkedőn. A versenyben az első díjat 166 pontos teljesítménnyel Kertész György szécsényi könyvtáros nyerte. Második lett 155 ponttal dr. Kiss Sán- domé tanár, Pásztó, harmadik 139 ponttal Petényi László tanár. Salgótarján, Negyedikötödik holtversenyben 124 ponttal Gyarmathy Ágnes és Csik Ágnes, a Salgótarján5 Bolyai Gimnázium tanulói. A további kilenc versenyző is értékes könyvjutalmát nyert. Képünkön: írásos feladatot oldanak meg a versenyzők Húsvét előtt végigjártuk azokat a helyeket, amelyeknek jelentős szerepe van abban, hogy az ünnep minél g-ondtalanabbul teljen. Az információkból kötöttük ezt a kis csokrot ÉDESSÉGEK, IDÉNYÁRUK. A Pest—Komárom—Nógrád megyei Élelmiszer- és Vegyi- áru-nagykereskedelmi Vállalat 70 mázsa csokoládéi! gu rát, 10 mázsa tojásdrazsét és 40 máa;a egyéb figurát — drazséval töltött műanyag- állatokat, vasúti kocsikat — hozott forgalomba. Diszdobo- zokból és idényjellegű táblás csokoládékból 20 mázsa került a boltokba. Április 10— 21-ig folyamatosan 10 mázsa narancs, 80 mázsa citrom és 70 mázsa földimogyoró került kiszállításra. A háziasszonyok 40 mázsával több közkedvelt Rarna margarint szerezhettek be. Azok, akik nem akarnak otthon sütni, a Vendéglátóipart Vállalat vásárain 18000 tortakarikát, 15 mázsa height, 2000 tortakrémet, 280 000 vegyes cukrászsüteményt és 10 mázsa teasüteményt vásárolhattak. Jelentős mennyiségű tortalapot és süteményt hozott forgalomba az Élelmi - szer-kiskereskedelmi Vállalat is. ITALOK. A Borforgalmi Vállalat 280 hektoliter folyóbort szállított az ünnepekre. A Vendéglátóipart Vállalat 40 ezer palack bort — ebből 8— 9000 egyliteres kiszerelésben, olcsó áron — ötféle sört, öszszesen 140 ezer palackkal és közéi 200 hektoliter töményebb szeszes italt, árusít. Üdítő itallal sem lesz gond.' A vendéglátók Budapestről '80 ezer palackot — kólákat —' szerzett be. A salgótarjáni szikvizüzem három műszakban dolgozik, hogy korlátlan mennyiségben kielégíthesse az igényeket. PARFÜM, KÖLNI. A Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat közel nyolcvan féle — magyar, szovjet, lengyel, csehszlovák, román és francia gyártmányú kölnö- vizet, illetve parfümöt hoz forgalomba. A választékban megtalálható a 6,90 forintos Álba Régiától a 300 forintos franciá készítményig a legkülönfélébb illatok skálája. A legnépszerűbb a lengyel Bvcmoze szóróflakonos kölnivíz. A vállalat a bolton kívül mozgóárussal is könnyíti a vásárlók helyzetét. Ugyancsak jelentős készletei vannak a Centrum Áruháznak is. KÉPESLAPOK, PAPÍRÁRUK. Az idei húsvét legnépszerűbb képeslapjai az 1,50 forintos színes, nyomtatott lapok voltak. A tojásokat, nyuszikat ábrázoló lapokból a postán 18 ezer darab, az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat Pécskő Üzletházában 12 ezer darab kelt el. A húsvét folyamán a posta összesen 32 ezer, a Pécskő 14 ezer képeslapot hozott forgalomba. Népszerűek voltak még az üzletházban az NDK gyártmányú, díszesen festett préselt papírtojások, valamint a huzalvázas pamutnyuszik és sárga kiscsirkék. POSTA, VASÜT. A hét folyamán jelentősen emelkedet t a salgótarjáni főposta forgalma Az ügyfelek figyelembe vették az ünnepek nagyobb forgalmát és már a hét elején elkezdték a húsvéti küldemények feladását. így valamivel csökkenteni tudták a csúcsforgalom nagy igénybevételét A csomagfelad ásó: száma a hét közepétől emelkedett, 20-án, pénteken már 300 darabot adtak fel. A táviratok száma csak szombaton emelkedett. A vasút a menetrendi járatok mellett mentesitő vonatokat állított be, ezek azonban egy kivételével nem érintik Salgótarjánt Huszonhármad! - kán a délután 16.13 órakor Somoskőújfaluból induló személyvonat teljes szerelvénye végigmegy Budapestig. Az ünnepek ideje alatt Hatvan ból Budapest illetve Miskolc irányába szombaton 14, vasárnap 2, hétfőn pedig 9 mentesítő szerelvény indult, illetve indul. LOCSOLÓBÁLOK. Salgótarjánban a Kohász és az Óblösüveggyári Művelődési Házban rendezlek locsolóbált. Mind a kettő ma, vasárnap este 8 órakor kezdődik és hétfő hajnalig tart. — * — Nem nagy ügy9 de.. Közeledik a hűsvét. Mindenki készül az ünnepre. A fiúgyerekek már bizonyára elkezdték a szülők puhítását, hogy megszerezzék a szükséges anyagiakat a locsolkodás- hoz; kölnire, parfümre. Valamikor egy-egy pirosra festett főtt tojást kaptak a locsolko- dók, később azonban ez jövedelmező üzletág lett. Emlékszem-ía, nem is olyan régen még 100—200 forintot is öszszelocsolkodott egy-egy ifjú barátom. A tojás közben kiment a divatból, és az odadugott forintosok mellé egyre több helyen egy pohárka bor, likőr, vagy egyéb „erős” ital járul. Húsvét délutánján teli részeg gyerekekkel a város, a falu. Felesleges itt ecsetelnem, mennyire káros a fiatalok szervezetére az alkohol, hány tragikus gyermekbalesetet okozott már a szíves húsvéti vendéglátás. Ä szülők felelősek gyermekeikért. A mondás] azonban kibővíthető. A gyermekekért minden felnőtt felelős. A szíves vendéglátást, a jómódot, az ünnep örömét; nem feltétlenül alkohollal kell kifejezni. Minden népszokás kultúránk féltett kincse, de ez senkit nem jogosít arra, hogy eltorzításával kárt okozzon. Hanem aztán csak kimászott... Ócskavasnak beillő kerék= Pedig egyszerűnek l&tpár. A járművön Csemer La- szik. Öntöm a vizet és jön az jós fújtat, teli vödörrel a ke- ürge! — Igen, de ő túrái ember. Bangó Jóska közbeszól: r — Nem as az érdekes Itt, ki, mennyit fogott. Mi sem úgy jöttünk ki ma. A vadász mindig hoz nyulat? Nem, de mindig kimegy. Én mondom: nem érdemes ürgézni, de nem tudjuk abbahagyni, mint a rezében. Hozzánk ér, felszalad az útról a mezőre! Leteszi a vödröt és usgyi, rohan is vissza egy másikkal. Leragadunk a mezőn, mert esőt kapott a föld. Hideget hoz a szél is, összehúzzuk a — Jön? Azért várunk itt már egy fél órája — élcelödik Bangó Béla és magyaré- — kontráz tatba kezd. —■ Először is úgy kell elindulni, olyan helyre kell menni, ahol közel van a víz. — Csemer Karcsi fogott ti-' d“sz. A szenvedély. A szenve zenhatot. dély!... — De a Karcsi meg bátonyl kabátot. Szarvasgedéhez vagy Második fontos dolog, hogy ts- Jobbágyihoz vagyunk köze- merje az ember az ürgelyu- lebb? A körbeni az ürgelyuk kát. Megtalálni is nehéz, hát Körül állókat csak egy izgat- még azt megállapítani, hogy ja: miért nem jön, hiszen benn van-e, vagy kijött. Mert már a negyedik vödör vizet ha nincs benne, öntheti a elnyeli, el a lyuk szája. Bemu- zet napestig. A jó ürgéző tud- tatkozom, ők is mondják a ja, hogy érdemes-e önteni, nevüket. Nyáron a lyuk egyik részén ki — Bangó Anikó, Bangó De- van csúszva a föld. A lábnyozső, Bangó József, Bangó Bé- mát is látni lehet az ürgének, la. A vizet is tudni kell önteni, — Négy testvér? és aztán jön az elkapás. En— Nem, csak a név egyfor- nek is technikája van! ma — világosít fel Bangó Jós- — Mondjuk, hogy elkaptam ka, aki ismerősnek tűnik, az ürgét. Anikó, úgy hogy sehogy se tudunk dűlőre jutni a legjobb helyi fogót illetően. Bangó Béla siet segítségünkre. Egy csoportban indulnak tovább. Mindegyiknek a kézé- ben vödör, amely itt most a puskát helyettesíti. Szokács László Mondom is hol láttam. neki, hogy vala— Akkor már gondolhat a levesre, a ^pörköltre, a finom — Az könnyen lehet, mert rántott húsra. Különb levese VIT-re készül Az ifjú népművészek stúdiójának tagja a balassagyarmati fafaragó szakkör vezetője, Egri István. A tehetséges fital MÁV-műszerészt az a megtiszteltetés érte, hogy Budapesten, a Népművelési Intézetben felkérték őt is az ország több ifjú népművésze között, hogy egy palóc motí- vumú faragott fogast készítsen a berlini VIT-re. Négy képből álló, diófából faragott. vadászjeleneteket megörökítő fogast, eredeti palóc fapadtámlaképet készít Egri István. Lassan elkészül vele az ügyes kezű faragó és indulhat a fogas a VIT-re, ahol Magyarországot és azon belül a szőkébb pátriát: Pa- lócerszágot képviseli. kézilabdázóm. A fényképünk is megjelent az újságban. — Én is azt csinálom! Kapus vagyok — vág közbe Bangó Anikó. • A társaság legfiatalabb ja, Lajos, 15 éves, illedelmesen ügyeli a beszélgetést, és fél ízletes az ürgehús, szemmel a lyukra pislant. Közben Csemer Lajos újra van, mint a galambnak. — A zsákmány házi használatra lesz? — Jut eladásra is. Darabja 10—20 forintba kerül. — Veszik? — Veszik. A „magyarok" is! Az utolsó mondatokat már . , ... ... ,, vödörrel a kezében mondja megérkezik. vödröt cserei Bangó Béla önti UV»I»UV/ -- , ffl VtZßt Bangó Béla pedig önti a vizet. cser^ üan. várakozásteli pil- Állunk, tekintetünk a földön. lanatok. Béla keze Öten egy ellen! Az az egy fütyül .a szélre, a hidegre, no és a vízre. Bangó Béla intézkedik, hogy gyorsan még egy vödörrel, mert már látszik az ürge, nemsokára jönni fog. öt faggatom, mert úgy látom, hogy az egész „akciót” 6 irányítja nem kis szakértelemmel. — Így van! Huszonöt éves a lyuk fölött. Egy szökkenés, és megvan az ürge! öröm az arcokon és érzem, hogy még kérdezni kell. — A legnagyobb fogás — a legjobb fogó? — Vidák Béla. Negyven darabot fogott egy nap. Eljött ide Túráról, kijött ürgézni és fogott negyven darabot — A lyuk száján nyakon csípték^, Fotó: Fodor Tamás vagyok. Itt a legidősebb, meg mondja némi vita után Ban- értek is az ürgeöntéshez. gó Anikó, NÓGRÁD - 1973. április 22., vasárnap
