Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)
1973-04-22 / 94. szám
„Lenin ma is élőbb annál, aki él—” (Gondolatok axületésének 103. évfordulóján) V. I. Lenin azok közé a gondolkodók közé tartozik, akikről nemcsak az évfordulók kapcsán írnak, hanem mind- emnyiszor hivatkoznak rá, va- laiiányszor korunk kérdéseit elemzik, Lenin tanítását nemcsak a filozófus, vagy politikus idézi, hanem a tudományok szinte valamennyi területének művelője, ami életművének gazdagságát, sokoldalúságát és időszerűségét bizonyítja. Munkássága nemcsak eszmei fegyvertársait, hanem ellenségeit is tiszteletre kötelezik. Ma már a burzsoá ideológusok sem vitatják, hogy Lenin korunk meghatározó $ lakja. Munkásságában az elmélet és gyakorlat egysége valósult meg. Ma az élet azt kívánta, akkor pártot szervezett, máskor a tudományosság igényével mutatta a forradalmi cselekvés irányát, de volt ereje felvenni a harcot a kor szélsőséges filozófiai áramlataival is. Lenin a tett, a cselekvés embere volt, ezért újra és újra kutatta a valóságos helyzetet. Sohasem a remélt, vagy vélt helyzetekből indult ki, hanem a valóságos feltételekből. A konkrét helyzet konkrét elemzése, a realitás képezte a lenini cselekvés kiinduló feltételét. Lendületét és munkabírását Szak a doktrinér Ideológiai áramlatok sem béníthatták meg amelyekkel a szocialista átalakításért vívott küzdelemben szembe kellett néznie. A H. Intemacionálé legfőbb teoretikusa szinte értetlenül állt szemben a szocialista forradalom eseményeivel. Lenin gondolkodói nagysága azonban éppen ebben a helyzetben nyilvánult meg legjobban. Kauteky, Bauer, Plehanov (.ti mások, a társadalmi fejlődés elméletileg tisztán felvázolható vonalainak megvalósítását várták 1917. októberétől. Az előirt követelmények hiánya (proletariátus számbeli fölénye, ipar túlsúlya) a forradalom előre ki nem számítható eseményei, lehangolták őket és eszem! válságba terültek. Lenin azonban nem rendült fneg a váratlan fordulatok láttán sem, és éppen azért, mert nem voltak Illúziói, jól tudta, bogy a társadalmi fejlődés dinamikájában megnyilvánuló ellentmondások megoldása mindig a józan, elemző munka következményeként valósulhat meg. Cselekvését és Ideológiai tevékenységét mindig a következetes pártosság, B munkásosztály ügye melletti elkötelezettség hatotta át. Fáradhatatlanul ostorozta a párt politikájának bal- és jobboldali támadóit. Egy jottányi engedményt sem tett a revi- táonizmusnak, ugyanakkor az álbaloldali, vagy szektáns dogmatikus nézeteket sem tekintette bocsánatos bűnnek. Lenin pártossága, harcossá- ga a mai ideológiai életünk továbbfejlesztéséhez és a bur- t«oá ideológiai támadások elleni harcunkhoz is biztos támasz. Pártunk következetes politikája a munkások, termelőszövetkezeti parasztok, értelmiségiek egyetértésével és támogatásával találkozik. Társadalmunk tömegei támogatják ezt a politikát, mivel szocialista fejlődésünkhöz, a dolgozók munkájához kedvező, nyugodt légkört biztosít. ideológiai életünk fejlődését (mutatja a szocialista világnézet térhódítása, és elmélyülése népünk tudatában. Társadalmunk világnézetileg ugyan ma még nem egységes, a szocialista világnézet mellett más, nem marxista nézetek is megtalálhatók, azonban dolgozóink közgondolkodásának fejlődési iránya a marxista- leninista eszmék vezető szerepének érvényesülését bizonyltja. Időnként azonban felerősödnek olyan nem marxista nézetek is, amelyek az individualizmust, az önzést, vagy annak különböző formáit erősítik, azonban ezek hatása nem társadalmi méretű, és bázisa egyre szűkül. Természetesen ez nem jelenthet tétlenséget, vagy' megalkuvást, f-entn szelleme az ilyen nézetekkel szembeni következetes harcra serkent, amelynek tartalma a nevelés. Lenin sohasem alkudott meg az ilyen nézetekkel. de soha nem is fáradt el a harcban, Volt ereje vitatkozni, időt és erejét nem sajnálva, mivel a nézetek ellen leghatékonyabb fegyver az érvelés, a vita. Lenin szellemét ma akkor követjük legkövetkezetesebben, ha védelmezzük szocialista eszméink tisztaságát a különböző elhajlásokkal és támadásokkal szemben. Napjaink fejlődése minden korábbihoz viszonyítva gyorsabbá vált, ami Ideológiai életünk gyors és helyes reagálását követeli meg. Az élet által felvetett új kérdésekre azonban nincsenek receptjeink. ebben a helyzetben az állandó és sokoldalú elemzés lehet az, ami alapján helyes választ adhatunk. Egyesek azonban ehelyett gyakran a régi megoldások felé orientálódnak, régi válaszokat citálnak, ahelyett, hogy az új feltételeket vizsgálnák. Ugyanakkor akadnak természetesen olyanok to, akik a nem marxista megoldásokhoz folyamodnak, mint egyedül üdvözítőhöz. Az új jelenségekre adandó válaszoknál természetesen — recept híjén — mindig fennáll a tévedés lehetősége, a hibás válaszadás. Ami önmagában még nem jelent elhajlást. A hiba akkor következik be, és válik a válasz elhajlóvá, ha a kérdés helyes marxista megválaszolása után Is az előzőhöz ragaszkodnak, és azt állítják szembe a párt helyes politikájával. Lenin a munkásmozgalmon belüli elhajlások okait vizsgálva, arra a következtetésre jutott, hogy a burzsoázia taktikájának változását általában elhajlások kő vetik. Mint megállapította, ha a burzsoázia az erő fegyveren.; : folyamodik, ez a munkásmozgalomban általában a baloldali elhajlás veszélyét idézi elő, amikor pedig a burzsoázia látszólagos engedmény ekei tesz, a reformizmus, a revi- zlonizmus veszélye nő. Napjaink egyik ismert burzsoá tézise a „jóléti társadalom’’ megvalósításáról szól, amelyet a tudomány és technika gyors ütemű fejlődésével hoznak kapcsolatba. Egyes burzsoá ideológusok úgy vélik, hogy a társadalom fejlődésének azt az irányát, amelyet a marxizmus klasszikusai, köztük Lenin felvázolt, az idő túlhaladta. Ezek az ideológusok a fejlődésben a társadalmi viszonyokat figyelmen kívül hagyják, annak döntő tényezőjeként a technikát jelölik meg. így jutottak olyan következtetésekre, hogy a munkásosztály és a párt vezető szerepéről szóló lenini tanítás érvénytelenné vált. Valójában a helyzet azonban nem így áll, a tények mást igazolnak. A munkás'>s~- tály vezető szerepéről szóló Of ősuiny Armstrongit — ezt a nevet kapta az a barna színű ásványi anyag, amelyet a Gobi-si- ratag mongóüai részén egy szovjet geológiai expedíció fedezett fel. A szovjet tudományos akadémia szibériai tagozatának expedíciója az új ásványt Neil Ar-mstt -i" amerikai asztronauta tiszteletére nevezte el így, aki a föld lakói közül annak ideje; elsőként lépett a Hold telsz! nére. marxista tanítás helyességét bizonyítja az élet. A szocializmust, majd a kommunizmust csak ennek az osztálynak az irányításával lehet megvalósítani. Mint Kádár elvtárs pártunk X. kongresz- szusán mondta: ,,A párt teljes meggyőződéssel vallja: a szocialista társadalom felépítésének alapvető feltétele a munkásosztály vezető szerepének szilárd és fokozódó érvényesülése.” A burzsoá ideológia célja az, hogy megingassa a hitet a leninizmus tanításában. Népünk tudatának fejlődése, szocialistává válása egyre bátrabban és következetesebben veszi fel a harcot az ilyen és hasolnó burzsoá nézetekkel szemben. Lenin halála óta sokat haladt előre a világ, sok minden megváltozott, A szocializmus fejlődésének általa feltárt törvényszerűségei azonban ma is helytállóak. Illetve csakis ezek alapján, ezek gyakorlati megvalósításával haladhat előre társadalmi fejlődésünk. Lenin ily módon részese maradt ügyünknek. Személyében ezért az emberiség nem elődöt, hanem a kortársat tiszteli, akinek elmélete, a leninizmus, korunk marxizmusa. Korunk képe ellentmondásos azonban főbb vonásai és tendenciái olyanok, amilyennek Lenin látta. Ezért műve élő. gondolkodásra ösztönöz és szilárd hitet ad a szebb, az emberibb társadalom, a kommunizmus felépítéséhez. Lenin optimista volt, nem azonosította magát sohasem a szkeptikusokkal, akik a hatalmat az amoralizálás melegágyának tartották. De fel tudta mérni a nehézségeket is, amelyek megoldásához éppen optimizmusa miatt mindig megtalálta a kulcsot, is. A lenini életmű, magatartás, elvi szilárdság és következetesség tiszta forrás a ma embere számára. Nem volt Illuzionista, ezért tudta, hogy az embereknek gyenge pontjaik is vannak, de voltak követelményei: a szocialista társadalmat védő, azért szüntelenül harcoló forradalmár vonásait kereste elvtársaibai^ Ma már a földkerekség legtávolabbi pontján sincs ember, aki Lenin nevét ne ismerné. Neve a világ haladó emberiségének fáklyája, és vezércsillaga lett. Gordos János SZINTE vérretmenő viták folynak manapság hazánk népesedési helyzetéről. A kiinduló alap mindenkor egy: Kevés a gyerek. A családok tekintélyes hányada az egyke mellett szavaz, legfeljebb két gyermek nevelésére vállalkozik. i Az indok is ismerősen I cseng: sajnos, nem olyan az !! anyagi helyzetünk, hogy há- rorn-négy gyermek nevelését vállalhatnánk. Pedig nem igaz. hogy a forint ebben a kérdésben valóban ilyen bűvös, meghatározó erővel rendelkezne. Példa. A hivatalban egymással szemben ül két assr szony. Az egyik gyermektelen, férjével jó módban él, a kocsi, telek, víkendház számára már nem cikk. Mindig elegáns, megengedheti magának a drága primőrt, a legszebbet, a legjobbat. A másik már gömölyödő hassal jár be dogozni, harmadik gyermekét várja. — Jaj, te szegény! Már megint? ■— sajnálkozik rajta ieereszkedőn az előbbi. A várandós mama pedig irul-pi- rul. szégyenkezik, mert nem titok, amit éreztetnek vele: buta vagy, eltolod az életedet. Szintén még fiatalnak mondható házaspár. Kevés földi jót mondhatnánk, amiben még nem volt részük. Többször jártak külföldön. Tehetik kocsi van, a Pénz sem robléma. Külföldi út a u-ogram karácsonykor is. A loensöséges családi összejőve1 A jő szakmunkás rangja ifj. Csanádi András Kint hűvös szél fúj, de az öblösüveggyár hutacsamoká- ban tikkasztó meleg van, mert a fazekaskemence forrós ágot áraszt Izzadt homlo- kú, csapzott hajú férfiak fújják az üveget Sietni kell, nincs és nem lehet megállás, mert az izzó üveg diktálja a tempót. Az egyik szemüveges munkást figyelem. Mozdulatai határozottak, mégis köny- nyedek. Az avatatlan látogató aligha érti, de annál nagyobb érdeklődéssel figyeli: hogyan fújja, forgatja, s a tűzpiroe alaktalan masszából milyen kecses talpas korsót varáasol az üvegfúvó. — A gyár legjobb szakmunkása — szól mögöttem halkan Horváth Zoltán művezető. Ezt Csanádi András üvegfúvó nem hallja, neki csak annyi ideje marad, hogy kezet fogunk, megállapodunk, műsaak után találkosunk, majd akkor beszélgetünk. Utcai ruhába öltözve fiata- labhnak látszik mint a kemence vörhenyes fényében. — Pedig SS éves múltam, fis kilencéves koromban már Üveggyárban dolgoztam. Sokszor éjszaka keltem, műszak előtt adogattuk a forró kemencéből az árut, aztán fűtöttünk. Alig voltam 12 éves, Feketeerdőn golyófúvó lettem. Ez a gyár Nagyvárad közelében van és Románia egyik legrégebbi Üveggyára. Édesapám első világháborús hadirokkant volt, baloldali magatartása miatt és a nyomor elől költöztünk Budapestről Erdélybe. Hat gyerek kért otthon enni. Ezért előbb tanultam az üvegfúvást, mint az általános iskola hatodik osztályának tananyagát. De a napi kemény munka után az esti iskolával is megbirkóztam. Persze, akkor még nem gondoltam, hogy as a tudás később kevés lesz. Gyerekkoréban keveset játszott, de annál több olyan munkát végzett, amelyet a felnőttek közül se mindenki vállalhat. Feketeerdő, Aranyos tbrda: üveggyár, a huták és a kemencék csontig sütő főn-ósága. Katona, leszerel, aztán újra bevonultatják büntetőszázadba osztják, mert a nyilas fasiszták megbízhatatlannak tartották a jőtt-ment munkást. A felszabadító szovjet csapatok Lengyelországban harcoltak, Csanádi András a fasiszta hadseregből megszökött és 1945. elején gyalog érkezett Erdélybe. — A feketeerdői kis gyár viszonylag épen maradt. Akkor mindenekelőtt ablaküvegre volt szükség, tehát ablaküveget csináltunk. Ha ötszáz- éves módszerekkel, ha keserves munkával is. És megszerveztük a pártot. Munkám után megbecsültek, dolgoztam, a családnak kenyeret kerestem. Magyar állampolgár voltam, a feleségem szülei Salgótarjánban laktak Régi üvegesfamília az asszony családja. A háború után ezért Romániából Salgótarjánba költöztünk. — Ügy tudom, hogy a magyar néphadseregben is szolgált. .. — Igen, de érdekesebb tiszti Iveosztásom előzménye. Üvegfúvó az én igazi szakmám, ezt tanultam gyerekfejjel és nem is felejtem el, amíg élek. Itt dolgoztam az öblösüveggyárban 1950-ben is, és alapszervi párttitkár voltam. Tisztképző tanfolyamra küldtek. Ügy vonultam bei hogy a tanfolyam után visz- szajövök a gyárba. Gondoltam, hogy a szakmát nem felejtem el, de ha már a hadsereghez vezényelitek, akkor becsülettel, jól teljesítem azt, amit rám bíztak. Bizonyítani akartam, hogy a kétkezi munkás a hadseregben is megállja a helyét. Alhadnagy, majd főhadnagy lettem és zászlóaljparancsnoknak neveztek ki. Magasabb iskolára vezényeltek, de kitört az ellenforradalom. Karhatalmi parancsnok voltam, mert rendet és fegyelmet kellett teremteni. Amikor az ellenforradalmat sikerült leverni, már három gyerekem voLt. A felsőbb katonai iskolából nem lett semmi. Ügy gondoltam, hogy a hadseregnél teljesítettem kötelességemet. Leszereltem. Az üveggyárban szívesen fogadtak, a kemencére kerültem. — A család, a gyerekek? — Győző fiam, az idősebb, Gödöllőn elvégezte az agrármérnökit. Onnan hozott feleséget, ő Is agrármérnök. A fiam előbb Ludányhalászibán dolgozott, most a magyargéci termelőszövetkezet főagronó- musa. András fiam nemcsak a nevemet, hanem a szakmát is örökölte. Üvegfúvó, itt dolgozik velem szemben, a id. Csanádi András C-kemencén. Az ő felese?? statisztikus a Volán Vállalatnál. Ibolya lányom harmadikos gimnazista a Bolyai - ban. Matematikatanár aka r lenni. Hogyan lett üvegfúvó a kisebbik fiam? Miért választott ilyen izzasztó, nehéz szakmát? — Nem hallgattam esi a mesterség nehézségét, nem is tagadhattam el semmit András, fiam kicsi kora óta bejárt a gyárba, gyakran hozott uzsonnát Persze, gondoltam arra, hogy könnyebb sora lehetne, mint az apjának. De amikor láttam, komolyan érdekli az üvegfúvás, sokat beszéltem neki arról, hogy mi - Íven öröm és milyen szép az. amikor az izzó anyagból szép i kelyhet, talpas korsót, vagy színes poharat készítünk. Amikor tanuló lett sok mindent megmutattam neki. Most több fiatallal együtt a szakma ifjú mestere országom vetélkedőre készülnek. A gyár vezetősége rám bízta a felkészítést Szeretném, ha jól sikerülne. Nemcsak a fiam miatt hanem azért is, mert ez az utolsó megbízatásom itt a gyárban. Májusban kiadják a szabadságot, és a?.~ tán nyugdíjba megyek. Jó szakembereket akarok Itt hagyni magam helyett Bűt,/, ke leszek, ha az egyik a fiam lehet De Andó Lászlót és Győri Józsefet is úgy tanít gattam, mint édes fiamat Énnek az országnak szüksége van jó mérnökre, orvosra és tanárra, de mindezeknél sokkal több szorgalmas, jó szak szakmunkás kell. Csanádi András családjában nem az számít hogy ki mér nők, munkás vagy tanár. Más a mérce, másként rangsorol - nak. Az a döntő, hogy szükséges, hasznos munkát végezzenek, és azt tudásuk, tehetségük szerint a lehető legjobban lássák el. A gyárban és a városban becsülik, tisztelik őket. Ez jelent igaz; rangot a jó szakmunkásnak. Dr. Fazekas László Hét pár cipő, hét teríték s ha együtt ebédelnek, hét terítéket tesznek az asztalra. Dancsóné nem dolgozik. — így mondják legalábbis — nevet. — Az itthonit nem számítják munkának, ennek nincs látszatja. Jön haza a család, aztán csak mondják: mit csináltál, hiszen nem is látni semmit! Persze hogy nem, nem a rend a szembetűnő, hanem a rendetlenség. Minden reggel korán kel, ellátja az állatokat, mert ez ez első. Malacot, csirkét tart. Aztán takarít, főz. délben ki* A családokról, a gyerekvállalásról beszélgetünk. — Itt, falun is inkább dolgozni mennek az asszonyok, hogy többre fussa. Sokgyerekes nemigen van. Félnek a lekötöttségtől is. Meg főleg u lemondástól. Hát, ők tudják... — elgondolkozva néz maga elé: — Nekem öt gyerek úgy felnőtt, hogy észre sem vettem. Három gyereket terveztünk az urammal, de soha eszembe se jutott megbánni, hogy végül héttagú lett u család. Tréfára fordul a szó. Készülnek-e nősülésre, férjhez 'menésre a gyerekek? teli feltételező ünneppel valahogy nem tudnak mit kezdeni. Kárpótlásul különleges cuccokkal térnek meg, melyeknek aztán egész környezetük csodájára járhat. Mindenbben a sok gyermeket nevelő asszonyoknak nincs részük. Lemondanak a divatos ruhákról, a külföldi utakról, az extra lakberendezésről. Nem mintha önsanyargatók, aszkéták lennének. Vajon mit kapnak cserébe? * Szarvasgede, Petőfi út 9. Dancsó József ék háza. A kapun tábla: a kutya harap! Dancsóné siet kaput nyitni, mielőtt kezét nyújtaná kötényébe törli. — Vizes vagyok, éppen mosástól szaladtam ki. Igaz. ez még nem a húsvéti nagymosás, rossz az idő, nehezen száradna. Heten lakják a házat. Dan- csóék öt gyereket neveltek. A két legidősebb, a 22 éves József és a 20 éves Tibor apjuk mellett dolgozik az ecsé- di bányában. Veronka a következő. ő 18 éves. a jobbágyi textilüzemben dolgozik. A 17 éves Gábor ipari tanuló, vasszerkezeti lakatosnak készül. László hegesztő szeretne lenni, 16 éves. már tanulja leendő szakmáját. HA DANCSÖÉKNAL elkopnak a cipótalpak, egyszerre hét párat kell venni. Esténként hét ágyat bontanai; ki. szolgálja a családot, így szokták meg. Utána ismét rendcsinálás, és még délutánra is' bőven marad tennivaló. — Ha ezért a munkáért mind fizetni kéne, bizony nem tartanánk itt. Mert ha nem is tellett kocsira, telekre, nem nélkülöznek azért. A szép házat vaskerítés keríti körül, esténként házi mozi előtt ül a család. a munkában háztartási gépek segítenek. Az apa megkeresi a három és fél ezret, a gyerekek is hazaadják a fizetést. — Ügy egyeztünk meg hogy amíg együtt leszünk egybe lesz a kereset is — mondja Dancsó Józseféé. — tgy aztán közös kasszából gazdálkodunk, jobban van látszatja is. — Nemigen hinném! — nevet Dancsóné. — Ügy látszik. Jól érzik magukat itthon az én gyermekeim. Mondja is az uram: látod, jó soruk van. nem kívánkoznak el! Én meg nem sürgetem őket, hadd forgolódjanak még egy kicsit körülöttem. Ragyog a szeme, ahogy a családról beszél. Még ha panaszkodna is, a szemek akkor is árulkodnának: boldog, kiegyensúlyozott életet él. Nem lenne helyénvaló megkérdezni. hogy megérte-e? Nem sóvárog-e mindazok után. amiről a család kedvéért lemondott? AZT HISZEM, erre a kérdésre nagyon furcsán nézne rám ez az asszony... Szcndi Márta NÖCRAO - 1973. április 22., vasárnap &