Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)
1973-03-13 / 60. szám
Képernyő élőit Szülőknek neveiéiről Alámp r as ma is y Abba a nemes és dicséretes törekvésbe, mely irodalmunk méltatlanul mellőzött és lassanként feledésbe merülő értékeit kívánja a televízió milliós nyilvánossága emlékezetébe idézni, méltán kapott helyet Gárdonyi Géza: A lámpás című regényének és színművének tevéfllm- változata. Az író egyik legnemesebb tartású művének életre keltése két indok alapján is időszerű; részben az 1848—4»-es magyar polgári forradalom és szabadságharc évfordulója •— melynek eseményei végigívelnek a történésen, részben pedig az, hogy idén emlékezünk oktatásügyünk államosításának negyedszázados eredményére. A lámpásnál pedig keresve sem lelhetnénk méltóbb müvet — Bródy: A tanítónő-je mellett — a nevelői hivatás hlmnikus dicséretére, annak a kornak bevilágítására, melyben tanítónak lenni csak nyomort, küzdelmet és megaláztatást jelentett. Egyházi és világi hatalmasságok adták félreérthetetlenül tudtára a felnövekvő nemzedékek mindenkori nevelőinek, hogy a tanító csak szolga: kiszolgálója az uralkodó társadalmi rendeknek. A lámpás tehát roppant keserű mementója a Petőfl-versekből, naplórészlemúltnak. amely negyedszáza- tekből, s a költővel kapcsolati a immár végérvényesen eltűnt — de egyben felemelő, szép hitvallás is e pálya hivatást valló művelői oldalán. A tévéfilm Látvány! Károly jó dramaturgiai elrendezésében megőrizte az alapmű minden gondolati, tartalmi és nyelvi szépségét, a a szereplők kiválasztása is szerencsésnek mondható. A főszerepekben Kozák András és Gyöngyőssy Katalin meggyőző bensőségessége hitelesítette a kor atmoszféráját, de igen kitűnőt nyújtott György László, Horváth Teri, tos irodalomból. Vállalkozó sát világos értelmezés, értelmi és érzelmi egybefogottsóg jellemezte, ha egy s más dologban — mint például a Nemzeti dal esetében — a konvencionálistól való eltérés meghökkentőnek hatott is. Az bizonyos, hogy Jobba Gabi Petőfl-tolmácsolása önálló utakat keres — és nem eredménytelenül. Szellemes szórakoztatást jelentett szombaton a Mai magyár égyíelvonásosok a képernyőn sorozatban Szabó György: Tisztelgés Molnár Latinovits Zoltán, öze Lajos, Ferencnek című, remek forBessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Pécsi Sándor, Velen- czey István is. Mind egvegy találó portréval járult hozzá Hajdúfy Miklós rendezői szándékainak maradéktalan érvényesítéséhez. Ez a szándék pedig mindenekfölött a mű mélységes átérzéséről és szeretetéről vallott. A Petőfl-évforduló jegyében Igényes művészi vállalkozás megvalósításának lehettünk élvezői pénteken Jobba Gabi jóvoltából. A 25. Színház fiatal művésznője „Én használni, s nem ragyogni akarok” címmel állított össze egész estet betöltő műsort Art Buchwald: Abbahagyta a dohányzást A dohányzás abbahagyásával az a baj, hogy az ember sohasincs éppen a kellő pillanatban... Egyszer Chicagóban voltam és barátommal, Chuck Gránitéi készültünk hazarepülni Washingtonból. Chuck, útban a repülőtérre kijelentette nekem, hogy nagy hatást tett rá a dohányzást tárgyaló kormányjelentés és elhatározta, hogy még aznap felhagy a cigarettdzással. — Miért nem hagytad abba tegnap? — kérdeztem. — Hát, tudod, olyan súlyos most a helyzet Panamában, hogy valahogy úgy éreztem, nem lenne helyes elkezdeni vasárnap. De ma már igen! Amikor megérkeztünk a chicagói repülőtérre, a légi- társaság közölte velünk, hogy a washingtoni járat indítását el kellett halasztani, mert a főváros repülőterét lezárták a nagy hóvihar miatt. Lehet, hogy egy másik járatot indítanak dél Jelé, ha az időjárás megengedi. Beültünk a presszóba, hogy elüssük a várakozás három óráját. Chuck nagyon ideges volt, és miután lehajtott három csésze kávét, egyik kockacukrot a másik után ette. — Miért nem gyújtasz rá? — érdeklődtem. — Nahát... talán egyet elszívok — mondta Chuck. — Igazán nem számíthattam erre a várakozásra. Három órával és tizenkét cigarettával később, a légitársaság hangosbeszélőn közölte, hogy a gép elindul és mi beszálltunk. — És e pillanattól kezdve — hirdette ki Chuck —, egyetlen cigarettát sem szívok. Két órával később a pilóta a repülőgép utasainak tudomására hozta, hogy elértük a Dallas légikikötőt és noha az időjárási viszonyok kielégítőek, a leszállóhelyet nem tisztították meg kellőképpen a hótól és körülbelül egy óráig körözni kell a repülőtér felett. Chuck elkezdte rágni a biztonsági övét. —■ Mondd, Chuck, nem lenne jobb, hogy ha inkább egy cigarettát rágicsálnál? — Na, csak egyetlenegy cigarettát, amíg nem leszünk szilárd talajon. Üjabb fél óra elteltével a pilóta kihirdette, hogy a leszállás még mindig akadályokba ütközik és lehet hogy csak Cleveland bon, vagy Richmondban érhetünk majd földet. Vagy tizenhét gép keringett alattunk és fölöttünk. Chuck úgy füstölt, mint egy mozdony. Üjabb fél óra múlva a pilóta közölte, hogy mégis a repülőtér felett körözünk, üzemanyag-problémák miatt és harminc percen belül el kell dönteni, hogy elmegyünk-e egy másik repülőtérre. Chucknak már ekkor elfogyott minden cigarettája és csikkekre vadászott a hamutálcákból. Végre a jelzőtoronyból engedélyt adtak a leszállásra. Rágurult a hófödte repülőtérre. Mesteri leszállás volt, és az utasok önkéntelenül is tapsban törtek ki. — No, most már, hogy lenn vagyunk — nyugodott meg Chuck — nincs számomra többé cigaretta. Az ötvenkilométernyi út Dulles tői Washingtonig csúszós volt a jégpáncéltól és a buszsofőr alig látott, mert a szél felkavarta a havat. Chuck egy újságot szaggatott apró fecnikre. — Csak egyetleneggyel, míg nem érünk be a városba. — Megkínálhatlak egy cigarettával, Chuck? A buszút kerek óráig'tartott, és Chuck végigtarhálta az összes utasokat. Végre beugrottunk egy taxiba, és én hazavittem őt. Másnap reggel felhívtam, és megkérdeztem, hogy áll a dohányzással. — összevesztem a feleségemmel még tegnap este, reggel a kocsi nem indult be, a gyerekek kiöntötték az egész sókészletet a garázsban, és táviratot kaptam, hogy nem újították meg a szerződésemet. De holnap, holnap már biztos abbahagyom„ Raáb György fordítása dulatokban bővelkedő kis komédiája, melyben Sinkovits Imre volt különösen elemében, de a színészi brlllírozás minden lehetőségét kiaknázta két partnere: Máthé Erzsi ós Dőry Virág Is. Szintén dicsérettel kell megemlíteni a műsorhét utolsó eseményét, Antal Imre műsorát. melyet vasárnap este láttunk. Sajót recept szerint címmel. Ez az úl tévévállalkozás — úgy tűnik — beválik, ha továbbra is eddig tapasztalt tág teret és szabad kezet engednek a mindenkori műsorszerkesztőnek. (barna) 4 INÓGRAD - 1973. március !!.„ Wi Petőfí-szobor Cereden Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója tiszteletére bensőséges ünnepségre került sor Cereden, az iskola. 111. az úttörőcsapat rendezésében. Ekkor avatták fel id. Szabó István szobrászművész alkotását, egy Petőfi-szobrot. Az ünnepi műsorra a zsúfolásig megtelt kultúrházban került sor. Az iskola igazgatójának megnyitószavai után Csukly László tanár tartott megemlékezést a nagy költő életéről, munkásságáról. Az iskolában elhelyezett, mintegy 17 ezer forint értékű szobrot a eeredi tanács elnöke leplezte le. Ezt követően az úttörők és a KISZ-esek hangulatos műsorral kedveskedtek a megjelenteknek, a Röpülj páva kör tagjai pedig megzenésített Petőfi-verseket adtak elő. Veréssel, vagy verés nélkül neveljünk SZÜLŐI fogadóórákon nem egy szülő panaszkodik elkeseredett hangon, mert a „neveLS Az a szülő, így neveltek” aki „engem elv alapján tör, zúz, gyújtogat, csavarog. Felvetődik a kérdés, hogy mit a „verés pedagógiáját’ alkal- tegyen a szülő? Minden fela látszateredményre, dp az soha nem lesz tartós, s ha teheti, igyekszik kitörni ebből letlen” gyermekével nem tud mázzá, soha sem kerül bizal* nőttnek, de különösen a számit kezdeni. Fegyelmezetlen, más, meghitt kapcsolatba a löknek meg kell érteni, hogy az iskolai tanulmányait elha- gyermekével. A veréssel ne" a gyermeknek mások a szűk- nyagolja, csavarog, rossz a baráti társasága. Az ilyen problémákkal küzdő szülőknek már az elején el a környezetből. Az a gyermek, kell mondani, hogy a nevelés »^t dresszúrával, ingerült sikertelenségének okai csak részben függnek össze a gyermek adottságaival. — bár annak alapvető szerepe van —, nagyobb részben azoktól a nevelői módszerektől függ, amelyeket vele szemben alkal * környezetben neveltek, később ő a szülő és környezetének •jsamokává válik. A HELYES nevelés nem ala- mlhat Iresszúrára, megfélemlítés* t, az ilyen szülő a bizalmában rendíti meg a gyermeket A fejlődésben megakad •-**» '»>«■. «W SJSÉ Ä US? az Iskolában. Ha jól * szemügyre vesszük, nevelés jelszava az ilyen megvizsgáljuk a magatartásban és a tanulásban jelentkező fogyatékosságok okait, ak kor legtöbb esetben a családi családokban a szülő nézésétől nevelés hibáinak sorozata tükröződik az ilyen gyermeknél. Ebben a kérdéskörben egy helytelen nevelési eljárásról és annak következményeiről eljárást, akiket hasonló eszkö- szeretnék nehány gondolatot zökkel neveltek. leírni az olyan szülők részére, akik a boton, a verésen, a félelmen alapuló nevelési eljárást tartják az egyedüli hegeit gyermek félelemből képes ségletei, mint a nagyoknak Helytelen; ha csak tiltó szót hall a gyermek otthon. Nem mi vagyunk a lakásért, hanem a lakás van miértünk. A lakásban és a játszótéren csak akkor tiltsunk, ha a gyermek: olyan játékot játszik, amivel testi épségét veszélyezteti. A szeretetteljes hangon történő figyelmeztetés — főleg kisebb korban — többnyire célt er, így felesleges a goromba hang, a bot, a megfélemlítés. A fenyegetés romboló hatása közismert. A felnőttek fenyegetései a gyermekben erős szorongást váltanak ki, ami az ismétlődések folyamata után agresszív magatartás, formához vezet. Az ilyen családi környezetben növekvő gyermek szüleinek gyakori panasza a rossz magatartás, a gyenge tanumányi eredmény., bár a legtöbb esetben nem a képességek hiánya az oka a rossz tanulásnak, a gvenge bizonyítványnak. A gyermeket állandóan verő és fenyegető szülő nem erősíti a kötelesség- tudást, ellenkezőleg: dacos ellenállást vált ki a tanulással és az iskolával szemben. lelki fejlődését. A verésen alacsaládokban arra a nézetre alapul, hogy a gyermeknek félni kell valamitől. Az ilyen is retteg a gyermek. A családlátogatások alkalmával lehet meggyőződni arról, hogv sajnos, azok a szülők alkalmazzák ezt a helytelen nevelési A verésen kívül, mint nagyon helytelen nevelési eljárást, meg kell még említeni a lyes módszernek. A problémát megfélemlítést. Ezeknek a azért ig fel kell vetni, mert a félelmen alapuló nevelési elszülőknek az eszköztárukban szerep>el a játék-, az étkezésjárást alkalmazó szülőt a pH" megvonás, a megszégyenítés, lanatnyi „eredmény” megtéveszti. Később már nemigen A dresszúrával, a veréssel gondol arra, nem hozza kap- gg megfélemlítéssel neveltben BUB ^gyermek "helytelen1 magatar- az érd«kl6dési kör beszűkül, nak érdekében, hogy a családi gy helytelen magatar ^ értelm, feJ16dése megakadj nevelésben jelentkező hibákat a gyermek nem egy esetben Jav*tsaalattomossá válik, ha teheti AKKOR jár el helyesen a szülő, ha a nevelési problémákat megbeszéli a nevelőkkel, és közösen keresik a hibás magatartás okait. A pedagógus sokat tehet és tesz is an“ tásának megítélésénél. Számtalan pedagógiai megfigyelés, de a gyakorlati élet is igazolja, hogy azok a gyermekek, akiket erőszakos módon neveltek, a későbbi életútju- kon is alapvetően megmutatkozik. Maguk is erőszakos, durva egyéniségű emberré válnak, a környezetüknek nem egy esetben okoznak kellemetlenséget. Ezért minden szülőnek tudni kell azt az alapvető nevelési elvet, hogy csak az a gyermek nevelhető jól és könnyen, aki érzelmileg megközelíthető. szeretetre képes. Ez összefüggésben van a szellemi képességek akadálytalan kibontakozásával, az erkölcsi nézetek fejlődésével, a közösségi magatartás kialakulásával. Gyenes László Film és irodalom Film és irodalom címmel vágy villamosa című drá március 23-án indul a József májának filmváltozatát, Di- Attila Megyei Művelődési derot: Az apáca című regé-' Központ és a megyei Mozi- nyéből készült színes francia Üzemi Vállalat filmklubjának filmet. idei első félévi műsora. A világszerte ismert alkotó A nyolc előadásból állő sok főbb szerepeit népszerű programot világhírű írók mű- színészek játsszák. Elke Som- veiből készült filmekből ál- mer, Vivien Leigh. ' Simone lították össze. Az első előadás Signorét, Marcello Mastroian- például Traven: A halálhajó ni, Laurence Olivier kitűnő című regényéből alkotott film játéka bizonyára sok érdeklesz. Láthatják a filmklub lődőt vonz majd a filmklub tagjai Tenessee Williams:, A előadásaira. KEREKES IMRE: tíz után Kisregény éjjeliőrt, de semmi. ’Csak le- vök valamire abból, amive- taposott út van, meg száraz lem történt. De zseblámpa fű a csapás két oldalán, sze- nincs. A stukkerhoz kapok gélynek, hogy valami mégis es altkor jövök rá. hogy üres díszítse az ilyen ösvényeket a hátsó zsebem. 2L Mit fáj az a nappali por- ja. Ilyen most nincs. De nincs tásnak, ha éjszaka elviszik a ott a hosszú, fehér falú épüEnnyi az egész. Még haladok az ösvényen, de már látom magam előtt, hogy ez az ösvény egyre hasz- szabb. És látom a sarkot, a hosszú utcánál ahova el kell érnem, akármilyen végtelen is az út És akkor is, ha látom, hogy nem érdemes elérni. Minek. Tolvaj, betöMilyen könnyű kifárasztani egy embert. Lőttek az utcán. Felugróm a priccsről. A saroktól valamivel innen durrdefekt. Nézem a fejem nyomát a pár nának hajtott pokrócon. Ott van az, mert olyan keményen aludtam, hogy még a rő már nem jöhet m4rt azok durva t»kt'óc 18 benyomódott gyárat. Csak a portásfülke maradjon, meg a szálkás, puhafa asztal. A priccsen nappal is lehet pihenni. Csak előbb le kell engedni a sorompót. Ha jön a teherfuvar, úgyis zörgetnek. Akár még aludni is lehet. Leülök a prices szélére. El kellene indulni. Létezik az, hogy éjfélig ellopják a gyárkerítés felét? Létezik. let se. amit hátsó raktárnak hívnak. Földszintes volt, palatetővel, istállóablakokkal, elöl a fészerajtókkal. Nincs. Sőt. azon túl a régi műhely sincs ott a rozsdásan lógó csatornákkal, a füstös olaztán nem ott tanyáznak, ahol fű is alig terem, ahol hűlt helye van mindennek. Közröhej. Ami még sose volt, az volt most. Elaludtam, így aztán biztos, hogy ama ami volt Ezért aztán már éjszakát nem úszom meg szá félni se jó és a félelmét is már fazon. A portásfülke előtt keosak úgy érzi az ember, mintha másé lenne. Mintha csak kölcsönkapta volna valakitől, akinek már nincs rá dalával, mert a stséljárás oda- szüksége, mert kinőtte, vagy verte a kormot. Onnan min- éppen elkopott és nem svédig koromszag párolgóit de rét mér ilyen szürke félel- most koromszag sincs, és nem mekkel együtt hálni, áll ott az épület ahol a kul- Csak a fények, ahogy megresem a jeleket nem járt-e itt az ellenőrzés. Figyelem a gyárudvart, ahol most már ismét minden a helyén van. A hold éppen rásüt a szürke ke • ritésre, amelynek téglái álmomban az előbb még úgy ragyogtak, mintha valaki gyémántot rakott volna a közetúrterem van és nem állotta roppannak a sötétségben és főkbe, hogy a világ vegéig Már messziről látom, hogy vaskorlát sem. amit azért rak- szétszikráznak, mint a kohó- árasszák magukból a fényt a kerítés nincs tovább. De én tak oda, hogy a targoncák ne vas. pazarlóan ajándékozva és belőlük rakjanak egy olyan csak hajtok előre, épp úgy, rohanjanak egymásnak ée színeiket mint máskor, követem anyo- nincs ott a kantin se, amire mindenkinek, mot, amit tegnapról, meg tegnapelőttről hagytam. Haladok, mert ha az ember egyszer elindul, megállni nem lehet. A sötét ég csak a falak közt altató. Tény az, hogy kerítés nincs. A tolvajnak sincs nyoma, mégcsak egy járműnek se, amire a fél gyárkerítést felrakták és elfuvaroztak vele. Se kint a mezőn, se bent a gyárudvarom. Pedig így történt. Csak az a baj, hogv a gyárudvar se létezik. Itt a sarkon volt az ócskavastelep, a kiakkora lakatot tettek, hogy az egész gyárban nincs még egy olyan lakat. És lehet nézni befelé a sötétbe, és még beljebb, ameddig csak ellát a szem és azon is túl, ahol aki csak odanéz, csak azok vezetnek. Mert most látom csak, hogy a kerítés téglái mind beépültek abba a fénybe, ami a sarkon világít, és bensejükből úgy sugároznak, mintha mindegyik közepébe már csak megdermedni le- egy kriptonlámpát hét. de nincs ott semmi. És az egész Olyan, mintha soha nem is lett volna. Mindegy. A keríté* mellett, amelyik már nem létezik, haladok tovább. Néha lehajolok, mert valami gyanús, hátha tégla az. Legalább egy fél- téglát találnék a kerítésből. volna el. Ez van. De a gyár az nincs sehol. A gyárat, aminek a kerítés mögött kellene lennie, valaki elemelte, öt ujjal megfogta az egészet és belódította abba a nagy vízbe, aminek ott kellene lennie a rét mögött. Még sose jártam ott Szeretném meggyújtani a épületet, amin még a bomba se tud egy karcolást ejteni. Senki nem járt erre, hogy legalább az ilyen álmot megzavarják. És még most te alszom, ha néni jön a durrdefekt. A- sofőr már alá rakta az helyeztek emelőt Most nyomja felfelé a kocsi hátulját, és amikor kész. fellöki a micisapkát. csípőre teszi a kezét. Ide nem hallani, hogy mi van a műsoron, csak a szája jár. De akinek így mozog a szája, az nem mondhat mást... Majdcsak jut valamire. selejtezett gépek szemétdomb- amivel a betörő fejbe vágja az zseblámpát, hátha így rájö* íFolytatjuk}
