Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)
1973-03-13 / 60. szám
Kék munkaruhás flutvtUsmfaéfr Munkával hálálja meg a bizalmat A községi tanács előtt kék munkaidlias fiatalember javf- otta az elromlott , kályhát, 'lapián Sándornak hívják, a karancslapujtői költségvetési üzem dolgozója. A húszfős üzem azzal a céllal jött létre, hogy a közös tanács fenntartási, felújítási feladatait elvégezze. — Az alacsony létszám miatt nincs lehetőség arra. hogy minden .szakterületről foglalkoztassunk munkásokat. így „univerzális” szakemberekre van szükség. Bn például eredetileg hegesztő voltam, de gépkocsivezetői teendőket is ellátok. Emellett . festek, villanyt szerelek, az asztalosmunka egykét fogását is el kellett sajátítanom. — sorolja Teplán Sándor. A 'felsorolás azonban nem teljes. A fizenkilences választói körzet lakói neki szavaztak bizalmat a legutóbbi tanácstagi választásokon. . — Ez a legnehezebb munkám. Ütőn-útfélen megállítanak, hogy elpanaszolják problémáikat, segítséget kérjenek rajtam keresztül a közös községi tanácstól. — Milyen gondjaik voltak az elmúlt két év alatt? — A fő közlekedési út mentén lakunk, emiatt sokszor szóvá tették már a járdaépítést. Ezt szinte lehetetlen megoldani, az útpálya annyira keskeny. Több épületet le kellene bontani, ami milliós ősz- szegő ráfordítást igényel, A másik megoldásra váró felaPályázati felhívás A Magyar Történelmi Társulat hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára a társadalomtörténeti kutató- és feldolgozómunka elősegítésére és fejlesztésére pályázatot hirdet a Magyar Tudományos Akadémia, a Művelődésügyi Minisztérium, a Hazafias Népfront valamint az MSZMP KB Párttörténeti Intézete által felajánlott pályadijakra. A pályamunkák témája egy magyarországi település hnegye, járás, község, város vagy városrész) társadalmi tagozódásának, illetve társadalmi fejlődésének története, vagy e fejlődés egy pontosan körülhatárolható fejezete, különös tekintettel az élő munkásosztály kialakulásának, struktúrájának, életmódjának, társadalmi tudata fejlődésének ábrázolására. A pályázaton mindenki részt' vehet. Pályázni lehet minden, a pályázat kiírása után megjelent vagy kiadatlan, egyéni, vagy kollektív, új tudományos eredményeket felmutató, összegező monográfiával, történelmi tanulmánnyal, tanulmánygyűjteménnyel, a témára vonatkozó historiográfiai feldolgozással vagy annotált bibliográfiával. A pályadíjak a kővetkezők: I. díj II. díj IIL díj 15 000 Ft 8000 Ft 4000 Ft a db) (3 db) (3 db) A pályamunkákat a Magyar Történelmi Társulat által alakított bíráló bizottságok értékelik. A pálvázatot kiíró szervek a kiemelkedő pályamunkák megjelentetését elősegítik. A pályaműveket 1974. szeptember 15-ig keli beküldeni, a Magyar Történelmi Társulat címére (Budapest, 1014. I. Űri u. 51—53.) Eredményhirdetés: 1975. rpárcíus 21. A részletes pályázati feltételekről és a téma kutatásának helyzetéről szóló útmutató 1973. május 1-től -levélben, vagy személyesen a Magyar Történelmi társulatnál igényelhető. 1 — ß*B»e 1 ■ V» dat a kerték alatt elfolyó Dobroda-patak szabályozása. Hiába ásunk árkot, a víz visz* szafolyik, mivel magasabban van a patak szintje. Ehhez szintén komoly anyagi befektetésre lenne szükség — mondja. Huszonhat család érdekében végez társadalmi munkát. Sok apró-cseprő ügy merül fel, amelyet sikerült megoldaniuk. — Az egyik lakó a szomszédos vendéglátóipari egvség víz- elvezetése ellen emelt panaszt. Sikerült rendeznünk, betonteknőt képeztek ki a víz lefolyását gyorsítva. Szóltak, hogy a védőnői lakás kerítése megérdemelne egy alapos felújítást. A tanács biztosított erre a feladatra is pénzt, új vaskerítést készíttetett a lakáshoz. Akadnak telekhatár- viták is. Ilyen esetben nem sokat tudunk tenni, mert a birtokvlta nem a tanács hatáskörébe tartozik. Sokszor egy-két centiméterért pereskednek. Mindenesetre a hozzám intézett bejelentéseket kivétel nélkül továbbítom a tanácsnak — magyarázza Teplán Sándor. A társadalmi munkavégzésről kérdezem. — Hagyományai vannak községünkben a társadalmi munkának. Magas az egy főre jutó munka értéke. A körzetben nem volt alkalom nagyobb munka végzésére, de minden lakos szívügyének tekinti a ááját portája előtti csinosítást. szépítést. Rendszeresen kitisztítják az út melletti sáncot, az utat. Amikor az egész községet átfogó megmozdulásokról van szó. ml Is belekapcsolódunk az akcióba — válaszol. — Milyen s tanáccsal való kapcsolat? — Nem panaszkodhatunk, mert a feladatokat közösen határozzuk meg, sürgősségi sorrendben. A jó együttműködést a tanács testületi üléseinek hangulata is bizonyltja. A lakosság megérti, hogy nem lehet egy évben mindent megoldani. Így is nagyon sok jelölő gyűlésen felvetett probléma végére tettünk pontot. A két társközség is sokat kapott, többet mint mi, s ezen nem méltatlankodtunk, az idén viszont nekünk jut több. Teplán Sándor harminchat éves. Már korábban is tagja volt a tanácsnak. A lakók bizalmát jó munkával igyekszik meghálálni. Vannak olyan tanácstagok, akiket megválasztottak ugyan, de keveset tesznek választóik érdekében. Minden tanácstag véleményére szükség van ahhoz. hogy a községet érintő kérdésekben megalapozott döntések születhessenek. Ehhez nem elég csak a határozat megszávazása, tenni kel] érte. Sz. Gy. Üt a városiasodás felé TULAJDONKÉPPEN már a nagyobb arányú urbanizáiódás megindulásának idején felmerült a kérdés: vajon helyes-e, hogy a községek és a városok között, bármilyen fejlettségi fokon legyenek is, nincs semmiféle fokozat az előrelépés útján? Az elvi válasz Is kialakult már régóta, hogy mindenképpen szükség lenne egy közbülső „állomás”-ra az általános értelemben vett községek és a városok között, ami a városiasodás végső kialakulásához — sőt, előbb-utóbb a városi rang elnyeréséhez — az utolsó „nekirugaszkodás!” lehetőséget jelentené mind szervezeti-hatásköri, mind gazdasági-fejlesztési, mind pszichológiai téren (Az utóbbi a lakosság tudatának alakulására értendő.) A területszervezés Irányelveiről szóló kormányhatározat aztán 1963-ban utat nyitott, hogy a még nem város, de már az átlagközségnél nagyobb települések sajátos helyzetüknek megfelelő államigazgatási, nagyközségi státust kaphassanak. Mód nyílt rá, hogy a nagyközséggé nyilvánítások túlnyomó többsége megtörténjék — 1969-től 1970. április 25-ig — 270 nagyközség alakult az országban, azóta pedig mindössze még 10. A nagyközségek szervezése, illetve a nagyközségi tanácsszervek kialakítása egv*Kként már a' kezdet kezdetén a későbbi tanácstörvényben és végrehajtási rendeletében megfogalmazott elvek szerint történt. Ennek megfelelően azt a községet — vagy indokolt esetben közös tanácsú községet — lehet nagyközséggé nyilvánítani, amelynek területén legalább 5 ezer, vagy ennél több lakos él. De a lakosság számától függetlenül is nagyközséggé nyilvánítható az a község, amely vagy járási székhely; vagy a lakosság társadalmi összetételét, meglevő üzemeit, közintézményeit. továbbá belterületét tekintve kimondottan városiasodó jellegű; vagy országos jelentőségű gyógy- és üdülőhely. Az első ütemben — tehát 1970. január l-ig — megalakult 103 nagyközségi tanács a megfelelő népességszám alapján nyerte el az új, magasabb státust, a' többi átszervezés az említett egyéb indokok szerint zajlott le. A város és a község között elhelyezkedő új kategória jelentős állomás a tanácsszervezet fejlődésében, a hatáskörök még nagyobb arányú decentralizálásában, általában a városi színvonal megközelítésében. Ez elsősorban a tanácsi testületek — a tanácsok, végrehajtó bizottságok — lemérhetően fejlődő munkájára áll. Ezekben a községekben az elmúlt évek során pezsgőbbé vált a közélet, a tanácstagok a korábbinál hatékonyabban próbálták érvényesíteni működésük népképviseleti jellegét, mindezek következtében pedig nagymértékben erősödött 8 nag- községi tanácsok lakossági kapcsolata, s ezzel együtt a helyi szellemi és anyagi erők felhasználása. Természetesen eközben a nagyközségi tanácsok apparátusának, hivatali szervezetének munkája Is megélénkült, illetve megjavult, ami több okra is visszavezethető. Először Is jelentős változások következtek be a hatósági Jogkörök, a hatáskörök terén. Maga az új tanácstörvény Is határozottan különbséget tesz a helyi tanácsok körén belül az „egyszerű” községi, a nagyközségi, a városi és a megyei, városi feladatok és hatáskörök között, s több vonatkozásban azokat a nagyközségi tanácsok számára a városoké val azonosan állapítja meg. Ez annyit jelent, hogy az e kategóriába tartozó tanácsol, igazgatási hatásköre, hatósági jogköre ma már teljesnek mondható és így a lakosság újabb 38 százalékának biztosíthattuk, hogy ügyeit helyben, s a korábbinál gyorsabban intézzék. Ami a nagyközségek fejlődését, illetve fejlesztését illeti, e téren már nem lehet egyértelmű eredményességről beszélni, s ez egyrészt bizonyos objektív nehézségekkel, másrészt szemléletbeli problémákkal magyarázható. A nagyközségek fejlesztése szempontjából az a meghatározó, hogy azokat a középfokú vagy az alsófokú központok rendszerébe osztották-e be. A középfokú központok körét a kormány, a másik csoportba tartozókét pedig a megyei tanácsok állapították meg. Az alsófokú központok 20 százalékát fejlesztik középfokú központtá. Ez azonban nem jelenti a nagyközségek fejlesztésének elhanyagolását Amit különben is mindenfelé számtalan eredmény bizonyít. —Csong- rád megyében például a községi fejlesztési előirányzatokon belül a nagyközségi arány meghaladja az 50 százalékot — ami jóval több is lehetne, ha minden ilyen tanács számolna a reális lehetőségekkel és sokkal nagyobb gondot fordítana a lakosság megnyerésére, s a más szervekkel való jobb együttműködésre. AM. HA A KIALAKULT szervezetben és működési formák között még nem Is megy minden a „legolajozottabban”, az mégis nyilvánvaló, hogy a nagyközségek biztos léptekkel haladnak előre a városiasodás, sőt, a városi rang elérése útján. Németh Gén Veterán világítótorony Kuba legnyugatibb csücskében, a San Antonio-foknál, a Colorado-öböl viharos hullámai mosta magas sziklán emelkedik a Roncali-világító- torony. Ez Kuba legmagasabb világtítőtornya — 1849- ben építették. A 20 méter magasságban elhelyezett reflektor fénye jelezte a Juka- tán-tengerszoroson közlekedő hajóknak a veszélyes szírieket. a víz alatti sziklákat. Kezdetben olajlámpa világította a tornyot, és speciális óraszerkezet segítségével forgott a megadott irányban. A XX század elején az olajlámpát villamos lámpa váltotta fel. de maga a Szerkezet immár 123 éve hibátlanul működik. HuasonSI Cwe« a katonait Hármas jubileumot ünnepel március 15-én a magyar néphadsereg: a szabadságharc 125., valamint a szocialista tisztképzés és a Kossuth Lajos Katonai Főiskola megalapításának 25. évfordulóját. A demokratikus tisztképzés 1947-ben a Kossuth Akadémián kezdődött, amelynek jogutóda a szentendrei főiskola lett. A következő két évben fegyvernemi tiszt' iskolák alakításával meggyorsult a képzés üteme. A cél az volt. hogy fiatal néphadseregünk számára olyan parancsnokokat neveljenek. akik megfelelnek a fokozott minőségi követelményeknek. »alalloti Az ellenforradalom leverése után hozták létre az Egyesített Tiszti Iskolát és a Kilián György Repülőtiszti Iskolát. Itt már a négyéves oktatási idő lehetővé tette, hogy a parancsnoki szakok mellett általános iskolai tanári vagy szaktechnikusi polgári képzést is szerezzenek a hallgatók. A katonai főiskolák olyan politikailag szilárd, szakmailag korszerűen felkészült tiszteket képeznek, akik képesek hivatásuk maradéktalan teljesítésére, s alárendeltjeiket úgy nevelik, hogy a magyar néphadsereg 'magas színvonalon meg tudja oldani a rá háruló feladatokat. Gyógyítás a hivatása •— fodor Érdekes — sőt ml több, követésre méltó — kezdeményezésre figyeltünk fel a közelmúltban az egyik termelőszövetkezetben. Az irodaház folyosóján minden hónapban kifüggesztik, hogy vezetők és tagok, valamint az alkalmazottak mennyit is kerestek. Elejét veszik a rosszindulatú suttogásnak, az alaptalan mendemondáknak. Mindenki bármikor meggyőződhet arról, hogy ki-ki becsülettel elvégzett munkájáért milyen javadalmazásban részesült. De a tagság tájékoztatása kiszélesítésének jelét tapasztalhattuk a közelmúltban lezajlott termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűléseken is. Sok közös gazdaságban előre sokszorosított „emlékeztetőket.” osztottak szét a tagság között, sőt némely helyen már előtte is házi közvélemény-kutatást tartottak, hogy mit is vegyenek bele a tájékoztatókba. Örvendetes tények ezek. Jelentőségét nem kívánjuk eltúlozni, de sok mindenről árulkodnak. Tanúsítják, hogy a közös gazdaságok vezetői, a pártszervezetek irányitói egyre inkább tájékoztatni kívánják — Írásban és szóban — a szövetkezet ügyes-bajos dől-' gairól, terveiről a tagságot. Demokrácia és tájékoztatás Az egyik karancsvölgyi szövetkezet portása például szóvá tette, hogy elnök és fő-, könyvelő — egymás mellett van a szobájuk — leveleznek egymással, és a kritikai észrevételeket sorra eleresztik a fülük mellett. Holott az ilyesHol van már az az idő, ami- Örömmel veszi mindezt tu- minek a levét mindig a kőkor az egyik elnök zárszáma- domásul a szövetkezetek tag- zősség Issza meg, hiszen a ^ sága. A vezetésnek persze vezetés egységének, a vezekötötted nemcsak a tájékoztatásra tők és vezetettek harmonikus kötötte, az elmúlt évi értéke- szül5sdges jelentős figyelmet kapcsolatának megléte nélJJ5SS“ rrmrtf ami S“múU ™ fordítania. Mert ez csak a kül a termelési eredmények is ú^’m feLt váltorTtathi kérdés egyik oldala- Lega" ®lmaradnak a várakozástól. A úgysem lehet változtatni. lább olyan £ontos hogy a dol_ megtevő kereteket nem tudAlig több mint egy évti- gozók tulajdonosi szemlélete íék megfelelő tartalommal zed alatt megerősödtek a tér- erősödjön, véleményükre, megtölteni. Mert a szocialista melőszövetkezetek, félreérthe- kérdéseikre és javaslatukra a nagyüzemek fölényéről az tétlenül bizonyították, hogy az vezetők kíváncsiak legyenek, egyéni gazdaságokkal szemegyetlen járható út óriási és amelyek életrevalók, azo- ken nemcsak beszélni kell, de táviatokat nyitott élelmiszer- kát időközben hasznosítsák, igazságot napról-napra gazdaságunk előtt. Kialakul- Tény az is, hogy a tagság 6 gyakorlatban bizonyítani is tak a szövetkezetek optimális egyébként is sokat lát és hall szükséges, méretei, jelentős lépést tettek a nagyüzemekben. Olyasmik- . _ ,, ... . . az önálló vállalatszerű gaz- ről is tud. amiről nyilvános- * szövetkezeti demokrácia, riálkndás terén, növekedett a ság előtt ritkán nyilvánít vé- ?? onkonTicnyzati jelleg erősí- társulási kedv, megteremtet- leményt. Az őszinte, szóki- tése fórén még sok tennivaló ték a korszerű szocialista mondó légkör megteremtése van, hatra. A tagság tisztelete, nagyüzemi gazdálkodás mű- nem megy máról holnapra. ren<™ej'es féjékoztatása, vé~ szaki-technikai bázisát. Nö- Ehhez olyan vezetőkre van leményének méltányolása vekedett az ipar- és az élelmi- szükség, akik élnek a bírálat mmd olyan tényező, amely a szer-gazdaság egymásra utalt- és önbírálat jogával, a. kriti- szövetkezeti demokrácia ki- sága. terjednek a komplex kai észrevételekben nem kő- *z*‘**i-tésének terén jelentős termelési rendszerek Mindez tekedést vélnek felfedezni, ri!mgsul yal bír- megfigyelhető a jobbára ked- hanem segítő szándékot jg. t vezőtlen természeti adottsá- ‘ gokkal rendelkező megyénk- _ ' ~“ ben is. ' > MOGRAD ~ 1973. móieius 13.0 tseddl §
