Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)
1973-03-13 / 60. szám
.. Elégedett vagyok a keresetemmel... Béremelés után Fel évig vártám, míg sikerült bejutnom az üzembe — mondja Kelemen Gyulá- né, a Paszományárugyár berkenyéi telepének dolgozója. — Utána Pestre jártam két hétig tanulni. — Nehéz volt megszokni */. új munkakörét? — Nem. Ugyanis korábban Vácra jártam a selyembélést készítő szövőgyárba. Oti majdnem olyan gépek voltak, mint itt. De nem onnan jöttem ide, hanem Nógrádverő- eeről, az ifjúsági táborból — Hazajött? . — Igen. — öt éve, hogy itt dolgozom. Azóta tudom igazán értékelni, mit jelent helyben dolgozni, öt év óta nem kell korán kelni, nem érkezem későn haza. Sokkal több idő jut a háztartásra, a ház körüli munkákra, a gyerekek nevelésére. — Ilyenkor ld vigyáz a gyerekekre? — A két nagyobbik fiú, a 14 éves Gyula és a 12 éves László Nógrád községbe jár iskolába, mert nálunk, a faluban nincs felső tagozat. Tanítás után, amíg én. vagy édesapjuk nem megy haza*. addig a napköziben vannak. A legkisebbik, az első osztályos Zolika a nagymamánál van. — Hol dolgozik a férje? — Ipari őr Szokolván. Huszonnégy órás szolgálat után negyvennyolc órás pihenőideje van. Neki is akad elég dolga odahaza. Űj házat építettünk. Aztán van egy kis földünk is, ahol málnát termelünk. Ennek megművelése, gondozása is időbe telik. — Voltak-e már üdülni? — A nagyobb gyerekek igen. Mi még nem. Majd, ha nagyobbak lesznek, kevesebb lesz az adósság. Sokba került az új ház. Havonta 349 forint az OTP-kölcsönünk. Az egyik szobába nemrég vettünk új bútort. Most kapcsolják be a vizet, ami újabb kétezer forintba kerül. Később megcsináltatjuk és berendezzük a fürdőszobát is. — Mennyit keres havonta? Megjelent a Társadalmi Szemle márciusi száma Időszerű kérdésről, a ta- A bértömeg-gazdálkodást n ács választásról és a helyi kísérletképpen Csepelen is politikáról szól a párt elme- bevezették — erről a most leti és politikai folyóiratának kezdődött próbálkozásról bevezető cikke, Jakab Sándor szélget a vas- és fémművek tollából. Dr. Kovács Dénes a vezetőivel Sólyom József. Dr. nagyüzemek államosításának Pillis Pál a mezőgazdaság negyedszázados évfordulójáról példáján vizsgálja a korsze- emlékezik meg. Nagy Richárd rűség és a vállalati döntés- a budapesti üzem- és mun- mechanizmus kapcsolatának kaszervezési tapasztalatokat kérdéseit. Űjabb hozzászólást összegezi cikkében, Hoós Já- olvashatunk a folyóiratban — nos a gazdasági növekedés és ezúttal Nád,asdi Józsefét — struktúraváltozás néhány az „Eszme-, szervezet-mozgaisszefüggésére világit rá ta- lom” címmel indult vitához, aulmányában, dr. Komócsin Bőhn Antal konzultációs cik- Mihály pedig — Csongrád ke a kispolgári ösztönösség és megyei vizsgálódások alapján a forradalmi gyakorlat össze- — a tanyavilág helyzetéről és függéseit foglalja össze, el- jövőjéröl fejteget érdekes sősorban történeti áttekintésgondolatokat. Űj megvilágí- ben. tasban, a történetiség össze- A tudományos-technikai for- függésében tárgyal mai gaz- radalomról szóló rovat szov- dasági-társadalmi jelensége- jet és csehszlovák tanulmá- ket — az árkérdést, bizonyos nyokból közöl részleteket, a negatív tudati megnyilvánulá- nemzetközi rovatban pedig sokat, az urbanizációs fejlő- Tatár Imre a leszerelési fedést — Berend T. Iván cik- lyamat tíz évének jelentősebb ke, állomásait tekinti át. — Kezdetben ezernégyszáz— ezerötszáz forintot kaptam. Jelenleg ezerhétszáz—ezernyolcszáz forintot viszek haza havonta. Csoportban dolgozunk. nyolc gépet kezelünk, három műszakban termelünk. Szeretem a munkám, kedvelem a gépeket, nem félek tőlük. — Elégedett a keresetével? — Igen. Ebben a kis faluban szép pénznek számít, amit havonta hazaviszek. — Tud máS gépen is dolgozni? — Értek a cérnázógépek kezeléséhez is. De nemcsak én, hanem a többiek is tudják kezelni egymás gépét. Ezt követeli meg tőlünk a munka jellege. Jelenleg a rojtozóhoz készítek fonalat. Kelemen Gáborné nemcsak önmagával törődik. Amit tud, szívesen megosztja gyakorlatlanabb. illetve újonnan bekerülő munkatársaivál. Löf- ler Jánosnénak és Genzel- mann Magdolnának segített elsajátítani a jó munkához szükséges munkafolyamatokat. Ez két-három hétig tartott, utána ők is önállósították magukat. Témát váltunk, s megkért dezem. mi a véleménye a telep vezetőjéről? — Rendes embernek tartom Takács Istvánt. Megért bennünket, asszonyokat és segít, ahol tud. A jó munkát viszont megköveteli. Megtudom, hogy a kedves, közvetlen Kelemen Gábornét két évvel ezelőtt egyhangúlag szakszervezeti bizalminak választották társai. Erről azt mondja: — Elég hálás dolog-az embereken segíteni. Van. amit helyben meg tudok oldani, máskor meg a központhoz kell fordulni. Ott is messzemenő segítőkészséget tapasztalok. — Mihez kérik a segítségét? — Elsősorban a segélyekhez. Nálunk az üdülői jegy nem probléma. Aki igényelt eddig, az mindig megkapta. Beszélgetésünk közben egyik géptől a másikig szaladt. hogy ne legyen fennakadás a termelésben. Ösz- szekötötte a szétszakadt szálakat, figyelte a gépek működését. Minden mozdulata, cselekedete arról árulkodott, hogy valóban szereti azt a munkát, amit csinál. Addig kíván itt dolgozni, amíg lehet. A telep vezetője biztos, hogy hosszú időre számíthat ügyes kezére, szorgalmára és hozzáértésére. V. K. A kohászati üzemekben, a hogy egy-egy nagyobb eikk- BRG-ben, Balassagyarmaton csoportot érintő áremelkedés- , , ...... .. ről a lakosságot annak a es megyénk többi uzemeben a vállalatnak kell tájékoztatni, munkások már kiszámították, hogy a márciusi bér emelése jók és a meddő viták időszaka, hanem a lendületes munka következik.” Szorgos, rendes munkára van szükség után mennyivel keresnek többet. De otthon az asszonyok azt kérdezik, hogy vajon a amely azt kezdeményezte. Az a műhelyekben, a munkapa- árakat emelő vállalat vezetői- dóknál, a középvezetőknél, és nek a társadalom nyilvánossá- az igazgatói beosztásban is, ga előtt kell felelni intézkedésük következményéért. Ügy tűnik, hogy ez az erkölcsi fetöbb pénzért az üzletekben lelősség megfontolt arpolitikáezután többet vásárolhatunk? A több pénzért az üzletekben ezután többet vásárolhatunk? A többség bizakodik, ám a kérdésre nem mindenki egyértelmű választ. ra kötelezi a vállalatokat. Száztízfajta olcsó áru A lakosság érdeke, hogy a vállalatok árképzését a jövőben jobban ellenőrizzék. “ Nem elegendő az, hogy egyik- “*0 másik vállalat nyereségéből levonják az. indokolatlan áremelés összegét. A közérdek azt diktálja, hogy az indokolatlan áremelés esetén A becsületes munkások természetesnek tartják, hogy több pénzért többet dolgozzanak. De a munkások azt is tudjak, hogy az ö keresetük csökken, ha áll a munka, mert nincs szerszám, anyag, vagy más eszköz hiányzik, ha gyakran más tennék gyártására kell átállni. Ha sok a selejt, ha pocsékolják az anyagot, ha nem használják ki a gépeket és berendezéseket akkor ma növekszik az Nézzük csak, hogy az árak rögzítésére milyen intézkedéseket tett államunk. A Belkereskedelmi Minisztérium már korábban elrendelte, hogy az üzletekben mintegy 110- fajta olcsó árut tartsanak és árusítsanak. Főleg olyan árucikkekről van szó. amelyeket ben másfél évtizede nem a munkások és a kisebb jő- szesültek. A többség te vonják felelősségre, de ezen túlmenően prémiumukat, részesedésüket is csökkentsék, illetőleg vonják meg. A munkások és a művezetők tudják, hogy a mostanihoz hasonló nagyságú béremelésré- azt vedelmű emberek vásárolnak, mondja: jól jött, időszerű volt. Nehogy azt gondoljuk, hogy Nem ennyire általános a kö- ez az intézkedés nem számot- vetkeztető®, hogy a bér az tevő. Nagyon is jelentős, mert önköltség része és nem is je- ezek a termékek a kiskeres- lentéktelen hányada. Azt is kedelmi forgalom 10—12 szá- figyelembe kell venni, hogy zalekát teszik ki. a vállalatok árkalkulációja a Nem állítjuk, hogy a leg- termelési költségekhez Iga- inkább keresett, olcsó áru- zodik. Ebből következik, hogy kát mindig és minden üzlet- a jelenlegi béremelések álben lehet kapni. Azon csodál- tálában a termelési költségek Koznánk, ha egy rendelkezést és egyben az árak emelésére következetesen betartanának, hatnak. Általában, de nem ha lent azt tennék, amit fent szükségszerűen, nem minde- elrendeltek. Hiszen az anya- nütt és nem minden termék- gi ösztönzők sem úgy hatnak, néL hogy az ipar a fix áras, olcsó ■ n termékeket gyártsa, a keres- . . , . kedelem sem töri magát, hogy A ITIUnkÖSOK az olcsó termékeket folyama- 1 tosan árusítsa, ha a drágább fOSyöSXfOK divatcikkeken többet keresKinek érdeke az áremelés? A munkásoknak semmi esetre sem. Ugyanis, ha drágább lenne az élelmiszer, a ruha, a cipő, azt legjobban a munkások éreznék meg. Abban az kijelölt üdétekét, hogy ezeket értelemben kétlald a mi a termékeket rendszeresen munkásságunk, hogy az üzemben termelő, de a piacon és az üzletben vásárló — fogyasztó. Tehát feltétlen érdekünk, hogy az árak ne emelkedjenek, de semmi esetre sem növekedjenek gyorsabban, mint a bérek. vétkes vezetőket erkölcsileg önköltség, és holnap drágul az nek. De az mindenképpen a kisemberek érdekében történt, hogy márciustól mintegy 30- féle gyermekruházati cikk árát és minőségét rögzítették. Kötelezték a gyarakat és a áru. Éppen ezért a munka soknak joguk, kötelességük, sőt érdekük szólni és tilta kozni minden ésszerűtlenség ellen. A jó gazda éberségével figyeljenek mindenre, ami az önköltséget és az árakat emeli Host rajtunk a sor Jó jel, hogy húsz gépipari vállalat az utóbbi hetekben százmillió forintos árengedményt tett, az alumínium- gyár egyes alumínium edényeket és háztartási gépeket olcsóbban ad. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár magne fotonjait olcsóbban adja újabb, olcsóbb, de a célnak megfelelő konstrukciót hoz forgalomba. Ehhez hasonló intézkedésekre bizonyára másutt is lehetőség lenne. Az is igaz, hogy előbb a feltételeket kell megteremteni. Többet, jobbat és olcsóbban kell termelni. Hogyan ? Mitől függ ez? Főleg az emberektől, tőlünk, mindnyájunktól. Most rajtunk a sor, ez is bernit* van a novemberi párthatározatban, nemcsak a béremelés. gyártsák és árusítsák. Az illetékes hatóságok a rendelkezések betartását folyamatosan ellenőrzik. Felelősség 3 társadalom előtt Az áremelkedések zöme a termelésnél kezdődik. Köte- Rendkívül bonyolult, orszá- lezték a kereskedelmi vállala- gos gondok ezek. Mit tehet a tokát, hogy megállapodásaik munkás? Hadd feleljünk Ká- előtt jelezzék a jelentősebb dár János elvtárs szavával, áremelkedéseket. Fokozott el- amely a párt Központi Bi- lenőrzéssel, több áremelést si- zoitságának novemberi ülé- Került megakadályozni. Érdé- sén hangzott el: „Nem a tű- kes árrögzítési kísérlet az, nődés, a filozofálás, az óhaBérek, árak, ség és nemzeti A termelés folyamatossága, a szállítási költségek csökken tése, a fegyelem, a munkaidő jobb kihasználása, a munka- és üzemszervezés, a gépek jobb kihasználása még nagy taría lékokat rejt. Többet, mini amennyivel márciustól a bél- eket növelték. Ezért egyáltalán nem törvényszerű, hogy a bérek növelése feltétlenül az termelékeny- önköltség és az árak emelke- jóvedelem ... öését okozza. A béremelése két pártunk és kormányunk határozta el. De most rá;j tunk a sor, hogy többet termeljünk, nagyrészt tőlünk függ, hogy a nagyobb béi vásárlóerejét megőrizzük. Dr. Fazekas Laszti „Megérdeklődöm a főiskolát Fiatal öntőről, aki szakoktatónak készül 95 Táblás házak A kultúrált életmódtól elválaszthatatlan tisztaság, a környezet, a lakás rendje, az egyéni higiéné. Folyamatos és kitartó nevelő munka kell ahhoz, hogy ezt valamennyien így ítéljük meg. A nevelő munka eredményeként megyénkben is sokasodnak a Tiszta udvar, rendes ház címet kiérdemelt lakóházak. Négy esztendővel ezelőtt a megye 41481 házából 8600 kapta meg a címet, tavaly viszont már csaknem 31 500 ház falán függött a Tiszta udvai, rendes ház táblácska. A tisztasági mozgalom népszerűvé vált az egész megyében. A legjobb eredményeket a balassagyarmati, a salgótarjáni és a szécsényi járás érte el, következetesen foglalkoztak a lakóházak értékelésével és a tisztasági mozgalom propagálásával. A tisztasági mozgalom legszerényebb eredményeit sokáig a termelőszövetkezetek mutatták fel. Négy éve még mindössze nyolc tsz felelt meg a közegészségügyi tisztasági mozgalom követelményeinek. Tavaly már a megye 87 tsz-éből 41 kiérdemelte a Tiszta termelőszövetkezet címet. Badacsonyban született, Vácott tanult, Salgótarjánban katonáskodott, s ide is nősült. — Ezek szerint írhatom, hogy salgótarjáni? — Minden jel arra mutat, hogy itt maradok. Lehorgonyoztam a városban is, a szakmámban is. Mosolygós szemű, kedves modorú fiú Perger Ferenc. Acélöntő szakmunkás a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Fiatal ember, de olyan alapos tudósa már az önté- szefcnek, hogy alighanem lefőzne több idősebb szakmunkást is. — Amit tudok, a régi szakmunkásoktól tanultam. Itt, a gyárban Barthó Jenő bácsi vezetett be a szakma minden fogásába. Nagy tudá_ sú, remek ember. — Miért döntött éppen az öntészet mellett? Egyértelmű és határozott a válasz: — Mert nagyon szép szakma ez. Formát csinálni a minta után — nem valami egyszerű. Itt mindennek hajszálra stimmelni kell. Az éleknek valóban éleknek kell lenniük. a felületeknek meg pontosnak, simának. Rossz formából csak rossz öntvény kerülhet ki. Ha pedig a forma olyan, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva, akkor akárki megnézheti az öntvényt is! Ha kikerül a kezem alól egy szép öntvény, annak nagyon tudok örülni. Az én munkám, az én tudásom fekszik benne. Ez is alkotás. — Amim hallom, öntő nem lehet akárki. így van? — De mennyire! - helyesel derűsen. — Nem elég csak elpepecselgetni a formázással, ide fizikum is kell. Megterhelő munka ez, és bírni kell a szakmával járó „kánikulát” is. A pályaválasztás előtt álló fiatalok nemigen tülekednek az öntőszakmáért. Az ön tőszót nem tartozik a „menő” szakmák közé, mint az autószerelés, vagy a rádió-tv- műszerész pálya. Vajon miért? — Mert a gyerekek nem ismerik, éppen ezért nem is tudják értékelni az öntőmesterséget. Többet kellene beszélni nekik róla. s főleg többet mutatni belőle! — Ügy tudom, a végzősöknek gyárlátogatásokat szerveznek? — Ez igaz. Csakhogy mint néz ki a gyakorlatban egy ilyen gyárlátogatás? Végigrohan az osztály az üzemen, egy pillantás jobbra, egy balra, aztán már a kijáratnál tartanait. Nincs is idejük körülnézni. Legfeljebb annyit látnak a szakmából, hogy poros az üzem, és mindenféle vasak hevernek a földön. Legjobb esetben megmutatják nekik, hogy „ez egy forma, ez meg egy mag, és itt öntenek”, de ebből ők» még semmit sen) fognak megtudni az öntésről. Meg kellene figyelniük a munkái beszélgetni a szakmunkásokkal, hogy ha döntésre kerül a sor, tudják, mi közül választhatnak. Alapos tájékozódás, sok ismeret kell ah hoz, hogy azt érezze a gyerek: húz ehhez a szakmához. Lelkesen , beszél a gyere-1 kékről. íme az öntő, aki bei* egy pedagógus veszett el. — Még minden tehetségei — mosolyog titokzatosan. — Valóban pedagógusnak készül? — Olyasvalaminek. Most gépipariba járok, másodikos vagyok. Ha ezzel készen leszek, azt hiszem, megérdeklődöm majd, milyen főiskolára kell jelentkeznem, hogy a fiatalok oktatásával fog- lalkozhassam. Szakoktató szeretnék lenni. Megtanítani a gyerekeket az öntészet minden csínjára-bínjára, jó szakmunkásokat nevelni belőlük. Perger Ferenc portréjábój még valami hiányzik, s ez nem is csekélység. Miután megnyerte a „Ki minek mestere?” megyei öntőversenyt, győzött az országos középdöntőben is. Ez pedig azt jelenti, hogy tavasszal az országos döntőben láthatjuk majd a tévé képernyőjén. Szurkolni fogunk neki! — szendi — Öt brigád — öt A salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet dolgozói az elmúlt évben valamennyien részt vettek a szocialista munkaversenyben, Nyolc brigád tett vállalást. Ebből öt brigád felelt meg a szocialista brigádmozgalom hármas követelményeinek. Ezek közül három kollektíva már harkiváló dolgozó madszor nyeri el a megtisztelő címet és a vele járó bronzkoszorús jelvényt. A ' legjobbak közül öten elnyerték a Szövetkezet Kiváló Dolgozója címet. A munkaversenyben és a szocialista brigádmozgalomban elért eredmények a szövetkezeti bizottság hasznos, célratörő kezdeményezését • is dicsérik. NÓGRÁD — 1973. március 13., kedd
