Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-11 / 59. szám

Több segítséget nagyobb érdeklődést ' A szécsényj járási művelő­dési központ kettős feldatot toll be. Egyrészt, mint kultu­rális objektum. Szécsény köz­ség lakói részére biztosítja a közművelődés lehetőségeit. Másrészt, mint .járási művelő­dési központ, módszertani se­gítséget nyújt a községek ré­szért-. — Járási testületi tevékeny­ségünk ellátását sajnos az el­múlt évben, nem tudtuk meg­felelően Végezni — vélekedett Űz- László, a művelődési központ igazgatója. — Rész­ben személyi okok játszottak közre: a művészeti élőadói körben változás történt, más­részt járműproblémánk is volt. A megyei művelődési központ a felajánlott mxkro- buszt nem tudta mindig biz­tosítani. A járási művelődési Főpont­ban több jól sikerült kiállítást rendeztek. Ezt szerették vol­na vidéken, is bemutatni, de a községi művelődési ottho­nok részéről érdektől sógbe ütköztek Jó lenne, ha a köz­ségi kultúrnáz vezetői leg­alább a képzőművészeti kiál­lításokra igényt tartanának. — Tudomásom szerint kör­zeti hálózati központok kiépí­tése szerpelt a programban. — Igen, De sajnos itt sem léptünk élőbbre. Ennek oka saját kezdeményezésünk hiá­nya valamint a körzeti mű­velődési otthonok kialakításá­nak megoldatlansága. Igaz, hogy a művelődési központ elmarad a véle szemben tá­masztott járási területi tevé­kenység feladataitól, de a helyzet kétoldalú. A községi kultúrház igazgatóinak is igé­nyelni kell a segítségnyújtást, élni kell egy-egy jó javaslat­tal, hiszen elsősorban, a köz­ségéken múlik, hogy adott he­lyen milyen a kulturális élet. A járási központ különböző aktuális jellegű műsorokat ál­lított össze, s ezt eljuttatta a vidéki kultúrházakhoz. Mód­szertani anyagot készítettek a családi és társadalmi ren­dezvények színvonalának emeléséhez. — A továbbképzések terén bőven van mit pótolni, Egyedül a járásban működő ifjúsági klub vezetői részére tartanak rendszeresen mód­szertana foglalkozásokat. El­maradt a honismereti szaik- körvezetők, krónikairök és tár­sadalmi családi ünnepek szóno­kainak továbbképzése. Talari ami legfontosabb lenne, s amit legjobban hiányolok a művelődési központ ez irányú tevékenységében, hogy egy­egy községben a spontán lét­rejött öntevékeny csoportokra jobban oda kellene figyelni. Segíteni őket, lehetőséget biz­tosítani, teret nyitni a szá­mukra. Szép példája volt en­nek a kairancssági menyecske­kórus. Nem hiszem, hogy azokban a községekben, ahol még mindig elevenen, élnek egyes népszokások, ne lenne hasonló kezdeményezésé Igen pozitív irányúi változás történt a művelődési központ ez irányú tevékenységében. Já­rási szinten meghirdette a Pelőfi-szavalóversenyt. Hat községben társastánctanfo­lyamot szerveztek. Nagymér­tékben segíti a központ a já­rási ifi klub munkáját A ze­netanfolyam, mélyet évek óta rendeznék, szintén járási szin­tű. A tervek között szerepel szakmai továbbképzés, segít­ségadás a szakkörök, művé­szeti csoportok, klubok mű­ködéséhez, a munkatervek összeállításához. A szécsényi művelődési központ részéről megvan a segíteni akaró szándék, de ez kevés. A községi kultúrottho- nok vezetőinek élniük kell a lehetősséggel, igényelni kell a segítséget és azt kamatoz­tatni a mindennapi munká­ban. sz, t. A szociológia módszerei — Elő szervezel es kibernetika — Négyhetiié fasiszták Holt városok titka Erdei Ferenc válogatott írásainak és beszedetnek köz­readásával nem a kötelező tiszteletet rótta le a Kossuth Könyvkiadó, sokkal inkább újabb lehetőséget teremtett a politikus, a történész, a szo­ciológus. a jogász, a telepü- lésviszonyok nagyhírű kutató­jának még jobb megismeré­séhez. . Több mint harminc cikk és beszéd kapott helyet a kötetben, s a fejezetcímek — Szocialista szövetkeze­tekért; Korszerű mezőgazda­ságért; Alkotó tudományért — hűen tükrözik a mondani­valót. Erdei Ferenc közéleti és tudományos munkássága, amint azt könyv is igazolja, szoros egységet alkotott, min­den esetben úgy vizsgálta a magyar mezőgazdaság prob­lémáit, hogy a társadalmi, po­litikai helyzetet is bonckés alá vette. A kötethez Fehér Lajos írt előszót, az anyagot dr. Fekete Ferenc válogatta. Szociometria, információ A szociológia rohamosan fejlődő tudomány, s ezt a ki­adott művek száma is mutat­ja. A Kossuth újdonságai kö­zött két ilyen témájú kötetet is találunk, az egyik — „Az információtól a közéletig” — tanulmánygyűjtemény. a másik pedig A. Zdravomiszlov szovjet tudós munkája. „A szociológiai kutatások mód­szertana”. Az előbbi hét olyan dolgozatot fog össze, ame­lyek az 1V1RT Tömegkommu­nikációs Kutató Központiénak vizsgálatai alapján készültek. Tárgyuk, egyebek mellett, a véleményalkotás és az infor­mációszerzés összefüggései, a lakosság politikai és gazdasá­gi ismeretei, a jövedelmek és a hiedelmek, a kisvárosi köz­élet. Zdravomiszlov könyve rendszerbe foglalja a szocioló­giai ^kutatások megtervezését, az anyaggyűjtés lefolytatását, az elemzés végrehajását. s ezeken belül több konkrét vizsgálat anyagát is ismerte­ti. Ugyancsak módszertani, el­sősorban szakembereknek szóló elemzésekkel szolgál Miolslav Petrusek műve. a „Szociometria’*, amelyet a Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadó jelentetett meg. A szer­ző a többi között részletesen taglalja a szociometria tár­gyát a rá vonatkozó elmélete­ket. a vizsgálatok lefolytatá­sát, az adatok feldolgozását. Közérthető tudomány E gondolattal summázhat­juk az újdonságok egy másik csoportját, mert bár W. Ross Ashby könyvé* — „Beveze­tés a kibernetikába” — az Akadémiai Kiadó jelentbe meg. a világhírű tudós, ko­rántsem csupán a beavatot­taknak szánta azt. Módszere, stílusa szemléletes, az élő szervezetre utaló példával el­sősorban azokhoz szól, akik korunk e friss tudományát szeretnék megismerni. A könyvet letéve az olvasó va­lóban bevezetve érzi magat a kibernetika bonyolult világá­ba. Hasonlóan közérthető, színvonalas munka Kellner Béla tanulmánya —- Rák­kutatás, daganatellenes küz­delem” —, amelyet szintén az Akadémiai jelentetett meg a „Korunk tudománya” soro­zatban. A szerző elsősorban azt bizonyítja, hogy napja­inkban már mód van a rák megelőzésére, gyógyítására, aminek legfőbb feltétele a korai felismerés. Élvezetes olvasmány és egy tudományos felfedezés izgal­mas krónikája V. A. Kuzmi- esev műve: A maja papok titkai. A Kossuth által most második kiadásban közre bo­csátott könyv regényes keret­ben fedi fel a holt városok rejtélyét, a maja hieroglifák megfejtésének történetét, s gazdag illusztrációs anyaga külön is figyelmet érdemel. Öfőméltósága, a díszelnök A Horthy-korszak egy jel­legzetes fasiszta szervezeté­nek, az 1918—1944. között fennállt Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) történetét dolgozta fel Dósa Rudolfné. Munkája — „A MOVE”, Akadémiai Kiadó —, fényt vet a fasizmus e háttér­ben maradó, de rendkívül nagy szerepet játszó alakula­tára. A MOVE díszelnöke Horthy volt, elnökei többek között Gömbös és Szeder Já­nos, vezetői hétpróbás fa­siszta tisztek... A szerző fölrajzolja a hátteret is. a MOVE szülte képződménye­ket, így a lövészligábat, a Nemzeti Munkaközpontot, mindazt, ami az ellenforrada­lom e „második államhatal­mát” módszerben, stílusban jellemezte. M. O. NÓGRAD — 1973. március 11., vasárnap Nyolcvan év — bibék Víg az üzenet ötvenéves a salgótarjáni Fayi Frigyes művész-tanár rozata, Bodnár Sándor fizikai Madách Imre Gimnázium és halk szavú képei ismertek, dolgozata, Rácz Ellának a Szakközépiskola. Fél évszázad Mollay Béla kezdő éveit töl- helytörténeti gyűjtőmunka nagy idő, csaknem egy ember ti a gimnáziumban, ma egye- gyógyítási vonatkozásairól ke- élete. Fél évszázad nem nagy temi katedráról formálja az szült elemzése, Gordos Má­idé. parányi villanás, ha ifjúságot. A visszavonult Ju- ria, s Balya Mária írása népi a történelmet nézzük. Mintha hász Gyula 1926-ban Makóról babonaságokról, gyógyuló- sántítana mégis kicsit ez az küldött verset az iskolának, dókról. igazság? Hiszen ez a városka amely haladó tanárainak és A névadó, Madách Imre egy évtized alatt került be diákjainak programja is lett, születésének 150. évfordulóját például a városépítészeti s ígérete az eljövendő új vi- méltóan ünnepelte az iskola szakkönyvekbe. S persze, lúgnak. A Chorin Ferenc ma- január 20-án a megyei József négy középiskola, s főiskola gángixnnáaiuim története 1939- Attila Művelődési Központ- működik benne. ben ért véget, s elkezdődött ban, dr. Kerényi Ferenc iro­Dr. Dornyay Béla, a jubi- az állami algimnázium törté- dalomtörténész közreműkö- lálő intézmény volt tanára, a nete. Az államosítás évében désével. A jubiláns intézmény város első helytörténésze így tört ki a második világhábo- szervezésében zajlott le panaszkodott az 1923. előtti rú. ugyancsak januárban Salgó­állapotokról: „Magyarország- A tanítás 1945. február ele- turjánban a megyei vers- és nak egész sereg jelentéktelen jén újra megindult. Űj feje- prózamondó verseny, amelyen (3—5000 lakosú) városkájában zet nyílt az alma mater tör- 16 középfokú intézmény diák- van régóta, néha évszázadok ténetében. Az iratok elsárguU Jai vettek részt, a Petőfi óta középiskola csak Sál- lapjai például elmondják, Sándorra való emlékezés je- gótarjárinak, amelyhez 70 ki- hogy — elsők között az or- gyében. Március 14-én szín- lométeres körzetben (!) nem szagban — ebben az iskolá- tén az iskola szervezi a me- találurik gimnáziumot vagy ban is megkezdődött az gyei KISZ-szel közösen v reáliskolát, ahol arra alkal- orosz nyelv oktatása. A ta- forradalmi ifjúsági napok más és igényt tartó ifjúsága nár szerepét a Vörös Hadse- megnyitóünnepségét Salgó- magasabb és főiskolára is ké- reg tolmácsa, Dimitrij Dóm- tarjánban. pesítő kiképzésben részesül- senke vállalta. * hetne — nem volt mindeddig *■ Soka« kaptak címükre fel­megfelelő középiskolája.” Ma a regi épületben együtt szólítást, hogy jelentkezzenek Amint a készülő jubileumi tanul gimnazista, egészség- az osztálytalálkozókra. Áz évkönyv ískolatórténeti ta- ügyi és építőipari szakközép- öregdiákok bizottsága egy nulmányábari is olvashatjuk iskolás, !a fizikai és a széllé- éve működik. Ugyancsak dol- majd, ilyen állapotok köze- mi munka dialektikus egysé- gozik az emlékkönyvbizott- pette született meg 1923-ban gének szellemében. Barabás ság is. Az iskolatörténeti do- a mai Madách Imre Gimná- György igazgatóval beszélge- kumentumokat tartalmazó zíum és Szakközépiskola, hogy tünk, aki 1970-től tölti be e ünnepi emlékkönyv 240 olda- félévszázados, sokszor ellent- tisztet. Ö a tizenharmadik las kiadvány lesz, szeptem- mondásokkal telt története igazgató az iskola történeté- bér 11-én lát napvilágot, során a megyeszékhely vala- ben. A Nógrád megyei Ta- Június első napjaiban zaj­mennyi középiskolájának is nács által alapított Madách- lanak le az öregdiákok ta> alma matere legyen. plakettet ebben az évben lálkozői. Az 1945. utáni év­A tanítás 1923. szeptember kapta meg az intézmény, folyamok osztálytalálkozókon U-én indult meg, két osztály amely a félévszázados jubi- ünnepelhetnek az alma ma* kezdte meg működését, mos- leum jegyében egész éves terban. A korábbi évfolya­mba körülmények között, ünnepi programot hirdetett. mok már nem ennyire népe* Amint a korabeli statisztikák- Az iskolai pályázatok díj- sek. Az első érettségi 1Ö26­bó! kiderül, az első tanév 51 kiosztása januárban zajlott ban volt, az első érettségizők tanulójából kilenc munkás- le. Irodalmi, történelmi, s az közül ketten jelentkeztek. Sok gyerek volt, paraszti szárma- évfordulókkal (Petőfi, Ma- évfolyamról, 1927-ből, 1929­zású tanulót ebben az évben dách, Dózsa) kapcsolatos pá- bői, 1930-ból, 1931-ből, 1934- nem találunk. Világos tehát, lyázatot hirdettek, a szakkö- bői csupán egy-egy jelentke- hogy ebben az iparvárosban, zépískolások pedig szakmai .tót tartanak nyilván. Ez te a magyar munkásmozgalom pályatételekkel is pályázhat- történelem! A közös találke- egyik északi bástyáján alig tak S természetesen, meg- tót pedig június 9-én tartják akadt munkásgyerek, akinek hirdették a szaktárgyi pályá- a Salgó-vár alatti tisztáson e gimnázium tudást nyújtott, zaiokat. Ötvenkilenc pálya- A találkozókon, akik igénylik,- Mégis az első tantestület szer- munka készült el, ebből 40-et megkapják az ifj. Szabó 1st* vétó munkáját dicséri, hogy díjaztak, illetve részesítettek vén által tervezett bronz era* a korabeli kultúrpolitika el- dicséretben. A pályadíjakat a lékplakettet lenére az első tanévben el- város üzemei ajánlották fel A mai diákok számára pé­ké zdh ette tanulmányait ki- az iskolának. dig június 8-án zárul az ün­lene munkásgyerek. — Minden évben rendezünk aepségsorozat, s a jubileum; Szertári anyag sem volt Madách-hónapot, s ekkor is tanév. Számos kiállítás is Az egyedüli „szertárfejlesztési hirdetünk pályázatokat — nyílik ez idő tájt, például a alap” a szülők áldozatkészsé- jegyzi meg az igazgató. — Az szakkörök több tárlatot nyű­ge volt. Bányász találta ös- idei pályázat elsősorban nak (építőipari, egészségügyi., levélnyomat és mérnök adó- mennyiségi fejlődést hozott, irodalmi, fizika, kémia, kézi­mányozta könyv alapította a s ez egy későbbi jobb minő- munka, sport, iskolatörténe- mai szertárak és a könyvtár ség alapját jelentheti. Ugyan- ti). elődeit. 1926-ban látogatta akkor tükrözi a fiatalok hí- A jubileumi évkönyv szá­meg az iskolát Móricz Zsig- vatásszeretetót. mára Cs. Nagy István, Szóm­mond, s művei díszkiadásá- Néhány kiemelkedő pályá- bathelyen élő költő, az ísko- nak egy dediklát sorozatát zöról érdemes szólni. Gérecz la volt tanára küldött víg ajándékozta a tanári konyé- Erika biológiadolgozata az üzenetet: tárnak. országos középiskolai verse- „A bizva-bizzál ősisten — LUCEM CONTRA NOC- nyen is tovább jutott. Meg- TEM — volt egykor az iskola említendő Gyúr ász. Ferenc- jelszava. Fényt a sötétség nek a Tragédiáról szóló írása, helyébe. S dr. Dornyay Béla Szaxinger Árpád elemzése honismereti tanulmányait a Derkovits Dözsa-sorozatáról, tudomány is nyilvántartja, Deák Kázmér karikatúra-so" «WWWW. Madáchba ■vési nevét a szív Szampó-falára, és mindétiglen víg az üzenet” Tóth Elemér KEREKES IMRE: &$te líz Kisregény 23. Most, este például, a mű­szak után, még az se köszönt, tiki szokott. Még annyit se mondtak, mikor hagysz már fel ezzel a spicli szakmával, Gáspár. A művezetők behú­zott nyakkal siettek ki a gyár­ból, a takarítók a sarokba csapdosták seprűiket, a nap­pali portás fulladt a köhögés­től, legújabb pipáját bevágta a sarokba a régiek közé. Belefordulok az éjszakába, és hallagtom, ahogy a tücsök mondja a magáét, és á gyár­udvarból ide is kihallom az egerek neszét, és kihallatszik a kihűlő gépek ropogása a kitört ablakokon át, és ide- érzik az akácvirág szaga, amit a mezőn át hordott ide a te­mető felől érkező szél. De ez csak egy ilyen éjsza­kán lehetséges. A környéknek egyébként vasreszelékszaga van, meg fűrészporszaga, on­nan messzebbről a fatelepről, meg vágóhídszaga, ami még messzebbről jön, de a vágóhidak szaga mindenhová elér, különösen az éjszakában. Lélek nincs már a környé­ken, a rendőrök is behúzód­tak az utcák sűrűjébe. A taxik is olyan feketén fordul­nak be a sarkon, mint a svábbogarak. Hazatérő sincs már ezen a tájon. Akinek úgy esett, már hazaért, aki eddig nem érkezett, az már marad, ahol van. Ennyi az egész. De én inkább abban hiszek, hogy a Lipták úr már hátára fordult, mint a döglött da­rázs. A Vajda úr most rúgja le magáról a takarót, mert aki üzlettel foglalkozik, annak nyugodt álma úgyse lesz. A Richter úr talán most riadt fel egy pillanatra, mert meg­szólalt a mentők szirénája. A Slezákné arccal a falnak for­dulva megy egyre mélyebben az éjszakába, hogy ne lássa ezt a világot. Egyedül Erdélyi urat, a festőt láttam ma este. Egy képpel a hóna alatt ér­kezett haza. Mázolmány, több­re nem futja, de kora este kettővel indult. Az egyiket sikerült eladni a talponálló­ban. Ára nincs, tíz után már annyiért adja, amennyiért veszik. Néhány forint az egész. Drága a keret. xi r. Nagyon nekiugrott a nyár, de most már eső nélkül. Por az van, de víz nincs. Rendelet jött, hogy az üzemnek meny­nyi vizet szabad használni. Éjszaka van víz, a nappaliak meg csinálják, ahogy akarják. Tőlem se kérdi senki, hogy érem meg a reggelt. Száraz időben több kutya ugat. Megszaporodtak az ebek a városban. Nappal pórázon viszik őket. Éjszaka az erkély­ről ugatják a holdat, meg a környéken szag! ászló kóbor kutyákat. A portásfülke előtt, ahol el­vonulnak a haverok, meg a mucusok. felöntözöm a jár­dát, bent az udvarban meg­locsolom a begóniát. Űjabban muskátli is van. A mucusok ültették egy vasárnap, amikor is üzemtakarítás folyt társa­dalmi munkában. Legyen. Üj abban mindenki tegez. Az esti műszakból a mucusok, csak úgy, a gallérjuk alól odaszólonganak nekem: öntözd meg a muskátlit, Gáspár. A haverok röhögnek. Mindenki azt ért amit, akar. Persze jut víz a begóniák­nak is. Azok reggelre mindig úgy felfrissülnek, mintha az­nap nyitottak volna. A friss virág előtt az ember mindig gondol valamire. Ennyi az egész. A föld hideg alattuk. A föld mindig hideg. De a meleg nappalok után éjszaka olyan itt a levegő, mintha nem volna hőmérsék­lete. Csak akkor érez vala­mit az ember, ha valami meg­szólal. Csak a zajoknak van itt hőfokuk, ahogy a sötétsé­gen zongoráznak. Négyszögben áll itt ez a két parcella, aztán négyszögben ültették a virágokat is. Ezt szeretem. Reggel magam is úgy járok haza, hogy itt-ott, ahogy eszembe jut, megkerü­löm a háztömböket. Amint­hogy éjszaka is négyszögben kerülöm a gyárat. Anyám megszoktatott, hogy reggel rántott leves legyen. Hiá ba iszom éjszaka a teát, reg­gel, mielőtt lefekszem, még ma is megforralom a rántott levest. Ilyen a természet, ha egyszer rááll valamire. Nekem hiába is beszélnek. Például én is hiába mondom a gyárvezetésnek, hogy a gyárudvaron a sötét saroknál ne építsenek bódét. A teteje méterrel magasabb a kerítés­nél. Éjszaka a hegyek is sö­tétek. Hát még egy ilyen bódé! Lapos tetővel. A betörő nappal kinézi, sötétedéskor átlép a kerítésen, lehasal a bódétetőn. Az éjjeliőr befúrja szemét az éjszakába, mindig azt lesi, mi van ott a gyáron túl, mikor áll össze valami figurává a sötét, aztán zsupsz, hátulról a bódétetőről fejbe vágják egy féltéglával. Ennyi az egész. Nékik fontos volt. Persze, kinek fáj, ha az éjjeliőr kint fekszik a kerítés tövében. Mellette egy tégla. Van így. (Folytatjuk) i

Next

/
Thumbnails
Contents