Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-11 / 59. szám

* Távvezeték szerelők Kulcsár felv. Az 1948. évi XXXIII. törvénycikk Huszonöt éve államosították as iskolákat X: napokban atkalmam volt tanítójelöltekkel beszélgetni. A sok'egyéb kérdés - mellett megkérdeztem, hogy’ a ma­gyar-neveléstörténet két leg­fontosabb évszámát — a tar nulmjknyaik- alapjáp — mi-1 a legképzettebb, forradalmi gondolkodású nevelők ismer­ték fel azt, hogy az iskolák államosítása ' nagy nemzeti ügy, alapvetően meghatározza milyen lesz a társadalmi fej­lődés iránya hazánkban. Igaz, ben..Jelölnék;, meg. Ném . ‘az', a. népi démökrácia elsőhárom volfr~. a“, szándékom, - hogy- -évében U, születtek olyan1 tör­„vi2isgáztassak”i csupán ki».vényekés rehdeikezésék. váncsi voltam, hogy mit mon­danak, mennyire ismerik a magyar, neveléstörténetet. amelyek jogilag biztosították a munkásság, a parasztság gyermekeinek a továbbtanu­Meglépődtem, mert a válasz Iását, de az csak formális — igaz kicsit iskolásán hang­zott, de — pontos volt. Igen, a nevelésügyünk tör­ténetében — a többi fontos évszám mellett — magasan kiemelkedik kettő.. Az egyik 1848., az első egyetemes és közös tanítógyűlés, ahol a résztvevő pedagógusok a kul­tuszminiszternél követelték, hogy a "népiskolai tanítók le­gyenek állami hivatalnokok, a tanítói hivatalt különítsék el az egyházi funkciótól és alárendeltségtől. A kongresz- szus határozatait az akkori kultuszminiszter Eötvös Jó­zsef is magáévá tette. A sza­badságharc leverése után ezeknek a követeléseknek a megvalósításáról szó sem le­hetett, mert a kor történelmi körülményei úgy alakultak. Kegyeletes tisztelettel adó­zunk azoknak a nagy pedagó­gusoknak, akiknek az 1848-as követelését csak a népi de­mokratikus országgyűlés tud­ta megvalósítani 1948-ban, a felszabadulás után három évre. Nemcsak általános politi­kai, hanem a közoktatás- ügyünk szempontjából is a fordulat éve volt 1948., ami­kor az országgyűlés a XXXIII. törvénycikkben ki­mondta az iskolák államosí­tását. Ez az év — a centená­rium. éve, az új lehetőségek elindítását biztosította ne­künk, a köznevelés munká­sainak. Az iskolák államosításáig — a felszabadulást követő három évben — a magyar is­kolarendszer az ellenállás gó­cát jelentette, a társadalom fejlődésével szemben. Az. is­kolák jelentős része egyházi kézben volt eddig az időpon­tig, s a külön tanügyigazga­tás lehetővé tette, hogy az or­szágot újjáépítő politikai és gazdásági fejlődéstől, átalaku­lástól elzárja az oktatási in­tézményeket. Az iskolák államosítása előtt, 1948-ig a társadalmi haladás, az új kor eszméinek hirdetése az iskola falaih jó­formán kívül maradt. Csak volt, mert a koalíciós kor­mány nem gondoskodott ar­ról, hogy ezek a gyermekek el is jussanak a középisko­lákba, főiskolákba, mekre. Az iskolák új szellemének a kialakításában nagy szere­pet játszó úttörő- és diák- mozgalom is, mint fontos társadalmi tényező, ki volt zárva az intézményekbőL Az államosítás után, az egységes iskolarendszer meg­teremtésével, az új oktatás­ügyi minisztérium gondosko­dott arról, hogy a dolgozók gyermekeinek ne csak joguk, hanem lehetőségük is megle­gyen arra, hogy magasabb ta­nulmányokat végezzenek. A közoktatási kormányzat az is­kolák államosítása után lét­rehozta az egységes kollégiu­mi hálózatot, az oktatásügy központi irányítását, vagyis az oktatásügy struktúráját átala­kították a kor követelményé­nek megfelelően. Ez ma már történelem, az iskolákban tanítják, a tan­könyvek és a különféle tanul­mányok ismertetik az iskolák államosításának körülménye­it, harcait, eredményeit, át­meneti kudarcait, de végül is a győzelmet: az 1948. XXXIII. törvénycikket. A köznevelés az iskola, a nép szívügyévé vált. Az iskolák államosításában a dolgozó né­pünk jól vizsgázott, a tanítók, tanárok jelentős része magáé­vá tette a pártnak azt a jel­szavát, hogy a föld és a gyár után legyen a népé az iskola is. Az államosításokban, az is­kolák újjáépítésében a mi me­gyénkben is jelentős, megha­tározó szerepet vállaltak a leghaladóbb gondolkodású ne­velők. Cselekvő részesei vol­tak az államosítás előkészíté­sének, végrehajtásának. Meg­győződésem, hogy hibát kö­vetnénk el, ha nem emlékez­nénk meg olyan nevelőkről — többek között — mint Mátyás József, Moldoványi János és a többiekről, akik leghama­rabb felismerték az iskolák államosításának fontosságát Ügy gondolom, hogy megérde­melnék azok az élenjáró ne­velők, ha munkásságukat kü­lön tanulmányban dolgozná fel a tanügyigazgatás, a má­nak és a jövőnek tanulságul. A centenárium évének léfp szebb'eredményei közé sorol­hatjuk a százéves követelés megvalósítását, az iskolák ál­lamosításának törvénybe Ikta­tását. Most, amikor a 25 éves évfordulójának ünnepe közeledik, méltán mondhat­juk, hogy az iskolák államo­sítása -— többek között — a fordulat évének egyik legna- egyete- gyobb közoktatás-politikai ese­ményé volt, ami nem csak kultúrpolitikai igény, hanem a kor követelése is volt. Gy. Z. Kispolgáriság - ma Egy i betű miatt folyó gyű- lettsége nem teszi majd lehe- esik — az, függetlenül szárd lölködő harc — mennyire tővé a valóságos egyenlősé- dékától. ugyancsak kispolgári szemléletes jelképe ez Madách get a társadalmi munkameg- módon közelíti meg és értek. Imre: Az ember tragédiájá­ban á nagy eszmék dogmákká silányulásának, s az ebből fa­kadó kicsinyes, értelmetlen hadakozásnak. S mégis: a fogalmak tiszta értelmezésé­ben olykor egyetlen betű is osztásban és az anyagi javak mezi a szocialista építőmunka elosztásában. A marxizmus összetett feladatait. S végső klasszikusainak e gondolatait fokon egy platformra kerül az a gyakorlat messzemenően opportunistával: mindkettőjük igazolta. Sőt, olyan tapaszta- jellemzője végül a meddő ta- lattal is járt, amivel ők nem eadás, a tényleges megoldáson számoltak: nevezetesen áztál, fáradozóktól való öncélú „el­fontos lehet. Jelen esetben hogy a szocializmusban éppen az i, hiszen a kispol- fennmaradnak az áru- ^ ^ B «•„»»» ■ történelem Érdekek es ertekek is határolódás” lesz. és íárság és a kispolgáriság sza. pénzviszonyok. A vakat csupán ez különbözteti „ravaszsága", hogy a kommu­meg egymástól. A két foga- nista társadalmat csak úgy A kispolgárt és a szociálist» lom tartalma azonban igen- érhetjük el, ha messzemenő- gondolkodás között szinte csak eltér: a kispolgárság tár- en építünk az átments kor vízválasztó az egyéni és a sadalmi osztály, vagy réteg, említett sajátosságaira, noha társadalmi érdek kapcsolaté- a kispolgáriság viszont világ- magában a kommunizmusban nak értelmezése, szemlélet, gondolkodásmód, ezek már nem lesznek jelen. Elméletileg és gyakorlati- életfelfogás, erkölcsi nézet- Addig viszont kettős tenden- lag egyaránt szakítottunk az- rendszer, s az ezeknek meg- cla hordozói, nemcsak a kom- zal a felfogással, amely az felelő gyakorlati magatartás, munizmus felé haladás esz- egyéni érdekben elve valami közei, hanem egyúttal talajá- „gyanúsat” szimatol, vagy „ jbo jUl szolgálhatnak a kispolgári megkövetelné mechanikus 1 arsadalmi gyökerek nézetek, felfogások továbbéld- alárendelését egy ugyancsak sének, sőt adott esetben át- mechanikusan felfogott köz- meneti felerősödésüknek • is. érdeknek. A szocialista kö­A két fogalom között ter­mészetesen kapcsolat is van, hiszen a kispolgári ideológia Politikai végletek a kistulajdonos. kistermelő ° osztály társadalmi helyzetét, érdekeit, törekvéseit tükrözi és fejezi ki. S a mai helyzet- elemzés számára éppen ez je­lenti az első bökkenőt. Mi­ért tekintjük ennyire fontos­nak ma a kispolgári világ­Gyakran esik szó arról, ho­gyan fejeződik ki a kispolgá­ri mentalitás különböző er­kölcsi tulajdonságokban: anyagiasságban, önzésben, zösségben élő szocialista em­ber számára e kettő egysége, harmóniája az alapvető. De ez az egység ellentmondáso­kat is hordoz, s az ebből ere­dő konfliktusok esetén a tár­az sadalmi érdek elsőbbsége a* a irányadó. mások iránti közömbösségben. a kispolgári gondolkodása , .A kispolgári felfogás azonban ember egyrészt egyéni érdé­szemlélet ellem küzdelmet, mi nemcsak ezekben jelentkezik, keit is egyoldalúan értelmezi, íart Ja " „iti. 5iteti™f,?L al hanem a politikáról alkotott, leszűkíti főként az anyagi azzal kapcsolatos vélemé- javak birtoklására és a „ké­nyekben is. De a mindennapi nyelmes” életre. Másrészt szö­gön dől kodásban nem egyszer mára az így felfogott egyéni tapasztalható a politikai kér- érdek az elsődleges, a mégha­dések kispolgári megközelíté- tározó. Tévedés lenne azt se, s olykor hangot kap iro- hinni, hogy a kispolgári ma» dalmi, művészeti alkotások- gatartású ember mindig meg­bán is. károsítja a társadalmat. El­Társadalmi helyzetének bl- lenkezőleg, gyakran nagy zonytalanságából eredően a hasznot hoz számára, számot­kispolgárság politikai szem- tevő értékeket alkot, kémé­léletébeni ellentétes tendenci- nyen, szorgalmasan és lelki­ák találhatók. Ezek egyike az ismeretesen dolgozik — mind­ideológiát jelenleg, amikor a kistulajdonos rétegéhez im­már a magyar lakosságnak mindössze körülbelül másfél százaléka tartozik? A gondolkodásmódot azon­ban nemcsak a mai létfelté­telek befolyásolják, hanem a tegnapiak is. Márpedig Ma­gyarországon mind a mun­kásosztály, mind a szövetkeze­ti parasztság többségében olyan emberekből áll, akik vagy maguk is kistulajdorto- ellentétek összebékítésére, a addig, amíg ezzel egyéni cél­sok, főként kis- vagy közép­parasztok voltak korábban, vagy ilyen családból szár­maznak. Az alkalmazottak és értelmiségiek körében pedig még erősebb ez a hagyomány, hiszen a kapitalizmusban ezek mint közbülső rétegek tipiku­san a kispolgári világszemlé­let hordozók „sarkok legömbölyítésére” va- jait, törekvéseit is szolgálja, ló törekvés. S mi tagadás, ez De menten közömbössé vá- a szemlélet még nem halt ki ük a közérdek iránt, ha an= közgondolkodásunkból. A nak szolgálatában nem érzi nemzetközi kérdések osztály- magát közvetlenül érdekelt­szemlélettől mentes, vizenyő- nek, vagy ez netán még kor- sen pacifista értelmezésében látozza is személyes céljaiéi-. épp úgy megmutatkozik, mint érésében, a honi negatív jelenségek el- e néhány vázlatos ntalás leni határozott fellépéstől,, a természetesen nem meríti ki De nemcsak a múltfői van helytelen nézetekkel folyta- a kispolgáriság fogalmát, szó. Marx annak idején hang- tott polémiától, való félelem- sokféle megnyilvánulásának súlyozta — s gondoláját Le- ben, a2 „élni és élni hagyni” egyike-másika szinte vála- nin helyeslőleg elevenítette szemléletének érvényesítésé- mennyiünk tudatában ott él, fel később —, hogy a ka pita- ben. együtt létezve és hadakozva a lizmus és a kommunizmus kö- De van egy másik véglet is: szocialista eszmékkel. Ezért zötti átmenet társadalma még a türelmetlenség, a kapkodás, leküzdése sem valamiféle kü- szükségszerűen magán viseü a a negatív jelenségek miatti polgári társadalom anyaje- pánik nem kevésbé kispol­gári jellegű, mint az előbb említett langyos nyárspolgári­ság. Aki éveket, olykor év- ___^_______ t izedeket igénylő problémákat vonásainak erősítéséhez egyetlen intézkedéssel szeret- általánossá tételéhez, ne megoldani, s ha ez lehe­tetlennek bizonyul, kétségbe- Gyenes Lásslé gyét. Marx ezzel kapcsolatban elsősorban a termelt javak elosztásának tényleges egyen­lőtlenségére, a munka sze­rinti differenciálásra utalt, amely mindaddig szükségsze­rű, amíg a termelőerők fej­lőn feladat az ideológiai ne­velő munkában, hanem saorc- san kapcsolódik annak leg­főbb céljához, lényegéhez; a közgondolkodás szocialista és A megye szélén Képek Mátramindsxent kulturális életéből A MEGVETT at ÍR szélén, a és különböző — például főző- számolunk, már nem lenne-- ■ 1 1 —^ , sí, háztartási, egészségügyi — olyan nagy ráfizetés. Termé* hegyek lábánál fekvő Mátra- tanfolyamokat rendezünk, Na* szetesen kalkulációnkba a mindszent takaros kisközség gyón szeretik a játékot is. műsorok ára is beleszól. De benyomását kelti. Hosszú út Éppúgy élvezik, mint a gye- a „piacon” lehet olcsó és szin- — két oldalán házakkal — ve- reisek. Vidámak, szorgalma- vonalas műsorokat is kapni, zet a „főtérre”,ahol a pár év- sak. A nyáron egynapos or­véi ezelőtt épült kultúrotthon szágjáró kirándulásra szeret­ném elvinni őket. áll. Pompás épület belülről Is. Térbeosztása, elrendezése ki­tűnő. Jó akusztikájú, karzatos nagyterme szép színpada, előadások és zenés Or! -műscr iszta öltözői, tanácsterme, rok rendezésére — Sajnos, a televízió miatt nagyon nehezen tudjuk az em­bereket a rendezvényekre be­A rendezvényekre terelődik hozni — folytatja a műveló­a szó. A terem és a színpad kiválóan alkalmas színházi dési ház igazgatója. "" Nálunk most tetőzik a televíziós hul­lám. Egyre többen vesznek készüléket, s megnéznek min­dent, még azt is, amit máshol, tudtam, hogy Mátramindszen- ahol régtől van televízió, már k: c v; D© CS3lk Vé” klubszobái vannak. Művelődé- ,emén szerint, mert meg­si kiscsoportok foglalkoztata- tudtam> hogy Mátramindszen- _ sara kitűnően alkalmas. ten nem tartanak ilyen elő- únnak. Ernyei Attila, aki mellesleg adásokat. Igaz ugyan, hogy orosz-történelem szakos tanár. most márieusban fellép majd két éve vezeti a művelődési egy országjáró művészcso­port Mikszáth: Noszty fiújá­val, de ez véletlen, kivételes alkalom. A hiány oka nyugta­lanít. — Elsősorban anyagi okok miatt nem hozhatunk színhá­zat és zenés show-műsorokat a községbe — mondja Ernyei beszélget­házat. Munkájáról tünk. — Két kisebb létszámú szak­körünk működik: a fotó- és a könyvbaráti kör. Az egyik a fényképezés iránt komolyan érdeklődő KISZ-korosztályú fiatalokat, a másik az olva További befolyásolási ténye­zőt jelent még, hogy a lakos­ság zöme kijár a községből dolgozni. Este jönnek haza. S mint megtudtam, ez nemcsak a művelődési ház eredménye­sebb tevékenységét nehezíti, hanem a községi KlSZ-szerve- zet munkáját is. Az alapszer­vezet már egy éve nem tudott község Jelenlegi fejlettség! ál­lapotában azonban nem tud­ja ezt az igényüket a kívánt szinten kielégíteni. Ahhoz te­hát, hogy a fiatalokat jobban bevonjuk a politikai és kultu­rális munkába, a nekik meg­felelő szórakozási lehetősége­ket kell megteremtenünk. Ez pedig pénz kérdése, s nem megy máról holnapra. A je­lenlegi helyzetből és lehetősé­gekből kiindulva, pártszerve­zetünk programjába vette a községi KISZ-alapszervezet munkájának nagyobb figye­lemmel való kísérését és se­gítését. A KISZ-titkár rend­szeresen ad majd számot munkájukról. A KÖZSÉGI pártszervezet tehát megtette az első lépése­ket a KISZ-élet fellendítésére. Most a fiatalokon a sor, hogy a KISZ-munka fontosságának felismerésével, komoly szerve­zeti tevékenységgel bizonyít­a masiK az óivá- a Kuzsegoe — munuja cinyei „„aia,, íarfani• ffvaknrlatilnp “ sást és a szép könyveket ked- Attila. — Mégis mindig ráfi- fehát nem működik A közsé- sák ..politikli. és erkölcsi éretV gi pártszervezet többször fog­velő általános iskolás gyere­keket fogja össze. Népi együt­tesünk huszonöt főből áll. Rendszeresen próbálnak; éne­kelnek, táncolnak, régi nép­szokásokat, farsangi meg húsvéti játékokat elevenítenek fel. Legnépesebb csoportunk a nők klubja: negyvenöt asszony ■is lány a tagja. Számukra meghatározott időközönként nem A egv-kétszáz magyarnóta­zettünk. S forinttal... estekre is. Ha jól tudom, körülbelül ezerháromszáz ember lakik a községben. Ügy vélem, nem oly kevés létszám ez ahhoz, lalkozott már a idáig még kevés sikerrel. — Az a helyzet — mondja Körmendi Ferenc párttitkár, — hogy hazajáró, dolgozó fia­hogy alkalmanként ne tud- táljaink itthon csak a szőra- nák megtölteni a művelődési kozást kívánják, keresik. A ház nagytermét. Teltházakéi- t ók szervezése mellett, ha tő­ségükét. Biztosak vagyunk kérdéssel abban- h°gy ha a fiatalok «„„ei Sel’ megértik egymást, összefog­nak, megtalálják a leghasz­nosabb művelődési és szóra­kozási formákat, és a község­ben izgalmas, pezsgő KISZ- életet teremtenek. (sulyok) ismeretterjesztő előadásokat zenöt forintos átlaghely árat fSŐGRÁB ~ 1973. március 11., tasarnap 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents