Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)
1973-03-11 / 59. szám
iitf iiníelíóli Jakab l‘'er<lináii<lol Párttagságának 50. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tana csa a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetés* adományozta Jakab Ferdi ' nándnak. A kitüntetést ünnepélyes külsőségek között Sál gótarjánban, a megyei pártb- zottság székházában Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlés, képviselő nyújtotta át. A csaknem hetvenéves Jakab Ferdinánd Vizsláson született. Fiatal korában bekapcsolódott a munkásmozgalomba, s a Kommunisták Magyarországi Pártja helyi teve kenységében vezető tisztséget töltött be. Volt sejttitkár helyi és központi összekötő. A felszabadulás után különböző választott tisztségeket látott el. ötven éve, 1922-től a megyei földművesszövetkezet mozgalom vezetője, jelenleg a körzeti ÁFÉSZ elnöke. Jakab Ferdinánd mint bányász is nagyszerű munkát végzett. Munkássága elismeréséül négy esetben részesült. a Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozata kitüntetésben. Megkapta a Szolgálati Érdemérem és a Munkásőrség Érdemérem kitüntetést. 1967-ben a Szocialista Hazáért Érdemérem kitüntetésben részesült. A pártban eltöltött félévszázados tevékenységéért most méltó helyre került a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetés. Nem lehet megoldást találni? A NÓGRAD-ban meglel ént egy glossza „Mindegy talán” címmel Azokat a jogos kifogásokat és véleményeket mondta el az írás ^melyek Salgótarján polgárait foglalkoztatják az üzletek elé hajnalban lerakott kenyér, kifli, illetve egyéb péksütemények fiigyében,. A napokban választ kaptunk a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatójától. A válaszlevél Igazat adott a jogos panaszoknak, egvben azt is megírta az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, hogy atz Üzletek, sajnos, nem rendelkeznek olyan raktárterületekkel^ «amely lehetővé tenné, hogy a .ke- nyeret szállító munkások ott hé- lyezzék el az árut. A vállalatnak arra gineden lehetősége, hogy nyitvatartási idő előtt legyen bolti doieozó és átvehess^ a süteményt. Már csak Ráért sem. mert a boltok eladóinak legtöbbje nő, édesanya, akinek otthon is elég dolga van. Sajnos, a közegészségügyi hatóság ahhoz nem lábalt hozzá, hogy az árut letakarlák. és az cígy várja meg a bolt !r!-'v<táe:át. Véleményük szerint ez még inkább szénnverné a kenveret. Az file^mlszer-Wsker^k^delml Vállalat időközben tárgyalt a Sütőinari Vázlattal is. h^ev megoldódjék a ken vér és Péksütemény nyitási idő utáni kiszállítása. De itt rögtön hozzáteszi a le- Vél. hogy valószínűleg kell számolni. Mert a Vállalat nem kérxpq m*nd<=n bolt. ba a nvttáci időrp kivinni a kenyeret. kiflit, zsemlét. S^ere+nék elérni. ho«*v valamennyi bolt rendes időben kapja meg az árut, de félő. hogy a késései miatt a munkába indulók és az iskolások nem tudnak majd friss péksüteményt, illetve kenyeret vásárolni. Végezetül a levél azzal zárul. hogy a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat az új boltok tervezésénél már messzemenően figyelembe veszi; hogy megfelelő átvevőhelyeket alakítson ki a tervező, s eleget lehessen tenni a lakosság és a KöjAl jogos kérésének, illetve igényeinek. * Megjegyzésünk: mivel a Sütőipari vállalattól még nem érkezett válasz — pedig nvilván ó’- ° is érinti a kenyér és péksütemény szállításának gonőV* —« néhány megjegyzésé fűznénk a kapott levélhez. Jő, hogy a vállalat megoldást keres, an már kevésbé, hogy nem talált. Mert nyilván az nem megoldás, hogy az iskolába men? pverekek és a munkába i»-m- ne tudjanak reggel friss kenyeret vásárolni. A KöjAl véleménye Is érthető, de nem tudjuk, mennyivel jobb. ha nyitottan lepi a por, piszok a kenyeret és péksüteményt, mintha azt egy nylontaikaróval lefödnék. A válaszlevél a gondokat elmondta, de lénvegéb-m nem ta láttak megoldást. A kenveret zsemlét, kiflit pedig továbbra is minden reggel lepi a nor, szán rá a piszok. Tavasszal bőven es3!< majd eső is. akkor az majd áztatja is. . . Közös erővel tenni kell valamit!, ^ — e§e « Folyamatos ellátási, jó minőséget A mesőgasdasng kommunista vezetőinek akíívaülésc Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága tegnap Salgótarjánban, a pártbizottság székházában, kommunista aktívaülésre hívta meg megyénk mezőgazdaságának vezetőit, amelyen részt vettek a falusi, járási párt- szervek, a termelőszövetkezetek elnökei, a megyei pártbizottság és tanács, valamint a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek képviselői. Az aktívaülést nagy érdeklődés előzte meg. Ugyanis azt a feladatot tűzte célul, hogy értékelje megyénk mezőgazdasági üzemeinek elmúlt évi munkáját és meghatározza az idei tennivalókat. Most, a tervkészítés idején ezek mérlegelése nagy segítséget nyújt a termelőüzemeknek. A tanácskozást Lipták Sándor, a gazdaságpolitikai osztály vezetője nyitotta meg. Köszöntötte a résztvevőket és felkérte Szoó Bélát, a megyei párt- bizottság titkárát vitaindító beszédének megtartására —, aki a következőket mondta: Nagyobb tervszerűség a gazdaságpolitikában Az élelmiszer- és fagazdaság elmúlt évi munkáját az jellemzi, hogy erősödtek a szocialista termelési viszonyok, a termelőszövetkezeti mozgalom tovább szilárdult, ismert gondjaink ellenére bebizonyosodott a nagyüzemi gazdálkodás előnye. A szövetkezeti és az állami gazdaságok önállóságának, gazdálkodásuk vállalatszerű jellegének kialakulása következtében a gazdaságpolitikai célok nagyobb tervszerűséggel valósultak meg mint a további időszakban. Növekedett a termelés, a termelési érték, a munka termelékenysége pedig 4—5 százalékkal emelkedett. Nem szabad elhallgatnunk viszont, hogy a gazdaságok árbevétele a rendkívüli időjárás és a támogatások csökkenése következtében visszaesett. Ezzel szemben eredménynek tekinthető, hogy javult a létszám- és bérgazdálkodás, ésszerűbb a költség- gazdálkodás. Üzemeink többségére egyre inkább ez a jellemző. A gazdaságokban a termelési szerkezet tovább egyszerűsödött. Intézkedések történtek a veszteséges tevékenység gazdaságossá tételére, vagy ha ezzel nem tudtak megfelelő eredményt elérni, azok felszámolására. Javult a vezetés színvonala, erősödött az üzemi és szövetkezeti demokrácia, a tsz-ek többsége eredményes intézkedést tett a munka- és életkörülmények javítására — bár e területen még nagyon sok a tennivaló. A termelőüzemekben fellelhető legnagyobb gondként kell kezelni, hogy a közösség javát szolgáló fejlesztési alapok tovább csökkentek. A termelőszövetkezetekben például 6—8 százalékkal kevesebb pénzösszeget fordítanak a felhalmozásra, a közös vagyon gyarapítására. A magasabb színvonalú gazdálkodáshoz, a pénzügyi alap több termelőüzemben nem biztosított. Az előadó ezt követően értékelte a növénytermesztést, az állattenyésztést, a gépesítés színvonalát. Elismerőleg nyilatkozott az erdő- és fa- feldolgozó gazdaságról. Mérlegelte a megyei élelmiszer- ipari üzemek munkáját. Megyénk élelmiszer-gazdaságában az elmúlt évben a dolgozók szorgalmas munkája eredményeként növekedett a termelés színvonala, jól gazdálkodtak a munkát elősegítő pénzzel, s ezekhez párosultak a párt, a kormány különböző intézkedései, amelyek összességében hozzájárultak a dolgozók életszínvonalának és szociális ellátottságának emelkedéséhez. Az állami gazdaságok dolgozóinak átlagbére 4,5 százalékkal növekedett. Az élelmiszer- és fagazdaságban is teljesültek az életsznívonal emelésének célkitűzései. A termelőszövetkezeti gazdaságokban a tízórás munkanapra eső bér az előző évi 84 forintról. az elmúlt évben 90 forint fölé zat végrehajtása érdekében. Ezek az esetek arra figyelmeztetik a pártszervezeteket, a gazdasági vezetőket, hogy a határozat megvalósítását nagyobb körültekintéssel ellenőrizzék. A korszerű szocialista vezetési követelményeknek az üzemek irányítói csak akkor tesznek eleget, ha az általuk vezetett üzem nyeresége arányosan és folyamatosan növekszik, javul a termelékenység. Ezt régi, elavult módszerekkel nem lehet megvalósítani. A vezetőknek a dolgozókkal alkotó mó dón együtt kell működni a határozat megvalósítása érdé kében. Abban az üzemben, ahol a vezetők még mindig reszortfeladatnak tartják az üzem- és munkaszervezés! nem tevékenységük szerves részének, ott nem sikerült a tartalékokat felszínre hozni, A KB múlt év november * állásfoglalása arra hívta fel a figyelmünket, hogy a de eemberi határozatot a maga sabb szintű termelés szolgálja. A cselekvésen tehát a sor. A megyei titkár ezt köve tőén az üzemekben folyó munkaversenyről szólt. Megdicsérte az aratás idején versenyben részt vett dolgozókat és kérte, hogy az ak kor kialakult szellemben szt lesítsék a szocialista versenymozgalmat a mezőgazdaságban, majd így folytatta. Nagyobb hozamot9 gazdaságoson ■— Az előttünk álló feladatok végrehajtásában nagy szerepe van a pártszerveknek, amelyektől azt várjuk, hogy javítsák a gazdaságszervező, irányító-ellenőrző kát. Javítani kell minőségét, emelni mennyiségét. A mezőgazdasági üzemeknek nagy szerepük van a lakosság kiegyensúlyozott gek feloldásához a központi intézkedésen túl az üzemek szemléletben! változására is szükség van. A lakosság ellátása mindé- munkájú- nekelőtt legfontosabb felada- a termelés tünk. A párt-, az állami és társadalmi szervezeteknek minden szinten felelősségei kell vállalni ezért. Igényesebbnek kell lenni a termelőkemelkedett. élelmiszer-ellátásában, az ipar kel, a felvásárlókkal, a for- nyersanyagellátásában. Ezt galmazó vállalatokkal az életmaradéktalanul teljesítsék. Az színvonal emelése érdekében, eddigieknél jobban használ- Sok zöldséget és gyümölcsöt ják ki az exportlehetőségeket kell termesztenünk. Nagy va is. Ezeknek a feladatoknak jó lasztékú húskészítményeket végrehajtása eredményezi biztosítani a fogyasztóknak, majd az élet- és munkakörül- Emelni kell az olcsóbb áruk mények javulását, az élet- arányát As élelmiszeripar színvonal emelését. Számolni minden ágában fő cél a folya- kell az állattenyésztés na- matos ellátás biztosítása, a gyobb ütemű fejlődésével. A minőség emelése. Az áruterítés növénytermesztésnek legfőbb - javítását szakboltok, minta- feladata — a kenyérgabona boltok létesítésével, a tér- biztonságos megtermelése melésnek a lakosság igényei - mellett —, az állatállomány hez való igazításával kell azonban, hogy a kifizetett bérek mögött nincs mindig megfelelő munkateljesítmény. Az anyagi érdekeltség nem megfelelően kapcsolódik a gazdálkodás eredményességéhez. Figyelmeztető abrak- és szálastakarmány- biztosítanunk. Tettekkel a határozatért A Központi Bizottság 1971. decemberi határozata óta csak rövid idő telt el. Indokoltnak tartjuk összegezni az eltelt idő tapasztalatait, mert ezek tanulságai hozzásegítenek a holnap tennivalóinak kialakításához. A határozat végrehajtásában nagy segítséget nyújtottak a pártszervek. A dolgozók széles körében hatékony politikai nevelő munkát végeztek. A tapasztalatok arra is figyelmeztetnek, hogy több helyen viszont még mindig nem sikerült a határozat végrehajtásával kapcsolatban néhány szemléletben! problémát elrendezni. Egyes mezőgazdasági üzemekben a vezetők úgy vélekednek, hogy a KB határozata ipari üzemekre vonatkozik és a mezőgazdaságban ezzel kapcsolatban nincs különösebb tennivaló. Több üzemben programot sem készítenek a szervező munka megjavítására. Nincs intézkedési terv. Ezekben a tsz-ekben semmit sem tettek a határoigényeinek kielégítése, de ma- Az előadó ezt kővetően ar- gasabb minőségi fokon. fél beszélt, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi forrásé- Az állattenyésztés minden kát az erő- és munkagéppari.: ágazatában maximálisan ki pótlására, a felszerelések kor kell használni a fejlesztési szerűsítésére kell fordítani, lehetőségeket Korszerű tech- Egyes növények termesztését nológiát kell alkalmazni, a és az állattenyésztést teljemeglevő férőhelyeket jószá- gén gépesíteni kell. A rendel- gokkal feltölteni. A szarvas- kezésre álló pénzt err® for- marha-tenyésztés gyorsabb dítsák a tsz-üzemekben. ütemű fejlesztése érdekében A megyei titkár az előter- legfontosabb feladatunk a jesztés befejezéseként hangdinamikus fejlődés a nagy- súlyozta: üzemekben, a kisüzemekben, — Meggyőződésünk, hogy pedig az állatállomány csők- feladatainkat sikeresen csak kenésének mérséklése. Ezen akkor tudjuk végrehajtani, ha feladatok megvalósítása fon- a párt-,, társadalmi, állami és íos gazdaságpolitikai kérdés, üzemi szervek között az ed- Népgazdasági, de üzemi érdek digieknél még jobb, szélesebb is, amelyet megyei forrásból körű munkakapcsolat- alakul is segítünk. A juhászaiban ki.’A közös érdekekért a dol- levő gondjaink az országos- gozó ember egyre igényeseb* hoz hasonlóak. A feszültsé- ben tevékenykedjék. Részletek a vitából Tanácstag és párttitkár Az ember azt hinné, hogy annak a tanácstagnak, áld egyben a községi, pártalap- szervezet titkára, könnyű dolga van. Ha az egyik úton nem sikerül a problémák orvoslására módot találni, még mindig marad a másik lehetőség. i Bognár Sándorral „pályafutása” alatt, még nem fordult elő ilyen eset. A mátra- keresztesiek hat évvel ezelőtt szavaztak bizalmat neki, s azóta egyvégtében képviseli választói érdekeit a nagyközségi közös tanácsban. Igaz, még csak két éve annak, hogy a közigazgatási székhely Pásztóra került. Addig viszont a hasznosiakkal volt közös tanácsuk. — Mindenképpen az a véleményem, hogy helyes volt a nagyközségi közös tanács létrehozása. Fejlődött a tanácsi és a tanácstagi munka színvonala, körültekintőbben, alaposabban bírálják el az ügyfelek beadványait, Az örömbe, mint ahogy lenni szokott, üröm is vegyül. Megszűnt a kirendeltségvezetői forma, így a kapcsolat nem lehet olyan közvetlen a tanács dolgozóival mint korábban. — kezdi a beszélgetést Bognár Sándor. A r községi íanáro végrehajtó bizottságának tagja. Ott van a döntéseknél. Él is az alkalommal. — Rendszeresek a tanácstagi csoport megbeszélései, melynek én vagyok a vezetője. Különösen a testületi ülések előtt beszéljük meg, miként is foglaljunk állást a napirendi pontokkal kapcsolatban úgy, hogy községünk érdekeit nehogy szem elől felejtsük — mondja. A fejlődés kerül szóba, az évről évre gazdagodó, szépülő Mátrakeresztes. — Sokan azt hitték, hogy a közös tanács olyan hátrányt jelent majd, mint a kevesebb fejlesztési lehetőség. Ezek az emberek tévedtek, s belátták, hogy a község részére több jut mint azelőtt. Az elmúlt két évben új hidak, porta- lanított útszakaszok, járdák bizonyítják a gyarapodást. Megkezdték a ravatalozó kivitelezési munkáit is. Az igazság kedvéért hozzá kell tennem, a lakosság minden fejlesztést támogat társadalmi mu íkájával. Ez jelentősen segíti, hogy as előttünk álló feladatok végrehajtása sikeres legyen. Bognár Sándor fiatal ember. Éveinek száma még a harmincat sem érte el. A hasz- nosi termelőszövetkezetben dolgozik. A mindennapi munka mellett társadalmi megbízatásainak is eleget kell tennie. Ez elfoglalttá teszi. — Akadnak tennivalóink. A választók értékelik fáradozásainkat, de nem mennek el szó nélkül a problémák mellett. Évek óta foglalkoztatja Keresztes ifjúságát a sportpálya ügye. A kultúrház sem felel meg a mai igényeknek, szűknek bizonyul. A lakók megértik, hogy nem lehet máról holnapra mindent megvalósítani. A feladatok között felállított fontossági sorrend határozza meg, mikor, milyen beruházásra kerül sor, no meg a tanács „pénztárcája” — sorolja a község lakói által felvetetteket A testületi ülések hangulatáról érdeklődőm. : — A tanácstagok alkotó módon veszik ki részüket a testület munkájából. Az elhangzott hozzászólásokra, javaslatokra alapozom ezt a véleményemet. Közösen döntünk minden fontos kérdésben. Ha meg hiányosságot kell szóvá tennünk, adnak szavunkra a tanács vezetői és igyekeznek megoldani prob-, lémáinkat Jó kapcsolatot sikerült kialakítani — válaszok — Mint a községi párt- aiapszervezet titkára, sokszor több tanácskozáson is találkozik ugyanazokkal a gondokkal. Most a körzeti orvosi ellátás foglalkoztatja. — Az orvosunk elköltözött, így csak időszakos jelleggel megoldott az egészségügyi el látás. Ennek az ügynek a vé gére szeretnénk a leggyorsabban pontot tenni. Azok a javaslatok, melye két a lakók az elmúlt tanács választásokat megelőző jelölő gyűléseken tettek, többé- kevésbé megvalósultak, de elkelne egy óvoda is Mátráké resztesen. Bognár Sándor és három tanácstagtársa azon fáradozik, hogy rrrig több jusson a társközség lakossága nak, Sz. Gy. Elsőnek Bettcze Barna, a pásztói termelőszövetkezet elnöke kért szót. Elmondta, hogy üzemüket rendkívüli módon sújtotta az időjárás. Mégsem szabad a gazdálkodás során előfordult hiányosságot csupán az időjárással magyarázni. Ha a tsz vezetői és tagjai szorosan összefognak, minden nehézséget legyőzhetnek. Beszélt a költség- gazdálkodás fontosságáról. Sürgette termelési kapcsolatok megteremtését. A tsz-ek kereskedelmi tevékenységét segítő iroda létrehozását javasolta Ezt követően Tolmá- csi Ferenc, a Nógrád községi tsz elnöke szólalt fel. A tsz- ek II. kongresszusán hozott határozatok végrehajtásáról számolt be, majd a decemberi határozat valóra váltásának fontosságát hangsúlyozta. Váíi Ferenc, a MEZÖBER igazgatója a megyei élelmiszer- gazdaság beruházási politiká- iával foglalkozott. Ismertette a sertés- és szarvasmarhatenyésztő telepek helyzetét. Cseh Adolf, a Salgótarjánban székelő tsz, területi szövetség titkára megköszönte a pártszervek támogatását, amellyel segítették a tsz-ek munkáját. Több gazdaságpolitikai kérdésről is számot adott. Végül a szarvasmarhaprogram megvalósításáról és a gépesítés fontosságáról beszélt. Tóth István, az érsekvadkerti tsz elnöke bírálta a MEZÖBER munkáját. A dimit- rovpusztai sertéstelepen tapasztalt építési hibákkal bizonyította igazságát. Herencsényi József, a megyei tanács elnök- helyettese felszólalásában elismerését fejezte ki a tsz- tagoknak és -vezetőknek, munkájukért. Részletesen beszélt arról is, hogy egyes tsz- vezetők nem mindig a végzett munka alapján kapják a díjazást. Az a tsz, amelyik termelési feladatát a vezetésből adódó fogyatékosságok miatt nem tudja teljesíteni, ne szavazza meg a jutalmat a vezetőknek. Megyénk természeti és közgazdasági adottságai többszörös erőfeszítést igényelnek az eredményes munkához és ezt rutinból nem lehet elvégezni. Elgondolkodtató, hogy egyes tsz-ek között milyen nagy eltérések vannak az átlagtermelésben. Azokban a tsz-ekben amelyekben eredménytelenül dolgoznak, figyelemreméltóan csökkent a tartalékra szánt pénzösszeg, miközben emelkedett a tagok részesedése. Ez megengedhetetlen. Végül a számviteli munka elégtelenségéről szólt, példának említette, hogy a tsz-könyvelőségek többségében hibásan készítették el az ez évi mérleget. MÓGRAO - 1973. március 11.0 »asőrnap «3 i
