Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-10 / 58. szám

líatáraxemle tarass előtt Talajelőkészítés, vetés, gépszemle a termelőszövetkezetekben A verőfényes, tavaszias napsütés kicsalta az embere­ket pénteken a földekre a megye termelőszövetkezetei­ben. A közös gazdaságok ve­zetői járják a határt: ellen­őrzik a talajelőkészítést, a vetések állását, az őszi veté­sek fejlődését. Négy közös gazdaságban néztünk körül: miként is- állnak az aktuális tavaszi munkál átokkal ? ÚUDÁNYHALÁSZI — A ki korán kel, aranyat lel elvhez tartottuk magunkat — újságolta Ludányhalászi- foan Baranyi András üzem­gazdász. — Már végeztünk 78 hektár tavaszi árpa vetésé­vel. A mákot 6 hektáron ve­tettük el. Hamarosan befeje­ződik a borsó vetése is. Az idén 5 hektáron termesztünk. Folyik a talaj előkészítése a kukorícaföldeken. Komplex gépesítéssel 176 hektáron ter­mesztünk kukoricát. Nagy László szövetkezeti elnök és a többi szakember éppen a határt járja. KARANCSLAPÜJTÖ A Karamcsmente Termelő- szövetkezet gépműhelyében Virág István műszaki vezető kalauzolt bennünket. A kü­lönböző gépeken már az utolsó simításokat végzik. A tavaszi gépszemlét március 20. körül tartják. A közös gazdaság nem kevesebb mint 228 erő- és munkagéppel ren­delkezik. A közelmúltban két gabonakombájnt és egy lánctalpas traktort vásároltak. Ősszel elmaradtak 120 ka- tasztrális hold földterület mélyszántásával — mondotta Fazekas Márton megbízott el­nök A jó idő beálltával gyor­san munkához láttak, és ma befejezik a mélyszántást. BrigUnplit Tanácstag és mattat! tag Törődnek a nőkkel Motoros Pesten A vetőgép-a (tagolót javítja a kezeiben Kotlánk« László Ezenkívül segítenek a szán­tásban a ka-rancssági termelő- szövetkezetnek. Karancsla- pujtőről 4 lánctalpas traktort irányítottak át Karancsságra. A fejtrágyázást elvégezték, bár nitrogénműtrágyából nem volt elegendő mennyi­ség. A vetést hétfőn kezdik Tavaszi árpát 280 holdon ter­mesztenek, később a kukori­cát ültetik 350 holdon. SZÉCSÉNYFELFALU — A fejtrágyázást 320 hol­don elvégeztük — újságolta Brandt a tárgyalások kilátásairól Bachkor Jenő, az MTI tu­dósítója jelenti: Időszerű nemzetközi kérdé­sekkel foglalkozott Willy Brandt nyugatnémet kancel­lár, amelyet szombati számá­ban közöl a Neue Ruhr Zei­tung. A kancellár közölte: tavasz végére várható a két német állam alapszerződésének bon­ni parlamenti ratifikálása, és ez lehetővé teszi azt is. hogy ősszel mindkét német állam felvételt nyerjen az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Brandt kifejezte reményét, hogy a csehszlovák és nyu­gatnémet vezetők legutóbbi megnyilvánulásai nyomán a megbízott illetékes szervek megállapítják majd: elérke­zett az ideje az NSZK és Csehszlovákia kapcsolatai rendezésének, óvatosan nyi­latkozott viszont a tárgyalá­sok esélyeiről, „lehetséges­nek” nevezte, hogy a cseh­szlovák—nyugatnémet tár­gyalások még az idén befeje­ződjenek, „bár ezt, nem lehet bizonyossággal állítani”. Eh­hez kapcsolódnék még a két másik állammal — mondot­ta —, nevezetesen Magyaror­szággal és Bulgáriával való diplomáciai kapcsolatok ren­dezése. A nemzetközi valutaválság­ra térve a nyugatnémet kor­mányfő kívánatosnak jelölte meg a nyugat-európai orszá­gok egységes álláspontjának kialakítását, de elismerte, hogy erre sem lehet bizonyo­san számítani. Az európai biztonsági ér­tekezlet előkészítéséről szólva azt mondotta, hogy az a várt­nál kedvezőbben alakul és most már a napirendet kell konkretizálni. Szerinte nehe­zebben indultak viszont Bécs- ben a haderőcsökkentési meg­beszélések • és „még néhány évig is eltarthat, mikorra a lényegre lehet térni”. (MTI) Karancsmente Termelőszövet­mezőgazdasági gépszerelő Fotó: Fodor T. Szécsényfelfaluban Kuris An­tal gépcsoportvezető. — Ta­vaszi árpát 50 holdon ter­mesztünk. A vetésével va­sárnapra végzünk. Ezenkívül tavasszal még kukoricát ül­tetünk számottevő területen. Háztáji földet az idén 90 hol­dat osztunk szét, ezek meg­műveléséből is jelentős részt vállalunk. A tavaszi gépszem­lét március 15-én zártjuk. A szerelőknek célprémiumot tűztünk ki: ha március 15-re végeznek a gépeik javításával, akkor ezer forint prémiumot kapnak. LITKE — Az őszi mélyszántást 340 holdon időben elvégeztük — mondotta Pásztor László szö­vetkezeti elnök Litkén. Fej- trágyázást is végeztünk, az őszi búza 97 százalékát fej­trágyáztuk. A gépműhelyben szorgalmasan dolgoztak a szerelők, minden gépünk ki­javítva várja a tavaszi „fog- vetést”. Jelenleg előkészítjük — simítőzással — a tavaszi­árpa és a lueernaföldtől. Nem sajnáljuk a termőföldtől az istállótrágyát sem. Folya­matosan megkezdjük a jövő héten a vetési munkálatokat. Hétfőn kezdünk a zabbal, utána következik a tavaszi árpa, majd 150 katasztrális holdon a kukoricát ültetjük el. Lemaradásunk nincs, min­den munkaműveletet időben végzünk el. Világ proletárjai, egyesüljetek NÓQRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIX. ÉVF., 58. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1973. MÁRCIUS 10., SZOMBAT Felelősség a jövőért Úttörővezetők konferenciája Piros és kék uyakkendós pajtások bevonulásával, ének­szóval és nagy tapssal nyílt meg tegnap a Megyei Művelő­dési Központ üvegcsarnokában az úttörő vezetők I. Nógrád megyei konferenciája. A vendégek sorában helyet foglalt dr. Boros Sándor, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, dr. Horváth István, a megyei tanács elnökhelyette­se, Vasvári Ferenc, a Magyar Úttörők Szövetsége országos elnökségének tagja, a Pajtás főszerkesztője, Deák Gábor, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára, valamint a társadalmi szervek és a testvér kerület képviselői. Az elmúlt hónapokban megtartott járási és városi konferenciákon vá­lasztották meg a megyei találkozó küldötteit, számszerint szazkilencet. A tanácskozás as országos konferenciára való készülődés jegyében zajlik. Célja, az if­júságpolitikai es az állami oktatás helyzetével foglalko­zó határozatokkal összefüg­gésbe megjelölni a szocialista demokratizmus érvényesítésé­nek főbb útjait, módjait. Ezekké! a gondolatokkal ve­zette be vitaindítóját Molnár Zsolt, a megyei úttörőelnök­ség elnöke. Beszélt az úttörő- szervezetnek a gyermekek formálásában, öntevékeny­ségre nevelésében. betöltött Jelentős szerepéről, hangsú­lyozta, hogy az úttörőszövet­ség csak úgy képes megvaló­sítani nevelési céljait, ha to­vább növeli befolyását a gyerekek körében. A társa­dalmi elvárások és a gyer­meki igények kapcsolatainak komplexumából három témá­ra hívta fel a figyelmet; az öntevékeny közösségi élet megteremtésére, a szabad id,ő tartalmas, hasznos kitöltésére és végül az úttörőszövetségen bélül végzett munka foko­zottabb differenciálására. Az úttörőélet demokratizmusáról szólva hangsúlyozta, hogy az a szövetség életében tartalmi kérdés; a gyermekek egymás közti, valamint a gyermek­felnőtt vezetők kapcsolatában egyaránt. Az úttörőcsapatok demokratizmusának gátló té­nyezői sok esetben a túl di­rekt, operatív irányítás, a le­hetőségek hiánya. Szólt még az iskolavezetés és az úttörőcsapat vezetőségé­nek kapcsolatáról, együttmű­ködéséről, valamint az úttö­rőszövetségnek az állami és társadalmi szervekkel váló kapcsolatáról, az üzemek, vál­lalatok, tanácsok nyújtotta anyagi és erkölcsi támogatás­ról. Fontos feladatként jelölte meg a KISZ és az úttörő testvérkapcsolat további mé­lyítését, az úttörőknek a tár­sadalmi aktivitásra, a KISZ- tagságra való felkészítését. A délelőtt folyamán három szekcióban zajlottak a viták. Az első szekció résztvevői a szövetség nevelő munkájának A fogyasztók érdekvédelméről tanácskoztak a SZOT-han Budapesten, az Akadémia tudósklubjában aláírták a ma­gyar—szovjet orvostudományi együttműködési tervet. Ké­pünkön az aláírók: dr. Gömöri Pál akadémikus, és V. V. Kovanov akadémikus Pénteken a SZOT-székház- ban az ágazati, a budapesti és a megyei szakszervezeti szer­vek képviselői megvitatták a fogyasztók érdekvédelmével kapcsolatos teendőket. A ta­nácskozáson a Belkereskedel­mi Minisztérium, a KNEB, az Országos Anyag- és Árhi­vatal és az Országos Kereske­delmi Főfelügyelőség illetékes munkatársai is részt vettek. Dr. Jandek Géza, a SZOT közgazdasági osztályának ve­zetője rámutatott, hogy a fo­gyasztói igények mind telje­sebb kielégítésének fő feltéte­le a termelés gazdaságosságá­nak javítása. Ezért fontos, hogy mindenütt erkölcsileg és anyagilag is ösztönözzék mind ’óbb eredmények elérésére a szocialista munkaversenyben részvevőket, s hatékonyan se­gítsék a munka- és üzemszer­vezés korszerűsítését. Sáska Sándor, a SZOT köz- gazdasági osztályának főmun- katársa utalt arra a határozat­ra, amelyben a SZOT elnök­sége állást foglalt a fogyasz­tok érdekvédelméről, a társa­dalmi ellenőrzésről, majd a jelenlevőkkel megvitatták a natározattal kapcsolatos teen­dőket. «Abból az elvből indul­tak ki, hogy társadalmunkban a fogyasztók érdekeinek vé­delme alapvetően állami fel­adat, de csak akkor lehet iga­zán eredményes, ha széles körű társadalmi ellenőrzéssel párosul. A szakszervezetek kötelességüknek tartják, hogy javaslataikkal közreműködje­nek az ár- és fogyasztáspoliti- kai elvek és intézkedések ki­dolgozásában, részt vegyenek az árak, az áruellátás és a mi­nőség társadalmi ellenőrzésé­ben. A tanácskozáson megálla­podtak, hogy az ágazati, a budapesti és megyei szakszer­vezeti szervek a jövőben az eddiginél szorosabb kapcsola­tokat építenék ki a miniszté­riumokkal, illetve a tanácsok­kal, s előre tájékozódnak a lakosság ellátását, a dolgozók életszínvonalát érintő tervezett intézkedésekről. A tanácskozáson elmond­ták, hogy a kereskedelmi, tár­sadalmi ellenőrzésben jelenleg körülbelül 10 000 szakszerve­zeti aktivista vesz részt. A SZOT elnöksége kidolgazta a társadalmi ellenőrzés műkö­dési szabályzatát, amely az ellenőrök munkáját még ered­ményesebbé, szervezettebbé teszi. Rövidesen a Belkeres­kedelmi Minisztérium hivata­los utasítást ad ki, és a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatala is állásfoglalást bocsát ki, ez­zel állami vonalon is hitele si­tik e működési szabályzatot. Megszervezik a kereskedelmi­társadalmi ellenőrök képzését, hogy munkájukat szakszerűb­ben láthassák el. A hagyomá­nyos bolti ellenőrzéseken kí­vül egyre inkább elterjed az a korszerűbb forma, amikor kereskedelmi vállalatok köz­pontjaiban, a közszükségleti cikkeket gyártó és szolgáltató vállalatoknál is társadalmi úton vizsgálják az árpolitikát. Az ilyen jellegű feladathoz minden esetben szakembere­ket kell bevonni, ki kell ala­kítani a közgazdászok, pénz­ügyi szakemberek aktívaháló­zatát. Információk nyújtásával a SZOT is rendszeresen segíti az ellenőrzést. A KSH-val kö­zösen például kidolgozzák azoknak a cikkeknek a listá­ját, amelyek árainak ellenőr­zését ajánlják az aktivisták nak. Az ellenőrzések tapaszta­latairól a SZOT félévenként tájékoztatást kér, s ha intéz­kedésekre van szükség, erről a SZOT tájékoztatja az ille­tékes állami szerveket. Az értekezleten bejelentet­ték, hogy a jövő év január­jában a SZOT-iskolán kéthó­napos tanfolyam indul a tár­sadalmi ellenőrzést irányító szakszervezeti tisztségviselők részére. A fogyasztók érdekei­nek védelmében résztvevők megbecsülésének kifejezése­ként kidolgozzák a kereske­delmi-társadalmi ellenőrök kitüntetési rendszerét is. (MTI) eszközeiről, módszereiről, a gyermekszervezet! jelleg erő­sítésének módjáról beszéltek. A felszólalók véleménye sze­rint as évi úttörőprogram jó, csupán a romantikus módsze­reket, a játékos formákat kell erősíteni a jövőben. Többen panaszkodtak, hogy az aktív, szorgalmas úttörők túlterhel­tek, túl sok a rájuk háruló feladat. Ezért a közepes ta­nulókat is be kell vonni a munkába, meg kell mozgatni minden gyereket. A kulturális szemlével kapcsolatban az a javaslat hangzott el, hogy azt év végén rendezzék, és ne csak a kulturális munka, de az egész évi. úttörőtevékeny­ség szemléje legyen. A szek­ció tárgyalt még a felnőtt és gyermek vezetőképzésről, va­lamint az oklevelek korszerű­sítéséről. A szekció vitájában felszólalt dr. Boros Sándor elvtárs is. Átadta a konfe­rencia résztvevőinek a me­gyei pártbizottság üdvözletét, megbecsülését, tiszteletét, fe­jezte ki az űttörőmunka irá­nyítódnak. Elmondta, hogy a konferencia olyan, időszakban zajlik, amikor a nevelő munka feltételei jók. Az utóbbi idő­ben tapasztalható közéleti pezsgés az úttörőket is érinti Korán, már a gyermekkorban rá kell szoktatni a gyereke­ket a magabiztosságx-a, az önbizalomra, a problémák nyílt és őszinte feltárására. Ehhez jő keretül szolgál az iskola és az úttörőszervezet. — Az iskolai élet demokra­tizmusa a gyermekek demok­ratizmusa is — mondotta Bo­ros elv társ. A második szekció két prob­lémakört— a KISZ- és az úttörőszervezet kapcsolatát, az iskola állami és moz­galmi kapcsolatát. igaz­gató-csapatvezető viszo­nyát — tárgyalt meg. Meg­állapították, hogy a KISZ— úttörő kapcsolatot differenci­áltan kell vizsgálni, lebontva azt városi, falusi iskolai szintre. Hasznos javaslatok hangzottak el a testvérkap­csolat elmélyítésére, saját csapatának jó példájából ki­indulva. A szekció résztve­vői javasolták az elnökség­nek, hogy vizsgálják felül a lakóterületi KISZ-munkát. A csapatvezetők és igazgatók viszonyának tárgyalásakor az a javaslat született, hogy ' a jövőben az igazgató válassza ki a csapatvezetőt, támogassa, honorálja annak munkáját. Abban is megegyeztek a vé­lemények, hogy az ifjúvezetői munkát ezentúl KISZ-vezetői megbízatásnak tekintsék. Az úttörőszövetség mun­kájának továbbfejlesztése, az irányító munka javítása volt a témája a harmadik szekció­nak. Előre kell lépni az ön- kormányzat megvalósításában, a szakbizottságoknak aktí­vabb munkát kell végezni, az ifjúvezetők felkészítésére több gondot kell fordítani — álla­pították meg a küldöttek. A szekciótitkárok tájékoz­tatója után a megyei konfe­rencia küldöttei megválasz­tották a megyei úttörővezetői tanácsot, valamint az V. or­szágos úttörővezetői konferen­cia küldötteit. Az országos konferencián megyénket tíz küldött képviseli majd.

Next

/
Thumbnails
Contents