Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-08 / 56. szám

megyei kommunista akfiuaülés Salgótarjánban (Folytatás az l. oldalról.) tatásra talált a határozat a partonkívüli közvéleményben ts. A végrehajtás megkezdése es kibontakozása tovább nö­velte a párt befolyását, te­kintélyét. Illúzió lenne azon­ban a kedvező fogadtatást, az attalános egyetértést úgy ér­ékelni, mintha az elmúlt há­rom év alatt sikerült volna minden előítéletet eloszlatni, minden téves nézetet felszá­molni. 'S munkának egyik alapve­tő követelménye a szemlélet további formálása, az egyen­jogúság tudati feltételeinek fejlesztése a nők és férfiak körében egyaránt. A küzde­lem tehát kétirányú, s ebben mindenekelőtt a kommunis­táktól várható példamutatás. Joggal mondhatjuk, hogy a párt példát mutatott az egész társadalom számára. Ezután példákkal bizonyítot­ta a fejlődést. A X. pártkong­resszusra készülve megyénk pártalapszervezeteiben csak­nem 450 nőfelelős került be a választott testületekbe, örven­detes, hogy a X. kongresszus óta megyénkben is egyre több nő kéri felvételét a pártba. Míg 1969-ben a pártba felvet­tek közül a nők aránya 27,3 százalék volt, addig 1971-ben már 34, tavaly pedig 36,8 szá­zalékos volt az arány. Külön figyelemreméltó, hogy például az elmúlt évben a pártba fel­vett nők 75,1 százaléka fizi­kai dolgozó. Szólt a nők fog­lalkoztatásának növekedéséről is. Megyénkben a munkaké­peskorú nők 60 százaléka kap­csolódott be a társadalmi ter­melésbe. Több mint 16 ezren az iparban és építőiparban, 13 ezren a mezőgazdaságban, csaknem 4 ezer nő a kereske­delemben dolgozik. A felsza­badulás előtti egyik legelma­radottabb megyében, ma min­denki számára van munkale­hetőség. A nők foglalkoztatá­sa nemcsak kiszélesedett, ha­nem minőségében is változott, átalakult. A Központi Bizott­ság határozatának megyei végrehajtását áttekintve ered­ményekről adhatunk számot „az egyenlő munkáért, egyen­lő bért” elvének fokozottabb érvényesítésében, az alacsony munkabérek növelésében. A központi és a helyi bérintéz­kedések hatására átlagosan 10 százalék fölött van a bérnöve­kedés aránya. Beszéde további részében a nők képzettségével foglalko­zott. A megyében a munkás­nők mindössze 18 százaléka rendelkezik szakmunkás-képe­sítéssel. Kedvezőtlen a felső­fokú iskolai végzettségű nők aránya, mindössze 1,8 száza­lék. Viszont a még mindig alacsony keresetű nők aránya fokozatosan és jelentősen csak akkor fog csökkenni, ha szak­mai képzésük területén is fej­lődést érünk el. Dr. Boros Sándor elvtárs több szociális intézkedést em­lített. Az elmúlt években me­gyénkben is az óvodai ellátás területén jelentkeztek a leg­nagyobb feszültségek. Az ere­deti negyedik ötéves tervben 550 új óvodai férőhely szere­pei. Az elmúlt év őszére a negyedik ötéves terv eredeti előirányzatát már túlteljesí­tették és 750 új férőhelyet lé­tesítettünk, hét új óvodát épí­tettünk. zott megterhelés gátol abban, tevékenység kedvezőbb félté- állandó elemzése szükséges a lósításra. Ezek közé tartozik hogy aktív társadalmi tévé- teleinek biztosítása sokirányú további előrelépéshez. a mostani egyszeri béremelés, kenységet folytasson, képezze nevelő és szervező munkát a pártszervek irányító, se- amelynek során számos nődol- magát és vezető munkakörbe igényel a pártsaervektől, alap- gítő. végrehajtást ellenőrző te- . kann1l meuó.-Hemelt fi. szervezetektől és a társadalmi vótenységét folyamatnak kell 8<f° kaPot' «W^emelt U szervezetektől egyaránt — je- felfognunk. A végrehajtás ér- zetesemelest. De f elhívta an a lentette ki dr. Boros Sándor dekében szükséges a felelőssé- is a figyelmet, hogy a bére- elvtárs. Majd így folytatta: get fokoznunk, s minden szerv, melés után nß faragják le o A nők érdeklődése aktivitása minden. vezető, de minden oazdasaffi vezetök a szociália az alapszervezetekben a koz- kommunista személyes felada- ... . ... „ , , „ . vetlen munkatársi kollektíva- tát megtalálnunk. célra fordított alapokat, tó­ban, a társadalmi szerveze- A határozat végrehajtása vabbra is biztosítsák az egye­temben alakul, fejlődik első- mindennapi feladatunk. A ve- dülálló nők, gyermeküket sorban. Ezért a partszerveze- zetők minden döntésnél, a egyedül nevelő kerülhessen. Igaz, hogy a vezető felelős­sége, elfoglaltsága nagyobb, és ezt nehéz összeegyeztetni a nők családi kötelezettségeivel. A vezető számára nélkülözhe­tetlen képzés, tanulás is sok nőt riaszt vissza, nem is egé­szen indokolatlanul. Hiszen a családon belüli munkamegosz­tás, a szolgáltatások jelenlegi helyzete ma még nem eléggé segíti, hogy a vezetésben résztvevő nők a munkahelyen és a családban is egész em­berként tudjanak helytállni. Az ünnepi szónok ezután a teknek a nők közötti politikai minden határozat meg­munkában egyrészt figyelem- hozatalánál figyelembe kell, be kell venniök, hogy a párt nőtagjainak képzése, teher­mentesítése adhat csak alapot arra, hogy a politikai életnek megfelelő mértékben és felké­kád,erpolitikai elvek gyákorla- szültséggei legyenek aktív ré­ti megvalósításával foglalko- szesei, s e példájuk vonzó le­zott. Elmondotta, hogy a gyen a pártonkívüliek előtt, februári határozat óta ked- Ezután arról szólt dr. Boros vezően alakult a politikai Sándor elvtárs, hogy a Köz­képzésben résztvevő nők ponti Bizottság 1970. februári száma. A káderképzésben 517 határozatának végrehajtása nő tanul, a párt-tömegpropa- társadalmi érdek, politikai ganda különböző formáin csak- kérdés. Ebben vállalnia kell a nem 8 ezer, a szakszervezet, a maga részét minden politikai KISZ és a Hazafias Népfront és társadalmi szervezetnek, politikai tanfolyamain 10 ezer gazdasági egységnek és közös- 600 nő vesz részt. Propagan- ségnek. Különösen nagy a fe­hogy vegyék. Az előttünk levő feladatok nagyok. Mindannyiunknak növelni kell a felelősségérze­tet, tovább javítani munkánk tervszerűségét. ., A nőpolitikái határozat ...... v égrehajtásában további je­lentős eredményekről akkor adhatunk számot, ha a-gya édesanyák szociális juttatásait. Erre kür Ionos tekintettel figyeljenek a párt- és szakszervezeti szer­vek. Befejezésül a nőbizottságok tevékenységét méltatta. Mint mondotta, a nőmozgalom és a tevékenysége ma sokkal inkább a helyén van, mint a múltban volt. Pontosan azért, mert a nőbi­Korlatban valósítjuk meg azt aottságok ott tevékenykednék. distaként 225 nő végez okta­tó-nevelő munkát. — A szocialista meggyőző­dés erősítése a közélet szem­pontjából azt jelenti, hogy nö­vekszik azoknak a nőknek a száma, akik aktívabb, bátrabb lelősségük a vezetőknek, a kommunistáknak. De a hatá- 1‘ozat megvalósításához nél­külözhetetlen maguknak a nőknek az aktivitása, követ­kezetessége, kitartása, kezde­ményezése. Azt kérjük, hogy a tanácsot, amelyet Kádár elvtárs a X. kongresszuson adott: „Ha nem egy 23 tagú kor­mány, vagy egy 100 tagú Központi Bizottság, hanem 10 és százezer felelős vezető fog mindezekkel komolyan foglal­kozni, akkor helyben megta­lálják a ki nem használt le­hetőségeket. tartalékokat, esz­közöket a helyzet javítására”. Aktívaértekezletünknek az politikai határozat végrehajtá­ahol a döntések születnek a dolgozók ügyeiben. Megnöve­kedett a kommunista nőaktí­vák száma, jó aktivistákat vontak be ebbe a munkába, ami egészséges fejlődést je­lent. Ez pedig nagyszerű poli­tikai eredmény. — Engedjék meg, hogy a Központi Bizottság nevében üdvözöljem azokat az asszo­nyokat, lányokat, akik a rtő­Asszonyok a közéletben — A párt megyei végrehaj­tó bizottsága ügy ítéli meg a Központi Bizottság határoza­tának végrehajtását, hogy an­nak megoldására az elmúlt három évben nagy figyelmet es sok munkát fordítottunk — folytatta ünnepi beszédét dr. Boros Sándor elvtárs. — Ennek eredményeként érzé­kelhető eredmények születtek, a fejlődés felgyorsult. Tovább kell folytatni a megkezdett munkát ezen a területen a jövőben is. A határozat ered­ményes végrehajtása érdeké­ben, azonban a következő években az eddiginél nagyobb figyelmet és több energiát szükséges fordítani a nők köz­életi tevékenységének fejlesz­tésére. az ehhez szükséges fel­tételek javítására. A nők közéleti tevékenysé­gében az utóbbi évetk során számottevő változás történt. Egyre több nő vesz részt a politikai, társadalmi és álla­mi szervek munkájában, a politikai, gazdasági, szociális es kulturális döntések kiala­kításában, véleményezésében, végrehajtásában. Az utóbbi években sokat fejlődött a me­zőgazdaságban dolgozó nők politikai, közéleti érdeklődése es társadalmi tevékenysége is. Emelkedett a nőik száma, aktivitása a pártszervezetek­ben, a tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban javult képviseleti arányuk a vezető testületekben. A párt vezető testületéinek újjáválasztása során a megyei pártbizottság­ban a nők aránya a kétsze­resére növekedett. Alapszer­vezeti szinten a pártvezető­ségekben részvételük növeke­dése 5 százalékos. A szakszer­vezet tisztségviselőinek, akti­vistáinak 37 százaléka nő. Az ifjúsági szövetség vezetőségi tagjai között viszonylag ma­gas a nők aránya. Ha kis­mértékben is, de növekedett részvételük a tanácsokban, a szövetkezetek vezetőségeiben munkabizottságaiban és a Hazafias Népfront vezetésé­ben. Megyénkben több mint 15 ezer nő dolgozik rendsze­resen a különböző testületek­ben, munkabizottságokban, választmányokban. A nőik fokozottabb bevo­násával olyan társadalmi bá­zist nyertünk, amely friss al­kotó energiával és mérhetet­len lelkesedéssel rendelkezik. Közülük több ezren már ed­dig is bizonyították, hogy ké­pesek a férfiakkal azonos színvonalon, azonos értékű munkát végezni. Bizonyítják nap mint nap, hogy a közéleti tevékenység­ben — a munka és a család mellett is — példamutatóan helytállnak. A megyei pártbizottság tit­kára ezután azt hangsúlyozta, hogy míg a politikai, társa­dalmi szervezetek vezető tes­tületéiben a nők részvétele dinamikus fejlődésnek indult, addig az állami, gazdasági, szakmai vezetésben arányuk az elmúlt években lényegesen nem változott. Például a me­gyei tanács apparátusában je­lentősebb funkcióban válto­zatlanul nincs nő. A városi tanácsoknál, járási hivatalok­nál összesen négy nőt talá­lunk csoport-, illetve osztály- vezetői beosztásban. Nem jobb a helyzet az üzemekben sem. A művezetők száma több mint 1200, s ebből a mű­vezetőd beosztásban dolgozó nők száma alig haladja meg a 70 főt. Pedig a megye ipa­ri üzemeiben a munkaválla­lók 36 százaléka nő. Közülük 1972-ben az iparban és az építőiparban 550 munkásnő kapott Kiváló Dolgozó kitün­tetést. Szocialista brigád tag­ja az iparban 4751 nő, az összes szocialista brigádtagok 40 százaléka. A mezőgazda­ságban 1380 nő dolgozik szo­cialista brigádban. A vezetés­ben való részvételük ma még távolról sincs arányban a termelésben betöltött tényle­ges szerepükkel. De hasonló a helyzet a társadalom más te­rületén is. A művelődésügyi és egészségügyi vezetésben a nők száma évenként alig nö­vekszik egy-(két fővel. — „Nem az elvekben van a hiba, hanem az életben való érvényesülésükben” hangzott el a Központi Bi­zottság 1970. februári ülésén. S ezt számos pálda megyénk­ben még ma is igazolja. A közrejátszó tényezők sokré­tűek és differenciáltak. Je­lenleg is élnek és hatnak, sokszor újratermelődnek a nők közéleti, politikai, veze­tői tevékenységét elemző, a nőik ilyen irányú képességeit lebecsülő nézetek, férfiak és nők körében egyaránt. Az el­múlt években több helyen is megtörtént, hogy különböző funkcióra jelölt, közbizalmat élvező nőket férjük tartott vissza a tisztségvállalástól. S az ilyen jelenségek nemcsak az idősebb korosztály sorai­ban találhatók meg. Elvétve még a fiatalok körében is ta­lálkozhatunk olyan szemlélet­tel és szokásokkal, amelyek esetenként középkori felfo­gásra emlékeztetnek. Az is előfordul, hogy a nők egy része pusztán kishitűségből nem vállal közéleti munkát és szerepet. Sokakban még ke­vés az önbizalom, az önbe­csülés. Sok dolgozó nőt a munkahely és az otthoni tál­résztvevői a közéletnek, fele- legyenek magabiztosabbak, lősséggel, politikailag felké- bátrabbak a közéleti megbíza- szültebben foglalnak állást a tások vállalásában és ellátá- közösség ügyeibe. A közéleti sában. Beszédét így fejezte be. Újabb feladatok előtt A nőpolitikái határozat munka egészének szerves ré- hosszú évekre meghatározza a szeként kezeljük, ha össze- feladatokat. Végrehajtásában a kapcsoljuk a X. kongresszus kezdeti eredmények biztatóak, határozataival, a Központi Bi- Indokolatlan türelmetlenségre zottság novemberi állásfogla- nincs szükség. De megnyug- lásának és más érvényes párt vasra, a feladatok végrehajtá­sának elodázására sincs ala­punk. A feladatokat úgy tudjuk sikerrel megoldani, ha a párt­határozatoknak végrehajtásá­val. Az öntevékenység fokozása, a helyi viszonyok, feltételek a feladata, hogy a résztvevők gazdasági tapasztalataival, megfontolt javaslataival se­gítse elő ezeknek a"tartalé- koknak, ki nem használt le­hetőségeknek a feltárását, erősítse a felelősséget mind­azokban, akiknek tennivalóik vannak ezen a területen, s ezáltal adjon újabb lendüle­tet a párt nőpolitikájának megvalósításához a megyében — mondotta befejezésül dr. Boros Sándor, a megyei párt- bizottság titkára. A vitában részt vett és felszólalt Pullai Árpád az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. Pullai Ürpacfl felszólalása — A megyei pártbizottság helyesen, kommunista módra járt el, amikor a nőnap alkal­mából a néhány szál virág átnyújtása mellett azt is számba veszi, hogy az elmúlt időben mit végzett el a nőpo­litikái határozat megvalósítá­sából, áttekinti az intézkedé­sek végrehajtását — kezdte felszólalását Pullai Árpád elvtárs. Felszólalása további részé­ben azt hangsúlyozta, hogy a Központi Bizottság nőpolitikái határozatának végrehajtása során az elmúlt két évben igen jelentős lépést tettünk előre. A nőpolitikái határozat végrehajtása a magyar társa­dalom politikai életének, a párt tevékenységének szerves, elidegeníthetetlen részévé vált. Jó. hogy itt, ezen az aktíva­ülésen is együtt vannak a fér­fiak és a nők, mert a nőpoli­tikái határozat végrehajtásá­ról. vagy a feladatokról hiba lenne csak a nőknek beszélni, hiszen a társadalmi, gazdasági és az állami élet vezető poszt­jain, ahol a döntések szület­nek, többségében férfiak van­nak. A határozat végrehajtá­sáért hozott intézkedéseket is a különböző területeken a ve­zetőknek kell megtenni Sok nő került a választott testületekbe Beszéde további részében a nők közéleti tevékenységéről szólt. Sok nő került a válasz­tott testületekbe, túlnyomó többségben jó munkájukkal igazolták is a bizalmat. A.z előrehaladás viszont a nők vezető posztokra való kineve~ zése terén még nem kielégítő. Ezért szükséges lenne, hogy kedvezőbb feltételeket bizto­sítsunk azoknak a nőknek, lányoknak és asszonyoknak, akik tovább akarnak tanulni. Javasolta, hogy adjanak szá­mukra egyenjogúság elvének egyfor­mán kell érvényesülnie a munkahelyen és a családban. A család belső élete a társa­dalom egészéhez kell. hogy idomuljon, mert csak így le­het biztosítani a nők politikai, társadalmi tevékenységének feltételeit is. Nagyobb megbecsülést érdemel az anyaság Pullai elvtárs ezután egy felszólalás kapcsán népesedési helyzetünkkel foglalkozott, ami a nőpolitikával, a családdal és a gyermekneveléssel, a gyer­mek jövőjével függ össze. Hangsúlyozta, hogy a párt és a kormány a népesedés hely­zetének javítása érdekében számos intézkedést hozott. Ezek közé tartozik a gyer­mekgondozási segély, az óvo­dai ellátás javítása, mind azért, hogy növekedjék a születések száma. Kedvező helyzetbe kerülnek a fiatalok a lakáselosztásnál. De számos más intézkedés is a népesedést az iskolát, állítsák őket fele' lős munkakörökbe. A határozat végrehajtásában ä eassLf -s arról, hogy az egyenjogúság megteremtésén túl. nem min­denütt biztosított a nők tény­leges egyenrangúsága. Még több lányt és asszonyt lehetne a közéleti tevékenységbe be­vonni. Bár igaz, hogy nagyon kevés olyan nő van. aki tel­jesen független, aki csak a munkájának és társadalmi te­vékenységének él. Soknak csa­ládja van, anya is, feleség is, és a munkahelyén is helyt kell állnia. Szólt arról is, hogy a társadalmi feltételek gyorsabban változnak, mint a családiak. A társadalmi felté­telek kedvezőbbek, jó irányú változást jelentenek. Ezzel szemben a családi környezet sok helyen konzervatívabb, gyakran visszahúzó erő. Hang­súlyozta, hogy a nők előbbre ciálpolitikai kérdéseken túl szükséges az is, hogy a szem­léletben is változás következ­zék be. Sokkal nagyobb meg­becsülést érdemel az anyaság. Mint Pullai elvtárs mondotta, itt lenne az ideje, hogy anya­kultuszt teremtsünk. Tartsák minden munkahelyen tisztelet­ben a terhes anyákat; tiszte­letet és törődést érdemelnek. Ezt nemcsak szavakban, ha­nem tettekben is kifejezésre kell juttatni. Biztosítani kell a szociális juttatásokat sáért lelkesen és eredménye­sen cselekedtek — fejezte be hozzászólását Pullai elvtárs, a Központi Bizottság titkára Szót kért Kispál József, a Nográd megyei Állami Épí­tőipari Vállalat igazgatója, aki arról számolt be, hogy hol tartanak a határozat vég­rehajtásában, milyen gazda­sági és bérintézkedésekkel se­gítették elő a nők erkölcsi, anyagi megbecsülését. Győ- rik Ferencné, a salgótarjáni öblösüveggyár munkása a nőknek a munkában, a társa­dalmi életben tanúsított helytállását bizonyította. Kije­lentette, hogy a legutóbbi bérintézkedések jó hatást vál­tottak ki a nők körében. Papp László, a magyarnándori Mik­száth Tsz elnöke a nőkkel szembeni előítéletekről be­szélt. Rith Lajosné, a balas­sagyarmati kórház szb-titkára a család szerepével, a gyer­mekneveléssel, a szülői fele­lősséggel, az apa. anya szemé­lyes példamutatásának fon­tosságáról szólt. Angyal An­dor, a ZIM salgótarjáni gyá­ra pártbizottságának titkára bejelentette, hogy alapvetően megoldották a nők szociális ellátását, rendezték a bére­ket. Dr. Horváth Istvánná, az Oktatási Igazgatóság tanszék- vezető tanára a nők politikai képzésének fontosságáról be­szélt. Menus Ferencné, a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek szoicalista brigádvezetője a női brigádtagok neveléséről, helytállásukról, továbbtanulá­sukról szólt. Patkovics Jő- zsefné, a nógrádi Béke Tsz munkaügyi előadója a nőknek a vezetésben betöltött szere­pét hangsúlyozta. Pohl Gás- nárné, a pásztói ÁFÉSZ nő­bizottságának tagja a női dolgozók munkájának elisme­réséről, a dolgozó asszonyok második műszakjának meg­könnyítéséről, a nőbizottságok munkájáról beszélt. Mák Margit, a pataki tsz brigád­vezetője a nőknek a terme­lésben betöltött szerepét hangsúlyozta. Bodor Lászlóné, az SZMT nőbizottságának titkára a nőik közéleti tevé­kenységével foglalkozott. Fajcsik József, a szécsénvi Háziipari Szövetkezet elnöke a bedolgozó nők gondjairól beszélt. Illés Miklós, a me­gyei tanács általános elnök- helyettese arról számolt be, hogy mit tett és mit tesz a tanács a határozat sikeres megvalósításáért. Szabó Jő- zsefné, a szécsényi Háziipari Szövetkezet szocialista bri­gádvezetője az üzemben fo­lyó munkaversenyről adott számot. Nagy taps köze -tt.te palóc babát ajándékozott a brigád nevében Pullaj Ár­pád elvtársnak, _______ __= _ ___ ______ Hozzászólása további reszt A megyei kommunista ak­i több segítséget a tanú- haladása a pártnak sem lehet ú011 Pullai elvtars azokkal az tíyaülés Géczi János elvtárs- a továbbképzéshez, közömbös. A párt tagjai, ve- intézkedésekkel foglalkozott, nak, a megyei pártbizottság _ rí r ____'.1 _______ _ í-XZ i------------------1- Ui. : pgX— SUlClyCk ° IfAfm pmrh otál»A7al ölen -fi -fii?- wol? I7^«si>nnnirnl l áshoz, _ ______________ , . _ . , h ogy néhány év múlva ezen a zetői mutassanak itt is pél- amelyek a kormanyhatarozat első titkárának téren is újabb előrehaladásról dát. Arra hívta fel a figyel- alapján most kerültek megva- ért véget. beszélhessünk. A feltételek met, hogy elsősorban a kom- _______________________________ m egteremtése a legfontosabb, munista családokon belül le- j és he « női dolgozók elvégzik gyen meg az egyenlőség. Az ( VQGKAIJ — 1973. március 5,, csütörtök zarszavava:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents