Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)
1973-03-07 / 55. szám
POLGÁRI VÉDELEM Szükségese az elsötétítés a korszerű háborúban? A jövő esetieget. világháborújának. jellegéről, az elmúlt évtizedek uralkodó elképzelései szerint, annak teljes időtartamában a rakéták és atomfegyverek alkalmazása lesz jellemző. Ezek alapján arra a megállapításra jutottak, hogy az elsötétítés és fényálcázás, mint védekezési lehetőség, elveszti jelentőségét. Így éveken keresztül nem is foglalkoztak ezzel a témakörrel. A rakétaelhárítás technikájának továbbfejlesztése, valamint a háború teljes lefolyásának elemzése szükségessé tette az előbbi elméletek felülvizsgálását. Az elemzés során megállapították, hogy mindenképpen, fontos szerepet kapnak a hagyományos támadó fegyverek és a repülőgépek is, mind a frontokon, mind a hátország ellen intézett támadások során. A repülőgépekkel végrehajtott támadásoknál azonban továbbra is komoly szerepe van a vizuális felderítésnek és célzásnak. A rádiólokációs és iníratechnikai berendezések ugyanis aránylag egyszerű módon zavarhatok vagy megtéveszthetek, míg például egy kivilágított város fényözöne biztos támpontot nyújt a támadó repülőgép pilótájának a célpontok megtalálásához. Következtetésként meg kell állapítanunk, hogy az elsötétítés a repülőgépekkel végrehajtott éjszakai légitámadások ellen teljes álcázást nem nyújt. A rádiólokációs, valamint infratechnikai és lézer felderítő eszközök adatad vizuális észleléssel nem ellenőrizhetők. A támadó eszközök célba juttatásának megnehezítése érdekében szükséges az elsötétítés, fényálcázás megvalósítása is. Az elsötétítés és fényálcázás módszerei: az elsötétítés, illetve fényálcázás három alapvető módszerrel valósítható meg: mechanikai elsötétítéssel; fénytechnikai elsötétítéssel; energetikai elsötétítéssel. A mechanikai elsötétítés; Fényt át nem eresztő anyagokként legcélszerűbben a kö_ Olvasóink kérdezik Kinek adományozható a polgári védelemi kiemelkedő tevékenység alapjan a „Honvédelmi Érdemérem”, és milyen további elismerés, kedvezmény fűződhet ennek adományozásához ? Államunk több vonatkozásban gondoskodik az állami, gazdasági és társadalmi élet különböző területein a kiemelkedő munkával kitűnt személyek tevékenységének elismeréséről. E gondoskodás keretében a Minisztertanács „Honvédelmi Érdemérem” elnevezéssel már korábbam kitüntetést alapított a honvédelem érdekében dolgozó polgári személyek munkájának magas szintű erkölcsi elismerésére, egyben a kitüntetés adományozásának, továbbá az adományozás feltételei és az adományozással kapcsolatos eljárás szabályai megállapításának jogát a honvédelmi miniszterre ruházta. Ezek szerint a kitüntetés — egyéni elbírálás alapján — a polgári védelmi szakszolgálatban, illetőleg a polgári védelmi feladatok eredményes ellátásában kitűnt polgári személyek részére adományozható. Részletesebben: a kitüntetésre — a szabályozás szerint — az a polgári védelmi kötelezettséget teljesítő személy terjeszthető elő, aki: a) erkölcsi és politikai magatartás szempontjából tófogás alá nem esik, b) a polgári védelmi kiképzésben (továbbképzésben) és gyakorlaton, valamint polgári védelmi szolgálat ellátásában aktív tevékenységével és magatartásával kitűnt, c) a polgári védelem szervezésében, irányításában, fejlesztésében és működésében kiemelkedő tevékenységet fejtett ki, d) javaslataival, munkamódszereivel, újításaival, találmányaival, tudományos kutatásaival stb. kiemelkedően hozzájárult a polgári védelem erősítéséhez, anyagi és technikai ellátásának fejlesztéséhez, a kiképzés tökéletesítéséhez, e) kiemelkedő érdemeket szerzett a polgári védelmi rendeltetésű anyagi javak gyarapítása, s megóvása és a polgári védelmi feladatok végrehajtásának anyagi biztosítása terén, f) kiemelkedő munkát végzett a lakosság polgári védelmi kiképzésének szervezése és végrehajtása terén, továbbá a lakosság egyéb vonatkozású polgári védelmi felkészítése érdekében. Az ismertetett feltétetek, illetőleg követelmények közül a b) és f) pontban foglaltak bármelyikének megléte alapján előterjeszthető a javaslat, ha a kiemelkedő tevékenység meghatározott időn — 10, 15 20 és 25 éves fokozata van, és kiemelkedő tevékenység esetén a tevékenység tartalmának megfelelő fokozat kerülhet adományozásra. A kitüntetés átadása az illetékes államigazgatási, illetőleg üzemi szerv vezetője által — és ünnepélyes keretek között — történik. A „Honvédelmi Érdemérem” kitüntetés adományozásával kapcsolatos kérdések ismertetése nem volna teljes, ha ezzel összefüggésben néhány további kérdést nem érintenénk. így mindenekelőtt azt, hogy egyes polgári védelmi vezetők a kitüntetés adásával egyidejűleg a szerv jutalmazási keretéből, saját hatáskörben anyagi jellegű elismerésben (jutalomban) is részesíthetik a polgári védelmi feladatok ellátásában kitűnt személyeket. vetkezők alkalmazhatók: elsötétítő papír, elsötétítő vászon (például fakeretre erősítve, vagy függönyként felszerelve), deszkatábla, vagy réteges falemez (furnér), fémlemez, elsötétítő festék. Ezekkel az anyagokkal szemben a fényzáróságon túlmenően egyéb követelmények is jelentkeznek, amelyek a tárolás, illetve alkalmazás szempontjából fontosak. Ezek a következők: lángmentesség, hőállóság (az úgynevezett „meleg” helyiségekben), korrózióállóság (a szabadban levő, vagy vegyi hatásoknak kitett szerkezetek eseteben), tartósság, hosszú ideig való tárolhatóság, kellő szilárdság a használat közben keletkező mechanikai hatásokkal szemben, gazdaságosság és tömeges gyárthatóság. A legmegfelelőbb anyagot és módszert minden esetben a helyi adottságok és lehetőségek gondos figyelembevételével kell kiválasztani. A fénytechnikai elsötétítés; A polgári védelmi fénycsökkentés, fényálcázás legfontosabb módszere. Az elsötétítést elsősorban e módszerrel kell megvalósítani. Lényege abban áll, hogy a fényforrásra fény- telenítő és egyben fényszétszóró ernyőzést szerelünk fel; a fényforrást kisebb fényerejű izzóval cseréljük ki, valamint csökkentjük a fényforrások számát. Anyagai megfelelő felületi védelemmel ellátott, hajlított, sajtolt fém-, fa-, papír- stb. lemezek. A felületi védelmet elsősorban zománcozással, dukkózással, esetleg mázolás' sál kell biztosítani. Az energetikai elsötétítés módszere a fényforrásokat tápláló hálózati áram feszültségének csökkentését, vagy az áramszolgáltatás szüneteiteté sét jelenti. Alkalmazási területe köz- és térvilágítás fénycsökkentése ha ezek hálózata minden más fogyasztótól független; az épületvilágításnál, ha ez időben elektromos kisgépek (háztartási, irodagépek stb.) nem üzemelnek: járművek és köz' lekedési eszközök belső világításának csökkentése. A kiképzési év előtt a parancsnoki állományt továbbképzésben részesítette a megyei polgári védelmi parancsnokság. A kiképzési feladatok megoldásában a hivatásos állomány nagy segítséget nyújtott Felkészülés a védelemre I kiképzések alapgondolata A védelemi-e, túlélésre való felkészülés rendkívül sokoldalú bonyolult és nagyméretű feladat. A termelőerők, -eszközök, anyagi késztetek megelőző védelme mellett meg kell szervezni a távolsági védelem — kitelepítés, befogadás — végrehajtását, továbbá a dolgozók és lakosság óvóhely- és egyéni védőeszközök ellátásának biztosítását, valamint a mentési munkák végrehajtásához egy sor műszaki, vegyvédelmi, radiológiai, egészségügyi, élelmezési és egyéb követelmény, intézkedés kielégítésének és megvalósításánál« feltételeit. A háborús felkészítés tekintetében vizsgálva az ország területét, egyértelműen meg lehet állapítani, hogy más és más területen, helyezkednek el a legfontosabb ipari — haditechnikai — bázisok, a közlekedési csomópontok, az utánpótlás szempontjából fontos egyéb ipari létesítmények. A támadó ellenség a fegyveres győzelem reményében ezeket a fontos területeket atom- tevékenység keretében támadná. Ezért külön kell vizsgálni azokat az országrészeket, vagy városokat, melyek a csapások által közvetlenül veszélyeztetettek. A várható csapásokat figyelembe véve ezeken a területeken a védelmet minőségileg is magasabb szinten kell megszervezni mind a dolgozók (lakosság) mind az objektumok vonatkozásában. A kitelepítés során távolsá6 NQGRÁD — 1973. március 7., sierdo gi védelemmel — azaz a lakosságnak a közvetlen csapásterületekről történő kivonásával — kell a várható csapások következményeitől megvédeni a termelőmunkára még nem alkalmas gyermekeket, az öregeket, a betegeket és az al- kdlmazásban nem levő lakosságot, A termelőüzemeknél biztosítani kell a termelés folyamatosságát, illetve a csapás után annak lehetőségét. A közvetlen csapásokkal nem veszélyeztetett területeken a másodlagos hatások ellen kell védekezni elsősorban. Mint az előzőekből ismeretes, földi atomrobbanás esetén, komoly mennyisegű talajanyag alakul át porrá és ez a robbanási felhőben felszívódva a szél segítségével halad és több ezer négyzetkilométeres területre szóródik le. Kihullása után a terepen, épületeken terakódik és még mindig bocsát ki károsító radioaktív sugarakat. Ez a folyamatos kisugárzás az ember érzékszerveivel nem észlelhető, de a bőrfelületen lerakodva. továbbá a szervezetbe belélegzéssel, vagy élelmiszerrel bejutva súlyos sugárbetegséget okozhat. A védekezés — mind az e területen élő, dolgozó lakosság, mind a kitelepített lakosság számára — szükség- óvóhelyekkel, illetve kiszóródás elleni védőlétesítményekkel biztosítható. Meg kell említeni még a megelőző intézkedések között a vízforrások, vízművek, gabona és takarmány, valamint az állatállomány védelmének szükségességét a radioaktív kiszóródás és a biológiai-vegyi fegyverek hatásai ellen. A kiképzések folyamán megismertük a tömegpusztító eszközöket, azok hatásait. Foglalkoztunk a magfegyvereknek vegyi és biológiai harcanyagoknak az élő erőkre, építményekre gyakorolt rendkívül nagymértékű romboló következményeivel, a tömeges sérülésekkel, idegrendszeri vagy egyéb szervi elváltozást okozó sugár-, vegyi és biológiai megbetegedésekkel, amelyek a fertőzéstől függően, . nagyarányú elhalálozást is eredményezhetnek. A megszerzett ismeretekből adódóan szükségszerűen felmerül a kérdés, hogy van-e lehetőség kivédeni a tömegpusztító fegyverek: hatásait? A kérdésre igenlő a válasz, mivel védeni lehet az élőerőket — a lakosságot — nemzeti értékeinket, iparunkat, mezőgazdaságunkat a megfelelő intézkedések megtételével, műszaki kiépítéssel, egyéb feladatok végrehajtásával, meg lehet óvni a pusztulástól, sérüléstől. A védekezést azonban , még békében meg kell tervezni, szervezni és egy sor előzetes intézkedést kell végrehajtani. A másodlagos hatások területén a kollektív védelmet általában szükségóvóhelyekkel kell megoldani. így a terv a feszült nemzetközi helyzet idejére irányozza elő az építési feladat megoldását. Ebben az időszakban kell végrehajtani a számításba vehető pinceterek megerősítését (óvóhellyé történő kialakítását) a természetes vagy mesterséges föld alatti üregek, barlangok, tárók kiépítését és árokóvóhelyek létesítését. A védelmi tervekben foglaltak tervszerű, megfelelő időbeni végrehajtásával az egész megye dolgozóinak, lakosságának védelme a várható veszélyeztetettségnek megfelelően „egyenértékű” védelem kielégítésével — biztosítható. Életünkből A kiképzések anyagát a gyakorlatban kell megismerni, illetve használatukat elsajátítani A parancsnoki kiképzések második — befejező — részét tartotta meg a megyei tanács ÉKV-osztálya a műszaki mentőszolgálat parancsnoki állománya részére. A résztvevők megismerkedtek a polgári védelem szervezeti felépítésével, feladatával, a műszakimentőegységek alkalmazásának lehetőségeivel, anyagi- technikai ellátásuk biztosításával. A kiképzés folyamán polgári védelmi szakfilmekkel egészítették ki az elméleti és gyakorlati foglalkozásokat. * A megyei polgári védelmi oarancsnokság a dolgozók kiképzésének előkészítése érdekében megszervezte az instruktor! hálózatot és végrehajtotta azok felkészítését. A felkészítés keretében megtárgyalták a dolgozók differenciált kiképzésének előkészítését, az ellenőrzés módszerét, valamint a végrehajtás lehetőségeit * Megyei összevonáson került sor az önvédelmi szervezetek oarancsnoki állományának tájékoztatására az 1973. kiképzési év feladataival összefüggően. A tájékoztatón a megyei polgári védelem parancsnoka ismertette a tanácsi felügyelet alá tartozó önvédelmi szervezetek parancsnokaival a kiképzés előkészítésének és végrehajtásának feladatait. Az önvédelmi parancsnoki állomány javaslataival és hozzászólásaival jelentős segítséget adott a kiképzési munka végrehajtásához. ★ Rétság járás polgári védelmi parancsnoka kiképzési értekezletet tartott az 1973. évi feladatok végrehajtásáról. Az értekezleten részt vettek a járási polgári védelmi parancsnokság tagjai, valamint a községi tanácsok elnökei és: az önvédelmi szervezetek parancsnokai. ★ A vegyivédelmi szolgálat parancsnoki állománya négynapos központi továbbképzésen vett részt. A továbbképzésen megismerték a vegyivédelmi alakulatok irányításával, felkészítésével kapcsolatos tennivalóikat. A parancsnoki1 állomány tagjai a kiképzésen kapott ismeretanyagot az egységparancsnokok 1973. évi felkészítésnél hasznosítja.
