Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)
1973-03-31 / 76. szám
f Koszigin szovjet miniszterelnök hivatalában fogadta Ben Szliman marokkói kereskedelmi minisztert Kapcsolataink példaképül szolgálhatnak Dr. Bruno Kreinky sajtókonferenciája Dr Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja pénteken délelőtt sajtókonferenciát tartott a Magyar Tudományos Akadémia Országház utcai kongresz- szusi termében. A ■ sajtókonferenciát — amelyen részt vett Nagy - János külügyminiszter-helyettes, dr. Nagy Lajos, hazánk bécsi nagykövete és dr. Friedrich Frölichsthal budapesti osztrák nagykövet is — dr. Várkonyl Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg, majd az osztrák kormányfő válaszolt a magyar és a külföldi sajtótudósítók kérdéseire. Magyarország és Ausztria kapcsolatai! — jelentette ki a kancellár —, a szó legigazabb értelmében a jószomszédság jellemzi. Ez határozta meg a légkörét a mostani kormányfői szintű magyarországi találkozónak is, s a tárgyalásaink sikeresek voltak — mondta dr. Bruno Kreisky. A sajtókonferencián — amelyen jelen voltak az osztrák szövetségi kancellár kíséretéhez tartozó tartományi főnökök is — megtudhatták az újságírók, hogy a budapesti megbeszéléseken elsőrendűen a kétoldalú kapcsolatokról volt szó. Ezeket átfogóan és röviden úgy értékelte magas rangú vendégünk, hogy az utóbbi évtizedben — pontosabban: az elmúlt 9 esztendő során — jól, különösebb problémák nélkül fejlődtek, s az így kialakult magyar-—osztrák viszonyt tovább tudjuk javítani, továbbfejleszthetjük kapcsolatainkat. Nem látványos témákról folytak a tárgyalások. Mégis a két ország közötti együttműködésben fontos dolgokról, olyanokról, mint például a határátlépő helyek kérdése, könnyítés a vízumok terén, és hasonló dolgok. Ilyen problémák rendezésében konkrét lépésekkel jutottunk előbbre. Gazdasági témakörben sző esett arról, hogy a két országnak több tucat együttműködési szerződése van. Itt megemlítette dr. Bruno Kreisky, hogy a KGST-országok közül Magyarország az első helyen áll az Ausztriával való kereskedelmi kapcsolatokban. Optimálisnak nevezte ezeket a kapcsolatokat, hozzátéve, hogy az Osztrák Köztársaságnak nincs szándékában változtatni a Magyarországgal való gazdasági kooperáción a Közös Piachoz való közeledés után sem. A KGST-országokhoz fűződő osztrák kapcsolatokat általánosságban — az ezen országokkal kötött szerződések tartalmát illetően pedig egészében — rendezettnek minősítette; azt mondta, hogy Ausztria részéről kielégítőek az eddigi eredmények. Kulturális, sportkapcsolataink további fejlesztéséről is bizakodóan nyilatkozott. Az európai biztonsági konferenciáról szólva kijelentette: megegyezik a véleményünk abban, hogy még idén összeülő biztonsági és együttműködési konferencia programjába lényegi kérdéseket kell felvenni. Nem szabad azzal számolnunk — mondta —, hogy ezeket a kérdéseket a konferencia egyetlen, már az első ülésszakon hatásos döntésig viszi. Véleménye szerint arra kell készülnünk, hogy ilyen konferenciák sorozata következik majd, s az-egyes ülésNincs előrehaladás Pénteken negyedszer ültek össze a Párizs környéki La Celle-Saint-Cloud-ban a DIFK és a saigoni kormány küldöttségei, de az ülés ismét eredménytelenül végződött: még mindig nem tudtak megállapodni a dél-vietnami kérdések rendezésére irányuló politikai tárgyalások napirendjében. A saigoni küldöttség továbbra is ellenzi azt, hogy a tárgyalásokon elsősorban a demokratikus szabadságjogok kérdését vitassák meg, s ehelyett az úri. „északi csapatok” visz- szavonásának kérdését akarja megvitatni. Az ülésen Nguyen Van Hieu államminiszter, a DIFK küldöttségének vezetője rámutatott arra, hogy a demokratikus szabadságjogok helyreállítása előfeltétele a nemzeti megbékélés és egyetértés tanácsa felállításának, s a szabad választások megtartásának. Ly Van Sau, a DIFK-küldöttség szóvivője a találkozó után kijelentette, a tárgyalások — a saigoni küldöttség magatartása miatt — továbbra is egy helyben topognak. Nguyen Van Hieu, a DIFK áliamminiszteie újságíróknak nyilatkozik, mikor megérkezik a két dél-vietnami fél párizsi tárgyalásainak színhelyére 2 Í4ÓGRÁD - 1973. műrci.s 31., szombat szakok között napirendi témák előkészítő munkáit bizottságoknak adják át. Az előkészítő megbeszéléseknek szerinte olyanoknak kell íen- niök, hogy mindenképpen biztosítsák: maga a konferencia ne lehessen eredménytelen, előbbrehaladás történjék a kontinens tárgyalóasztalánál. Kitért arra is, hogy kontinensünkön. különösképpen __ K özép-Európában — mind Ausztria, mind Magyarországa a kapcsolatok eddigi fejlesztésével, jelentősen elősegítette a feszültségek csökkentését. Büszkén mondhatjuk — tette hozzá —, hogy kétoldalú kapcsolatainkban optimális szintet értünk el, együttműködésünk olyan, ahogyan egymás mellett élő különbőz. társadalmi berendezkedésű or szágqk kiépíthetik jó kapcsolataikat. A magyar—osztrák kapcsolatok példaképül szolgálhatnak más — Kreisky szavaival — kis országok számára is. Hozzátette, hogy ezen országok — éppen jellegük következtében — a világ más részein is, amennyiben megbízatást kapnak, sokat segíthetnek a nehéz helyzetek, válságok megoldásában. (MTI) Ülést (Folytatás az I. oldalról) illetve összmunkabizottsági értekezleten is találkozik az alapszervezeti tisztségviselőkkel. Ezekre a találkozókra csak nagy horderejű határozatok megértetése, illetve a végrehajtás megbeszélése esetén kerül majd sor. Ügyelnek arra, hogy ezek az akciók ne szorítsák háttérbe a szakmai megyebizottságok felelősségét, ne sértsék azok jogkörét. Az elmúlt egy évben az alapszervi munka fokozottabb segítése céljából közös tárgyalásokat folytattak a jelentősebb szakmai központokkal. Közösen megegyeztek több nagyvállalat szakszervezeti tanácsával, hogy milyen jog- és hatáskör illeti meg a megyében dolgozó gyáregységek, telephelyek alapszervezeteit. Az elnökség tagjai, az apparátus a korábbinál több időt töltött el helyszíni segítség- adással. Ezek is egyre tervszerűbbek, tartalmasabbak, kapcsolódnak a szakszervezeti élet eseményeihez; taggyűlésekhez, szakszervezeti gyűlésekhez üzemi szakszervezeti rendezvényekhez. A különböző reszortosok, különböző idejű továbbképzése is nagy segítséget jelentett az alapszervezeti munka színvonalának emelésében. Az SZMT elnöksége és apparátusa továbbra is megkülönböztetett segítséget ad a letelepült, illetve létrejövő új üzemeknek. Ugyanis elég gyakori, hogy nekik kell életre hívni az alapszervezeteket, kialakítani a műhelybizottsági hálózatot, megszervezni, elindítani a szakszervezeti vezetők, aktivisták munkáját. I Elhunyt Pupp Lajos Stabilabb alapokon „A szovjet—japán viszony fontos mérföldköveként” értékeli a Pravda a Tanaka— Brezsnyev levélváltást. A lap tokiói tudósítói Leonyid Brezsnyev levélválaszának megérkezése után bebocsátást nyertek Tanaka miniszterelnökhöz, aki ismételten hangsúlyozta a baráti kapcsolatok fejlesztésének fontosságát országa és a Szovjetunió között. Kijelentette, hogy abban a személyes üzenetben, amelyet Leonyid Brezsnyevtől, az 1ZKP Központi Bizottságának főtitkárától kapott, megerősítést nyert a Szovjetunió hivatalos álláspontja a szovjet— japán kapcsolatok további fejlesztésének kérdését illetően. „Teljesen egyetértek ezzel a megközelítési móddal és szívem mélyéből remélem, hogy országaink kapcsolatai a jószomszédság és az együttműködés irányában fognak fejlődni” — mondotta Tanaka. A szovjet tudósítókat fogadta Ohiia japán külügyminiszter is és válaszolt kérdéseikre. Ennek az interjúnak a szövegét a pénteki Pravda közölte. Ohira egyebek között emlékeztetett arra, hogy a két ország diplomáciai kapcsolatainak felvétele óta gazdasági, politikai és kulturális téren kapcsolataik sokat fejlődtek. Ohira szerint a jelenlegi nemzetközi helyzetben a legbelső szintű kontaktusok egyre nagyobb jelentőségűek. A Tanaka—Brezsnyev levélváltásra utalva Ohira kijelentette : „mint a szovjet vezetők teljes joggal megjegyzik, a japán—szovjet viszonyt stabi- .abb alapokon kell fejleszteni. Ehhez elengedhetetlen szükség van a kölcsönös megértés és a kölcsönös bizalom erősítésé- re”. A japán külügyminiszter a Szovjetunió nagyhatalmi és földrajzi helyzetéből fakadó, kiemelkedő nemzetközi szerepéről is beszélt, s kifejezte reményét, hogy a Szovjetunió „hozzájárul az ázsiai problémák megoldásához”. Ohira utalt az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtésével kapcsolatos szovjet elképzelésekre, amelyek „konkrét tartalma — a japán külügyminiszter véleménye szerint — még nem elég világos, s amelyet esetleg minden ázsiai ország a maga módján képzel el. i Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Papp Lajos elvtárs, a párt-, a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő harcosa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, az Építő-, Fá- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének tagja súlyos betegség következtében március 30-án elhunyt. Papp Lajos elvtárs temetése április 5-én, csütörtökön, 14 órakor lesz a Mező Imre úti (Kerepesi) temető munkásmozgalmi panteonjában. A családtagok, harcostársak és barátok a ravatalnál 13.30 órától róhajták te kegyeletüket. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsága az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dslgozók Szakszervezeté DéMfieínam sorsa • A Párizs melletti Celle-Saint-Cloud-ban a DIFK és a saigoni vezetőség küldöttségének március 19-én megnyílt konzultatív tanácskozása a két dél-vietnami fél belső politikai problémáinak rendezésével foglalkozik. A DIFK küldöttsége az első ülésen olyan napirendi Javaslatot terjesztett elő amely tökéletesen megfelel a párizsi megállapodás betűjének és szellemének. Lényegében három kérdést kell megvitatni: hogyan biztosítsák a demokratikus szabadsá.giogokat és hogyan valósítsál! meg a nemzeti egyetértést Dél-Vietnamban; hogyan alakítsák meg a Nemzeti Tanácsot a három egyenlő erőből; s végül: hogyan szervezzék meg a szabad és demokratikus általános választásokat. A tanácskozás elején a saigoni fél nyomban olyan álláspontra helyezkedett, amely nem kelt optimizmust. Ma is új variációban ismételgeti azokat az elkoptatott érveket, amelyeket Párizsban, valamint a háború alatti vietnami értekezleteken hangoztattak. Ezeket az „érveket” Celle-Saint- Cloud-ban már fantasztikus részletekkel egészítették ki, olyan állítólagos hadosztályokról és páncélosokról, amelyek északról délnek tartanak A négyoldalú katonai bizottságban helyet foglald DIFK-küldöttség legutóbbi sajtóértekezletén Csan Van Csa altábornagy, a küldöttség vezetője, elutasította az alaktalan vádaskodásokat. Hangoztatta: a saigoni fél ezzel azt sze° retné elérni, hogy a Japánból a Da Nang támaszpontra irányuló törvényellenes és titkos amerikai fegyverszállítások tényét palástolja. A párizsi konzultációk eredményes alakulását természetesen nem mozdítja elő, hogy a saigoni vezetőség rendszeresen megsérti a párizsi megállapodások fő tételeit, folytatja a házkutatásokat, a hazafiak ellenőrzése alatt álló területek erőszakos birtokba vételére irányuló kísérleteit. A párizsi konzultatív tanácskozáson résztvevő DIFK- küldöttség vezetője, Nguyen Van Hieu elmondotta, hogy a dél-vietnamiak még mindig nem élhetnek normális körülménye^ között és nem élvezhetik az olyap elemi demokratikus szabadságjogokat, mint például a szabad mozgás lehetősége. A saigoni hatóságok az utóbbi időben lázasan folytatják politikai ellenfeleik likvidálását, hogy így gyengítsék a demokratikus erőket az országban. Mán>edig a demokratikus szabadságjogok biztosításának alapkérdése a saigoni rezsim politikai foglyainak sorsa. A DIFK küldöttségének ez az álláspontja a párizsi konzultációkon. Olga Trofimova tartott az SZMT Fontos az alapszervezeti munka színvonalának emelése a jogok és hatáskörök megfelelő alkalmazása céljából is. E tekintetben egyes gazdasági vezetők és alapszervezeti vezetőségek között nincs meg a kellő összhang, az együttműködés. Okát a többi között abban látják, hogy nincsenek írásban lefektetve az együttműködési elvek. De vannak olyan alapszervezetek is, ahol nem ismerik, vagy nincs birtokukban az, hogy milyen jogok illetik meg őket. Vonatkozik ez elsősorban az utóbbi évekr ben létrejött 40 termelőegységre, de előfordul ilyesmi másutt is. Elég sok alapszervezetben a szociális és kulturális kereteket nem a szakszervezet alakítja ki és dönt annak fel- használásáról, hanem a különböző gazdasági szervek, főosztályok. A kollektív szerződésben jóváhagyott túlórakeretek nagyfokú túllépése, a munkaverseny-szervezés, szocialista brigádmozgalommal való foglalkozás egyoldalú értelmezése. a törzsgárda-sza- bályzatok realizálásának módja és sok egyéb más gond jelzi, hogy az említett kérdésekben is szükség van az SZMT apparátusának segítségére. Nehezíti a helyzetet, hogy az alapszervezetek sem értelmezik mindig egységesen jog- és hatáskörüket. Van amikor a titkár és az igazgató dönt a kollektíva helyett. Előfordul, hogy a gazdasági vezetés leadja a jogkört — bér, létszám —, ugyanakkor ez a hatáskör nincs meg a szakszer vezetnél. Főleg a megyén kívüli nagyvállalatoknál for* dúlt elő ilyen eset. Szóba került, hogy sok az értekezlet és a jelentések elkészítése jelentős időt vesz el a gyakorlati munkától. E tekintetben a SZOT és országos szervei jó példát mutatnak az utóbbi hónapokban. Ezt kívánja követni az SZMT elnöksége is. Szóba került, hogy az MSZMP Központi Bizottság november 14-15-i határozata milyen kedvező társadalmi és politikai légkört teremtett az alapszervekben, az üzemekben, a munkások körében. A béremelésben részesülő munkások eddig is bíztak a pártban, a kormányban, tudták, hogy amikor meglesz a lehetősége a béremelésnek, akkor ők is részesülnek a központi bérfejlesztésből. így vélekedtek akkor is, amikor a társadalom különböző rétegei részesültek béremelésben. A központi és vállalati bérfejlesztéseket legtöbb helyen az előírásoknak megfelelően végezték el. A lebontás a dolgozók általános helyeslésével és értékítéletével is találkozott. A beszámolót követő vitában Bencsik István, az erdő- gazdaság szakszervezeti titkára szóyá tette, hogy a szocialista munkaverseny szervezésében a középvezetők még nem hajtják végre a számukra előírtakat. Beszélt még a táppénzes állomány alakulásával kapcsolatban az egészségügyi ellenőrzés fellazulásáról. B. Kovács István, a Nógrád megyei Állami Építő- ipari Vállalat szakszervezeti' bizottságának agitációs és propagandafelelőse a szocialista munkaverseny tartalmi fejlődéséről és a dolgozók tudatának alakulásáról szól! Kifogásolta, hogy az utóbbi időben igen sok az értekezlet. Oravecz Tivadar, a KPVDSZ megyed bizottságának titkára a fogyasztói érdekvédelem követelményeiről és a dolgozók előtt álló feladatokról beszélt. Lovász Béla, a HVDSZ megyei bizottságának titkára a bizalmiak továbbképzésére tett javaslatokat, majd szóvá tette: egyes szakszervezeti vezetők azért félnek alkalmazni jogaikat, mert egyes gazdasági vezetők finoman „betartanak” nekik. Megítélése szerint egyik-másik gazdasági vezető nagyon elszokott a dolgozók jogos bírálatától. Kanyő Béla, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára azt hangsúlyozta, hogy elsősorban a saját területén kell mindenkinek ha- tározöttabbá tennie a feladatok végrehajtását. Az eredményes munka viszont meg-, követeli, hogy más irányító szervek is ezt tegyék. Godó Györgyné, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője elmondta. hogy a szakszervezetben dolgozó kommunisták és tisztségviselők a párt politikája alapján nagy felelősséggel végzik munkájukat- Fejlődött, erősödött sajátos munkastílusok. A párt tavaly novemberi határozata alapján vázolta a szocialista gazdasági építőmunka főbb feladatait, majd az alapszervezetek fokozott segítését hangsúlyozta. A vitában elhangzott kérdésekre Lipták József. a* SZMT vezető titkára válaszolt. A Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa a vitában elhangzottakkal kiegészítve elfogadta a két beszámolót
