Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)
1973-03-29 / 74. szám
Jó ügyei szolga It unit Érdemes volt krnikur B ogadószobárikból címmel, egy baleseti jegyzőkönyvre vonatkozóan olvasóink véleményét kértük, az a szándék vezérelt bennünket, hogy felvessük olvasóinknak: főként a nagyüzemekben dolgozó munkásokban az érdeklődést, tudnak-e a cikkben szereplő esethez hasonló balesetekről és körülményeikről? Mit tettek és tesznek az üzemi baleset bekövetkezésekor a közvetlen munkatársak és az irányításukra kijelölt vezetők, a munka, a mindennapos termelőmunka során adódió ki- sebb-nagyobb balesetek esetén, hogyan intézkednek ott, ahol jó az üzemi légkör, ebből fakadóan jó a kollektív szellem. A cikk megjelenése után két nappal már meg is érkezett az első hozzászólás, majd ezt követte a többi is, amelyeket, ha nem is teljes terjedelmükben, de örömmel közöltünk. Különösképpen örömünkre szolgált amikor az SZMT munkavédelmi bizottsága is felfigyelt a vitára, s eljuttatta hozzánk állásfoglalását. amelyet a közlésen túl is igen nagy megnyugvással vettünk tudomásul. Tanújelét kaptuk annak, hogy a megyei szintű vezetés nagy figyelmet szentel a dolgozók jogainak érvényre juttatásának, hivatása magaslatán gyakorolja a munkások érdekvédelmét. A közölt hozzászólásokon túl szabadjon megjegyeznünk, hogy számtalan olvasónk és különböző gyárak, üzemek dolgozói vették fel a telefont, írtak levelet, melyben kifejezésre juttatták: jó célt szolgálunk, kiállunk egy egyszerű munkásember problémái mellett, ilyen formában is az olvasók szolgálatába szegődünk Egy dolgot azért itt mégis szeretnénk megjegyezni. Minden egyes levélírónk és telefonálóink jelentkezésekor rögtön tisztázni kívánta, hogy: „ugye nem a mi üzemünkben történt, mert ha igen. akkor ne közöljék levelem, vagy ne továbbítsák észrevételem”. Mint ahogy a cikkben sem, azóta sem tártuk és tárjuk fel, hol történt meg a sajnálatos, és minden vitában resztvevő olvasónk által elítélt baleset. A cikk megjelenése óta eltelt időben világosan tisztázódott, hogy bizony a „mi dolgozóink” tudják, ismerik kötelességük mellett a jogaikat Ls. Védik is azokat, de védik az üzemük jó hírét is. Sokan fogalmaztak így: — „Nem volna kicsit sem- hízelgő számomra, ha a munkahelyi vezetőmmel szembekerülnék; vagy tudomására jutna, hogy ebben vagy abban a dologban nem értek vele egyet, vagy: elítélem magatartásáért, cselekedetéért, vagy: nem jönne jól ez éppen most, a differenciált béremelés előtt, mindSegíteni kellene G Lajosné. ez a szerény, csendes, halk szavú asszony tulajdonképpen jogi tanácsért jött a szerkesztőségbe. A miértekre adott válaszaiból azonban csakhamar kitűnt, hogy panasza nem is jogi orvoslást kíván. A csendes beszélgetésből egy nyitott könyv tárult elém. Tizennégy évvel ezelőtt elvált. Három gyerekkel maradt magára egy iszonyúan régi. rossz kolónialakásban, amely ma már a felhőkarcolók árnyékában lakásnak sem mondható. Szoba, konyha. Egyedül nevelte a gyerekeket, egy fiút és két kislányt. Az évek munkával teltek el Három műszakban vállalt munkát, mert bizony az éjszakai oótlék is jelentett valamit a három gyermek eltartásában, ruházásában. iskolába indításában. Nem volt ebben segítsége. Sem nagymama, sem sógornő, sem egy erélyes férj, aki felügyelt volna a gyerekekre. A Dunántúlról került megyénkbe, s amikor a férje elhagyta, teljesen magukra maradtak. A gyerekek a kellő felügyelet és az aoai szí-, gór hiányában könnyen vették az életet. Anyjuk nem bírt velük, rossz társaságba keveredtek. Kevés volt az iskolai szigor is. amelyet állandóan kért a gyerekek tanáraitól. A fiút javító-ilevelőre ítélték az elmúlt évben, a kislányok pedig az anva kérésére állami gondozásba kerültek. Ügy érezte, ezt kell tennie, hogy megmentse őket attól a veszélytől. amely nap mint nan leselkedett rájuk, hogy kellő felügyelettel és neveléssel hasznos emberekké válhassanak. Sírva mondja: neki ez nagyon fáj, de értük tette, talán megkomolvodnak és ha majd lehet. haza is várja őket. De »mi lesz addig? Zokog. Fizetési borítékot vesz elő. — Még senkinek sem panaszkodtam. lehet hogy más az én helyemben is tudna boldogulni. Havi keresete 1300 forint. A kislányok után havonta 620 forintot kell fizetnie, ennyit állapított meg a gyámhatóság. De mivel közben beteg volt es a táppénzből nem vonták a teljes összeget, most pótolják, így ezen a borítékon 720 ^forintot vontak le. Az előleg havonta egyszer 500 forint, tulajdonképpen ez marad az 6 számára. Ebből fizet lakbért, villanyt és Salgótarjánból naponta utazik Kisterenvére. a munkahelyére. F.zen az elszámolási borítékon a napokban 20 forint fizetést kapott. Nem tudja, mi lesz vele az újabb fizetésig? Jóformán betevő falatra sem telik, semmi mellékes, csak a jó szomszédok segítik ki néhány forinttal. Miért nem kér segélyt a vállalatnál, a szakszervezetnél? És hol van az üzemi nőbizottság? — Ismerik az életemet. December óta van bent a segélykérelmem. A bizalmim szorgalmazza is, de hiába, most pedig már a 15 forintos tagdíjamat sem tudtam kifizetni Azt Ígérte: újból megsürgeti. Egyszer 1971-ben kap. tam segélyt, mert hosszasan Deteg voltam. Meg tavaly, a nőnapra 400 forintot Jön a húsvét. Szeretném a kislányokat meglátogatni, de nem tudok elutazni. Hangja elcsuklik Én megértettem. Munkahelye, ahol második évtizede dolgozik; a Nógrádi Szénbányák Építési Üzeme, Kisterenye. Lejegyezte: — tj — annyian a kezében vagyunk...” stb. Mindenesetre ezek a sokatmondó, és sokat sejtető meg-, jegyzések —, amelyeket mindenkor bizalmasan kezelünk —. gondolkodóba ejtik az embert, s mind-mind arra utalnak, hogy nem volt hiábavaló a jegyzőkönyv margójára olvasóink véleményét kémünk. Célját elérte, hasznos és tanulságos volt, s mi a jövőben is élni kívánunk olvasóink érdekében a sajtó, a nyilvánosság eszközével, hogy hasonló esetek ne ismétlődhessenek meg. Végtelen örömünkre szolgált — és most ezt várja a Kedves Olvasó is —, hogy a cikk megjelenése úján röviddel visszatért fogadószobánkba panaszos olvasónk Szinte felszabadultan, megkönnyebbülten mondta: — nagy kő esett le a szívéről — most köszönni jött. Minden elrendeződött. Megkapta a táppénz és a fizetés közötti különbözeiét, balesetét tehát üzemi balesetnek minősítették, s munkáját az eredeti minőségben folytatja. Köszöni, amit érte tettünk. Mi pedig most, amikor megköszönjük valamennyi olvasónk érdeklődését, véleményét, és hozzászólásait, nem marad számunkra más, mint annak megállapítása, hogy jó ügyet szolgáltunk. Érdemes volt! Várjunk türelmesen... A minap elsőnek álltam meg az éppen leereszkedő sorompó előtt és kivártam a körülbelül Öt perc múlva érkező vonatot: amely az acélárugyár felé tartott. Az öt perc alatt sok mindent láttam. Idős néni bukdácsolva és a már lezárt sorompó között átnyoma- kodva igyekezett a temető felé virággal. Sietett. Jobbra néztem. Meghűlt bennem a vér! A tolató és nagy sebességgel érkező vonat előtt ugrálva vagy Öt-hat fiatal és idős ibb ember Igyekezett át a kiszakadt kerítésen, hogy átfusson még a vonat előtt. Egy félrelépés, egy rossz mozdulat és Kész a baj; a néni nem visz több virágot a temetőbe, legfeljebb az övére visznek majd —, sok munkába igyekvő ember esetleg nem ér haza, meghal, elveszti kezét, vagy lábát. Kérem az Illetékeseket — bár erről már úgy tudom volt szó — a kerítést mielőbb csinálhassák meg, és nem ártana, ha időnként rendőr is látná ~ az effajta közlekedést, s megbüntetné a vétkeseket. Bármilyen rohanó is az élet, várjuk meg a vonat áthaladását, mert a közmondás is azt tartja: jobb későn, mint soha! — Anka — AZ OLVASOK- FÓRUMA Levelezőink jelentik Ceredről A felszabadulás előtti hárommillió koldusból • Cered községben is sokan éltek. A felszabadulással megváltozott a falu képe, az emberek élete. A falu lakóinak nagy többsége ma ipari munkás, bejárók, Salgótarjánba vagy a környék ipari üzemeiben dolgoznak, másik jelentős részük pedig a termelőszövetkezetben dolgozik. A lakosság 80 százaléka korszerű, saját házban lakiik. S hogy mennyire szeretik az emberek falujukat, mi sem fényesebb bizonyítéka, hogy több éve már a járási elsők között vannak a társadalmi munkában. Szükség is van erre, hisz’ a választópolgárok a jelölő gyűléseken, tanácstagi beszámolókon nagyon sok jogos kérést, kívánságot terjesztenek a tanács elé, melyeknek megvalósítása a meglevő anyagi eszközök és a társadalmi munka összefogását igénylik. A községi tanács igen komolyan vette ezeket a javaslatokat — jó összhangban a helyi párt-, gazdasági és tö- megszervékkel — a megvalósításon törte fejét. S az eredmény: a sok létesítmény, melynek teljes felsorolására nem vállaikozhatom, csak a lényegesebbekről: Űj gyógyszertár, óvoda, kenyérsütöde, kultúrház, új hidak, bővített orvosi rendelő, perembolt, gázcseretelep, olajkút, stb. Most új választások előtt állunk. Az új tanácsba is olyan tanácstagokat jelölünk, majd választunk, akik a megnövekedett feladatok mellett is megállják helyüket. Közös tanácsot választunk — Cered—Zabar—Szilaspogony egyesül —, s mi azt kívánjuk, hogy ez a tanács részrehajlás nélkül képviselje mindhárom községet, akkor mi, választók elégedettek leszünk. Orosz! István Szandáról A Nógrád megyei Tanács elnöke szabályozta a jelölő gyűléseken elhangzott bejelentésekkel, javaslatokkal kapcsolatos feladatokat. A Szandai községi Tanács vb dolgozói mindent elkövetünk az abban foglaltak végrehajtásáért A jelölő gyűléseket követő napon az elhangzott közérde0' K. gs* V ,1 ^ 1 „im. r-,'!! £Xri+ + **• * * J1 ...JÄfer ■ : ly 4. % »"• ■■"■■■■ ** * HQjgyiilf! ■ W ' ,M" % ...... * * kű bejelentéseket bejelentőnként külön-külön jegyzőkönyvbe foglaltuk. Ezzel egy- időben azokat nyilvántartásba vettük. A tett intézkedésekről mind a javaslattevőt mind a tanácstagjelölteket tájékoztatjuk. A nem helyi tanácsi feladatokat az illetékes szervekhez továbbítjuk. Napra kész munkánkból következett, hoey a március 17-i jelölő gyűlésünkön felvetett közérdekű igényt — a Cserháthaláp—Kelecsény- puszta közötti KPM-útsza- kasz felújítására — eljuttattuk a KPM Közúti Igazgatóság — Salgótarján címére és kértük, hogy a lehetőségekről minél előbb, de legkésőbb a választás napjáig adjanak érdemleges választ. A választ már március 21- én megkaptuk, örülünk annak, hogy ez kedvező. Ugyanis ígéretet kaptunk arra, hogy a fenti útszakasz felújítása a közúti igazgatóság 1973. évi fenntartási programtervében szerepel, saját kivitelezésben. Megköszönjük a KPM Közúti Igazgatóság gyors és részünkre kedvező válaszát, a tanács dolgozói és a választók nevében. Pelsőczi András Ludányhalássi bői Termelőszövetkezetünkben jő ütemben haladnak a tavaszi talajelőkészítő, illetve vetési munkálatokkal. A kedvező időjárás munkára indította mezőnkön a gépeket, az embereket. Már a talaj tápanyagpótlását elvégezték. Ezek után a szántásra került sor. A kukoricaföldekre műtrágyát is szórtak, végeztek a szántással. A magvak nagy • része is a földbe került, az árpát, borsót és a mákot élvetették. Már csak a burgonya és kukorica vetése van hátra, földben van a pillangósok közül a szarvashere. A termelőszövetkezet gépei egyébként már február közepén megkezdték az első simításokat a szántóföldeken, s éppen ennek köszönhető, hogy ilyen jó ütemben haladunk. Rubint Jár. os Hasznosról A hasznos! Hámán Kató KISZ-alapszervezet utóbbi két rendezvénye bizonyította, hogy a tagság akarata, és az új vezetőség szervezőkészsége szükséges csupán ahhoz, . rogy a szervezeten kívül álló embereket is magunk mellé állítsuk. Községünk KISZ- a lapszervezete 1973. február 23-án, a Vörös Hadsereg megalakulásának 55. évfordulóján ünnepséget rendezett, melyre egy szovjet katonát .is meghívtunk. Majd március 18- án az 1848-as forradalom tiszteletére akadályversenyt rendeztünk. A vezetőségi tagok kicsit szorongó szívvel gyülekeztek reggel 8 órakora megbeszélt találkozóhelyen. Valamennyiünk fejében egy kérdés motoszkált: vajon lesz-e elég résztvevő? Szinte madarat lehetett volna velünk fogatni, mikor a megbeszélt időre 45 fő gyűlt ösz- sze. Micsoda öröm! A tagság jelenlegi száma 32, eljöttek azok is, akik még nem voltak tagok, de a jól sikerült rendezvény után felvételüket kérték. A verseny befejezése után értékelés, majd eredményhirdetés következett. Az I. és II. helyezett csoport tagjai jutalmat kaptak. Befejezésként a lányok és a fiúk futballoztak. Jókedvűen tértünk vissza a ■ kultúrházba, ahol az érdekes napot tánccal zártuk. Szeretnénk még több ilyen rendezvényt. Sulyok Ibolya Salgótarjánból A salgótarjáni fiúkollégium tanulóinak, tanárainak társadalmi tevékenységére, társadalmi munkájára népfrontbizottságunk már korábban is felfigyelt. A lakóterületünkön levő közületek, üzemek és intézmények között az élvonalban tartjuk Őket számon. A szó és a tett egységes gyakorlatát bizonyítják, ha a városért, a lakóhelyi környezetért, á társadalomért tenni kell. A tanácsköztársasági évforduló jegyében az elmúlt héten társadalmi munkanapot szerveztek a tanítási szün* napra. Szorcsik László tanár szervezésében kölcsönkért szerszámokkal fogtak munka-' hoz a kollégium kertjének rendbe tételéhez, melynek során először is ismertette a munka- és balesetvédelem szabályainak betartását. Mintegy 150—160 lelkes fiú látott munkához, csákány, lapát és szállítóeszközök segítségével szálltak szembe a mások mulasztásából fakadó áldatlan állapotokkal. A hatalmas erőgépek által összegyűrt talajt, tátongó gödröket, selejtből származó törmelékeket kellett elmunkálni ahhoz, hogy az udvar, illetve a kert visszanyerje kulturáltságát. Ugyanis a Közmű- és Mélyépítő Vállalat salgótarjáni kirendeltsége — miután itteni tevékenysége megszűnt — mindezekről „elfeledkezett”. A tanulók munkája figyelemreméltó, eddig 1500 négyszögöl területen végeztek társadalmi munkát, megérdemlik, hogy a munka folytatásában segítségükre legyenek. Tóth Gyula Sámsonba zárói A Nagybárkányi közős Tanácshoz tartozó Sámsonháza községben is, a jelölő gyűlések befejezésével véget ért a választási kampány első szakasza. összegezésként elmondhatjuk, hogy ekkora aktivitás a választások történetében talán egyszer sem volt tapasztalható. -A választók nemcsak hallani mentek a jelölő gyűlésekre, hanem inkább megbeszélésre. Kérdeztek, javasoltak, észrevételez- tek, mint amikor egy népes család beszéld meg problémáit. Dicséret illeti a közös tanácsot, hogy a jelölő gyűlésekre elküldte Rezes József közigazgatási főelőadót, aki a feltett kérdéseket helyszínen tudta megválaszolni. Különösen sok javaslat, hangzott el azon a jelölő gyűlésen, tahol egyhangúlag Krajcsi János községi párttit- kárt jelölték tanácstagnak. Szikéra László Gyors intézkedés tíj beosztást kapott a hátyi Kulcsár félv. Gusztáv-akna] olvasóink panaszát. Farkas Sándor tolmácsolta szerkesztőségünkben március 17-én. Azt kérte, legyünk segítségükre, mivel a telepükön levő egyetlen élelmiszerbolt eladója a n-.pokb n megbetegedett, kő házba került, s azóta a bolt zárva van. A napi bevásárlás lehetőségének hiánya közel háromszáz embert érint. Beszéltünk a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatójával. .>ki a következő választ adta: — Dolgozónk betegsége váratlanul ért bennünket. de már intézkedtünk a leltár felvételére, mely után a boltot újból a vásárlóközönség rendelkezésére bocsátjuk. ♦ A gyors ^intézkedés eredményeként közölne! ifik hogy március 2Ó-án az élelmiszer- holtban az árusítás megkezdődött. NÓGRÁD - 1973. március 29., csütörtök
