Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)
1973-03-29 / 74. szám
Atoerkwseti ^«eiuléleli (készítés ideié» | Megelégedéssel fogadták | változás Bérfejlesztés az új üzemekben Tervtárgyaló közgyűlést tartottak a napokban Legenden. A tiézsai Máius 1. Termelő- szövetkezet tagsága az idei tervet egyhangúlag elfogadta 1. Óriási a változás. A né- zsai termelőszövetkezetet — akkor még Nógrádsápon székelt — két éve szanálták. A veszteség több mint két és fél millió forint volt. Tavaly viszont már 3,3 millió forintos nyereséggel gazdálkodtak. Joggal vetődik fel a kérdés: ezt meg hogyan csinálták. Hohna Miklós elnök a -kérdésre így válaszolt: — Egyszerű a magyarázat, körültekintően gazdálkodtunk. A szanálási bizottság által előírtakat maradéktalanul betartottuk így vált lehetségessé, hogy a legutóbbi zárszámadáskor már öt százalék nyereséget fizettünk. Növeltük a gazdálkodás biztonságát. Tartalékoltunk 800 ezer forintot. Az idei fejlesztési célokra félmilliót tettünk el. 2. A közös gazdaságnak közel 500 dolgozója van. Kedvezőtlen természeti körülmények között Nézsa, Nógrádsáp és Legénd földművelő népe számára nyújt megélhetést. Az elmúlt évi sikeres munka után miként készítették elő az idei gazdálkodást — erre voltunk kíváncsiak. Először is januárban és februárban brigádgyűléseket tartottak. Sok okos ötlet került felszínre. Többen keményen bírálták a betakarítási munkaszervezést. A komhájnosok már reggel hatkor kimentek a földekre, holott kilenc óráig csak a hasukat süttették a nappaL A harmat miatt nem tudtak dolgozni. Hasonló dolog a takarmánybetakárítás- nal is előfordult. Ilyen luxust az idén semmiképpen nem engednek meg. A folyamat második lépcsője a párttaggyűlés volt. Utá- ua vezetőségi ülésen egyeztettek az idei tervet. Nem perdöntő dolog, de jellemző, hogy a vezetőség hat órán keresztül vitatkozott, érvelt, és felelősséggel foglalt állást. — Bizonyos, hogy megérte a fáradságot — magyarázza a fiatal elnök. — Nagyon lényegesnek tartom, hogy minden vezetőségi tag, középszintű irányító, és egyszerű tag, tudja, hogy honnan, hová, és miként akarunk eljutni. Korábban ment mindenki a maga útján, azután az év végén összefutottunk, és kiderült, hogy baj van. Most hadat üzentünk a szűklátókörűségnek. Az ágazati és hagyományos irányítási rendszert kombináljuk. 3. Az ágazati tervek számai mögött könnyen kitapintható az intenzív fejlesztésre, a biztonságra, a jövedelmezőség fokozására, a takarékosságra irányuló szemlélet. Erről beszélt országgyűlési expozéjában Fock Jenő miniszterelnök Is a napokban. Az idén 34 millió forintos termelési értéket kívánnak előállítani. Tervük. nehéz, de nem teljesíthetetlen — általános vélemény ez Nézsán. legnagyobb bevételre (10,5 millió) az állattenyésztésből számítanak. Ennek szolgálatába állítják a növénytermesztési ágazatot. Bekapcsolódnak a szarvasmarhaprogram megvalósításába. Kedvező alapról indulnak. Férőhely- és takarmányozási gondjaik nincsenek. Az idén a szarvas- marha számát — saját szaporulatból — hatvannal növelik. Hízómarhát 120-at kívánnak értékesíteni. Az egy tehénre jutó évi tejhozamot 2100-ről 2400 literre akarják emelni. Persze, a világszínvonal 5000 liter körül jár, de ne legyünk telhetetlenek. A 300 literes fejlesztés sem lebecsülendő egy év alatt A baromfiágazatban a gazdaságosság növelése a cél. Egy kiló hús előállításához a tavalyi 2,7 kilóval szemben csak 2,5 kiló abrakot terveznek felhasználni. A juhágazatban pedig 3,7 helyett 3,8 kiló gyapjúval számolnak állatonként. Az anyajuhok számát néhány év alatt 450-ről 1200-ra növelik. 4. Zöld utat biztosítanak a kukoricának a kalászosok rovására. Ez a leglényegesebb változás a növénytermesztési szerkezetben. A kukorica területét 350 holddal növelik. Kell a bőséges abraktakarmány az állatoknak. Másrészt a biztonságosabb termelés, és a vetésforgó alkalmazásának elve vezérelte a szövetkezet irányítóit, amikor így határoztak. A kukorica mellett még tavaszi árpát, búzát és pillangósokat termesztenek. Az általános tendenciával ellentétben a fizikaimunkaigényes kapások termesztési területét növelik. Egyrészt mert jól jövedelmez, másrészt, rendelkeznek munkaerővel. A cukorrépa például tavaly 540 ezer helyett 920 ezer forint bevételt hozott. Csodálható-e ezek után, hogy nem 50, hanem 90 holdon termesztik az idén? A szerződést megkötötték a felvásárló cukorgyárral. Jó piaca van az uborkának is. Tavaly a tervhez viszonyítva dupla bevételre tettek szert uborkából. Ezért termesztési területét is megduplázzák az idén. Fejlesztési alapjukból 43 holdon málnát telepítenek. Bevált az Intenzív fajta, az asszonyok szívesen foglalkoznak vele. Végeredményben a növény- termesztéstől 9,5 millió forint árbevételt várnak. A távlati terv készítése során arra a meggyőződésre jutottak Nézsán. hogy alaptevékenységet melléküzem nélkül nem célszerű folytatni. Elzárt a korábban bérbe adott könyvkötészeti üzemüket március 1-től visszakapták. E melléküzemtől 6,2 millió forint árbevételt remélnek. * t A vezetők pérmiumféítéte- tei szigorúak. Nem hagytak .kiskaput” sem. Világos, hogy még eredményesebb munkára ösztönöznek. A vezetők a terv teljesítése esetén is csak a fizetésüket kapják meg! Az anyagi érdekeltség elvének körültekintő alkalmazása azt célozza, hogy mindenki hozzáértően és szorgalmasan dolgozzon, mert a szövetkezet tagsága csak így boldogulhat Rozgonyi István 1 Elkészül-e határidőre ? Se később, se drágábban nem szeretnék Sok-sok nyugtalan, gondokkal. megválaszolásra váró kérdésekkel teli perc előzte meg a salgótarjáni síküveggyár új hutacsarnokának és húzóüzemének. a Zagyva IlI-nak az építését. Az üvegipar. a gyár vezetői végül is megteremtettek a feltételeket a beruházáshoz, a múlt év novemberében — hosszas előkészítő munka után — a Közmű- és Mélyépítő Vállalat hozzáláthatott a központi létesímények földmunkáihoz, az alapozáshoz. — Mi tette./ szükségessé a Zagyva III. felépítését? — tettem fel az első kérdést beszélgetőpartneremnek, ' Gyöngyösi Gyula műszaki igazgatóhelyettesnek. — A Zagyva I., az első tourcolt rendszerű húzógépekkel felszerelt síküveggyártó üzem, negyven évnél régebben szolgálja a magyar üvegipart — válaszolt — Közben, természetesen, rendszeres időközönként felújítottuk, kisebb korszerűsítésekét is végrehajtottunk rajta, de lényegesen változtatni, bővíteni nem lehetett. Az évtizedek alatt az üzem óhatatlanul elöregedett, megérett arra, hogy véglegesen „nyugdíjba” küldjük. A Zagyva I. helyett épült fel az új, korszerű húzóüzem, a Zagyva III. — Mibe kerül a beruházás? Es mit tartalmaz a beruházási program? — A tévék szerint a beruházás háromszáznegyvenhét- millió forintba kerül. Ebből felépül az új hutacsarnok, és a kilenc nagy teljesítményű húzógéppel felszerelt húzóüzem. Egyúttal — az új huta- és húzóüzem termelői kapacitásának megfelelően — fel kell újítani a kapcsolódó és a kiegészítő létesítményeket, a régi vágóüzemet, a keverőüzemet, bővíteni és korszerűsíteni kell a gyár energia-, gáz- és vízellátását. Ugyancsak a beruházás költségét terheli a már felépült két lakóépület, amelyek egyikében ideiglenesen a gyári irodák kaptak helyet. — Mennyivel lesz korszerűbb az épülő Zagyva III. húzóüzí-m a Zagyva 1-nét? — Csak néhány jellemző adatot említenék. Míg a Zagyva X. hétszáz tonna üvegolvadék befogadására alkalmas, az új húzóüzemnek ezerhatszáz tonna a kapacitása. Hat helyett ide kilenc húzógépet szerelünk fel. ami optimális kihasználási lehetőséget biztosít. De a termelés nemcsak ezáltal növekszik, hanem azért is, mert az új húzógépek a régieknél jóval magasabbak, majdnem három, illetve öt méter a különbség, ennek az üvegtábla lehűlésénél van nagy jelentősége, megengedi a nagyobb forgási sebességet, a nagyobb termelést. A Zagyva I-nek öt és fél millió négyzetméter síküveg az éves termelése. Ezzel szemben a Zagyva III-tól évente kilenc és fél millió négyzetméter síküveget várunk. S a korábbinál sokkal jobb minőségű üveget. — Hol tart a beruházás megvalósítása? Mennyit költött el eddig a gyár a rendelkezésére álló forintokból? — A múlt év végéig hat- vankétmilliő forint volt a kiadásunk. Ennyibe — illetve nyolcmillióval többe, mert ezt még nem fizettük ki — került a terület, a beruházás előkészítése, a két lakóépület felépítése, s a beruházással összefüggő más munkák elvégeztetése. A Közmű- és Mélyépítő Vállalattól, amely a november óta tartó földmunkákat, alapozást most készíti elő — a szerződés szerinti határidőnek megfelelően — átadásra, tízmillió-háromszáz- harmincezer forintos számlára számítunk. Ez indokolhatóan alig valamivel haladja meg a költségvetésben rögzített összeget. — Talán ezt kellett volna elsőként megkérdezni: miből telik a háromszáznegyvenhét- millió forintos beruházásra? — Gyárunk hatvankilene- millió forint fejlesztési alapot képezett a beruházáshoz. Ehhez száznegyven hétmillió forint állami támogatást, és százharmincmillió forint hosz- szú lejáratú hitelt kaptunk. No. és rendelkezésünkre áll a húsz százalék kötelező tartalék is. A hitelt nyolc év alatt fogjuk — 1976-tól kezdődően — visszafizetni. Ügy véljük, hogy anyagi eszközeinknek elegendőknek kell lenniök a beruházáshoz. Hogyan valósultak meg a legutóbbi központi bérintézkedések a salgótarjáni járás új üzemeiben? Erre a kérdésre különösen nagy gondot fordított a járási pártbizottság. Legutóbb Gordos Nándor, a gazdaságpolitikai csoport vezetője már az eredményekről számolhatott be a végrehajtó bizottságnak. A határozat megjelenése után, a döntések előtt, a legtöbb üzem központját felkeresték és tárgyaltak az illetékes vezetőkkel. Az eszmecsere során elmondták tapasztalataikat egyrészt a műszaki és munkafeltételekkel kapcsolatban, másrészt azokról a gondokról szóltak, amelyek az ütemes termelést akadályozzák, a dolgozók jövedelmiét károsan befolyásolják. Gondot jelentett az új, főképpen könnyűipari üzemeknél, több többségükben betanított munkásokat foglalkoztatnak, így rájuk az alacsonyabb, 4 százalékos béremelés vonatkozik. Kérték, hogy a differenciálásra szolgáló keretből nagyobb arányt biztosítanak. Kérték továbbá, hogy a bérfejlesztést használják fel az anyavállalatok és az új üzemek dolgozói közötti bérfeszültség enyhítésére. A tárgyalások általában eredményesek voltak, amit a példák is bizonyítanak. A FŰTÖBER-nél például a központilag előírt bérfejlesztésen felül a nagybátonyi gyáregység kapott legnagyobb arányú, 3 százalékos saját bérfejlesztési lehetőséget. A vállalat budapesti üzemei 1,9, a csongrádi üzeme 1,2 százalékot kapott. Differenciáltan több bért kaptak a több műszakban dolgozók, a nők, a hegesztők, a lángvágók, a festők, vagyis az egészségre ártalmasabb helyen dolgozók. Tartalékoltak a teljesítménynövekedés fedezetére, mozgóbérre is. A fejlesztéssel tehát jelentősen csökkentették a bérkülönbségeket. Az éves átlagbérszínvonal 2211 forinttal növekedett. A Ganzr-MÄVAG matranováiki gyárában a 8 százalékos alapbérnövelést azok számára is biztosították, akiknek ugyan még nincs szakmunkás- bizonyítványuk, de már három éve ilyen munkát végeznek. A központi bérfejlesztésen felül 5 százalékot kaptak differenciálásra. A gyáregységnél tehát átlagosan — Hogyan alakul a továbbiakban a beruházás? — A kivitelezést fővállalkozóként a Nógrád megyei All ami Építőipari Vállalat folytatja. Az építés vezetősége már leköltözött hozzánk, napokon belül megkötjük a szerződést, s április elején a casszerkezetek szerelésével újabb szakasz kezdődik a beruházásban. A technológiai generálkivitelező szerepét saját magunk vállaltuk. Természetesen, több alvállalkozó is dolgozik majd az építkezésen. A következő határidő 1974. április, amikor a NÁÉV- nek munkaterületet kell adnia a kemence építéséhez, a húzógépek szereléséhez. — Mikorra készül el a Zagyva III.? Gyöngyösi Gyula válasza az utolsó kérdésre: — A végleges átadási határidő: 1975. június 30. Addigra a beruházás valamennyi munkálatai befejeződnek. Ügy ítéljük meg, hogy ez a határidő reális. Be lehet tartani. Ezt megelőzően. 1975. első negyedévében már megtörténik a kemence felfűtése, a próbaüzemelés. A tervek szerint a Zagyva III. 1975. II. fél évétől üveget ad az országnak. * Ha a kérdésekből és a válaszokból erre nem is lehet következtetni, azt feltétlenül el kell még mondani, hogy e beruházás megvalósítása rengeteg gonddal jár, szinte naponta a felvetődő problémák, nehézségek egész sorát kell leküzdeni, hogy zavartalanul menjen a munka. A tervező, b beruházó és a kivitelezők összefogása és jó együttműködése az egyik legfontosabb előfeltétele a beruházás sikerének. Kiss S. 11,7 százalékos bérfejlesztés volt. Ezen belül a szakmunkásbérek 12,5 százalékkal növekedtek. Béremelést kaptak azok a volt bányászok is, akiknek egyébként bérkiegészítést fizetnek. A mátrano- váki bérek most már megközelítik a budapesti üzemek bérszínvonalát. A jánosaknai fehérnemű- gyárban a 600 fizikai dolgozóból mindössze 45-nek, van szakképesítése. Ennek ellenére nem ragaszkodtak mereven a szakképzettséghez, hanem a bért munkakategórián- kónt osztották szét. A segédmunkát végzők — az össz- dolgozók 13 százaléka —, 6 százalékos béremelést kaptak. A varrónők — a dolgozók 80 százaléka — 8 százalékos béremelésben részesültek. Elnnél többet, 10 százalékot, a vasalók kaptak. A szak- képzettség megszervezésére is ösztönöznek, ugyanis a szakképzettek a kategóriabéren felül még 5 százalékos emelésben részesültek. A Váci Kötöttárugyár kazá- rl i izemében különösen nagy érdeklődés előzte meg a bér- fejlesztést Alacsony volt a bél-színvonal, ami a létszám biztosításában is gondot okozott A vállalat vezetői a központi 9,8 százalékon felül még saját bérfejlesztést is biztosítottak — erőteljes differenciálással. A vállalat üzemei között a kazár! kapta a legtöbbet, átlagosan 11,5 százalékos béremelést. Tartalékoltak a tel jesítmény-íelf utasra, -ösztön zésre és évközi béremelésre is. A vállalat vezetői ugyanakkor ígéretet tettek a munkaszervezés, anyagellátás javítására, amivel a teljesítmények és természetesen a keresetek is tovább növelhetők. Az utóbbi hónapokban ennek hatása már mérhető is a termelésben. A harisnyagyár nagybátonyi üzemében mereven ragaszkodtak a szakmunkás-bizonyítványhoz, illetve a hároméves gyakorlathoz. Sok itt az új dolgozó, akik betanított munkások. Itt a differenciálással és a saját fejlesztéssel együtt a fizikai dolgozók béremelése 6,4 százalékos. A vállalat többi üzemében a bérfejlesztés mértéke ennél nagyobb. Furcsa ez, ha figyelembe vesszük, hogy a nagybátonyi üzem tavaly él- üzem lett, és állandóan élenjár az üzemek közötti versenyben. Nem csökkent tehát most sem a budapesti és nagybátonyi üzem között fennálló bér-különbség. A bérfejlesztést általában megelégedéssel fogadták a járás új üzemeiben. Természetes, néhányan másképpé® vélekednek, akik kevesebbet kaptak, és talán a munkához való viszonyuk is kívánnivalót hagy maga után. összességében jól éltek a differenciálás lehetőségével, és a legtöbb helyen sikerült feloldani a korábban meglevő feszültségeket. B. J. Mai kommentárunk Egy vizsgála elé A lakosság zöldsége Hálásának mértékét hűségesen tükrözik a városi piacok, a muníkáslakta körzetek zöldséges- árudái, valamint a községek ÁFÉSZ-boltjai. Nagyon kevés árusítóhely- kivételével a legtöbb boltban szűkös, nagyon is szegényes a zöldségellátás. Nincs megfelelő v-álaszték. Az áru minősége is kifogásolható. A városi piacokon pedig az állami, szövetkezeti és társulási boltok mellett virágzik a magánkereskedelem. Az árak hihetetlen mértéket öltenek. Példának okáért egy darab — igaz, jól megtel mett — starking almát három forintért adnák. Bőséggel is kapható — kilója tíz—tizenhét forint. A vásárló tehetetlen. Az állami és szövetkezeti kereskedelemben, sajnos, minőségi árut keveset kap. Kénytelen magas áron megvenni a zöldséget, vagy gyümölcsöt, ha szüksége van rá. A szilveszteri ünnepek előtt például a közönséges tormagyökeret húsz forintért adták kilónként a salgóitarjárná piacon. A piacról élő ember örömmel felsóhajt, ha arról hall, hogy valamelyik szerv tüzetes vizsgálatot tart a zöldséges gyümökseilátásról, a felvásárló szervek, valamint a kereskedelem munkájáról. Csak he'yeselní tehet tehát, hogy a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közeljövőben kiváló szakemberek közreműködésével megvizsgálja a fogyasztók ilyen irányú kielégítését. A lakosság aöldségellátása évek óta foglalkoztatja vezet» szerveinket. Novemberben a Központi Bizottság állásfoglalásában nem is kis súllyal szerepelt Az országgyűlés sem hagyta szó nélkül. Számtalan megyei párt-, tanácsi határozat foglalkozott vele. Nógrád megyében még azzal is dicsekedhetünk, hogy a zöldségellátás megjavitásáiá. fiatal agrárszakemberek részére pályázatot hirdettek. A legjobb munkákat díjazták is. Sajnos, a zöldségel'átás nem javult, az árak nem csökkentek, hanem emelkedtek. Termelőüzemeink néhány kivételével — melyeknek a zöldségtermesztése az igényekhez viszonyítva csepp a tengerben, — egyre kevesebben foglalkoznék ilyen jellegű munkával. Legutóbb a megyei pártbizottság által rendezett kommunista aktívaülés — amelyen a mezőgazdaság vezetői voltak jelen — újólag kimondta: a lakosság zöldségeilátá- sa kötelessége megyénk mezőgazdaságának. Kiit ne érdekelne most a népi ellenőrök elhatározása, akik remélhetően feltárják a valóságos helyzetet. Ugyanis határozatok ide, határozatok oda, az idei munkát megszabó tsz-fervtárgyaló közgyűlések nem tükrözik, hogy konstruktív irányba fejlődött volna a helyzet. Ellenkezőleg, még csökkent a termőterületek száma. Például burgonyának lényegesen kevesebb területet jelöltek ki. A lakosság ellátása végső soron azon múlik, mennyi árut termesztenek, milyen minőségben, és milyen választékban. Az üzemek sok mindenre hivatkoznak. Gépek hiányára, a munkáskéz vészes csökkenésére, a gazdaságba - lanságra.' Arra is, hogy a felvásárló- és kereskedelmi szervek minden esetben jobban járnak mint a termelők, akik viszont a zöldségtermesztésre csak ráfizetnek. És ehhez hasonló, a realitást sok esetben nem is nélkülöző álláspontot képviselnek. A fogyasztókat viszont az ellátás izgatja, az árak rendkívül szélsőséges alakulása. A népi ellenőröknek tehát, ha hozzáláttak ehhez a munkához, van mire választ keresniük. Közérdekű dologról van szó. Dolgozó népünk hozzászokott, hogy a népi ellenőrök mindig lelkiismeretesen, hűen a valósághoz végzik munkájukat. Ez esetben is ,ezt várják. A vizsgálat eredményéként pedig nemcsak részletes tájékoztatásit, de még inkább jó zöldség- és gyümolcsellátast várnak. — B — f"* NÓGRÁD - 1973. március 29., csütörtök 3
