Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-27 / 72. szám

kemberek? V A MAGVAK Kábel Művek balassagyarmati szabadveze­tékes gyárának TMK-részle- généi dolgozik Puszta István­ná. A háta mögött levő nagy­méretű rajztábláról nem ne­héz kitalálni, mi a foglalkozá­sa: műszaki szerkesztő. A vál­lalat vezetőinek javaslatára a Hazafias Népfront városi bi­zottsága Balassagyarmat 6. számú választókerületének ta­nácsiéi öltjeként terjesztette a körzet választói elé, akik egy­hangú szavazatukkal fogad­ták el. Arról kérdezem, rpióta él jelenlegi lakhelyén. — öt éve költöztem a 6 számú választókerületbe. Jól kiépített, csendes utca a mi­énk, talán Balassagyarmat leg­szebb helye. Nincsenek nagy problémáink sem, szinte nem hiányzik semmi a körzetből. A jelölő gyűlésen is csupán a Kecskeliget; rendezetlenségét vetették fel. s a vasút melletti szeméttelep megszüntetésére tettek javaslatot. — válaszolt Pusztáné. — Milyen érzéssel távozott * jelölő gyűlésről? — Természetesen megkö­szöntem a lakók bizalmát, de az igazság az volt, hogy alig t udtarfi beszélni. Hiába, ha meghatódom, nálam ez már •így van. ígérgetni pedig nem szoktam, tettekkel szeretném bizonyítani, hogy alkalmas le­szek megválasztásom esetén a tanácstagságból eredő teen­dők ellátására — mondja. — Talán már vannak konk­rét tervei is? — Igen. Legalábbis, ami a Kecskeligetet illeti. Szeret­ném. ha sikerülne játszóteret vagy kézilabdapályát építeni. Puszta Istvánná a munka mellett tanul is. A Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki szakának levelező hallgatója. Már azon kell törnie a fejét, hogy jövőre milyen diploma- munkát készítsen. — ARRA gondoltam, hogy a város nyugati iparterületéhez csatlakozó vasúti iparvágány műszaki terveinek elkészíté­sét választom. Ezzel is hozzá szeretnék járulni Balassagyar­mat fejlődéséhez. Üjra a tanácstagi választá­sokra terelem a beszélgetést. — Jóleső érzés tölt el most is, ha arra gondolok, hogy az idősebb, nagy élettapasztalat­tal rendelkező lakók szavaz­tak bizalmat. Azt is tudom, ez nagy felelősséggel jár. Ha saját, életemben rontok el va­lamit, az csak engem érint, a közösségért tenni egészen más. Ott nem lehet hibázni, mert rajtam kívül esetleg egy egész utca látná kárát. A férjemről tudom, aki a gyár KISZ-vezetőségének tagja, s állandóan mennie kell. hogy a rendezvények sikeresen zárul­janak. Mind a ketten igyek­szünk kritikus szemmel nézni a körülöttünk levő dolgokat — magyarázza. Az ember azt. hinné, hogy rendkívül elfoglalt a tanulás miatt. Puszta Istvánná cáfol­ja ezt: — Sohasem hiszem el, ha valaki panaszkodik, hogy erre, vagy arra nem jut ideje. Az egész csak „szervezés” kérdé­se. A munka, a tanulás mel­lett, rendszeresen járunk a férjemmel moziba, megnézek minden érdemesebb tv-mű- sort, ellátom a házimunkát. Ez mind megfér egymás mel­lett Három éve dolgozik a sza­badvezeték gyárban. Azelőtt, a Fémipari Vállalatnál volt. ha­sonló munkakörben. — Meglepett, amikor a vál­lalat vezetői elmondták, hogy gyárunk nevében javasoltak a népfront tanácstagjelöltjének. Már a későbbiekre gondolok, s ilyenkor mindig saját hely­zetemből szoktam kiindulni. Pontosabban arról van szó, ha valakihez kéréssel megyek, az megpróbál minden lehetőt a probléma elintézésében. Én is így akarok tenni. Puszta Istvánná fíatalasz- szony. Nőknél ugyan nem il­lik az életkorról beszélni, de elmondta, hogy huszonötödik életévében jár. KÉT NAGY vizsga előtt áll. Az egyik, valószínű a könnyebb a Műszaki Egyetem vizsgáz­tatói előtt zajlik majd. A má­sik vizsgájára a közvélemény, azoknak a választópolgárok szeme előtt kerül majd sor, akik a jelölő gyűlésen tanács­tagjelöltté nyilvánították, s a jövő hónap közepén újra ki­állnak szavazatukkal mellette. Sz. Gy. Nevető harmadik? A salgótarjáni Strand éttermet 1971. novemberében nyitották meg. A tervezést és a lebonyolítást a Beruházá­si Vállalat, a kivitelezést az AGROFILL végezte. A Nóg- rád megyei Vendéglátó Vállalat vezetői örültek, hogy mo­dem létesítménnyel oldhatják meg a strandolok étkeztetését. Ebben az örömbe jókora adag üröm is vegyült. Az étte­rem állandó menüje lett a beázás. Hogy miért? Nem a szakácsok, újító kedve miatt. A Beruházási Vállalat korszerű tetőiedötervóre a kivi­telező nem talált alvállalkozót, így megelégedéssel nyug­tázta a módosítást, mely szerint a tetőt bádoggal kell be­fedni. Nagy igyekezetében tervet sem kért ehhez, hisz’ mű­szaki kötelmek írják elő a bádogfedés szakszerű kivitele­zését. . V Az eredmény: évente négy alkalommal festeti a Ven­déglátó Vállalat, mert tizennyolc helyen ázik be a mennye­zet. Az AGROFILL igazgatója, arra a kérdésre, hogy mi­lyen kilátások, vannak, megjegyezte: esetleg 22 he­lyen ázik majd be Ök csak műszaki terv alapján hajlan­dók a tetőhöz hozzányúlni, ahhoz a tetőhöz, melyet terv nélkül, a műszaki előírásokra fittyet hányva készítettek el. A nedves falak miatt mái' villamoszárlat keletkezett, /ura arra készteti az étterem dolgozóit, hogy háromszor is meggondolják; hozzányúljanak-e a kapcsolóhoz. A Beruházási Vállalat szakemberei szerint nem szük­séges külön terv a bádogos munkákhoz, mert ez olyan do­log, amikor a nyolcadik osztályos tanuló a „B” betű írását tanulja. A kivitelező és a lebonyolító rendszeresen levelez egy­mással, jelenleg bírósági tárgyalásnál tartanak. Kettejük marakodásán a harmadik, a Vendéglátó Vállalat nevet — gondolják egyesek. Nos. igen: keserűségében, mert néhány nap múlva megnyitják az éttermet. Csak egy dolog okoz problémát nekik. Kedves érdekeltek! Nem lehetne a tempón gyorsítani? — sz. gy. — felhiuös Az üzemek államosításának 25. évfordulója alkalmából a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség központi bizottsága, az MSZMP Párttörténetj Intézete és a Magyar Történelmi Tár­sulat országos pályázatot hir­det, hogy a szocialista gazda­sági rendszerünk megalapozá­sában döntő fordulatot: ered­ményező eseménynek méltó emléket állítson, és téltárja, bemutassa a szocialista üze­meknek az elmúlt negyedszá­zad alatt elért gazdasági, mű­szaki, társadalmi, kulturális fejlődését. Pályázni lehet üzemtörté­neti tanulmánnyal, tanul­mánykötettel, üzemi évkönyv­vel, írásos dokumentumok (le­velek, sajtóanyagok), fényké­pek, egyéni vagy kollektív visszaemlékezések, tárgyi do­kumentumok gyűjteményé­vel, kiállításával, vagy ezek forgatókönyvével, modellek, makettek készítésével, továb­bá kisebb-nagyobb kollektí­SUIIC mondanak a ua Burgonyatermesztés és - e A mezőgazdasági vezetők közelmúltban megtartott kom­munista atktívaülésén szó esett arról is, hogy termelő­üzemeinkben — állami gaz­daság, termelőszövetkezet — alábbhagyott a burgonyater­mesztési kedv. Egyre szűkül az a terület, amelyen ezt a fontos népélelmezési cikket termesztik. Ez oda vezethet, hogy a megyei szükségletet nem tudjuk kielégíteni, ami megengedhetetlen, mert za­varja a lakosság ellátását. Nógrád megyében hagyomá­nyos a krumpli termesztése, amelyet korszerű formában to­vább kell fejlesztem. Ez üze­mi és népgazdasági érdek is. Erről folytattunk beszélgetést Szabó Norberttel és Horváth Andrással, a Nyírségi Agro­technikai Kutató Intézet mun­katársaival. ★ Az utóbbi hét évben a bur­gonya országos vetésterülete 40 százalékkal csökkent. Jó­val nagyobb arányú viszont az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a területcsökkenés, mert az 1972. évben mindössze 36 szá­zaléka volt az 1966. évi vetés- területnek. Az országoshoz ha­sonlóan csökkent a burgonya­termő terület Nógrád megyé­ben is. A növekvő élelmiszer-ter­melés, a választékosabb táp­lálkozás mellett objektív okokból csökkent a burgonya részaránya a táplálkozásban, és az 1960-as évek 97 kilo­grammos egy főre eső fogyasz­tása 1971. évben 75 kilo­grammra esett vissza. Az il­letékes szervek a jelenlegi és a következő ötéves terv idő­szakában ezen a szinten ter­vezik a fogyasztás állandósu­lását. Tudomásul kell vennünk azonban, hogy már az 1972. évi nagyüzemi burgonyavetés­terület is szűkösen fedezte a központi árukészlet igényét. További területcsökkenés pe­dig még jelentősen növekvő termésátlag mellett is bi­zonytalanná teszi, a tervezett fogyasztási színvonal fenntar­tását. Új fajták és értékesítés Az elmúlt évben indult meg nagyobb üzemterületen Hol­landiából és az NDK-bol im­portált jó étkezési értékű bur- gonyafajták elszaporítása a fajtaválaszték bővítése érde­kében. ' Nógrád megye közös gazdaságai az elmúlt évek során eredményesen foglal­koztak mind az étkezési, mind a vetőburgonya termesztésé­vel a hazai fajtáknál. Munká­juk alapján lehetőséget kap­tak az új fajták szaporítására és szélesebb körű termesztésé­re is. Ugyanis a megye kli­matikus adottságai és talaj- viszonyai eredményes burgo- nyatermesztésre nyújtanak le­hetőséget. A régebben ural­kodó felfogással szemben — amely a megyét csak étkezési burgonya termesztésére vette számításba —, az utóbbi húsz év alatt bebizonyosodott, hogy a vetőburgonya-termesztésnek Is kedvező lehetőségei vannak a nagyüzemi gazdálkodós kö­rülményei között. Az elmúlt évek során a termés értékesítésének bi­zonytalansága, a vetőburgo- nya-szaporitásban előfordult minőségi problémák, a bur­gonyatermesztés anyagi-mű­szaki hiányosságai és a mun­kaerőgondok, számos gazda­ságban a termesztés felszámo­lását eredményezték. Azok­ban a gazdaságokban viszont, ahol alkalmazták a korszerű technológiát, szerény anyagi eszközökkel ugyan, de meg­alapozták a termelést, az ága­zat jól jövedelmezett. Őrha­lomban és Varsányban a szán­tóterület tíz százalékán ter­mesztenek burgonyát. Az el­múlt évben is a burgonyater­mesztés kedvező jövedelme eredményesen járult hozzá a gazdaságok bevételének nö­veléséhez. A felvásárló válla­lat, a kereskedelem a biztos ellátás pozíciójából tárgyalt a termesztő gazdaságokkal. Az értékesítési gondok megoldá­sában nem vállalt részt. A ter­mesztés fejlesztésén dolgozó Nyírségi Agrotechnikai Ku­tató Intézet, valamint a Ve­tőmag termeltető és -értékesítő Országos Vállalat pestvidéki központja ezért sok esetben nehéz helyzetbe került, mert az általuk ajánlott korszerűsí­tések eredményeként jelentke­ző nagyobb termés elhelyezése növelte az üzemek értékesítési gondját. Az elmondottak ért­hetővé teszik a termelők ér­deklődésének csökkenéséi, a termesztés iránt. Az elmúlt évi országosan gyenge ter­méseredmények mellett nem csodálkozhatunk a központi készletek lecsökkenésén. Társulás a termesztés javítására A kormány állásfoglalása szerint az ország burgonya­ellátását a hazai termesztés­ből kell biztosítani. Ennek ér­dekében a jelenlegi közgazda- sági feltételek között kell a termelés megalapozásának és korszerűsítésének lehetőségét megteremteni, javítani az ága­zat jövedelmezőségét. A bur­gonya mögött nem áll ipari bázis,' így nincs lehetőség ar­ra, hogy mint más egyéb nö­vényeknél meghirdetett prog­ramokhoz hasonlóan, a bur­gonyánál is általános prog­ram kerüljön bevezetésre. A felvásárló kereskedelem és a termelésben érdekelt gazdaságok összefogása le­hel az alapja annak, hogy a meglevő adottságok kihaszná­lása mellett a korszerűsödő termesztéshez a MÉM segítsé­get nyújtson, újabb anyagi­műszaki lehetőségek megte­remtésével. A burgonyatermesztést foly­tató gazdaságok a hazai ne- mesítésű fajták mellett már jelenleg is hozzájuthatnak több külföldi fajta vetőgumó­jához, továbbá a korszerű termesztéshez nélkülözhetetlen gyomirtó és növényvédő sze­rekhez, egyes speciális célgé­pekhez. A fejlődés viszont csak ak­kor lehet gyorsabb, és a ter­melés biztonsága akkor szi­lárdul meg, ha az érdekeltek a termelés és felvásárlás egé­szét magába foglaló együttmű­ködéseket alakítanak ki. Ezek az együttműködések tudnak a talajadottságoknak megfelelő, korszerű művelő- és szedőgé­peket alkalmazni, a technoló­giai előírásoknak eleget ten­ni. Így a gazdaságosabb ter­melés révén a jövedelmezősé­get növelni. A burgonya feldolgozása A burgonya elhelyezésének biztonságát a következő évek­ben jelentősen javítja az élelmiszeripari feldolgozás megindulása. A burgonyából előállított félkész és készter­mékek megjelenése a piacon tovább szilárdítja a fogyasz­tás színvonalát, ugyanakkor a nyersanyag elhelyezésének újabb lehetőségét teremti meg. Eredményesen dolgozó nagy­üzemeink példája bizonyítja, hogy burgonyatermesztést le­het gazdaságosan és jövedel­mezően végezni. Ennek ér­dekében azonban szakítani kell a hagyományos termelési módszerekkel. Az állami gaz­daságokban már' bevezetett intenzív rendszerek a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek számára is példát mutat­nak a burgonyatermesztés fej­lesztéséhez és korszerű szín­vonalának kialakításához. B. Gy. Eletet ment, fokozza a biztonságot a kivilágított jármű! Karancslapujtőn a Karancs Gyöngye bisztróban már meg­oldották a napközisek szervezett étkeztetését. A kis diákokon kívül még napi harminc fizető vendég étkezik itt. Képün­kön, Telek Endréné szakácsnő az ízletes ebédet főzi a ne­bulóknak ~ fodor — vák termelőmunkáját, életét, kulturális, mozgalmi tevé­kenységét leíró üzemi króni­kával. brigádnaplóval, brigád­krónikával, továbbá a KISZ • üzemi szervezete történetével, dokumentumokkal. A pályázatot kiíró szervek a díjakat az elemző (monog­rafikus) pályamunkák cso­portjában 4000 és 12 000 fo­rint kozott, a dokumentációs, leíró pályamunkák csoportjá­ban 2000—4000 forintig álla­pították meg, és a kiemelke­dő pályamunkák megjelente­tését elősegítik. A pályamű- veket az érintett üzem sze­rint illetékes szakszervezetek megyei tanácsához 1974. áp­rilis 4-ig kell megküldeni. Eredményhirdetés; 1974. augusztus 20. A részletes pályázati feltéte­lekről szóló útmutatók a szak- szervezetek megyei tanácsá­tól 1973. május 15-től levél­ben, vagy személyesen lehet igényelni. (MTI). A közúti közlekedés bizton­ságának fokozása napjaink egyik igen lényeges kérdése. A közúti forgalomban részt­vevők nem egyszer szemtanúi olyan KRESZ-szabályszegé- seknek, amelyek a járművek kivilágításával kapcsolatosak és balesetileg igen veszélye­sek. Ha a kerékpárok, lovas ko­csik világító berendezéssel, illetve lámpával felszerelve nincsenek, ennek hiányában a szürkület beálltával kivi­lágításuk elmarad. Nem ke­vésbé veszélyes, amikor hiá­nyos világítással vesznek részt a közúti forgalomban. Az elemlámpával való vilá­gítás biztosítja ugyan a jár­művezető előre látását, de figyelemmel a több irányú forgalomra, mégsem elegen­dő ahhoz, hogy biztonságos­sá tegye a közúti közleke­dést. Nem elég ugyanis csak lát­ni ahhoz, hogy a közlekedé­si balesetet elkerüljük, ha­nem az is szükséges hozzá, Barkácsnap Az angyalföldi József Atti­la Művelődési Központban március 28 -ón szerdán délu­tán 17 órakor nyilvános bar- 1 cácpnapot rendeznek. Ezzel egyidejűleg bemutatják az újítók és feltalálók részvéte­lével működő Alkotok Klub­ját is. A nyilvános barkács- napon és műhelybemutatón részt vesznek az ország kü­lönböző részein dolgozó mű­szaki szakreferensek és a mű­szaki szakíbizottságiok vezetői is. hogy a forgalom más részt­vevői időben észleljenek ben­nünket. A * jogszabályalkotó a kivilágítással kapcsolatos sza­bályokat úgy fogalmazta meg, hogy figyelembe vette mind­azt, ami korlátozott látási viszonyok mellett is fokozza a biztonságot. A KRESZ-függelék 28. cikk (1) bek. b. pontja írja elő, hogy az állati erővel vont járművet legalább egy színtelen üvegű lámpával kell felszerelni, amelyet a jármű bal oldalán úgy kell elhelyezni, hogy az elölről, mind hátulról jól látható legyen, és a jármű bal szélét megközelítően je­lezze. A 29. cikk (1) bekez­dés d. és e. pontja szerint a kerékpárt előre fehér vagy sárga fényt adó lámpával, hátul vörös fényű lámpával kell felszerelni. Azok a kerékpárosok és lovaskocsihajtók, akik hiá­nyos világítással, vagy kivi- lágítatlan járművel vesznek részt a közúti forgalomban, tudatosan szegik meg a köz­lekedés szabályait, nem szá­molnak azzal, hogy szabály- szegő magatartásuk milyen következményekkel járhat. Saját maguk és mások éle­tét, testi épségét teszik ki közvetlen veszélynek, ami nem egy esetben tragikusan végződik. A világítás hiánya akkor a legveszélyesebb, amikor szemben közlekedő gépjár­művek találkoznak egymás­sal, és országúti világításukat letompítják. A belátható út­szakasz lerövidül, a kivilági- tatlan jármű észlelhetősége nehezebb, ami nem megfele­lően megválasztott sebesség mellett a baleset elkerülését szinte lehetetlenné teszi. Nem egy kivilágítatian fogatolt jármű esett áldozatul az út­testen, borult az útárokba, gépjárművel történő ütközés miatt. Közúti közlekedési balesetek vizsgálata bizonyít­ja, hogy a kerékpárosok üt­közéssel járó baleseteknél legtöbbször különböző idő­tartamú sérüléseket szenved­nek. Nem egy motorkerékpár­vezető vesztette életét, szen­vedett maradandó testi fogya­tékosságot azért, mert kivilá­gítatian lovas kocsiba rohant. A Belügyminisztérium a közlekedés biztonságának fo­kozása érdekében ellenőrzés tartására adott utasítást. A rendőrség ennek alapján Nógrád megyében Is széles körű ellenőrzést tart. Külö­nös gonddal vizsgáljuk, hogy milyen a kerékpárok és lo­vas kocsik kivilágítása. Győri József r. fhdgy. NÓGRÁD - 1973. március 27.! kedd

Next

/
Thumbnails
Contents