Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-24 / 70. szám

Befejezte tanácskozását folytatás az 1, oldalról) is, hogy minden állampolgár élhessen az eljárási törvény biztosította lehetőségekkel. Ezért szögezi le a törvényja­vaslat: „senki sem tekintendő bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bí­róság jogerős határozata nem állapította meg." Ebből a fon­tos elvből következik az is, hogy akivel szemben a bünte­tőeljárást folytatják, az nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására, a bűnösség bi­zonyítása az eljáró hatóságok kötelessége. Ez az „ártatlan­ság vélelme’’ elnevezésű jog­alv. Büntetőeljárásunkban __ ö sszhangban az ENSZ - által elfogadott emberi jogok egye­temes deklarációjával —, ed­dig is érvényesítettük ezt az elvet, a törvényjavaslat azon­ban most kifejezetten megfo­galmazza — Az ártatlanság vélelme például nem jelentheti azt, hogy — mindaddig, amíg az ügyet nem zárja le jogerős bírói ítélet — az újságok' ne adhassanak hírt egy-egy bűn­ügyről, illetve az annak el­követésével alaposan gyanúsí­tott személyről. Továbbra sem nélkülözhetjük a sajtó, a rá­dió és a televízió közvéle­ményt tájékoztató és formáló munkáját. A hírközlő szervek­nek azonban világossá kell tenniük közleményeikben, hogy az eljárás melyik szaka­száról tudósítanak. Nem vág­hatnak elébe a bírósági dön­téseknek és a közvéleményt előre nem befolyásolhatják; pontosabban kifejezve: nem helyezhetik közléseikkel mint­egy erkölcsi „nyomás" alá a bírósagokat. Kitért a miniszter arra, hogy a törvényességi garanci­ák további erősítését szolgál­ják a javaslatnak azon új rendelkezései, amelyek — al­kotmányunkkal összhangban —, az eljárás mindjen szaka­szára kiterjesztik a védő jo­gait. Személyre való tekintet nélkül — Büntető törvényeink elő- írják a jogsértőkkel szembeni fellépést, vagyis azt, hogy a bűncselekmények elkövetőit — személyükre tekintet nélkül — felelősségre kell vonni. A kormány úgy véli, hogy bün­tetőpolitikánk differenciált érvényesítése megköveteli: bí­róságaink az eddiginél job­ban éljenek az anyagi hátrá­nyokkal járó büntetésekkel, a pénz fő- és mellékbüntetések, a vagyonelkobzás alkalmazá­sával, amikor úgy találják, hogy azok hatékonyabb mó­don segítik elő a bűnözés visz- szaszorítását, a megsértett jogrend helyreállítását. En­nek törvényi feltételeit és a jogalkalmazás egységes irá­nyítását is tovább kell fej­leszteni. A jogszabályokat úgy kell alkalmazni, hogy a bű­nösök elnyerjék megérdemelt büntetésüket, és azzal őket és másokat is visszatartsunk bűncselekmények elkövetésé­től. — A büntető törvényköny­vet módosító törvényerejű Talajvíz és Régóta ismeretes, hogy a kőzetek hasadékaiban és li­kacsaiban összegyűlt víz amolyan kenőanyagféle, amely csökkenti a tektonikus elmoz­dulások hevességét. A geofi­zikusoknak azonban csak nemrég sikerült részleteseb­ben megállapítaniuk a talaj­víznyomás jelentéktelen vál­tozása és a kisebb földcsu­szamlások bizonyos formái közötti összefüggést. E témá­ban jelentős kutatómunka fo­lyik Hollisterben, amely köz­vetlenül a San Andreas ne­vű kaliforniai nagy geológia törésvonal fölött fekszik. A Stamford Egyetem munka­társai nyolc hónapon keresz­tül, fúrókészülék segítségével, megfigyeléseket végeztek 500 láb mélységben. Beszámoló­juk szerint, ebben a mély­ségben világosan megfigyel­hető. milyen szoros az ösz- szefüggés a talaj likacsaiban levő viz nyomásának válto­zása és ama kisebb földcsu­szamlások között, amelyek következtében szüntelenül csökken a feszültség a törés­vonal mentén. rendelet a bűncselekményeket két csoportra osztotta: bűntet­tekre és vétségekre. Ennek alapján lehetővé vált az is, hogy a most benyújtott tör­vényjavaslat a kisebb jelentő­ségű, egyszerű ténybeli és jo­gi megítélésű ügyekben vét­ség! eljárást vezessen be, s ezáltal magát a büntetőeljá­rást is jobban differenciálja. Ez egyben az eljárás egysze­rűsítését is szolgálja. Érzékel­tetheti ennek gyakorlati jelen­tőségét, hogy 1972-ben a bűn- cselekményeknek nagy több­sége, körülbelül 70 százaléka volt olyan, amely esetekre ezután az egyszerűsített eljá­rás szabályai lesznek irány­adók. — A bűncselekmények ál­talános megelőzése és az egyes személyeknek a bűn- cselekmény elkövetésétől való visszatartása szempontjából ugyancsak lényeges: a bűn- cselekményeknek és azok el­követőinek gyors felderítése és bírósági felelősségre vonása. Azt, hogy a bűncselekményt kitervelő, elkövető személyek és a bűnüldöző hatóságok kö­zötti örök „versenyben”, a hatóságok győzzenek — az ál­Az ügyészi munkával kap­csolatban dr. Korom Mihály kiemelte, hogy a javaslat sze­rint az ügyész ezután köteles részt venni minden olyan bí­rósági tárgyaláson, ahol bűn­tettet bírálnak el. Beszélt ar­ról is, hogy az eljárás bírósá­gi szakaszában az ügyész ed­dig — többek között — elejt­hette ugyan a vádat, ez azon­ban a bíróságot nem kötötte. Ezt most megszünteti a javas­lat, s úgy rendelkezik, hogy az állam büntetőjogi igényeit érvényesítő ügyész vádelejtése köti a bíróságot, mert vád nélkül nincs — nem' lehet — büntetőeljárás. Végül — egyebek között — a bírósági tárgyalás előkészí­tésére, az adminisztráció kor­szerűsítésére (például: bizo­nyos esetekben a jegyzőköny­vezés helyettesíthető magne- tofonfelvétellel vagy más kor­szerű technikai eszközzel), a jogerős ítéletre vonatkozó ren­delkezéseket ismertette a ja­vaslatból. Beszéde befejezéseként dr. Korom Mihály hangsúlyozta: Következetesen lamnak sokféle módon előkeli mozdítania. A büntető igaz­ságszolgáltatásnak olyan sze­mélyi állománnyal, olyan esz­közökkel, a társadalom- és a természettudományok által kimunkált olyan módszerek­kel kell rendelkeznie, ame­lyek együttesen biztosítják a bűnüldözés hatékonyságát. Vétségben egyesbíró — A javaslat szinte min­den rendelkezésére jellemző a törekvés a büntetőeljárás ha­tékonyságának növelésére, va­lamint — a törvényességi és a garanciális érdekek meg­sértése nélkül történő — gyorsítására és egyszerűsítésé­re. így például a vétségi eljá­rást különösen az jellemzi, hogy a nyomozás során a ta­núk kihallgatásáról és más eljárási cselekményekről jegyzőkönyv felvétele helyett, jelentés készíthető; az ügyész egyszerűsített tartalmú vád- indítvánnyal emelhet vádat. Továbbá — a javaslat értel­mében — az első fokú bírósá­gon vétségi eljárásban rend­szerint nem háromtagú ta­nács ítélkezik — a tanácsnak egyébként első fokon egy szakbíró és két népi ülnök tagja van —, hanem egyes- bíró jár el. A bírósági felleb­bezési eljárásban a másodfo­kon eljáró bíróság jogköre je­lentősen szélesedik. — A beterjesztett javaslat — az írásos indokolással együtt —, fontos láncszeme annak az összehangolt, az ál­lami szervektől, az állampol­gároktól, végsősoron az egész társadalomtól erőfeszíté­seknek és következetes küzde­lemnek, amelyet a bűnözés éllen, a közrend és közbizton­ság további erősítéséért foly­tatunk. Csak a törvényjavas­latba foglalt eljárási rendel­kezések következetes, törvé­nyes végrehajtásával valósít­hatók meg büntetőpolitikánk céljai. Az igazságügy-miniszter a kormány nevében kérte az or­szággyűlést, hogy a javaslatot fogadja el, és emelje tör­vényerőre. A .képviselői felszólalások­ra dr. Korom Mihály vála­szolt. A napirend szerint ezután számos javaslat alapján. a .Népköztársaság Legfelsőbb Bí­rósága elnökévé ismét dr. Szakács Ödönt választotta meg az országgyűlés. Ezután interpellációkra ke­rült sor. A felvetődött kér­désekre az illetékes szakmi­niszterek válaszoltak. Az el­nöklő Apró Antal ezután az országgyűlés tavaszi időszakát berekesztette. (Az ülésszakról tudósított: Fehér Péter, Ger­gely Róbert, Szőke Sándor és Tóth Ferenc.) (MTI) A továbbiakban dr. Korom Mihály elmondta: a javaslat egyszerűsítést vezet be a nyo­mozásban azzal is. hogy meg­szünteti a terheltté nyilvání­tás intézményét, mert az a gyanúsítotti eljárás mellett kettősséget jelentett, és csak a papírosmunkát növelte. (El­törlésének van azonban egy másik indoka is: ugyanis a terhel ttjé nyilvánítás fogal­mának a magyar nyelvben egészen másfajta — nem ép­pen hízelgő — értelmezése is van.) földrengés Ezek a megfigyelések gya­korlatilag igen fontosak: ar­ra vallanak, hogy lehetséges vizet szivattyúzni a szeizmi­kus szempontból labilis kör­zetet körülvevő rétegekbe, ez pedig megakadályozza a ta­laj feszültségének növekedé­sét. és nem engedi, hogy az a kritikus pontig fokozódjék. A legfontosabb és még meg nem oldott probléma annak a mélységnek a meghatáro­zása. ahol hatékonnyá válik a víznyomás változása és a tektonikus elmozdulás kö­zötti kölcsönviszony. Egye­lőre azokat a határo­kat sem sikerült meg­állapítani, amelyek között a meggyengült földmozgásokat nem kíséri földrengés. Ha csupán felszíni jelenségről van szó, akkor lehetőségei korlátozottak; ha azonban ez nagy mélységben is — pél­dául 2000 lábnyira vagy még többre a felszín alatt —vég­bemegy, akkor a jelenség fel­tehetően annak előjele, hogy erős lökések várhatók a föld­kéregben. Még a beszélgetés elején egy papírdarabocskát tesz elém. Ha nem is fontossági sorrend­ben. de a dejtári Bacsa Fe­renc társadalmi elfoglaltságát tartalmazza ez a cédula. Na­gyon széles a skála. A hiva­tali munkája mellett a sort a pártmegbízatással kezdi. Propogandistája a dejtári párt- alapszervezetnek — immár 23. éve. Tanácstag — most is jelölték, a népfrontbizottság tagja, népi ellenőr, az ÁFÉSZ igazgatóságának tagja, sport- és mozipénztáros. — És végül három gyermek apja. s három unokámnak nagyapja vagyok — folytatja a sort mosolyogva Bacsa Fe­renc. Mi lesz a nyolcadik tár­sadalmi elfoglaltságom? Nem tudom. \ De ahogyan én ma­gam ismerem, lesz, az biztos! Soknak tűnik az a társadal­mi elfoglaltság. Hiszen a be­szélgetés során az is kiderült, hogy Bacsa Ferenc lelkes ak­tívája a közművelődésnek, részt vesz a község művelődé­si életének irányításában. Amikor pedig azt is elárulja, \egyedszázad távlatából A munkáMtg'az^ató intézkedett... OTT, AHOL a munkásosz­tály saját kezébe veszi sor­sának irányítását, szükség- szerű változást kell megolda­nia a gazdasági élet szerke­zetében is. A Magyar Kom­munista Párt nem titkolta, nyíltan kimondta a terveit a felszabadulást követő idők­ben. A XXI. kongresszus jel­szava volt: nem a tőkéseknek, hanem a népnek építjük az országot. S ez a jelszó a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek­ben az országban az elsők között buzdította cselekvésre a vezetőket, hogy 1947. január 1-től állami kezelésibe ve­gyék a gyárat és a gyár élé­re a Hoffer-gyár egyszerű esztergályosából, Mekis Jó­zsefből egyszeriben munkás- igazgatót állítsanak. Azok, akik a háború által kifosztott és megbénított gyár talpraállításánál és állami kezelésbevételénél mint veze­tők is közreműködtek: Vi- lezsál Árpád, az akkori párt- titkár, Kaias László, Hábel Imre, Kiss Lajos, Szőilős Jó­zsef, és a nyugállományban levő Mekis József, a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek el­ső munkásigazgatója — nin­csenek a gyárban. Ezért a visszaemlékezések hiteles fel­idézése végett a történelmi eseményt érzékelő dolgozók­kal és vezetőkkel, Vágvölgyi Tivadarral, Tóth Józseffel és Kormos Gézával ültünk asz­talhoz. A gyár berendezéseit a há­ború befejező időszakában a német és a magyar katonai hatóságok szinte megbénítot­ták. A legfontosabb gépi 'be­rendezéseket leszerelték, hogy a tervdokumentációival, kész­áru- és rezsianyagraktár- készleteivel Nyugatra szállít­sák. A gyár 70 százalékban üzemkeptel/enné vált. Az oko­zott kár becsült összege 20 millió pengő felett volt, de az ebből eredő népgazdasági kár az említett összeg többszörö­sére rúgott. A gyárban nehezen indult az élet, hiszen nemcsak gé­pek és nyersanyagok hiá­nyával, de emberhiánnyal is küzdöttek. Akik életben pia- radtak, azok is lassan szál­lingóztak vissza családjukhoz éi munkahelyükre. A szovjet katonai parancs­nokság 1946. júniusában átad­ta a gyárat a Rimamurány— Salgótarjáni Vasmű Rt. meg­levő vezetőségének, de a párt programjának megfelelően 1947. január . 1-ével állami kezelésbe került. — A gyár államosításának idején a főműhelynél, mint lakatos dolgoztam — mondja Vágvölgyi Tivadar gyárrész­legvezető. 1946. decemberében az akkori politikai és gazda­sági feladatok megvitatására kommunista aktívaülést hív­tak össze a művelődési köz­pont nagytermében. A zsúfo­lásig megtelt teremben Oczel János, az MKP megyei titká­ra tartott referátumot. Kaias László, a gyár akkori szak- szervezeti vezetője ezen az aktívaülésen mutatta be Me­kis Józsefet, mint a nehéz­ipari központ kiküldöttjét, aki néhány nap múlva a mun­kásosztály nevében átvette a gyár irányítását. Tóth József visszaemléke-: zése során arról beszélt, hogy az államosítást megelőző na­pokban még bent járt' Papi főmérnöknél, akit a Rimamu­rányi Rt. bízott meg az igaz­gatói teendők ellátásával. A közelgő hideg tél miatt sze­net kért az igazgatótól. S ta­lán ,ez volt az utolsó pana­szos ügy, aminek enyhítésé­re mély alázattal kellett a régi rend uraihoz fordulni. De ami ezután történt, fi­gyelemreméltó példája a munkásosztály életrevalósá­gának, alkotásvágyának, szor­galmának és az ügjr iránt ér­zett felelősségnek. MEKIS JÖZSEF, a gyár el­ső munkásigazgatója olyan határozottan állt a gyár élé­re, mintha egész életében gyárigazgató lett volna. A gyár dolgozói is figyeltek sza­vára. A hoffergyári esztergá­lyos nevét pillanatok alatt megismerte az egész üzem. Intézkedéseivel és alkotó közreműködésével dinamikus fejlődésnek indult az élet. Egyszeriben mindenki azon törte a fejét, hogy mit tehet­ne a gyár fejlődése érdeké­ben. Mekis József azonnal kezdeményezöen lépett fel és a huzalműben meggyorsította a gépeket. Üjítása és intézke­dése során ebben a gyár­részlegben 50 százalékkal emelkedett a huzaltermelés. S mint ahogy Vágvölgyi Ti­vadar, a mostam gyárrészleg­vezető visszaemlékezik, akkor mint főműhelyi lakatosok, ők rakták fel a gépek gyorsítá­sához szükséges új tárcsákat. Kormos Géza, a gyár részleg Jelenlegi páriái tikára, akikor még fiatal fiú volt, de az idő­sebb szakiktól maga is sokat hallott az államosító» hősies idejéről. A munkások gond­jaira bízott gyárban hirtelen fellendült a termelés. Emiatt a szegverőben nagy kupacok­ba, a földre öntöttek a ter­melt szöget, mert a termelé­kenység hirtelen növekedésé­re nem voltak felkészülve és nem győzték csomagolni. Az akkori újítók között szerepelt Wagner János la­katos is, aki az elektróda da­rabológépen alkalmazott mó­dosítással 500 százalékos ka­pacitásemelkedést ért eL Go­dó Gyula a tengelygyártásnál müveletösszevonást. hajtott végre. Az üzemekben kiala­kult lázas munka eredménye­ként a gazdasági szerárugyár- ban ebben az időben 175 szá­zalékos teljesítmények szület­tek. Az acélárugyár dolgozói az iparági versenyben eléri 119,7 százalékos csúcsteljesít­ménnyel, kiérdemelték a fel- szabadulás első jelentős ki­tüntetését, az Élüzem címet! Az államosítás a gyár dol­gozóiban elindította egy új­fajta felelősségérzet kibonta­kozását: a tulajdonosi fele­lősségérzetét. Mekis József történelmi feladatainak telje­sítése után a gyár éléről előbb a vasasszakszervezet el­nöki tisztébe, majd a mun­kaügyi miniszterhelyettesi be­osztásba került. De akik őt váltották az igazgatói beosz­tásban: Borka Attila, Bérezés Henrik, Lengyel István és Antal Gyula, mindannyian a munkásosztály soraiból kerül­tek ki. Irányító munkájuk során azóta szinte minden év újabb és újabb termelési csúcshoz vezette az üzemek dolgozóit. A huzalmű példája jól ér­zékelteti a termelés emelke­dését. Ez a gyárrészleg az államosítást megelőző évben 8300 tonna évi termelésről in­dult. A gyár állami kezelésbe vételének első évében a bú­záimé csaknem megduplázta a termeléséi. A NEGYEDSZÁZADOS táv­latból azonban már könnyen felismerhető a párt akkori jelmondatának igazsága, mely szerint nem a tőkéseknek, hanem a népnek építjük az országot. Mert az ország is, a gyár is valóban és vissza­vonhatatlanul a népé lett Orosz Béla Elérni a negyedszázadot... hogy ma már 53 éves, még in- vezessek politikai oktatást, ban középszintű vezetők vol- kább csodái kozom. Először a bolsevik párt törté- tak, az aktivitás negyven — Tőzsgyökeres dejtári va- netét tanítottam. Vezettem a százalék körül mozgott. Ha gyök. Itt születtem, éppen Szocializmus építésének alap- viszont egészen közéiről érin- ezért úgy érzem, amit teszek, jai című tanfolyamot. Most tette a hallgatókat az anyag, azt az emberekért, a közössé- pedig a Gazdaságpolitikai akkor többen is részt vettek gért teszem. Valakinek, vala- tanfolyam mezőgazdasági ta- a vitában... kiknek, vállalni kell a közös- gozatán vagyok vezető... Köz- A módszereiről faggatom ségért azt a pluszt is. És ha ben hatszor voltam magam is Bacsa Ferencet. Bár azt az ember szívesen vállalja, tanfolyamon. továbbképző- mondja, nincs semmi külö- akkor nem lehet fáradságos... seken ahol elsősorban módszer- nős a módszereiben, néhány Én pedig így vagyok ezzel, tani tudást sajátítottam el... hasznos észrevételt azonban Még párttag sem voltam, Vajon milyen' is Bacsa Fe- feljegyeztem. 1952-ben léptem be a pártba, renc módszere? Ahogyan el- — Megkövetelem .a haflgu- de 1948-tól ismerték el mun- mondja, a párttaggyűlés fo- tők jegyzetelését, de nem kásmozgalmi .tevékenysége- gadja el a tanfolyam hallga- minden esetben sikerül. Jó­mét — amikor bekapcsolód- tóinak névsorát. A döntés magam jegyzetet, írásos elő tam a közösségi életbe. Vol- után Bacsa Ferenc feladata adást készítek. Mindjárt kel­tám földművesszövetkezeti el- következik. három vitaindító kérdést is nők, négy éven keresztül a — Pártmegbízatásnak tar- kidolgozok. Tapasztalatom, községi tanács elnöke, s most tóm azt is, hogy elbeszélget- hogy ez jól bevált módszer, harmadik éve, hogy itt, a ter- sek a hallgatókkal. Elmon- Az egyik órában megtartom melőszövetkezetben a gond- dóm a tanfolyam lényegét, a az előadást, a másikban noki teendőket látom el. Szép vele járó kötelezettségeket, mindjárt vitát pyitunk az ez a munka. Az emberekről Utána írásban értesítem va- anyag felett. Ekkor ugyanis való gondoskodást jelenti. Eb- lamennyit a tanfolyam idejé- még friss az anyag a halig;.- ben a munkakörben a javak- ről, helyéről. Az oktatás nap- tokban, sokkal aktívabb egy­ről. a társadalmi elfoglaltság- ján a délelőtti órákban min- egy vita. Talán ennek az ered­ban, mint propagandista pe- dig még egyszer személyesen ménye. hogy az idei oktatási dig a szellemiekről gondosko- is találkozom a hallgatókkal, év után is hét hallgatónak dóm... Ezért van az, hogy nálunk adhattunk könyvjutalmat A beszélgetés lényegére nagyon kevés a hiányzó. Ami eredményes tanulásért, tértünk ezzel. Hiszen alig né- van. az indokolt... A hallga- Hiába, hogy vége a tanfo- hány napja, hogy Dejtáron is tök például az: elmúlt okta- lyamnak. a propagandistának befejeződötf a pártoktatás, tási évben jegyzetet és ceru- nihes szabadsága, pihenése Azóta a propagandistának is zát kaptak a termelőszövet- Az új oktatási évre kell ké- volt ideje megvonni az okta- kezeitől. Nem nagy dolog ez, szülni, hogy mind eredménye- tási év mérlegét. apró figyelmesség, de az em- sebb legyen az emberek poli­— Huszonhárom éve. hogy berek érzik, hogy figyelik tikai, elméleti továbbképzése, propagandistaként dolgozom, előhaladásukat. Most jó volt Én pedig szeretném elérni a Először az ifjúsági szövetség- a hallgatók összetétele — negyedszázadot, azt, hogy lég­nél kezdtem, később a párt- folytatja tovább a beszélge- alább huszonöt éven át neved­nél folytattam, megszakítás tést. — A tizenöt tag közül jem, tanítsam a falu idősebb nélkül. Arra büszke vagyok, négy pártonkívüli volt, s és fiatalabb párttagjait, pár- hogy a huszadik évfordulón két asszony is résztvevője tonkivüíi dolgozóit... megkaptam a Lenin-emlék- volt a tanfolyamnak. Általá- Somogyvárí László plakettet. Szeretném elérni a negyedszázados évfordulót, . T -----------------------­­a zt, hogy huszonöt éven át i NÖGRÁD — 1973. március 24., szombat 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents