Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)
1973-03-21 / 67. szám
Mai kommentárunk Az öregek megbecsülése Az idős embereik megbecsülése' erkölcsi kötelessége a fiatalabb korosztálynak. A mezőgazdasági üzemekben az éves tervek véglegesítése előtt számba kell venni azt is, hogy milyen segítséget nyújt az üzem azoknak az idős tsz-tagoknak, akik már két kezük munkájával nem tudják megkeresni teljes napi szükségletüket. A megöregedéstől egyetlen ember sem mentes. Aki ma életerős, az holnap már magatehetetlen öregemberré válik. Az élethez azonban az öregkorban is joga van mindenkinek. Ha az idősebb ember már nem képes úgy dolgozni, mint fiatal korában, akkor segítséget kell részére biztosítani. Falun az idősebb emberek — akik nem magatehetetlenek —. amíg magukat mozgatni képesek. mindig tesznek-vesznek. Karancsda- pujtőn egy nyolcvan éven felüli 1 ember még mindig éjjeliőri szerepet vállal. Egy kis földet is képesek ezek az emberek megművelni, a saját szükségletüket megtermelni. Az a kérdés, hogy a fiatalabb nemzedék segítséget nyújt-e számukra ahhoz, „ hogy erejükhöz mérten tevékenykedhessenek a korosabb emberek is? Hiába valakinek az akarata, ha nem kap egy darabka földet sem ahhoz, hogy dolgozhasson rajta. Biztosítani kell részükre a lehetőséget a munkához. Vannak idősebbek, akik viszont semmilyen munkát vállalni már nem képesek. Az életet azonban nem dobhatják el. Vajon gon- tíolunk-e ezekre az emberekre? összeülnek-e a fiatalabbak megvizsgálni, hogy az idős embernek milyen segítségre lenne szüksége? Van-e tüzelője, megfelelő ruházata, a létfenntartáshoz szükséges pénze és egyéb más? Ha nincs, a fiatalabbaknak kell azt előteremteni. Az öregekről való gondoskodás nem csupán családi vonatkozású feladat. A nagy családnak, a tsz közösségének is gondolnia kell az idősebbekre. Akik már nyugdíjba kényszerültek koruk miatt, azok tizenöt évvel ezelőtt még életerős emberek voltak. Résztvevői a nagyüzemi gazdálkodás kialakulásának. Földjeiket, jószágaikat, felszereléseiket adták oda annak érdekében, hogy a szövetkezeti mozgalom felvirágozzék. Az az ember, aki annak idején önmagával viaskodva, de megértette, hogy a magyar parasztnak nincs más útja csak a szövetkezés, milyen érzéssel gondol utódaira, ha azt tapasztalja: mert megöregedett, átnéznek felette, szűkösködnie kell. Az ilyen ember keserűséggel teli érzésekkel látja a világot A magyar ember híres a felebaráti szere- tetéről. Az úi nemzedéknek őriznie kell ezt az emberi erkölcsből született szép vonást. De csupán kinyilatkoztatni az emberi szere- tetet — kevés. Ettől még nem érzi megbecsülve magát egyetlen idősebb ember sem, Az idősebbek megbecsülésének a gyakorlatban is meg kell nyilvánulnia. A lehetőségekhez mérten nyújtsunk segítséget öregjeinknek. Tegyük szeretetünkkel, megbecsülésünkkel széppé életüket Mi az életet tőlük kaptuk. Amit tudunk, tőlük tanultuk. Ha semmi másért, de ezért is nagy megbecsülést érdemelnek. A fiatal nemzedéknek erkölcsi kötelessége az idősebbek segítése. — B — A téma: a gázprogram Nem hiába vállaltak védnökséget a KISZ-esek a nagybátonyi FÜTÖBER építése felett, valóban sokat tesznek azért, hogy a munkák mielőbb befejeződjenek és a minőség iránt se lehessen kifogás. Tegnap ismét ülést tartott a védnökségi operatív bizottság Salgótarjánban, a KISZ salgótarjáni járási bizottságán. A helyi illetékes KISZ- szervezetek titkárain kívül eljöttek a megbeszélésre a budapesti és siófoki titkárok is. A téma ezúttal: a gázprogram megvalósítása. Kisebb forgalom — emelkedő bér Annak ellenére, hogy a Nógrád megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat 1972- ben nem teljesítette forgalmi tervét, a dolgozók bérszínvonala nem csökkent, sőt. a tervezettet is meghaladja. A tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett a törzsbér a forgalomtól függő dolgozóknál, részükre több bérpótlékot és túlórát fizettek ki az előírtnál. Több pénzt kaptak a nyugdíjasok és a kereskedőtanulók is. így alakult ki az előző évhez viszonyítva a 3,2 százalékos bérfejlesztés. Rendelkezés az általános felsőfokú munkaügyi szakképesítésről Á közlekedés- és postaügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel, a Minisztertanács hivatalának elnökével, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és az illetékes szakmai szakszervezetekkel egyetértésben az általános felsőfokú munkaügyi szakképesítés meg. szerzéséről hozott rendeletét. Ez érinti a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium felügyelete alatt álló költségvetési szerveket. vállalatokat, egyéb állami szerveket, továbbá a közlekedés, posta és távközlési ágazatba tartozó tevékenységet fő tevékenységként folytató tanácsi felügyeletet ellátó költségvetési szerveket, vállalatokat és egyéb állami gazdálkodó szerveket, valamint ipari szövetkezeteket. A rendelet szerint 1976. január 1-től munkaügyi csoportvezetői, vagy ennél magasabb munkakört csak olyan személy láthat el, akinek általános felsőfokú munkaügyi szakképesítő oklevele van. Ez alól mentesülnek azok, akiknek felsőoktatási intézményben szerzett oklevelük és legalább 3 éves munkaügyi gyakorlatuk van, illetőleg a rendelet ha tályba lépésekor 50. (férfi), 45. (nő) életévüket betöltötték, legalább középiskolai végzett ségük és 10 éves munkaügyi gyakorlatuk van. A vizsgáztatás megszervezéséről a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, illetve az érintett megyei tanácsok, a szövetkezeteknél pedig az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa gondoskodik. Az ágazati tananyagok elkészítése, a jegyzetek előállítása a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium dolga. A tananyagokért fizetni kell a hallgatóknak. Pécsett rendezik meg az V. pedagógus kórusíesztivált Pécsett rendezik meg, április "-én és 8-án a pedagóguskórusok ötödik országos fesztiválját. A Mecsek-aljai város immár másodszor ad otthont a nagyszabású dalostalálkozónak. amely az eddigi legnépesebb fesztivál lesz: csaknem ezer ember vesz részt rajta. Az ország különböző részéből tizenhét falusi, városi, illetve megyei pedagógusénekkar szerepel a hangversenyeken. A dalosok három nyilvános előadáson lépnél- fel és műsorukat neves szakemberekből álló zsűri értékeli majd. A fesztivál al kaiméból szakmai tanácskozást is rendeznek Pécsett. Az őllamositös üjjösziiletés ívolt KÖZELEG as államosítás A FELJEGYZÉSEKBŐL az is kiderült, hogy december 31. volt az indulás határideje, de akkorra már 715 tonna ferro- szilíciumot adtak az ország újjáéledő iparának. negyedszázados jubileuma, ebből az alkalomból látogattunk el az ötvözetgyárba. Emlékeket és emlékezőket kerestünk és nem utolsósorban az azóta .megtett utat, eredményeket. Kovács István műszaki osztályvezető több feljegyzést őriz a gyár történetéről. A gyár alapítása 1938-ban történt. Több nagytőkés hozta létre a Magyar Vasötvözet- gyár Rt-t. A ferroszilícium- cermelést 1949-ben kezdték egy kohóval. A háború megbénította az üzemet. Nagy Béla szakszervezeti elnök egykori feljegyzése szerint több részvényessel tárgyalt, de úgy tűnt, nem is akarják a termelést újrakezdeni. Az államosítás nem volt látványos, feljegyzést sem találtunk róla. Arról viszont igen. hogy a munkások tevékenykedtek. Az 1947-es évben 47 tonna fémszilíciumot gyűjtöttek ösz- sze és értékesítettek. A salak- hányóról válogatták ki és az elásottat szedték elő. Abban az időben mindössze 21 munkás volt. Özdről 1948 februárban érkezett meg Kovács Sándor kohómémök, akit az újjáépítés irányításával bíztak meg. — Én akkor lakatossegéd voltam kisiparosnál. Az újjáépítésben részt vettem — mondja Géczi Sándor villanyszerelő, majd így folytatja: — A szivattyúházat, a vízlágyító berendezést, vízhálózatot, hűtőkeretet szereltük. A kohó még nem termelt akkor, csak később. Jól emlékszem, augusztus 20-án volt az ünnepélyes avatás — mondja. — Én akkor kőtörő munkás voltam itt — mondja Szőcs Pál, a munkaügyi osztály vezetője. — Sok rohammunka volt, ahogy akkor neveztük. A régebbi munkások a háború alatt eldugták a motorokat, kábelokat, értékes alkatrészeket, amire nagy szükség volt akkor. Én sem tudom pontosan, mikor került a bélyegzőre a nemzeti vállalat jelző. Egy biztos, ennek az üzemnek az újjáéledése egybeesik az államosítással. Arra is emlékszem, több munkás ment el más területekre abban az időben államosítani — ahogy mondták — emlékezik Szőcs PáL A hatalom a munkásosztály kezébe került az ötvözetgyárban is, de ennek gyakorlásához nagyon sok minden kellett még. Jóformán a semmiből újra létrehozni az üzemet. Kovács Sándort kinevezték igazgató főmérnöknek, Kiss Ferencet munkásigazgatónak. A következő évben már 1810 tonna ferroszilíciu- mot gyártottak. Azóta évről évre többet. Az elmúlt negyedszázadban töretlen volt a fejlődés. Ho- rinka Istvánt, az egykori öntőt 1952-ben nevezték ki az ötvözetgyár igazgatójának. Az idén vonult nyugdíjba. A második . kohó abban az évben került át Tatabányáról, azután épült, a többi. Ma négy nagy teljesítményű elektrokemen- ce és három kisebb termel. Az idei éves termelési program 16 ezer tonnára, 330 millió forint értékre szól. Az egykori egytermékes üzemben ma 30- féle terméket gyártanak. A foglalkoztatottak száma 600 felett van. Az üzem éves vil- lainosenergia-fogyasztása 140 millió kilowattóra. Ez a néhány szám is jelzi a megtett utat, ami annak idején az államosítással kezdődött. A hatalommal tehát jól éltek az itt dolgozó munkások, műszakiak. Évről évre keresték az újat, és sikerrel. Termékeiket mind itt kísérletezték ki. A kutatás, kísérletezés állandósult. A fejlesztés is. Ez alatt: az időszak alatt az újítások gazdasági értéke meghaladja a 20 milliót. Az üzem kollektíváját 9 alkalommal Élüzem, két alkalommal miniszteri oklevél kitüntetésben részesítették. Az államosításkor! munkásokból már csak néhányat« vannak. Géczi Sándor a laka- tosszakma mellé a villanyszerelőit is megszerezte, sőt, a mesterlevelet is. Esti iskolán elvégezte a gépipari technikumot. Rajta kívül még sokan. AZ ÖTVÖZETGYÄR tovább fejlődik. Befejezés előtt áll a füstgázelszívő rendszer építése, szerelése, amire 64 milliót költenek. A munkaerő biztosítása gondot okoz. Két saját autóbusz hordja a munkásokat. Az utánpótlás biztosítása érdekében tanműhelyt létesítettek. Gyula-rakodón új készletteret készítenek. Az üzemben új technológiák megvalósításán fáradoznak. Negyedszázad telt el az államosítás óta és az emlékek homályosodnak, de az eredmények ékesen bizonyítanak. , Bodő János Nógrádi bányászműszakiak Mongóliában Kedden háromtagú műszaki küldöttség utazott a nógrádi szénbányáktól Mongóliába. Molnár László, a vállalat tervező irodájának létesítményi főmérnöke, Kormos Ottó bányamérnök és Grusz János villamos mérnök a küldöttség tagjai. A magyar—mongol gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésre alakult kormányközi bizottság határozata alapján a mongol komplex import és a magyar GEOMIN- KÖ RT. megállapodott az aremuri molibdénlelőhely vizsgálatára. A Központi Földtani Hivatal szakemberei már 2 éve folytatják a kutató vizsgálatot. A molibdénlelő- helyen egy lejtősakna és kutatóárkok készítése vált szükségessé. A háromtagú nógrádi műszaki küldöttség feladata lesz, hogy ennek lehetőségeiről előtanulmányt készítsen. Tárgyalások folynak arról, hogy később egy 25 tagú nógrádi bányászcsoport végzi el a szükséges munkákat. Szőlőhegynek túlzással sem nevezhető. Inkább csak amolyan homokos szőlődomb a palotási határban. Hideg, nyugati szél fodrozza a közeli tó vizét. Melegen felöltözött asszonyok, bebugyolált arcuk alig látszik. Két csoportban hatvanon metszik a szőlőt. A szálvess zős metszést alkalmazzák. Szőlősgazdának nem szükséges különösebben hangsúlyozni, mily fontos műveletet végeznek. Befolyásolják a leendő termés meny- nyiségét, minőségét, erősítik a hajtásokat, növelik a tőke élettartamát. Mozgékony, gyors észjárású ember Szűcs János, a termelőszövetkezet elnöke. Nem tud ellenállni a csábításnak. Nemcsak szemléli, ellenőrzi a munkát. Az egyik asszony kezéből elveszi a metszőollót, beáll a sorba, vágja a vesz- szőt. Közben akad egy szusz- szanásnyi idő, hogy szót váltsunk Kovács Ferencnével, Asszonyok a szőlőben — Több mint 20 éve léptem a szövetkezetbe — emlékezik. — Akkor még 1952-t írtak. Azóta sok víz lefolyt a bá- gyoni patakon. Korábban a növénytermesztésben dolgoztam. Nem boszorkányság a metszés, ellestük a pataiaktól. Az ám, itt vannak a gyöngyöspataiak is! Mindennap busz hozza és viszi őket. Híres borvidékről jönnek, Hever Sándor földműves a brigádvezetőjük. Látszik, hogy gyakorlottabbak mint a pa- lotásiak, hiszen előbb járnak. — A hidegen azért kifogunk — magyarázza Kovács- né. — Jól jön reggel egy kis pálinka. A keresetre sem panaszkodhatunk. Egy nap fizetsége 110 forint. Mielőtt távozunk, még az elnökről is elárul valamit. — Jő ember! És népszerű. Együttérez a dolgozókkal. Mindig barátságos. Meglát, elbeszélget velünk. Még szerencse, hogy ezt nem hallja Szűcs János — talán elpirulna ennyi dicséret hallatán. A szomszédban Pete Jó- zsefné foglalatoskodik. — Tényleg nem boszorkányság ez — mondja derekát kiegyenesítve. — Tavaly ellestem a pataiaktól, hogyan csinálják. Két szálvesszőt hagyok, levágom a csonkot. Tavaly .havonta 1500 forintot kerestem a közösben. A férjem Petőfibányán dolgozik. Kell a pénz a házhoz, a leányom Hatvanba jár szakközépiskolába. öt is ide szeretném hozni a szövetkezetbe. Nincs lámpaláza Illés An- talnénak, bár — mint elárulta — először vett metszőollót a kezébe. — Bajt is zúdítottam ezzel a nyakamba — magyarázza nevetve. — Otthon is van 400 négyszögöl szőlőnk. Eddig az ember metszette. Már előre hallom: ha megtanultad, akkor gyakorold itthon is! A jód megtermett patai brigádvezető fürgén járja a sorokat. Magyaráz, és mutat. — Belejöttek az asszonyok, jól csinálják. A gyakorlott metsző ránéz a tőkére, azonnal tudja, hogy melyik vesz- szőt hagyja meg. A többi már gyerekjáték. A szőlő örökifjú, nem öregszik meg, ha gondosan kezelik, időben pótolják a vén tőkét. Azóta már végeztek a metszéssel a 47 holdas szőlőben. Elcsendesült a kolláti dűlő. De az ember gondos keze munkája látszik a bágyoni útról is. A szőlő pedig nem hálátlan... Rozgonyi István Olasz kisgépbemutaté Salgótarjánban Kísgépbemutatőt tartottak tegnap a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyáregységénél, ahol a város és a környék nagyobb vállalatain kívül megjelentek a Ganz-MÁVAG, valamint az Ikarus Gyár képviselői is. Silvio Rava, olasz gyártulajdonos bemutatta a megjelent szakembereknek a vállalata által gyártott kisgépeket és berendezéseket. Elmondta, hogy ezek a gépek főleg a felületi megmunkálásokat és alakításokat gyorsítják, köny- nyebbé teszik. Egyébként hazánkban már több vállalat dolgozik az olasz cég áltál gyártott kisgépekkel. A bemutató után a szakemberek megbeszélték a, további együttműködés lehetőségeit Itt említjük meg, hogy a. VEGYÉPSZER salgótarjáni gyáregysége más külföldi vállalatokkal is tartja a kapcsolatot. Tegnap érkezett a gyáregységhez két szovjet szerelő, akik a Szovjetunióból szállított sugárfúrógép szerelését fogják végezni. A napokban egy olasz szakember érkezik a Boldrini profilvas- hajlító gép üzembe helyezésére. Andő Sándor NÓGRÁD — 1973. március 21., szerda
