Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)
1973-03-21 / 67. szám
A* VS 4 dél-vietnami szándéka Tovább akarják húzni a katonai jelenlétet ' A Párizsban január 27-én aláírt vietnami békemegállapodás . értelmében hatvan nappal az egyezmény hatályba lépése után fel kell oszlatni a négy volt hadviselő fél képviselőiből álló katonai vegyes bizottságot, s a négyoldalú testületet a két dél- vietnami fél, vagyis a DIFK és a saigoni kormányzat inegbízottaiból álló kétoldalú katonai vegyes bizottság váltja íeL Már csak néhány nap választ el a négyoldalú testület működése határidejének lejártától, de az Egyesült Államok — nyugati hírügynökségi jelentések szerint — próbálja meghosszabbítani a tes- sület működésének idejét, s ezáltal biztosítani a további dél-vietnami amerikai katonai jelenlétet is. Az AP hírügynökség ugyanis kedden este saigoni amerikai forrásokra hivatkozva olyan értesülést közölt, amely szerint az Egyesült Államok foglalkozik ' a gondolattal, hogy kéri a négyoldalú katonai vegyes bizottság tevékenysége meghosszabbítását a működésének hivatalos lejártát, vagyis a március 28-át követő időre. Jóllehet az amerikai delegáció szóvivője Saigonban cáfolta a hírt más jólértesült körök megerősítették, hogy az EgyeáÜlt Államok igenis mérlegel egy ilyen értelmű javaslatot Helsinki konzultáció Napirenden kereskedelmi, műszaki témák Az európai biztonsági és együttműködési értekezletet előkészítő nagyköveti tanácskozás munkabizottsága kedden folytatta a második napirendi pont témakörének, a kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztése kérdéseinek megvitatását A tárgyszerű, jó munkalégkörben lezajlott ülésen a résztvevő 34 ország többségének képviselői hozzászóltak a témához, egyebek között a magyar küldöttség is. Mivel e napirendi pont áttekintése csak hétfőn kezdődött el, a vita egyelőre főleg a téma megközelítésének módszeréről folyik, bár egyes delegátusok már érdemi kérdésekről Is véleményt nyilvánítottak. Általános felfogás szerint a munkabizottságnak most a napirendanyag „második olvasásakor” már a javaslatok értékelő összegezésére. egységes álláspont kimunkálására kell törekednie. Ugyancsak az általános igényeknek megfelelően átalakulóban van a bizottság munkamódszere: az országok csökkentik az üléseken résztvevő küldöttségük létszámát, kevesebb a terjedelmes elvi nyilatkozat. ehelyett szigorúan a tárgyra szorítkozó, rövid, konkrét felszólalások hangzanak el. A résztvevők e munkajelleg erősítése végett abban Is megállapodtak hogy a továbbiakban célszerűtlen a jegyzőkönyv vezetése. (MTI) SALT 14. Ülés 'A stratégiai támadó fegyverzet korlátozásáról tárgvaló szovjet és amerikai küldöttség kedden Genfben megtartotta megbeszélései második fordulójának 14. ülését. A küldöttség munkáját változatlanul a legnagyobb titoktartás övezi: szokás szerint a keddi tárgyalásokról csak annyit közöltek, hogy 40 percig tartottak, s hogy a tárgyalófelek legközelebb március 23-án. pénteken találkoznak ismét. (MTI) Kuwaiti—iraki incidens A bagdadi rádióban Ismertették az iraki belügyminisztérium közleményét. mely szerint egy kuwaiti katonai egység megtámadott iraki területen gyakorlatozó katonákat. akik önvédelemből kénytelenek voltak tüzet nyitni. Két iraki katona meghalt és többen megsebesültek. Az Iraki belügyminisztérium közleménye sajnálkozását fejezi ki a kuwaiti agresz- szió miatt, amely olyan időpontban következett be. amikor a két ország kölcsönösen kapcsolatainak megerősítésére törekszik. A közlemény a továbbiakban az iraki belügyminisztérium nevében sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy a kuwaiti hatóságok a történtek ellenőrzése nélkül tettek bizonyos intézkedéseket. A nyugati hírügynökségek jelentéseiből kiderül, hogy a kuwaiti parlament háromórás rendkívüli ülésen hozott határozatában Irakot vádolta meg azzal, hogy a vitatott határterületen provokációt követett el. A parlament ülése után kiadott célzatos közlemény hatására a kuwaiti fővárosban Irak-ellenes tüntetések voltak. (MTI) Megszűnt a szükségállapot Romániában Bukarestben és Románia 18 megyéjében kedden feloldották a szükségállapotot. A fővárosban és a havazás által érintett területeken szombatig a személygépkocsik a szükség- állapot visszavonása ellenére sem közlekedhetnek Mint ismeretes, a szükségállapotot március 14-én és 16-án rendelték el, miután a példátlan erejű hóviharok miatt sok helyen megbénult a közlekedés. akadozott az ipari üzemek munkája, és fennakadá- sok keletkeztek a közellátás- Dan. A fegyveres erők főparancsnokának vezetésével létrejött központi parancsnokság és a helyi parancsnokságok az emoerek millióit vonták be a hó elleni küzdelembe, és a rendelkezésre álló erőforrásokat mozgósították az utak hómén tcsítéséért. A hóviharok által sújtott területeken a helyzet fokozatosan normalizálódik. A főváros utcáit megtisztították a hóakadályoktól, a közutakon megindult a forgalom és a vonatok újból közlekednek. A veszély azonban még nem múlt el. A gyors olvadás miatt a talajvíz és a folyók szintje emelkedik Az ország déli megyéiben több ezer hektár termőföld került víz alá. Bukarest néhány kerületében a víz pincéket és lakásokat árasztott el. Erről a kérdésről tanácskozott hétfőn a Román Kommunista Párt Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen úgy döntöttek, hogy az ország legképzettebb szakembereiből különleges bizottságot hoznak létre. Ennek az lesz a feladata, hogy országos tervet dolgozzon ki a termőföldeket borító víz levezetésére, az árvizek leküzdésére. (MTI) 2 MÓORÁD - 1973. március 21., szerda Tény, hogy a 'négyoldalú katonai vegyes bizottság működésének eddigi 52 napjában, a saigoni fél sorozatos obstrukciói miatt, a tűzszünetet sértő cselekmények közül egyetlenegyet sem volt képes kivizsgálni. Tevékenysége lényegében a volt hadviselő felek közötti fogolycsere — pontosabban a katonák kicserélésének — megszervezésében merült ki. A vietnami polgári foglyok kicserélésének megszervezése ügyében úgyszólván semmit sem tett. Egyébként a bizottság ío- goiykérdésekkel foglalkozó albizottsága keddi ülésén megállapodott abban, hogy szerdán foglalkozik a fogságba esett amerikaiak utolsó, 146 főnyi csoportjának szabadon bocsátásával. A DIFK szóvivője kedden újból megerősítette, kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy március 25-ig befejezze az amerikai foglyok átadását. A szóvivő közölte azt is, hogy a négyoldalú katonai vegyes bizottság még nem járult hozzá a Tong Le Chan és Rach Bap körüli helyzet kivizsgálásához. A két saigoni támaszpont körüli térséget a dél-vietnami népi felszabadító erők ellenőrzik. Saigon azzal vádaskodik, hogy a hazafiak e térségben megszegték a tűzszünetet. Tran Van Tra, vezérőrnagy, a négyoldalú katonai vegyes bizottság DIFK-tagozatának vezetője nemrég egy kanadai szenátornak nyilatkozott a vietnami békemegállapodás végrehajtásáról, a katonai vegyes bizottság és a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság tevékenységéről. Elmondotta, hogy a testű let DIFK-tagozata a Saigon: hadsereg sorozatos terület- szerzési akciói, a DIFK-kül- döttségek találkozójára kijelölt helyek ellen intézett ismeretlen támadások, a DIFK tisztjei, .alkalmazottai és hivatali helyiségéi élten indított gyakojri támadó akciók miatt a DéÍ-\Hetnáihi köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya nem tudta felfejleszteni képviselőit a párizsi megállapodás végrehajtásának biztosítására hivatott gépezetben. Reményét fejezte ki, hogy Kanada, mint a NEFB tagja pártatlan és objektiv magatartást fog tanúsítani, elismerve azt a tényt, hogy Del-Vietnamban két kormányzat. két hadsereg és két különböző övezet van. (MTI) Egyre fokozódó hevességgel folyik az Egyesült Államokban az a belső politikai küzdelem, amelynek látható jele a Fehér Ház és a kongresz- szus, a végrehajtó és a törvényhozó hatalom közötti birkózás. „Birkózásról” egyáltalában azért lehet beszélni, mert Nixon látványos győzelme az elnökválasztásokon nem változtatott a választásokon vesztes demokraták szenátusi és képviselőházi többségén! Az elnöknek tehát ellenzéki kongresszusi többséggel kell kormányoznia. Miután az Egyesült Államokban az elnök és a végrehajtó apparátus hatalma rendkívül nagy — a kongresszus bizonyos alapvető politikai döntésekbe nem szólhat bele. Sőt, azokról többnyire csak utólag értesül. Van azonban az amerikai politikának egy — az amerikai átlagpolgár számára rendkívül fontos — területe, ahol a kongresszus a Fehér Ház terveit hatásosan akadályozhatja, esetleg meg is hiúsíthatja. Ez pedig a gazdasági programok, a költségvetés területe! Ilyen politikai háttér előtt zajlik tehát Nixon és a kongresszus párbaja. Mi ennek a párbajnak a lényege? Az. hogy Nixon január végén bejelentett költségvetése hátat fordított az összes szociális, nyomorenyhitő. oktatási és egészségügyi programoknak Nixon kongresszusi beszédében „szent teheneknek” nevezte ezeket a programokat és azt mondotta, hogy „a demokrata 1 Huszonhat nap után véget ért a francia pilóták és repülőtéri alkalmazottak sztrájkja, t Párizs melletti Orly repül öté ren helyreállt a normális légi forgalom Ifjúsági nap Angylmtoii viliin Roscsin i vegyi fegyverek eltiltásáról A genfi leszerelési értekezlet keddi ülésszakán A. Roscsin. a szovjet delegáció vezetője konkrét tárgyalásokat javasolt a vegyi fegyverek betiltásáról. Hangsúlyozta, hogy nagy szükség tenne a vegyi és baktériumfegyverek alkalmazását eltiltó 1925. évi genfi jegyzőkönyvhöz való széles körű csatlakozásra több állam részéről. „Sajnos, a mai napig egy sor katonailag jelentős állam, mindenekelőtt az Egyesült Államok, nem csatlakozott ehhez az egyezményhez.” » „Reméljük, hogy a jegyzőkönyvnek az Egyesült Államok részéről oly hosszú idő óta esedékes ratifikálása kőiéi jövőben megvalósul. Ez kétségtelenül hozzájárul a vegyi fegyverek teljes eltiltásának elérésére irányuló közös erőfeszítéseink sikeréhez” — mondotta a szovjet küldött Jelenleg a vegyi fegyverek eltiltásának kérdésével kapcsolatos további tevékenység az Egyesült Államok és több nyugati állam részéről a szocialista országok javaslatára adandó választól függ — mondotta Roscsin. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) sen az 1848-as forradalom és szabadságharc megünneplése alkalmával a fiatalok többségében megválaszolásra vár a kérdés: ma az 1970-es években vajon forradalmi tettek megvalósítása előtt áll-e az ifjúság? Hiszen ma senki sem követeli fiatal életek feláldozását, az ifjúságtól a hétköznapi munkában való helytállást várja a társadalom. Forradalmi tett-e az, ha valamennyi fiatal tudása legjavát nyújtja azért, hogy szocialista társadalmunk építésében mind nagyobb eredményeket mutathassunk fel? Az, hiszen társadalmunk nem kitaposott úton jár, az új keresése és megteremtése pedig forradalmi szellemet követel valamennyiünktől, elsősorban az ifjú nemzedéktől. Történelmi elődeink forradalmisága példa számunkra, a ma, szocialista forradalmisága pedig példa azoknak a népeknek, amelyek számára a szocializmus még csak a jövő feladata. Ezután a fiatalok politikai műveltsége gyarapításának fontosságáról szólt a KISZ megyei bizottságának titkára. — Nem azért buzdítjuk tanulásra, a politikai tájékozottság megszerzésére a fiatalokat, hogy tárgyi ismereteik tárát öncélúan bővítsék. A napi feladatok egységes értelmezése azonban valamennyiünktől egységes, marxista—leninista világnézetet követel meg. Ne csak egyet akarjunk, hanem egyképpen is akarjuk megoldani a feladatokat, hogy a terméketlen súrlódások lehetőségét kiküszöböljük. Részletesen beszélt az Ifjúsági nap előadója a fiatalok erkölcsi, politikai megítéléséről. Nem ritkán elhangzik olyan vélemény, hogy az ifjúságpolitikai határozat megjelenése óta a fiatalokat elkényeztetik, a harmincon inneni korosztálynak mindent megengednek. Másrészt viszont olykor a fiatalok is előállnak irreális követelésekkel, mondván- az eddiginél többet kell törődni az ifjúsággal. Pedig még messze vagyunk attól, hogy az ifjúság társadalmi méretekben történő eíké nyeztetése valós probléma lehessen. De semmiképpen sem helytállóak az irreális igények, céljait, terveit valamennyi fiatalnak a realitás szintjén kell megszabni. Szólt a KISZ megyei bizottságának titkára az ifjúság egységes szemléletű neveléséről, a fiatalok érdekében hozott alapvető szociális és kulturális intézkedésekről, a KISZ további •legfontosabb tennivalóiról is. A „szent tehenek” alkonya párti pazarlás” időszakának véget kell vetni. Február végén egy másik kongresszusi üzenetében az elnök megismételte, hogy szilárdan a szociális programok eltörlése mellett van. Ezúttal már adminisztratív intékedé- seket is bejelentett: feloszlatták azt az állami hivatalt, amely a Johnson által kezdeményezett „szegénység elleni háborút” lett volna hivatva irányítani. Sőt, Nixon gyakorlatilag saját, néhány évvel ezelőtt bejelentett jóléti terveit is sutba dobta. Mindez belpolitikalag vitathatatlanul reakciós lépés volt és megmutatta: mihelyt a Nixon-adminisztráció szilárdnak érzi magát, egyértelműen a monopoltőke legkonzervatívabb köreinek megfelelő gazdasági és költségvetési politikát folytat. Jellegzetes, hogy a június 1-én kezdődő új pénzügyi évre szóló költségvetés 288 milliárd dollár kiadással számol és ebből a hivatalos katonai költségvetés 81 milliárd dollár, tehát csaknem az összes kiadások egyharmada. Az előre tervezett költségvetési hiány 24 milliárd dollár, ami azt jelenti, hogy a hadi költség- vetés több mint háromszorta magasabb, mint az egész költségvetés deficitje! A különböző szociális programok együttes költsége eredetileg is alig tett volna ki évi 12 milliárdot, tehát a költségvetési hiány felét! Az amerikai belpolitika e társadalmi szempontból reakciós fordulatát szervesen kiegészítette Nixonnak az áz elhatározása, hogy a különböző szociális kérdések megoldását fokozatosan kiveszi a központi kormányhivatalok kezéből és az erre szánt ösz- szegekkel együtt az egyes államok hatáskörébe utalja. Ez a látszólag „demokratikus decentralizálásnak” tűnő intézkedés az amerikai körülmények között komoly társadalmi visszalépést jelent. Az amerikai társadalom legkonzervatívabb, legvisszahúzóbb erői ugyanis az egyes államok törvényhozásában lényegesen erősebbek, mint a központban. A szociális program feletti hatáskörnek az államok kezébe való ,,át- csúsztatása” újabb lehetőséget ad ezeknek az erőknek, hogy elsüllyesszék e problémákat. Nem csoda, hogy a kongresszus demokrata párti többsége élesen támadja ezt a szociálpolitikát. Nem utolsósorban azért is. mert Nixon olyan programokat csorbított meg, amelyek sok tízmillió amerikai választó életét a legközvetlenebbül érintik és befolyásolják. A csata legújabb szakasza, hogy a demokraták törvényjavaslatot, terjesztettek be: eszerint köteleznék az elnököt, hogy tíz napon belül jelentse be, valahányszor egy meghatározott programra előirányzott költségvetési kiadást be akar fagyasztani. A kongresszusnak ezután joga lenne arra, hogy 60 napon belül leszavazza az elnök döntését és kényszerítse az adminisztrációt a szükséges összeg folyósítására. Nixon és párthívei válaszként azzal érvelnek, hogy a szociális programok fenntartása 15 százalékos adóemelést eredményezne és az inflációt táplálná. „Elfeledkeznek” persze a nagyságrendi viszonyokról: arról, hogy a szociális kiadások érintetlen összege is csak a hivatalos hadi kiadások negyed részét je“ lentené. Volnaképpen tehát nem kisebb dologról folyik a vita, mint az amerikai belpolitika irányvonaláról. Arról, hogy folytatni lehet-e azt a nem kielégítő és felemás — de mégiscsak az óriási szociális problémák tudomásul vételét tükröző szociálpolitikát, amelyet a -60-as évek nagy társadalmi és tömeg- megmozdulásai kényszerítettek ki. Vagy: a Fehér Ház lehetőséget kap arra, hogy brutálisan félredobja ezeket a programokat és egyértelműen a gazdagok nevében, a gazdagok számára kormányozzon. —i—e
