Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)
1973-02-06 / 30. szám
I f Bécsi konzultáció Nem indokolt a borúlátás Pirityí Sándor, az MTI kiküldött tudósítója írja: Hétfőn a két- és több oldalú konzultációk egész sora bonyolódott le Bécsben az európai haderők és fegyverzet csökkentésének témájáról. Délelőtt „NATO-plénum” volt, délután a szocialista országok küldöttségei vettek reszt sokoldalú egyeztetésen. A szovjet küldöttség köreiből szerzett értesülés szerint az előzetes megbeszélések minden vonalon normális mederben haladnak. Ugyanezek a körök nem tartják kevésbé fontosnak a két- és több oldalú konzultációkat, mint a plenáris ülést, amelyre a hét közepén vagy második felében kerülhet sor. A január 31. óta tartó konzultáció továbbra is szervezési és eljárási kérdésekkel foglalkozik — így a megbeszélések résztvevőinek, az elnöki tisztség betöltésének, az ülések gyakoriságának, a viták anyaga nyilvánosságra hozatalának problémáival. Az elsőrendű megoldandó kérdés azonban: milyen — teljes jogú, vagy megfigyelői státust — kapjanak a konzultációkon olyan országok, mint Bulgária, Dánia, Görögország, Norvégia, Olaszország, Románia és Törökország, valamint hogy bekapcsolódhatnak-e a megbeszélésekbe azok az európai semleges, illetve el nem kötelezett államok, amelyek érdekeltek az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésében. A Bécsben tartózkodó delegációk szóvivői ismételten kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a sajtó egy részének borúlátó és türelmetlen hangvétele a konzultációkkal kapcsolatban indokolatlan. Ami a hétfői osztrák lapokat illeti, figyelemreméltó, hogy mind a Die Presse, mind a Wiener Zeitung idézi a szombati Népszabadságnak a bécsi konzultációval foglalkozó kommentárját, kiemeli annak a számszerű haderőcsökkentés és a NATO-tá” maszpontok közötti összefüggést megvilágító részét, valamint a nyugati hatalmak köreiben uralkodó bizonytalanságra vonatkozó megállapításait. Második napirend Az európai biztonsági érte- : kéziét előkészítéséről Helsinkiben folyó sokoldalú konzultációkon megkezdődött a vita a tervbe vett értekezlet második napirendi pontjának (az államok közötti gazdasági együttműködés kérdései) meg- íormulázásáról. Egyidejűleg megvitatják, hogy milyen feladatok háruljanak arra a bizottságra, amelyet az említett napirendi pont záróokmánv- Cervezetének kidolgozásával bíznak majd meg. Malcev szovjet küldött a hétfői ülésen tervezetet nyújtott be. amely összefoglalja az említett bizottság feladatait. Átalakították l»r. Kurt Waldheim, as ENSZ főtitkára Cj-Delhiben találkozott Indira Gandhi indiai miniszterelnök-asszonnyal ( Napirenden (Folytatás as 1. oldalról) például gyakran visszatérő téma volt a bölcsődei és az Óvodai hálózat fejlesztésének sürgetése, a táppénzhelyzet kedvezőtlen alakulása, s szóba kerültek az orvosetika kérdései i& A népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat vitája során pedig egyebek között a nagyobb takarékosságra való törekvés követelményét, a gazdaságosabb tervezést, az információgyűjtés jelentőségét hangsúlyozták a képviselők. — Az ellenőrzés sajátos parlamenti eszközével, az interpellációval számos alkalommal éltek a képviselők. — Az országgyűlési bizottságok az elmúlt esztendőben nagy gondot fordítottak az ülésszakok jó előkészítésére, a sokoldalú parlamenti vita kibontakoztatására, s arra is jutott idejük, hogy önálló napirendként ellenőrizzék a törvények és a jelentősebb központi intézkedések végrehajtását, tanulmányozzák a kiemelt népgazdasági ágak fejlődését, a lakosság ellátását, szociális, kulturális helyzetét. Az ipari bizottság megvitatta például a szakmunkásképzésről szóló törvény végrehajtását, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a tanácsokról szóló törvény „gyakorlatba ültetését” tanulmányozta, a tervbizottság tárgyalt beruházási fegyelem megszilárdítására és a népgazdasági egyensúly megteremtésére tett intézkedések tapasztalatairól A kereskedelmi bizottság mérlegre tette a külkereskedelmi forgalom alakulását és az idegenforgalom fejlődését, a kulturális bizottság górcső alá vette az általános iskolák es a könyvkiadás gondjait, a szociális és egészségügyi bizottság kereste az egészség- ügyi beruházások elhúzódásának okait. A mezőgazdasági bizottság foglalkozott az öntözés problémáival, a külügyi bizottság napirendre tűzte hazánk és a fejlődő országok kapcsolatainak elemzését, a honvédelmi bizottság megvitatta a közlekedésrendészet időszerű feladatait. — A bizottságokban megvitatott témákhoz mintegy 400 Javaslat, észrevétel hangzott el, s néhány nagyobb jelentőségű kérdés megoldása végett a bizottságok közvetlenül a kormányhoz fordultaik. A képviselői munka támogatásáról nemrégiben megjelent kormányhatározat a jövőben tovább gyorsítja a bizottsági észrevételek és javaslatok megoldását, megválaszolását. Az országgyűLés elnöke a tovavbbiakban a képviselők választókerületi munkáját eiemezte, majd elmondotta, hogy az országgyűlés az elmúlt esztendőben is folytatta nemzetközi kapcsolatainak ápolását, több hivatalos parlamenti küldöttséget és személyiséget fogadott és számos ország parlamenti meghívásának tett eleget. Apró Antal végezetül vázolta az idei terveket, elképzeléseket. Elmondotta, hogy várhatóan a plé- num elé kerül a büntetőeljárásról, valamint a statisztikáról szóló törvényjavaslat, beszámol a Minisztertanács tevékenységéről a kormány elnöke, hagyományosan a nyári ülésszaxon. vitatják meg az 1972-es zárszámadást, s az év vege felé határozzák meg a2 államháztartás jövő évi pénzügyi prognózisát. Az országgyűlés elnökének tájékoztatóját követően élénk eszmecsere alakult ki a parlamenti ^műhelymunka” módszereiről, gyakorlatáról, majd dr. Korom Mihály igazságügyminiszter ismertette a tanácskozás részvevőivel a büntetőeljárásról szóló törvény- javaslat főbb vonásait. A vitában felszólalt: Homo- Imréné, Pólyák János. Gazso Sándor, Inokai János. Sándor József, Fekszi István, Prieszo' Olga, Kerkay Andorné, Oláh János, Szviridov Ivánné, Pap János, Szokola Károlyné, dr Orbán László, dr. Pesta László, Gácsi Miklós, Varga Zsig mond, Szabó József és Daradics Ferenc országgyűlési képviselő. (MTI) az indiai Indira Gandhi indiai miniszterelnök vasárnap rtala- kította kormányát. A kormányátalakítás a legfontosabb tárcákat nem érintette, csupán egyetlen poszton — Urna Sankar Diksit, eddigi egészség-, közmunka- és lakásépítésügyi miniszter átvette a belügyminiszteri tárcát Indira Gandhitól. Az átalakítás elsősorban a kormány kibővítését jelenti. A miniszterelnök három új minisztert, egy államminisztert és nyolc miniszterhelyettest nevezett ki, ezzel a minisztertanács tagjainak számát az eddigi 49-ről 61-re emelte. A kabinet tagjainak száma 13-ról 17-re emelkedett. ______________(MTI) ö ^zeiilt az AESZ Hétfőn Addisz Abebában megnyílt az Afrikai Egység Szervezet miniszteri tanácsának ülésszaka. A tanácskozáson előreláthatólag új stratégiát dolgoznak ki az afrikai fehér kisebbségi rendszerek ellen. Az ülésszakot Hailé Szelasz- szié etióp császár nyitotta meg. (MTI) nagy megtiszteltetés, hogy Magyarország tagja a vietnami nemzetközi ellenőrző bizottságnak. Nagy öröm számunkra a vietnami vérontás befejezése, barátaink harcának győzelme, de akadnak azért, akik az ellenőrző bizottságban való részvételünk költségei miatt aggodalmas- kodnak. Megnyugtathatjuk 3ket: jóllehet a magyar állam a nemzetközi ellenőrző bizottság költségeinek százalékban egy kicsiny részét maga fedezi, s hazánk gondoskodik kiküldöttjeinek ellátáséról is, ez a költség azonban egyáltalán nem jelent különleges terhet az államkasszának. Megértéssel vállalhatjuk ezt valamennyien épp úgv. mint azt a megtiszteltetést, amely a részvételre történt felkéréssel érte az országot. Sokszor elmondjuk, hogy kis országban élünk, s csak olyan 'eladatok megoldására vállalkozhatunk, amelyekre erőnk es lehetőségünk van. Ügy tű2 NÓGRÁD - 1973. februűr 6., kedd Tíz nap Csehszlovákiában A „Z” akció eredménye 4. „A Nemzett Front síéivel és síeívcieti tevékenységének felélénkülése politikai rendszerünk előnyeit bizonyltja. A mi politikai rendszerünk kizárólag a dolgozókat szolgálja. . Megteremti a feltételeket a nép valamennyi alkotóerejének érvényesl- téséliez.’’ ÍVasU Bílak előállói beszéde.) — MI AZ A „Z” akció? — Társadalmi munka a városok, a községek, a lakótelepek fejlesztéséire. — Lakossági akció? — Is! Mert nemcsak a lakosság segít, hanem az üzemi, a vállalati kollektíva. Most megpróbálom lefordítani a „Z” akciót. Hasonlít a — mondjuk — Egy napot, városunkért! — magyar mozgalomhoz, de mégsem az. A következőképpen magyarázták el. Például a velünk szomszédos Saihy- ban — Ipolyságon — most a tavaszon megkezdődik a 22 tantermes iskola építése. A korszerű épületben kap helyet a szlovák és a magyar gimnázium. Azt mondja a nemzeti bizottság, hogy az iskolaépítés 20 millió korona. Megbeszélik a lakossággal és szerveznek hozzá hatmillió korona társadalmi munkát. Ennyivel olcsóbb a beruházás. Ez a „Z” akció. Vagy Vojnicén — Bátor- kesziin — 14 millió koronáért felépítettek egy igen modern kultúrházat, ami mór megfelel a városias település igényeinek. Amikor összeszámolták a beruházás tényleges értékét. 27,6 millió korona lett a végeredmény. Vagyis a lakosság a JZ" akcióban 13.6 millió korona értékű munkával járult hozzá a megvalósításhoz. Sok? Természetesen, de így is akarják. Nincs olyan beszámoló, beszélgetés, gyűlés, amelyen ne kerülne szóba ez a társadalmi akció. Klizska Némán még közelebb kerültünk a társadalmi munkához. Akkor adták át az új művelődési otthont A költség 400 000 korona. volt a társadalmi munka értéke 80 000 korona. Kis község, az arányok is kisebbek, mint a városokban, de nagyon jellemző példára bukkantam. A 740 lakosú község nemzeti bizottságának elnöke elmondta, hogy a kul- túrház építésén a falunak csaknem valamennyi lakosa részt vett — Egy augusztusi napon már a kultúrház udvarán dolgoztak az önkéntesek, takarítottak, amikor eleredt az eső Senki sem hagyta abba a munkát. Különösen sokat tett a művelődésért a helyi nőszövetség, az egységes földművesszövetkezet és a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség tagsága. — A földművesszovetkezet gépjárművet biztosított, a nőszövetség a munkaerőt toborozta. így van ez a Krizsna Némán, de így beszélték el a köztársaság nyugati határrészén, a mos ti iparvidéken, a hatalmas vegyipari kombinátok árnyékában. A „Z”. akció szerves részét képezi a fejlesztési programnak, így kezdődik egy tervtárgyalás: — Mennyi társadalmi munkát tud biztosítani a nemzeti bizottság? Es ekkor határozottnak kell lennie a nemzeti bizottságnak, az elnöknek, a titkárnak. Ismernie kell az adottságokat és a lehetőségeket. mert amit mond, az belekerül a programba, az olyan le6z ezután, mint a szentírás. Ha keveset mondott, akkor nincs baj, de ha sokat, akkor kilátszik a lába a takaró alól. Az államtól nem kap több koronát— SIKERÜLT megszereznem egy járási összesítő adatot is a társadalmi munkáról, Amikor a választásokat megelőző napokban (a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban mindent a két év előtti választásokhoz, az akkori ígéretekhez mérnek napjainkban!) az állampolgárok vállalásokat is tettek. Nemcsak azt mondták meg a képviselő- jelölteknek, hogy mit várnak tőlük és azoktól a nemzeti bizottságoktól, amelyekben működnek majd, hanem felajánlották a munkájukat is. Ebben az akcióban 452 kollektíva (gyár, üzem, vállalat és szövetkezet) és több mint 14 000 választópolgár vett részt. Es nem telt el háromnegyed esztendő, amikor a részértékeléskor kiderült: a negyvenmillió koronás vállalást a járás minden sarkában messze túlteljesítették, Csak a közterületek rendezésénél, a parkok, játszóterek építésénél, fásításban és a közművesítésben 33 millió korona értékű társadalmi munkát végeztek ei. A 4o millió pedig háromnegyed év alat már 56 millió koronát ért. Mit hoz a „Z” program? Ezzel kapcsolatban fejtette ki dr. Fedor Gyula, a Szlovák Szocialista Köztársaság Nemzeti Frontja Központi Bizottságának vezető titkára: — örvendetes, hogy eltérően a múltbeli gyakorlattól, már nemcsak a brigádórák száma a döntő, hanem a konkrét munka, akció megvalósítása, amellyel hozzájárulnak a lakosság életkörülményeinek a megjavításához, életének szépítéséhez. . A képviselőtestületeknek és a Nemzeti Front szervezeteinek konkrét kötelezettségvállalásában rögzített főibb társadalmi feladat közé tartozik, hogy megnyerjék valamennyi állampolgár támogs^Ssát « Csehszlovák Kommunista Párt és a Nemzeti Front politikájának valóra váltásához. A „Z” akció valóban az életkörülmények javítását szolgálja. Őszintén elmondják csehszlovák barátaink, hogy bizony korábban elmaradtak a szolgáltatások a lakosság igényei mögött. Ezt gyors ütemben pótolják. Az akcióban — társadalmi — munkával óvodák és iskolák, üzletek és szolgáltatóházak, parkok, terek, utak, járdák, de öregek napközi otthonai is épülnek országszerte. Trebic városában — Kő- zép-Csehországban — igazán impozáns kisvendéglőben szolgálta fel az ebédet a pincér. A fizetéskor nem állhattam meg a kérdést: — Mikor épült ez a vendéglő? — Tavaly — mondta a pin- cár és azonnal hozzátette —° a „Z” akcióban. — Miért fontos ezt hangsúlyozni — faggattam tovább a fiatalembert. Kimutatott az ablakon, Szemben az étteremmel új lakótelep épült. Egyes toronyházakban már laktak, távolabb hosszú nyakú toronydaruk forogtak körbe és emelték helyükre a házgyári elemeket. — Már sokan laknak ezen a telepen — folytatta a pincér. — A nemzeti bizottság megkereste a lakókat és kérte őket. segítsenek „Z” akcióval felépíteni egy éttermet, mert nagy szükség lenne rá. És a lakosság segített, mert a legjobban tudta, hogy szükség van erre az étteremre a lakótelep mellett. Néhol feliratokon is oí- vasn i; Épül a „Z” akcióban. Olyan országos mozgalom ez, aminek a tulajdonképpeni értékét csak néhány év elteltével lehet majd véglegesen értékelni és érzékelni is. Egyet még e! kell mondanom a „Z” akcióval kapcsolatban, ELLENŐRZIK is a társadalmi munka állását és a „Z” akcióra folyósított korona felhasználását. Azt - is megnézik, hogy valóban szabad időt, valóban társadalmi munkát használnak-e fel az akció céljainak valóra váltásához. Elsősorban a nemzeti bizottságok ellenőriznek, de figyelik a munka előrehaladását a képviselők is a körzetükben, a városokban, a községekben. „Nem engedhetjük meg, hogy ellaposodjon, formális legyen ez a kiváló akció!” — mondta az egyik képviselő Brünben, Tapasztalataim szerint lelkesedésben, tenniakarás- ban nincs hiány, az akció tovább terebélyesedik mind a két országrészben.« Gotyár Gyula BESZÉLIK, HOGY nlk azonban, hogy annyira kis ország mégsem vagyunk, hogy ne legyenek nemzetközi kötelezettségeink, sőt ezek az ország fejlődésével, tekintélyé- nea gyarapodásával természetesen állandóan nőnek. Nem valószínű, hogy a közeljövőben, mondjuk ENSZ-palota építésére vállalkozhatnánk, vagy magunknak kérnénk egy világkiállítás megrendezését, de az állam minden tekintet" ben rendelkezik olyan erővel, hogy elbírja nemzetközi kapcsolatainak terheit. A nemzetközi életben való részvételünk egyébként sem anyagi kérdés, mindenekelőtt hazánk súlya és tekintélye szerint veszünk részt abban. Célunk a szocialista országokkal való testvéri barátság szorosabbra fűzése, a békés egvmás mellett élés eszméjének erősítése, & béke fenntartása. Éppen • •• ilyen irányú külpolitikánk ve- vezetett oda, hogy magyar diplomaták és katonák most, az érintetett felek felkérésére az egész világ figyelmétől kísérve ellenőrzik egy másik földrészen, sok ezer kilométerre hazánktól az utóbbi esztendők legnagyobb jelentőségű nemzetközi megállapodása, a vietnami tűzszünet feltételeinek betartását. A nemzetközi ellenőrző bizottság magvar tagozatának dél-vietnami tevékenységén túl, szerte az országban százezrek nyújtanak segítséget a legkülönbözőbb módokon, a baráti, testvéri népnek, amely oly sokat szenvedett szabadsá. gának és igazságának védelmében. Üjra és újra emlékeznünk kell, hogy a vietnami szabadságharcosok értünk is harcoltak, s a légi óbb ügvet szolgáljuk, amikor tőlünk telhetőén Igyekszünk hozzájárulni a terrorbombázások: 6] és a háborútól sújtott baráti Vietnam békéjéhez. I Az a nagy öröm. amelyet gyárak, vállalatok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok dolgozói a tűzszüneti egyezmény aláírásának órájában tanúsítottak, bizonyítéka annak. hogy a magyar nép nemcsak érti, hanem érzi is. mi az internacionalizmus. Ezekben a napokban és órákban öröm telj es kötelességnek érzi, hogy a pusztító háború következményeinek felszámolásából hazánk is kivegye a részét. Ezen túl, úgy gondoljuk: meghívásunk a nemzetközi ellenőrző bizottságba különös megtiszteltetés egy olyan kis ország számára, mint a miénk. Ez újabb bizonyíték arra, hogy egy ország nemzetközi tekintélye nemcsak annak nagyságától függ.
