Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)

1973-02-04 / 29. szám

Öt ho%»ég köxőaen CSsendben, mxmw Telefont is kérnek... Amire vállalko... öt község ügye-baja, kö­zös gonídja hozott Nézsára, a rétsági járásnak ebbe a tá­vol eső községébe. — A tanácsot már az új székházban tetszik megtalál­ni — mondta két nyolcadikos- torma kislány. — Már néhány hete átköltöztek. Valóban, a szép, új épületi­ben találom meg Kucsera Imrét, á tanács titkárát. Elé­gedetten néz körül a fehér falú irodában: —- Már évek óta kerestük a lehetőséget, most végre elju­tottunk a megvalósításig. Hosszú évekig egy elavult, wzűk épületben dolgoztunk. Ügy össze voltunk zsúfolva, hogy két ember nem is tu­dott nyugodtan beszélgetni, mert egyszerűen nem volt rá hely. KÖZÖS ERŐVEL A nézsai irodaháznak kü­lön története van. Még 1969- ben határozta el a tanács, a termelőszövetkezet, és az ÁFÉSZ, hogy közös összefo­gással épít egy irodaházat. A tanács helyzetét már ismer­jük, de a termelőszövetkezet irodájában sem dolgoztak jobb körülmények között. Ök Nógrádsápon szorongtak. Ami az ÁFÉSZ-t illeti, az itteni vezetőknek régi gondja volt, miképpen oldják meg egy korszerű, az egyre gyarapodó falu igényeit kielégítő élel­miszerbolt létesítését. így az érdekek és az el­gondolások pontosan találkoz­tak. A megyei tanács támogat­ta az akkoriban még fehér hollónak számító közös vál­lalkozást, és közel négyszáz- ezer forintot adott. Az épület mintegy hárommillió-kétszáz­ezer forintba került. A költ­ségek arányosan osztódtak el a tanács, az ÁFÉSZ, és a kö­zös gazdaság igényeinek és anyagi erejének megfelelően. Múlt évben aztán a nézsai TÖVÄLL átadta az épületet. A földszinten korszerű, szép ABC-bolt és presszó kapott helyet, az emeletre költözött a tanács és a termelőszövetkezet központja. — Azt hiszem, mindannyi­unknak nagy kő gördült le a szívéről, amikor végre beren­dezkedtünk. Most már az épület környékét kell rendbe tenni. Mindjárt másként mu­tat, ha kerítést, rendes utat és kaput építünk. Persze eh­hez társadalmi munkára is számítunk... Ha már az épít­kezéseknél tartunk, arról is beszéljünk, hogy két pedagő- guslakás is épül Nézsán. Ügy tervezzük, hogy az idén júni­usban elkészülnek. Minden­képpen szükségünk van egy vezető óvónőre, és egy peda­gógus házaspárra. Lakás mindenesetre várja őket... ÖSSZEVONÁS ELŐTT Nagy események előtt áll Nézsa. Hozzátenném mindjárt, nemcsak Nézsa, hanem Alsó- petény, Keszeg, Legénd és Nógrádsáp is. -Az öt község közös útra lép, jó két hónap múlva, közös tanács intézi az emberek ügyeit, irányítja a faluk életét. Nézsa lesz a körzeti központ, és így a já­rás legnagyobb közös tanácsa alakul meg. több mint ötezer ember tartozik a tanács irá­nyítása alá. — Az öt község közül Né­zsa a legnépesebb, a többi négy kisebb község. Már jő ideje készülünk az összevo­násra, volt időnk egyeztetni az elgondolásokat, és megszer­vezni a várható feladatokat — mondja a titkár. Ami a tanács apparátusát illeti, ezzel nem lesz sok baj. Annak ellenére, hogy komoly gyakorlattal rendelkező em­berekről van szó, mégiscsak harminc év körüli az appa­rátus átlagéletkora. Az elnök, Lehotka Ferenc egyelőre Szombathelyen a tanácsaka­démián van, addig a titkár Látja el a tennivalókat. Ku­csera Imre már nyolcadik éve él Nézsán. Pestről jött vissza falujába. — Azt hiszem az a leg­szebb ebben a munkában, hogy mindig újabb és újabb feladatok vetődnek fel. Itt az ember nem dolgozhat gépie­sen, attól sem kell félnie, hogy nap mint nap ugyan­azokkal a dolgokkal kerül szembe. Az új közös tanács létszá­mát 11-re tervezik, a gárda nem nagyon változik. Egye­dül az építési előadó okoz gondot, eddig még nem si­került megfelelő szakembert találni. Pedig nagy szükség lesz rá hamarosan, mind az öt községben bőven akad dol­ga. Mindenesetre sokat se­gít, hogy végre jó körülmé­nyek között tevékenykednek. ■— Az összevonás okoz-e lé­nyeges változásokat? — Előreláthatóan nem, mert az a célunk, hogy mindenütt végrehajtsuk a negyedik öt­éves tervi feladatokat. Majd ha az új, középtávú terven dolgozunk már, akkor terve­zünk közösen. Persze, az igé­nyek általában nagyobbak a meglevő pénznél... Látvá­nyos beruházásokra most nem számítunk. Alsópetényben ké­szül el az új orvosi rendelő. Nem megoldott egyelőre a közlekedés, a legéndiek és a nógrádsápiak vannak hátrá­nyos helyzetben. Ezen min­denképpen változtatni szeret­nénk, ARÁNYOS KÉPVISELET A közös tanácsban és a végrehajtó bizottságban mind az öt község képviselteti ma­gát, méghozzá arányosan. Az ügyintézésben pedig pontosan ■meghatározzák, hogy a ta­nács dolgozói mikor, melyik községbe mennek, hogy az embereknek ne kelljen utaz- gatniok. Sokszor lesznek kint a tanács vezetői is. — Bízunk abban, hogy az összevonás jól szolgálja majd mind az öt község érdekeit. Csak egy valamiben kellene segítség. Nincsen saját tele­fonunk, a termelőszövetkezet­tel használunk közösen egy készüléket. Hogy ez mennyi bajjal jár. nem is kell mon­danom. ígéreteket kaptunk ugyan, most már mielőbb te­lefonra lenne szükségünk... Csata! Erzsébet Hogy ném a létszám dönti el eg> -egy alapszervezet eredmé­nyes munkáját, azt a ZIM salgó­tarjáni gyára galvanizáló-csi­szoló pártalapszervezete kom­munistáinak tavaly elvégzett munkája bizonyítja. Nem cse­lekedtek világraszóló dolgo­kat, csupán azt végezték el, amire vállalkoztak, azt is csendben, szerényen, kommu­nista példamutatással, kisebb kudarcokkal tarkítva. Követ kezet esen Sikerük egyik eredője volt, hogy jól határozták meg a tennivalókat, majd ezt köve­tően következetesen és céltu­datosan munkálkodtak saját programjuk megvalósításáért. A termelésben legfontosabb feladatnak a szerelőszalagok galvanizált anyagokkal való ellátását, a költségek csök­kentését és a minőség javítá­sát tűzték ki célul. Ennek ér­dekében születtek meg azok az intézkedések, amelynek ré­vén az egyéni felelősség je­lentős mértékben megnőtt. Mivel az üzem termelési, gazdálkodási feladatainak megvalósításában döntő sze­rep jutott a törzsgárdatagok- nak, úgy oldották meg a bér- fejlesztést, hogy az előbb em­lített dolgozók érezzék: rájuk továbbra is számít a gyár ve­zetősége, s ezt anyagiakban is kifejezésre juttatja. A bérfel­osztásnál az előbbieken kívül figyelembe vették, hogy ki, milyen nehéz fizikai munkát végez. Az átlagnál nagyobb bérfej­lesztésben részesültek a Pil­le sütőajtó, a Lepke tüzelő­keret csiszolását végző dolgo­zók. Ösztönzőleg hatott a ha­vi szétosztandó mozgóbérke­ret 2500 forintról 5000 forint­ra való emelése. Ez válasz volt azoknak, akik úgy véle­kedtek: hiába igyekszünk, úgysem lehet többet keresni. A kommunisták tevékenysé­gét a sikerek mellett kudar­cok is jellemzik. Ezekről úgy beszéltek, mint a soron levő feladatokról. Megemlítették a minőség további javítását. Cinkóczi Károlyné meós fel­szólalásában elmondta, hogy nemrég 300 kilincset kellett a selejtbe dobni, mert rosszul volt megmunkálva. Hanzél Elemér pártcsoportbizalml szerint az eredményesebb munkát gátolja, hogy az öntö­dékből, tisztítóból és a sajtó- lóból késve érkeznek az al­katrészek. Zavarólag hat még a szerelési programok napon­kénti megváltoztatása. Nem sikerült alapvető vál­tozást elérni az Igazolatlan mulasztás csökkentésében és a táppénzesállomány mérsék­lésében. Ennek okát azzal magyarázzák, hogy az új dol­gozók nem maradnak meg a csiszolókban és a galvanizá­lóban, mert korszerűtlenek. Az idősebbek és a nők pedig gyakran fordulnak az orvos­hoz különböző betegségekkel. Egészséges vitaszellem Mivel a pártvezetőség rend­szeresen elvégezte feladatát, következetesen képviselte a taggyűlés elvi állásfoglalását, ez jótékonyan hatott az alap­szervezetek kommunistáinak egyéb tevékenységére is. Idő­közben a meglevő két párt­csoport mellé létrehozták a harmadikat. Ezekben a kis közösségekben egészséges vi­ta és aktivitás alakult ki. Eb­ben az a módszer is közre­játszott, hogy a feladatok megbeszélése előtt mindig az adott műszakban dolgozó párttagokat hívták össze. A beszámoló szerint a tagság pártmegbízatását rendszere­sen és megbízhatóan végre­hajtja. A pártmegbízatások kiter­jedtek a tagépítő munkára is. A nevelés és felvilágosító munka eredményeként az el­múlt évben öt fizikai dolgo­zót vettek fel a pártba. A jö­vőben a nők és a fiatalok kö­rében kívánják eredménye­sebbé tenni ez irányú munká­jukat. Szóba került, hogy a tag­felvételnél is emelni kell a mércét. Pajor Ferenc szerint a nők 80 százaléka vidékről jár be, sok az otthoni elfog­laltságuk, nehezen vállalnak pluszmunkát, s ez megnehe­zíti a pártba való felvételü­ket. De az sem lenne jő — hangsúlyozta —, ha nem szívből, hanem anyagi elő­nyök, vagy más okok miatt jelentkeznének a pártba. Kétségtelen, a felvételeknél elsősorban arról kell meggyő­ződni. hogy a felvételt kérők valóban vállaljáte-e a párt­tagsággal járó kötelezettsége két és megfelelnek a párt ói­tal előírt követelményeknek. Elvi alapokon Az alapszervezet kommu­nistái azért tudtak tiszteletet' re méltó eredményt elém; mert egységesen értelmeztél, feladataikat, egységesen cse­lekedtek, illetve példásan végrehajtották pártmegbíza tásaikat. A pártvezetőség elv alapon, gyümölcsöző kapcso­latot alakított ki a gazda ságvezetéssel. Egyikük sem lépte tűi a hatáskörébe utalt lehetőségeket, kölcsönösen alakították ki a tennivalókat A pártvezetőség az ez évi feladatokat hat pontban fog lalta össze. Ezek között első helyen a gazdasági tenniva­lók szerepelnek, majd szí van a szakmai műveltség emeléséről, a pártépítési ten­nivalókról az agitációs és propagandamunka színvona­lának fejlesztéséről, a káder­képzésről és a pártcsoportok munkájának továbbfejleszté­séről. A pártvezetőség a tagság gal együtt az újabb sikereket a következőkben látja: 1. Sze­mélyes példamutatás a mun­kában. 2. Egységes cselekvés. 3. Határozott fellépés a párt politikájával szemben levő nézetek ellen. 4. Személy sze­rinti felelősség a párthatáro­zatok végrehajtásáért. 5. A pártmegbízatások maradékta­lan teljesítése. Az előbbiek megvalósítása nem megy máról-holnapra, nem lesz könnyű feladat, de az alapszervezet kommunis­tái már bebizonyították, hogy képesek a jelenleginél na­gyobb feladatok megoldására is. V, K, Mesterségek dicsérete A mozdonyvezető í= Minden kisfiú életében van egy időszak, amikor ha felteszik neki a kérdést: „ml szeretnél lenni?” már vágja Is rá a választ: „mozdonyve­zető”. A gépnek, a sebesség­nek varázsa van. így kezdtem én is. 1943-ban lakatosként kerültem a fűtőházba. Négy évig mozdonyokat szereltem. Annyira megismertem azokat, hogy elég volt a füttyét hal­lani valamelyiknek, meg tud­tam mondani a számát. Azu­tán több mint két évig vol­tam fűtő. Gépre kerültem. Nem olyan volt az, mint most. A mozdony nyitott volt, elöl­ről sültünk, meleg volt a ka­zán, hátulról meg fáztunk. November 4-én vizsgáztam, 1949-ben mozdonyvezető let­tem. Nagy utakat jártunk ak­kor. Salgótarjánból a Keleti pályaudvarra, onnan Kiskun- iacházára, vissza a Keletibe, át a Nyugatiba, onnan Nyír­egyházára, aztán vissza Bu­dapestre, s végül haza. Ez volt a műszak szombat déltől hétfő délig. Nyíregyházán pi­hentünk 12 órát. — Csodálatos érzés az, ami­kor a 150—200 tonnás, óriási tömeg engedelmeskedik az embernek. Nagyon fontos a biztonság. Nagy a vonat érté­ke, de még inkább a teher­nek, az utasoknak. Nagy a fe­lelősség, fontos a biztonság. Indulás előtt, egy óráig 'tart az átadás. Minden részletet át kell vizsgálni. Menet közben is van dolga a vezetőnek, fűtőnek. A mozdonynak tisz­tának kell lennie. Jó mozdo­nyon mindig van törölgetni- való. De meg is hálálja a gép a gondoskodást. Egyetlenegy­szer volt veszélyes helyzetem műszaki meghibásodás miatt. Kihagyott a fék, és nyolc perc alatt leértem a Nagyál­lomásra. Szerencsére közben a hiba rendbejött, minden baj nélkül meg tudtam áll­ni. Ezek az új Diesel-mozdo­nyok sokkal jobbak. A leg­újabb modelleken már szinte minden automatizált, gon­doskodtak a vezető számára fűtésről is. Öröm a munka. Mégis gond van az utánpót­lással. Nem tolakodnak a fiatalok erre a pályára. Itt éjszakázni is kell. Nincs kü­lönbség vasárnap, ünnepnap és hétköznap között. Ha összeszámoljuk, hogy 1949-től mennyit tettem meg mozdonyon, nagyon hamar kijön az egymillió kilométer. Személyvonattal, tehervonat- tal vegyesen jártam. Ha még- egyszer fiatal lennék és pá­lyát kellene választanom, új­ra mozdonyvezető lennék. A fiam is az szeretett volna lenni, de egészségi okokból nem vették fel. Harmadéves vasszerkezeti lakatostanuló, a vegyipari gépgyárnál dolgo­zik. Elmondta: Kanyő István 49 éves salgótarjáni mozdonyve­zető. Lejegyezte: Gáspár Imre Kiállítások Nógrádban A Magyar Képzőművész Szövetség északmagyarorszá­gi szervezete elkészítette ez- évi munkatervét A legtöbb kiállítás érthetően Miskolcon lesz. ám Nógrád sem szégyen­kezhet. Ebben az esztendőben 11 képzőművészeti kiállításra kerül sor a megy " n. Iványi Ödön alkotásaiból Beszterce­bányán nyílik tárlat, a mis* kolci galériában Farkas And­rás és Réti Zoltán állít ki, Budapesten a Fényes Adolf teremben. Réti Zoltán akva- relljeiből nyílik kiállítás. Terr mészetesen az idén is több más városban is kiállítanak megy érik festőművészei. Mai kommentárunk Term földek gondozass A mezőgazdasági üzemek vezetőinek figyelmét jelen­tős mértékben a zárszámadási közgyűlésre való készülődés, vagy a közgyűlésen elhangzottak kötik le. Ez teljesen ért­hető, hiszen a tsz legnagyobb eseményéről van szó. Bármi­lyen nagy jelentőségű a zárszámadó közgyűlés, nem szabad megfeledkezni arról, hogy február elejét írjuk, el kell vé­gezni a tél végi feladatokat. Mezőgazdasági szakemberek legutóbb lezajlott megyei értekezletén egyöntetű álláspont volt - az őszi vetésű növény féle­ségek, de leginkább a kalászosok, sok-sok évi átlagot meg­előzve, igen kedvezőtlenül teleltek. Ennek Igazságát szük­ségtelen a földművelő embereknek hangsúlyozni. Sajnos, a hó sem takarja a szem elől, a hidegtől meggyötört vetést. Némely tábla olyan sárga, akár az őszi levél. Egyes parcel­lákon pedig fejletlen a növény az őszi és téli szokatlan szá­razság miatt. Legyen bármilyen is az őszi vetés, erről kell a kalászt letakarítani, ha csak nem kényszerülünk arra, hogy a teljes kilátástalanság miatt kiszántsuk. Erről azonban ko­rai lenne még gondolkodni is. A gondos gazda feladata, hogy mindent elkövessen az idei jó termés érdekében. És ezt- nem felejtik el termelő- szövetkezeteink vezetői, tagjai még olyan ünnepélyes alka­lomkor sem, mint a zárszámadás. Mátraszőllősön, Palotáson, a balassagyarmati járás homokos vidékein feltűntek a mű­trágyát szóró gépek, velük az idei termésért aggódó embe­rek. A szakemberek a kedvezőtlen időjárás ellenére Is de­rűlátóak az őszi vetéseket illetően. Az az álláspontjuk: ha megfelelő mennyiségű hatóanyagot — közismertebben ta­vaszi fejtrágyát — kap a növény, kiheveri a téli károso­dást, sőt megerősödik és jó termést hoz. Ha ez így van — márpedig a szakemberek véleménye szerint így van —, akkor nem szabad késlekedni, az idő kedvező, meg kell kezdeni a fej trágyázást. Mint arról értesültünk, a kalászo­sok területének 10—15 százalékán folyik ez a nélkülözhetet­len művelet. Az lenne a legmegnyugtatóbb, ha a megye minden részén folyna Ilyen irányú munka. Ott, ahol gondoltak a holnapra, biztosították a szüksé­gesműtrágyát Is. A megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályán kapott tájékoztatás szerint a mező- gazdasági üzemekben körülbelül nyolcezer tonna hatóanya­got tároltak a múlt esztendő őszén. Az AGROKER gondos­kodott arról is, hogy azoknak, akik valamilyen oknál fogva nem szerezték be a műtrágyát, vagy ősszel felhasználták, most rendelkezésükre álljon. A fejtrágyázást mindenütt el kell végezni, méghozzá az előírásoknak megfelelően, nem takarékoskodva a hatóanyaggal. A szakemberek azt mond ták:.olyan jó minőségű műtrágyával rendelkezünk, amely>a telet megsínylett őszi vetést helyrehozza, megerősíti, jó ter­mésre képessé teszi. A zárszámadás az egész évi munka összegzésre, érthető, ha kimagasló nap a tsz-ben. Nem ünneprontás akart lenni, te­hát, ha a halaszthatatlan munkáról esett itt szó, ami a következő jó zárszámadás megalapozásához szükséges. B. Gy. I NÓGRÁD - 1973. február 4., vasárnap 3 A korszerű gépparkkal rendelkező pásztói MEZŐGÉP Vál­lalat nemcsak a megye term előszövetkezet i' i n ek gépalkat­rész-ellátását biztosítja, hanem különböző bérmunkáival ismertté vált már országszerte

Next

/
Thumbnails
Contents