Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)

1973-02-04 / 29. szám

Tíz nap Csehszlovákiában

/

Ma tizenkét esztendeje indult meg a fegyveres harc a leg nagyobb portugál gyarmat. Angola felszabadításáért. Kép Qnkön a népi felszabadítás! mozgalom katonái „valahol Angolában” ünnepélyesen megemlékeznek az évfordulóról

Holdüiéw és barackuiräg

Tudósítás Hanoiból

Hanoi bombasúj tóttá utcái a szivárvány minden színében ragyognak e napokban: mindenfelé kerti- és művirágok — a holdújév elmaradhatat* lan jelképei. Évek óta most először ünnepelhet békés égbolt alatt a vietnami nép.

A Vörös-folyón átvezető pontonhídon hosszú autósor: személykocsik, teherautók, autóbuszok. A gépkocsivezetők nyugodtak. Már nem kell tartaniok attól, hogy a sziréna bármelyik pillanatban légiriadót jelezhet, A kocsikon integető emberek. A visszatérők kezükben szorongatják a legszükségesebb holmikat, amelyeket a gyors kiürítéskor magukkal tudtak vinni. Elhagyott otthonaikba igyekeznek vissza.

Lesznek, akik megtalálják rokonaikat, hozzátartozóikat, mások házuk helyén csak romokat lelnek majd és hozzátartozóikat talán sohasem látják viszont. A hazatérők szívét mégis büszkeség tölti el: kiállták a megpróbáltatásokat és bebizonyították, hogy nem lehet térdre kényszeríteni azt a népet, amely függetlenségét védelmezi.

A bombák rogálta vasúti

híd vastraverzein villamos hegesztők dolgoznak. A hidat lényegében már helyreállít- tották. épp úgy, mint sok bombatalálatot kapott üzemet, lakóházat, kórházat.

Vietnam földjére visszatér a a béke. Az a béke. amelyet nehéz és szívós harcban sikerült kivívni. S ebben a harcban a vietnami nép mellett ott álltak a szocialista országok népei, az egész világ haladó közvéleménye.

*

Néhány nappal ezelőtt egy rakétaütegnél jártam. A zászlóalj, amelyhez az üteg tartozik, huszonegy amerikai repülőgépet lőtt le.

Nguen Nanh főhadnagy beszélgetésünkkor megjegyzi, hogy a Szovjetunió nagyszerű fegyvereket adott nekik, így győzelmük egyben barátaik győzelme is. Észak-Vietnam népe éveken keresztül két fronton harcolt: — a háború és a munka frontján. Azon a napon, amikor megjött a hír a tűzszü- neti megállapodás aláírásáról, éppen Haiphong közelében tartózkodtam egy légvédelmi ütegnél. Csupa fiatal fiú és lány Vett körül: építőmunkások, kőművesek, betonkeverők, akik átmenetileg otthagyták békés szakmájukat és a légvédelmi ágyúk mellé álltak. Ágyúikkal megakadályozták. hogy a légi kalózok Haiphong fölé jussanak. Az üteg állásai körül mindenütt bombatölcsérek — a többségében lányokból álló egység azonban kitartott. Azt remélik, hogy hamarosan kézbe vehetik munkaeszközeiket, újra felépítik majd házaikat és azok szebbek lesznek mint a régiek.

Vietnamban most virágzik a barackfa. Az emberek virágzó barackágakkal üdvözlik egymást a győzelem, a béke alkalmából.

Alekszandr Gyenlszovlcs

az APN különtudósítója

Terrorcselekmények

Belfastban

Patak Károly, az MTI tudósítója jelenti:

Űjabb 24 óra — újabb három halott Belfastban: ez az egyéni terrorcselekmények szombati mérlege. Az elvakult embervadászat pénteken délután folytatódott, amikor kél fiatalember betört egy üzembe, a falhoz állította a munkásokat, egyet kiléptetett a sorból és fejbe lőtte. Este alig pár száz méterrel távolabb a rendőrök csuklyával elfedett holttestet találtak egy gépkocsiban. Belfast Ballysillan nevű protestáns lakta negyedében egy autó utasai géppisztolyból tüzet nyitottak egy csoport fiatalemberre. Az egyik fiatal azonnal meghalt, négyen megsebesültek.

A legutóbbi gyilkosságokért egyetlen szervezet sem vállalt felelősséget. A gyilkosságok helyszínéből és az egyik áldozat kilétéből arra következtetnek, hogy az IRA ideiglenes szárnya váltotta be minapi fenyegetését: megpróbálták rávenni az UDA-t a gyilkosságok abbahagyására, de minthogy ez nem sikerült ígéretüknek megfelelően, „könyörtelen eszközöket” alkalmaznak.

Az úgynevezett tartánbandák is újra kezdték garázdálkodásukat Belfast keleti, pro- testáns-lakta kerületeiben.

Miközben a politikusok arról vitatkoznak, hogy vonjanak-e be fegyverviselési engedélyeket a protestánsok birtokában levő 105 000-ből az illegális UVF (ulsteri önkéntes erő) felszólította az angol hatóságokat arra. hogy zúzzák szét az IRA-t, máskülönben polgárháború lesz. (MTI)

így látta a hetet hírmagyarázónk, PÁLFY JÓZSEF:

Nehezen születik a

TÁLÁN NEM is szabad

meglepődni azon — felháborodni annál inkább! —. hogy a Thieu-rezsim, a vietnami béke első hetében békebontónak bizonyult továbbra is. Százszámra sértették meg a saigoni rendszer csapatai' a .tűzszünet előírásait, amikor támadásra indultak a hazafiak kezén levő terület visszafoglalásáért. Napokig lehetetlenné tették a négyes katonai vegyes bizottság megalakulását és munkájának kezdetét, * mert mindenféle praktikával rá akarták bírni a Saigonba érkezett küldöttségeket a Thieu-rendszernek, mint államnak, mint kormánynak az elismerésére.

(Például olyan űrlapokat akartak kiállíttatni a VDK- ból érkezett tisztekkel vagy a felszabadított területekről, 8 Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány megbízásából jött képviselőkkel, hogy ezeknek a papíroknak az aláírásával ismerjék el a Délvietnami Köztársaságot...)

De az is világos, hogy a

vietnami háború annyi bonyolult problémát teremtett, olyan gyűlölködést szított, hogy nem várható egyhamar sem a megbékélés, sem a rendezés folyamatának gyors kibontakozása. Thieu azzal fenyegetőzik, hogy tovább harcol. A saigoni diktátor személyes jövője is attól függ, sikerül-e — félig-meddig már az amerikaiak nélkül, vagy azok ellenére — bizonyítania tekintélyét és erejét? A világsajtó ma már arról ír, hogy Washingtonban ez a szólásmondás járja: „Thieu megtette kötelességét, Thieu mehet...”

Az amerikai katonák kivonása tovább folyik. Egyetlen napon — csütörtökön — hat utasszállító repülőgépen 1200 kiskatona hagyta el- Dél-Viet- namot. Az amerikai létszám most körülbelül 20 000. A saigoni amerikai parancsnokság szerint március 14-ig minden katonát kivezényelnének Dél- Vietnamból.

Persze, nem mindenki megy haza. Az Egyesült Államok

béke

vezetői gondoskodnak arról, hogy bármikor szükségesnek tartott katonai beavatkozáshoz megfelelő erő álljon készenlétben — a közelben. Thaiföld áz egyik fő amerikai bázis, a másik — Japán! Az amerikai—japán katonai szerződés bizonyos módosítása révén most csökkentik ugyajj a támaszpontok számát, de a megmaradó bázisokat még Jobban kiépítik, A vietnami fegyverszünet pillanatában 65 000 amerikai katona tartózkodott japán földön...

A japán kormány számára fejtörést okoz az új vietnami •helyzet: az -USA-val kialakult szövetséges! viszony kedvéért Thieu rendszerét ismerik el továbbra is, mint Vietnam egyetlen törvényes kormányát De, mert a Párizsban aláírt tűzszüneti egyezményben benne foglaltatik a VDK „létezése”, ezért a japán kormány valamilyen formában kapcsolatot kíván teremteni a hanoi kormánnyal. Ugyanakkor a japán nagytőke — különösen számos kereskedelmi é? építkezési vállalat — mári* Jelentkezik a vietnami újjá építésben való részvételre,

% NÖGRÄD - 1973, februji 4., vasárnap

3.

*A szocialista demokrácia rendszerének tökéletesítése azt jelenti, hogy a dolgozóknak a társadalom irányításában és igazgatásában való részvételének növelésével fejlesztik annak egyes formáit.**

(Vasil Bilaik előadói beszéde.)

VÉGIG AZ ÜTŐN motoszkált bennem a kérdés: Mi valójában a közember véleménye a föderáció kialakulásáról? Annyi mindent lehetett hallani annak idején — öt esztendővel ezelőtt — a csehszlovák szocialista föderáció kialakulásával kapcsolatban, hogy nem hagyott nyugodni a gondolat. . Prágában és Brünben, Pozsonyban és Jihlaván foglalkoztam vele.

Végül is — sok tájékozódás, sok ember véleménye alapján — a következő kép alakult ki bennem;

Magát a tényt, a föderáció létrehozását annak idején még a csehszlovák politikai életben tevékenykedők is többféleképpen értékelték. A legnépesebb csoportot azok alkották, akiknek a véleménye, nézete szerint ez a lépés megfelelt, nemcsak a cseh és a szlovák nemzeti, forradalmi, haladó hagyományoknak, a nép többsége óhajának, hanem a múltban kialakult adottságoknak is.

A második csoportba tartozók is örültek a föderáció gondolatának, de csak azért, mert ebben látták a szocialista közösség megosztását, az egység megbontását.

Harmadik csoport is volt, tagjai úgy féltek a föderációtól, mint ördög a szentelt víztől. Visszalépést éreztek és úgy vélték, hogy az új államjogi elrendeződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban gyökereiben aláássa a demokratikus centralizmust, a népgazdaság -egységét

Természetesen, ezt és fgy annak idején, az 1968. eseményeket követő időszakban nem lehetett látni, megfogalmazni. Akkor még nem váltak ennyire szét a nézetek, nem voltak ennyire nyilvánvalóak a vélemények. Ehhez idő és összegezés kellett, öt esztendő kibontakozása.

A föderációval kapcsolatban Gustáv Husák elvtárs hangsúlyozta:

„Négy esztendő gyakorlata alapján lemérhetjük, hogy

az új államjogi elrendezés — főleg néhány kiigazítás után — valóban nem került ellentétbe a demokratikus centralizmussal. A föderáció bevált, és a nemzetek, valamint a nemzetiségek kapcsolata elmélyítésének, államunk fejlődésének és megszilárdításának tényezője lett. Ésszerű marxi—lenini

politikánkon, a munkásosztály és általában a dolgozók, a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek érdekeit szolgáló elvszerű és következetes gyakorlati politikánkon múlik, hogy ez így legyen a jövőben is.”

Ezt mondják, ennek érdekében határoznak, dolgoznak „odafent”.

É* „lent”?

Nem egyszerű kíváncsiság

hajtott hogy mit mondanak a nemzeti és nemzetiségi politikáról az emberek. A találkozás színhelye Brün, a Slavia Szálló presszója.

Ilona Janovszka messziről jött az ország második legnagyobb városába az építők szakszervezetének ülésére. A szövetség! szakmai bizottság tartotta kétnapos tanácsko- ' zását Brünben és azon volt küldött a nagykaposi asz- szony.

Velke Kapusany még Kassán is túl van, Szlovákiának csaknem a keleti határrészén. Busz és vonat hozta innen a küldötteket, hogy a Brojovka Stadionban vitatkozzanak az építőipari munkások helyzetéről.

Nekünk egészen más volt a témánk.

JANOVSZKA ASSZONY

magyar származású. Annyira, hogy az édesanyja még ma sem tud szlovákul.

— A napokban is szabadságot kellett kivennem, hogy elkísérjem Kassára, a rendelőintézetbe. Nélkülem egy lépést sem tud tenni, ha valahová, hivatalos szervhez kell fordulnia, ö már így fog meghalni. A férjem viszont lengyel származású volt és itt találkoztunk, Szlovákiában. A két lányom szlovákul is, magyarul is nagyon jól beszél, és ennek igazán örülök.

A nagyobbik lány — már 23 esztendős — gépészmérnök lesz, és Kassán tanul, a kisebbik középiskolás. Jó tanulók, az édesanya elégedett gyermekeivel.

Mi sem természetesebb, mint hogy a nagyobbik lánynak már udvarlőja van. A

Janovszki család odahaza magyarul beszél, ha viszont az udvarló megérkezik, szlovákra váltanak. A fiú — ugyanis — nem tud magyarul.

— És a lányom most azt mondta neki. hogy tanuljon meg magyarul, ha továbbra is vele akar járni.

—* És ön mint édesanya, érré mit mondott?

— Próbáltam meggyőzni a lányomat, hogy ez túl nagy kívánság tőle, de nem lehet alkudozni. Azt mondja. ez nem nacionalizmus nála, hanem a többnyelvűség Igénye. Ma. a modern ember legalább két nyelven beszél, de az sem baj, ha többön. És ő azt akarja, hogy modem ember udvaroljon neki. így most a fiú magyarul tanul.

A másik példa a Kis-Kár- pátokból való.

A hely, ahová egyik vasárnapon kirándultam, igazán festői. A tengerszint felett 559 méter magasan fekszik a Horsky Hotel na Babe. A hegyet hívják Babának, a kerületet pedig Pe- zinoknak Mindenesetre érdemes Pozsonyból megtenni ezt a húszegynéhány kilométert télen-nváron egyaránt. És itt mesélte el a szállodai portás a kislánya történetét.

— Mi. odahaza szlovákul beszélünk, szlovákok vagyunk, de a magyar is ránk ragadt már, annyira, hogy

— hallhatja — érthetően beszélem ha nem is teljesen helyesen az önök nyelvét. Arra gondoltunk, hogy a lányunkat magyar iskolába adjuk, ahol a második nyelvet is könnyen, gyorsan elsajátítja. És ekkor jött a baj.

A kislány egyszerűen nem akarta meghallani a magyar szót Csak akkor figyelt oda, ha szlovákul szóltak hozzá. Dacos volt, és már-már arra gondoltak a szülők, hogy kiveszik ebből az Intézetből. Akkor jött a magyar tanítónő ötlete.

— Az én lányomnak, óra közben, és külön is szlovákul mondott meséket. A gyerek hallgatta, idehaza beszélt róla, aztán lassan-las- san akkor is odafigyelt, ha a tanító néni váratlanul magyarra váltott a mesemondásban Szó ami szó, ma már nem lehetne elvinni más iskolába a gyereket. Olyan szépen beszél magyarul, mint szlovákul.

A kétnyelvűség kultijráló- dási igény és nem nacionalizmust oldó szer. Még Brünben is találkoztunk olyan nagyáruházi eladóval, aki csehül, magyarul és szlovákul beszélt.

— Kérem ez nálunk fontos.

— Az idegenforgalom miatt?

— Nem, az idegenforgalom a franciát, a németet és az angolt kívánja. A cseh, a szlovák é$ a magyar nyelv ismerete az országon belüli igényeket elégíti ki.

Erre mondta Lőrincz Gyula, hogy a többnyelvűség az országon belüli fontosabb nyelvek ismerete:

— Nálunk politikai kérdés!

POLITIKAI, mert csak így tudnak részt venni az emberek a társadalom irányításában és igazgatásában. A kassai képviselő elutazik Pozsonyba a gyűlésbe, onnan Prágába küldik a szövetségi gyűlésbe. Otthon magyarul társalog, Pozsonyban szlovákul és Prágában csehül. Mindenütt meg kell értetni« magát, fontos politikai megbízatása van, a választóitól kapta.

talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy ez a társadalmi elrendeződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban — nem kismértékben

— a közművelődést is fejleszti.

Golyár Gyula (Folytatjuk)

Vietnamról szó esett azon a kétnapos tárgyaláson is, amely Washingtonban Nixon elnök és Heath brit miniszterelnök között zajlott le. Az angol vendég járt először a Fehér Házban azóta, hogy annak lakója újabb négy évre kapott elnöki megbízatást. Ez egyben azt is hivatott volt jelezni, hogy az amerikai- angol „különleges ' viszony” változatlanul fennáll.

Heath látogatása ugyanakkor azt Is mutatta, hogy Washingtonban most már hozzálátnak az európai kérdések tanulmányozásához is. Az amerikai külkereskedelmi mérleg a múlt évben jókora hiányt tüntetett fel: legalább hatmilliárd dollárral volt több az amerikai .import, mint amennyi árut exportáltak. A Közös Piac országai és az USA kereskedelme is európai szállítási többlettel zárult 1972-ben. Nixon most rá akarja szorítani európai szövetségeseit, hogy vásároljanak több amerikai árut, ugyanakkor korlátozzák saját exportjukat. Mivel a dollár ismét megérezte a külkereskedelmi mérleghiány közlése után támadt kisebb pénzügyi válságot, valószínű, hogy más kemény valuták felértékelésének kérdése nemsokára újra napirendre kerül.

Európában a biztonsági és együttműködési problémák mellett egy kérdés lett úiabb nemzetközi tárgyalás témájává: Bécsben összeült 19 ország küldöttsége, fiogy megkezdje a konzultációkat egy olyan széles körű konferencia előkészítésére, amely az európai haderők és a fegyverzet csökkentésével foglalkoznék. A szocialista államok azt javasolták, a bécsi konzultációban, s majdani értekezleten vegyen részt minden európai ország, amely érdekelt az ügyben. A NATO csak 12 ország részvéteiére korlátozná e tárgyalásokat: hét NA- TO-országra és a Varsói Szerződés öt országára. (így Romániára és Bulgáriára nem, s természetesen a NATO álláspontja szerint távol kellene maradniok az európai semleges országoknak is..) Egyelőre „csak az előkészítés előkészületei kezdődtek” Bécsben —, hogy egy lengyel lap szellemes megjegyzésével éljünk. Viszont bizonyos, hogy a haderők és a fegyverzet csökkentésének kérdése igen bonyolult és hosszadalmas tárgyalásokat igényel. így aztán jókora adag türelemre van szükség Bécsijén.

HASONLÓAN hosszan nyúlnak el a helsinki tanácskozások. Itt. mint ismeretes, 34 nagykövet tárgyal a biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítéséről. Most az értekezlet napirendjének az első pontjáról folytak még a viták. A jövő héten térnek át talán a második pontra: a gazdasági együttműködés lehetőségeinek körvonalazására.