Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)
1973-02-28 / 49. szám
Gromiko beszéde ca Uietnam-konferenciän (Folytatás as l. oldalról.) fellendítését. A megállapodásnak logikusan maga után kell vonnia a kapcsolatok megteremtését és fenntartását a VDK és az Egyesült Államok között, a békés egymás mellett élés elvei alapján. Ugyanakkor az összes külföldi csapatok teljes kivonása Vietnamból, azok a kötelezettségek, amelyeket az Egyesült Államok magára vállalt a párizsi megállapodás értelmében — megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy Dél-Vi- etnam a demokrácia, a függetlenség és a semlegesség átján fejlődjék, megteremtik a vietnami probléma végérvényes és igazságos rendezésének, Vietnam békés egyesítésének feltételeit, a vietnami nép nemzeti óhajainak és hagyományainak megfelelően. A vietnami béke kedvezőbb távlatokat teremt a többi indokínai probléma megoldása számára is. A szovjet nép elégedetten fogadta annak hírét, hogy a párizsi megállapodást követően Vientiane-ban aláírták a laoszi béke helyre- állításáról és a nemzeti egyetértés megteremtéséről szóló megállapodást — mondotta a Szovjet külügyminiszter. A vietnami háború befejezésének és a béke helyreállításának pozitív hatást kell gyakorolnia az ázsiai kontinens helyzetére is. Mint a szovjet külügyminiszter megállapította, a jelenlegi nemzetközi helyzeí irányt mutat a béke megszilárdítása javára történő további erőfeszítésekhez. Időszerű feladat kioltani a Közel-Keleten a háborús veszély gócát, amely nemcsak ebben a térségben jelent rendkívül nagy veszélyt a béke ügye szempontjából. A rendezés, a béke helyreállítása e térségben — csakúgy mint Vietnamban — csupán az igazságosság alapján érhető el, olyan alapon, hogy tiszteletben tartják az agresszió sújtotta népek törvényes jogait, lemondanak az idegen területek elleni merényletekről, lemondanak területek bekebelezéséről. Az európai helyzetről szólva, a szovjet külügyminiszter kijelentette: az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítéséről folytatott sokoldalú helsinki konzultációk menete — bár indokolatlanul elhúzódnak ezek a konzultációk — azt mutatják, hogy Európában szilárdulnak és erősödnek az előrevivő folyamatok. Andrej Gromiko hangsúlyozta, hogy a párizsi megállapodás aláírása csupán első szakasz a vietnami probléma valamennyi vonatkozásának rendezésében. A kulcskérdés jelenleg az, hogy megszervezzék a nemzetközi ellenőrző és feülgyelő bizottság fennakadás nélküli, hatékony tevékenységét. Gromiko állást foglalt az ellenőrzés mechanizmusának ki- szélesítése ellen. Nem az a fontos, hogy minél több ellenőrző szervet hozzanak létre, amelyek — ha nem tartanak mértéket —- csupán bonyodalmakat okozhatnak, hanem hogy kivétel nélkül minden fél a szükséges felelősség- tudatot tanúsítsa vállalt kötelezettségei iránt. A Szovjetunió véleménye szerint — folytatta Gromiko — a konferenciának elő kell segítenie annak biztosítását, hogy mindenki tartsa tiszteletben a vietnami nép alapvető nemzeti jogait. Reméljük, hogy a jelen konferencia valamennyi résztvevője ebből indul majd ki és ennek megfelelően alakítja ki politikáját — hangsúlyozta a szovjet külügyminiszter. Gromiko elítélte, hogy a vietnami háború befejezésérő: és a béke helyreállításáról szóló megállapodást a saigoni hatóságok sorozatosan megsértik. Mint mondotta, véget kell vetni a megállapodás megsértésének, nem szabad eltűrni a megállapodás aláásását. Fel kell használnunk a konferencia egészének, csakúgy, mint külön-külön minden résztvevőjének súlyát és befolyását arra, hogy teljes egészében valóra váljék ez a megállapodás — mondotta a szovjet külügyminiszter. A vietnami népnek sokat kell tennie, hogy ismét megteremtse a normális életet, felépítse a romokban heverő varosokat és falvakat, helyrehozza azt a mérhetetlen kárt. amelyet gazdaságának okoztak. A vietnami nép már hozzálátott a békés alkotáshoz. Minden segítség megadása a vietnami népnek ahhoz, hogy mielőbb leküzd je ■ a háború pusztító következményeit a népek és államok számé-a szolidaritási aktussá válhat és kell is, hogy váljék, függetlenül a népek és államok társadalmi rendjétől. Mi abból indulunk ki hogy kétoldalú alapon valósul majd meg ez a közreműködés és segítség — mondotta végezetül Andrej Gromiko (MTI) Helsinki hon&uMáeié Ulti nip»jiillnpoi!:í» munkacsoportok alakításáról László Balázs, as MTI kiküldött tudósítója jelenti, Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet- előkészítő helsinki konzultáció keddi ülésén elvi megállapodás született arról, hogy a résztvevők munkacsoportot alakítanak a konferencia első napirendi pontja anyagának feldolgozására. A mintegy két és fél órás, tárgyszerű légkörben lezajlott ülésen ösz- szesen lé ország nagykövete fejtette ki elképzelését a konzultáció további munkamódszeréről és végül kiegyensúlyozott kompromisszumra jutottak. A szocialista országok képviselői — köztük a Szovjetunió. Lengyelország, Bulgária és az NDK nagykövete — rámutattak, hogy a napirendi javaslatok munkacsoportban való feldolgozásának ötletét ők már a második konA hárommilliós lakosságú Ír Köztársaságban kedden befejeződött a választási hadjárat. Szerda reggel az ország 42 választókerületében úrnához szólítják az 1 900 000 választópolgárt, hogy öt évre megválasszák az alsóház, a 144 tagú „dail” tagjait. Az egyedül kormányzó Fianna Fail („A sors katonái”) pártnak még egy éve lett volna a kormányzásra. A párt 56 éves vezére, Jack zultáciős szakasz végén felvetették. Véleményük szerint a gyors előrehaladás érdekében célszerű lenne négy munkacsoportot alakítani a négy napirendi pcmt anyagának egyidejű előkészítésére. Figyelembe véve azonban a hétfőn elhangzott francia javaslatot és néhány kis ország kívánságát — amelyek delegációik létszámbeli nehézségei miatt nem tudnának mind a négy munkacsoportban részt venni — elfogadják az egy munkacsoportot előirányzó indítványt. A munkamódszert illetően azonban módosítani kell a francia elgondolást — hangsúlyozták. A hatékony munkához a beérkezett javaslatok közös elemeinek kiemelésére, egységesítésére, s az eltérő vélemények világos elkülönítésére van szükség. A munkacsoport csak úgy végezhet hasznos tevékenységet, ha a napirendi pont szövegéLynch miniszterelnök két és fél héttel ezelőtt határozta el, hogy tisztázza helyzetét az erősödő ellenzékkel szemben. Különböző átállások miatt a nagytőkére, a kispolgárságra, a paraszti rétegekre támaszkodó burzsoá párt az alsóházban 69-re fogyatkozott, s csak egyfős többsége volt a két legfontosabb ellenzéki párttal, a Fine Gael-lel („ír Egység”) és a munkáspárttal szemben. (MTI) mek megszerkesztésére aTkal más összefoglalót tesz "le a plenáris ülés asztalára. Malcev szoviet nagykövet ezenkívül fenntartotta azt a lehetőséget. hogy amennyiben az első napirendi pont anyagának előkészítésével a munkacsoport jó tapasztalatokat szerez, ismét foglalkozni kell több munkacsoport alakításának gondolatával. A nyugati országok nagykövetei szintén több érdemi hozzászólással finomították a francia javaslatot, s a delegátusok végül megegyeztek abban, hogy a szerdai ülésen elkészítik a munkacsoport el- nöklésének és működésébe: szabályait. (MTI) A háború befejpzése Vietnamban, a béke helyreállítása Laoszban Ázsia és a csendes-óceáni térség valamennyi állama számára szükségessé tette, hogy felülvizsgálja diplomáciai fegyvertárát. Válaszolni kell arra a kérdésre, milyen alapon nyugodjék a jövőben a térség népeinek biztonsága. í A vietnami háború egyik legfőbb tanulsága, hogy az erő alkalmazása egyetlen ázsiai probléma pozitív megoldását sem teszi lehetővé, csupán reménytelen kátyúba viszi az „erőpolitika” híveit. Az események fejlődése azonban azt mutatja, hogy az erőpolitika hívei korántsem tűntek el. Vegyük például lord Carrington angol hadügyminiszter minap végétért háromhetes délkelet-ázsiai és csendes-óceáni utazását. Carrington egyik fő célja az volt, hogy alátámassza: az Anglia, Szingapúr, Malaysia, Ausztrália és Oj-Zéland közötti öthatalmi paktum megingathatatlan. Megpróbálta rábírni Ausztráliát Szingapúrban állomásozó katonai kontingensének fenntartására, bár Canberrában tudomására hozták, hogy Ausztrália véglegesen elhatározta, kivonja zászlóalját Szingapúrból. Carrington tárgyalt annak lehetőségéről Ceanse*cu Csehszlovákiába látogat Nicolae Ceausescu, a Ro- tesz Csehszlovákiában Gustáv mán Kommunista Párt főtit- Busáknak, a CSKP KB főtitkára március első napjaiban kárának meghívására — jenem hivatalos baráti látogatást lentették be Prágában. (MTI) 2 NÓORAD - 1973. labfuős IS., sssrdcs p, . — Ti— ...................- -r ■ V álasztások Írországban Tlr» UI, Londonban sztrájkolnak a közalkalmazottak. Képűnk a pénzügy-minisztérium előtt készült Gyászszertartás Tel Aviv mellett Egyiptom elutasította Izrael „forró drót"-a]ánlatái Az egyiptomi kormány szóvivője hétfőn este elutasította Dajan izraeli hadügyminiszternek azt a javaslatát, hogy teremtsenek ..forródról” ösz- szeköttetést Tel Aviv és az Izraellel szomszédos arab államok fővárosai között a líbiai utasszállító repülőgép esetéhez hasonló incidensek elkerülése érdekében. Az egyiptomi kormány szóvivője rámutatott, hogy ha Izrael va- ! ’ban elei'H a’aria venni az ilyen jellegű tragédiák megismétlődésének, tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot, valamint a nemzetközi békét és biztonságot garantáló határozatokat. Ez a „nem politikai célokra használt forródrót” csak arra lenne jó — jegyezte meg a szóvivő, — hogy Izrael, amely eddig nem tudott bejutni az ajtón, most bejusson az ablakon, azaz közvetve elismertesse magát az arab államokkal Tel Avivból érkezett jelentés szerint a líbiai repülőgép súlyosan sebesült másodpilótáját hétfőn éjjel egy jeru- zsálemi kórházba szállították. Állapota válságos. A líbiai sajtó kedden megfontoltságra és fegyelemre szólította fel az orszáe lakosságát a líbiai utasszállító repülőgép egy hete történt tragédiájáról foglalkozó kommentárjaiban. A Benghaziban megjelenő Fadzsr al-Dzsadid című napilap a Tripoliban és Benghaziban hétfőn lezajlott tüntetésekkel kapcsolatban figyelmeztet: „Felül kell emelkednünk gyászunkon, s alaposan meg kell gondolnunk, mielőtt cselekednénk”. A líbiai hírügynökség hétfőn éjjel kiadott nyilatkozatában hangsúlyozza, nem szabad engedni, hogy az érzelmek irányítsák Líbia lépéseit. Kedden délelőtt rövid szertartás után repülőgépre rakták a lelőtt líbiai utasszállító repülőgép háromtagú francia személyzetének holttestét. A Tel Aviv melletti Tarmac repülőtéren lezajlott gyászszertartáson jelen volt Francois Hűre Franciaország Tel Avivi nagykövete, az izraeli külügyminisztérium egy képviselője, valamint az Air France francia és az El A1 izraeli légitársaság alkalmazottai. Ä holttesteket egy izraeli katonai gépkocsi szállította a repülőtérre. A búcsúbeszédet Georges Rohe ezredes, a Tel Aviv-i francia nagykövetség légiattaséja mondott, hangoztatva. hogy a 41 éves Jacques Bourges pilóta. Jacqueline Ginoux légikisasszony és Robert Naudin navigátor „hivatásuk teljesítésé közben vesztették életüket”. (MTI) Az ENSZ székhelyén hétfőn este bejelentették, hogy Egyiptom fel fogja kérni a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezetet (ICAO). vegye fel kedden kezdődő közgyűlésének napirendiére a líbiai utasszállító repülőgép ellen elkövetett merénylet ügyét és hozzon megfelelő intézkedéseket, hogy a jövőben ne ismétlődhessék meg hosonló eset A kairói félhivatalos A1 Ahram közölte. hogy az egyiptomi fővárosban kedden vagy szerdán döntenek arról, vajon a Biztonsági Tar á-í elé terjesztik-e a Sínai-félszi- get felett lelőtt repülőgépügyet. Golda Meit Washingtonban Tíznapos hivatalos látogatásra hétfőn este az Egyesült Ál- .amokba érkezett Golda Meir izraeli miniszterelnök. Golda Meir a megerősített rendőri egységekkel biztosított repülőtéren sajtókonferenciát rögtönzött. Elmondta, hogy komoly tárgyalásokra számít Nixon amerikai elnökiéi a közel-keleti válság leg- 'getőbb problémáiról. Az izraeli miniszterelnök csütörtökön találkozik az amerikai államfővel. Ezt megelőzően többek között tárgyalni fog Richardson hadügyminiszterrel is. Sajtókonferenciáján az izraeli miniszterelnök számos kérdést kapott a Sinai-félszigeí fölött lelőtt líbiai repülőgépre vonatkozóan. Válaszában Meir „tragédiának” minősítette az esetet, de hozzáfűzte, hogy véleménye szerint az incidens nem lesz hatással washingtoni tárgyalásaira. (MTI) e ok » a 11 ew s Ázsia jovoje is, hogy angol atom-tengeralattjárók látogassanak ausztráliai és új-zélandi kikötőkbe. Mind e mögött Londonnak az a törekvése áll, hogy megszilárdítsa a neokolonializmus támaszait, megerősítse Angliát katonai felügyelő pozíciójában a világnak ebben a körzetében. A kínai vezetők ugyancsak különös érdeklődést mutatnak az „erők játéka” iránt, Pe- kingben egy évvel ezelőtt, Nixon látogatásának befejezése alkalmából kiadott közös közleményben az Egyesült Államok és Kína kijelentették: „a világ népeinek érdekeivel ellenkeznék, ha valamely nagyhatalom összebeszélne egy másikkal a többi ország ellen, vagy ha a nagyhatalmak befolyási övezetekre osztanák fel a világot”. Ma azonban sok nyugati megfigyelő mind <?' b okot lát a kínai diplomáciai akciókban arra a véleményre, hogy napirendre kerül a „Peking—Tokió tengely”, sőt a „Washington—Peking tengely” megteremtése. Világos, hogy az ilyen politika a régi katonai szövetségek életét hosz- szabbítja meg és új szövetségek kötésére ösztönöz. Eközben az ázsiai népek tudatában visszavonhatatlan változások mentek végbe. Mind erősebben érezhető, hogy Ázsia és a Csendesóceán körzetében a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerének gyökeres átépítésére van szükség. Nem véletlenek azok a módosítások sem, amelyeket Ausztrália és Üj-Zé- land hajtott végre külpolitikája irányvonalán. Az egész világ felfigyelt azokra a Canberrából hallatszó józan véleményekre, amelyek a Délke- let-Ázsiában létrehozott katonai-politikai tömbök rendszerének idejétmúlt voltát és ennek szükségességét hangoztatták, hogy ki kell kerülni a terhes és veszedelmes kötelezettségek bűvös köréből. A Szovjetunió elveti azt a gondolatot, hogy a nemzetközi kapcsolatokat Ázsiában csak az erőpolitika szálaiból lehet szőni. A kollektív biztonság szovjet eszméje azt a politikai folyamatot ösztönzi, amelynek során teljesen új alapokon lehetne kiépíteni a nemzetközi kapcsolatokat Ázsiában. Melyek ezek az alapok? Lemondás az erő alkalmazásáról az államok egymás közötti kapcsolataiban, a szuverénitás és a határok sérthetetlenségének tisztelet- bentartása, be nem avatkozás a belügyekbe, a gazdasági és egyéb téren folytatott együttműködés széles körű fejlesztése a teljes egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján. Az ázsiai béke jövőjével foglalkozva sok ázsiai vezető lényegében ugyanolyan elgondolásokat juttat kifejezésre, mint a Szovjetunió. Indira Gandhi indiai miniszterelnök például február 6-i beszédében ezt mondotta: „Mi kétségkívül szeretnénk, ha egész Ázsia a béke és együttműködés körzetévé válnék.” Malaysia miniszterelnöke, Abdul Razak, tavaly októberben, moszkvai tartózkodása alkalmával arról szólt, hogy országa tiszteletben tartja a békés egymás mellett élés alapelveit és arra törekszik, hogy békés alapon érje el a Délkelet- Ázsiában érdekelt felek törvényes érdekeinek elismerését és összehangolását Valamennyi ázsiai ország előtt nagy lehetőség áll, hogy hozzájáruljon a térség nemzetközi kapcsolatainak újjáalakításához. A kollektív biztonsággal kapcsolatos szovjet elgondolás mindenképp ösztönzi az erre Irányuló kísérletet Sipartsk Beglov
