Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)

1973-02-21 / 43. szám

MOZIÉLET Időbe telik, míg visszaszoknak Régi vágy tmljeaüí Kitűnő filmek a hét műsorán Ha a fejünkre d81 a ház, nem reklamálunk; tréfásan így fogalmazható meg azon szervek kockázatvállalása, amelyek a pataki művelődési házban tartják tanácskozásai­kat, összejöveteleiket. Ottjár- tunkkor éppen a tsz zárszáma­dó közgyűlése folyt az ódon házban. A nagyterem zsúfo­lásig megtelt, még a folyo­són is álltak emberek. — Kénytelenek vagyunk rá­fanyalodni a régi kultúrra, mivel nincs más olyan hely, ahová akár az egész falut is össze lehetne hívni — mond­ta az egyik folyosóra szorult íiéni. Az 1500 lakosú faluban na­gyon érzik a kultűrház hiá­nyát. — Életszükséglet — így fogalmaztak a megkérdezett emberek. A múltból örökölték... A felszabadulás után Pa­tak egy négytantermes is­kolát kapott örökségül, az­tán itt voltak a módos gazdák ingatlanai is... A falu lakói társadalmi erővel felépítettek úgy korszerű, a megváltozott igényeknek megfelelő általá­nos iskolát. Az ötvenes évek­ben pedig az egyik módos házban egy kultúrtermet ala­kítottak ki. Ez átmenetileg biztosította az emberek szó­rakozását, de csak átmeneti­leg. Mert az igények növeke­désével a lakosság egyre gyakrabban hangoztatta, hogy kéne már egy új kultúrház. A fenti megállapítással a dejtári közös tanács vezetői is egyetértettek, jogosnak tar­tották a patakiak kérését. Luspai Ferenc vb-titkár: — Már az elmúlt évben na­pirendre került ez a téma. A tanács elhatározta, hogy fel­újítással egy szép klubkönyv­tárat épít Patakon. Az átala­kítás alapjait a régi iskola utcai frontja és a párthelyi­ség képezik. Az új létesítmény Petőfi Sándor nevét viseli majd. Egy egész falu vágya tel­jesül ezzel — éppen ezért az építkezésben a falu lakossá­ga is segít majd. A megyei tanács 450 ezer forintot biz­tosított az építkezésre. A he­A népművelő elköszön Amióta a kórházból haza­jött, lassabban telnek a nap­palok. Eltette az éjjeliszek­rényről a füzetet és a tollat, az éjszakai meditációk nyo- monkövetőit. Hívták, ha majd nyugdíjba megy, legyen to­vábbra is tanácsadó, segítse a ház munkáját. Most nem tud­ja elképzelni, hogy leüljön egy íróasztal mellé, kigondol­jon valamit és a végrehajtás­ban már ne vegyen részt, ★ Eddigi életében maga dik­tálta életritmusát. Benne lük­tetett a 12 éves kifutófiú kí­váncsisága, a hat testvér igye­kezete és szorgalma, a 25 év­vel ezelőtti falu járók vitával, sportműsorral és kultúrcso- porttal érvelő politizálása. Az­tán a pártapparátus követke­zett Addig sem volt otthon sokat, sejtették, hogy utána még kevesebbet lesz. Olyan volt az élete, hogy hol evett, hol nem. Először nem volt mit, másodszor meg nem volt rá idő. Tizenöt esztendővel ezelőtt igazgató lett. Sok országos kezdeményezés itt született meg a kohászok között. A család fogalma kitolódott a vasasokra. Ügy érezte, nem­csak egy fia van — vala­mennyien azok. * Az üzemi ismeretterjesztés­re mindig büszke volt. Mon­dogatta is, hol kell a mun­káskultúrával foglalkozni, ha nem az ország egyik legrégeb­bi munkásművelődési intéz­ményében. A kihelyezett va­sasakadémiák frontóttörtést jelentettek a múltból a jelen­be. Szót értettek a szocialista brigádokkal is. Fogták a le­mezjátszót, a magnót, verse­ket mondtak, élményekről be­széltek. Sokan jártak Tarján- ba az ország minden részéből: ez a kezdeményezés is jó vé­leményekre talált. Vidéken náluk végezhettek először egy év alatt két osztályt a nyolc általánossal nem rendelkezők. Egyre szorosabbra fűzték kap­csolatukat az üzemekkel. Úgy erezték, területük nemcsak a Zagyva! rakodótól Pintér­pusztáig terjed. Emberileg sokkal nagyobb távolságot fogtak át­Büszkék voltak színházpótló szerepükre. A Megyei Művelő­dési Központ elkészültével át­formálták tevékenységüket. A váltás nem lepte meg őket. A látványtól mentes aprómunka következett. Nem akadt hét, hogy ne látogatott volna el egy művészeti csoport próbá­jára, vagy egy szakköri fog­lalkozásra. Nem volt színját­szó, nem játszott fúvóshang- szeren, bélyeget sem gyűjtött, de úgy érezte, tagja vala­mennyi közösségnek. így meg­találta mindegyikben az érté­ket * Nem ment minden simán, Volt balsiker is. Idegeskedés. Hol késik az előadó, jön-e a közönség, olyan lesz-e, ame­lyiknek tetszik a műsor? Ál­landó körforgás. Kímélet nél­küli idegfeszültség. A Parlamentben vette át 1963-ban a Kiváló Népművelő kitüntetést. A kézfogásnál munkatársaira gondolt. Ma is azt vallja: egy ember önma­gában még kevés. Másnaptól reggelig dolgozhatott volna egyedül, ha nem értenek vele egyet a társadalmi munkások, liehet úgy is vezetni egy ki­váló intézményt, hogy az em­ber beleadja a szívét. Ha a társak ezt megérzik, csodákra kepesek. ..' * Kovács József ma délben bemegy munkahelyére, a Ko­hász Művelődési Központba A megszokottnál több ember­rel fog majd kezet Vala­mennyien ünneplőben lesznek Vártak volna még ezzel a nappal akár 10 évig is. Az egészség azonban közbeszólt, figyelmeztetett a motor: vi­gyázni kell. Az igazgató nyugdíjba vo­nul. Ügy tervezi, sokat sétál az erdei ösvényeken, Petőfit és Váci Mihályt olvas. Ibo­lyát szed a családnak és ka­kukkfűvel Illatosítja szobája levegőjét. • Munkájától elszakadni azon­ban soha nem tud. Ahogy az utcán átkiabálnak az egyik oldalról a másikra: mindenki Kovács Jóskája marad. ■ M. Zs. 0«r*fl A 20 éves, bahaarcú, rö­vid, barna hajú Marie Schnei­der, az „Utolsó párizsi tangó” üímű film női főszereplője egyik napról a másikra híres filmsztárrá vált. „Micsoda nagy ügyet csináltak abból, hogy meztelenül Szerepelek a filmben és, hogy a filmben szeretkezési jelenetek is van­nak! Az én szememben az -Utolsó párizsi tangó« ősrégi dolog dolog. Egy évvel ezelőtt ké­szült. És egy év az én korom­ban rettentő hosszú idő!” — A partnerével, Marion Bran* dóval együtt forgatott számos erotikus jelenet során nem szeretett-e bele a férfi-fősze­replőbe? Beleszeretni? Az ég sze­relmére, engem a szerelem nem érdekel. Szerelemre, ér* zelmekre nincs időm! 4 NÓGRÁD - 1973. február 21., szerdo lyí tsz munkaenergiával, szál­lítással, a lakosság és a KISZ - fiatalok pedig társadalmi munkával kapcsolódnak be a munkába. Az átadást augusztus 20-ra tervezik. A problémák megoldódnak. A pataki iskolában a taná­rokkal beszélgetünk a felépü­lő klubkönyvtárról. Gyökeres változást, a problémák meg­oldását várják a kultúra új házától. Molnár Jánosné, biológia­gyakorlati szakos tanárnő; — 1971-ben kerültem Pa­takra, ekkor vettem át a könyvtár vezetését, bár hiva­talosan csak 1972. november 1-től számolják. Az első „ténykedésem” az volt, hogy nem nyitottunk ki. A régi is­kolából átkerült a könyvtár a kultúrházba. A nem megfe­lelő tárolás miatt a könyvek egy része megrongálódott, se­lejteznünk kellett. Jelenleg kb. 2550 kötet könyvünk van, sza­badpolcos rendszerben mű­ködünk. Illetve működtünk, mert három hete ismét nem tudtunk kinyitni a hideg miatt. Megoldatlan a fűtés, én magam is nagykabátban böj­tölöm át a kölcsönzési időt. A foghíjas munka, a rossz körülmények a látogatók kedvét is elvették. A múlt évben hetven beiratkozott ol­vasót tartottak nyilván, s ezek jó része is általános iskolás volt. A felnőttek, idősebbek aránya kicsi. A könyvtáros panasza után a kollégák sorolják a további hiányosságokat: — Nincs mo­zi, immár négy éve..., a fi­atalok nem tudnak hol ösz- szejönni..nincs hol tarta­ni a falugyűléseket... Lelkesedés — hosszú távon?! A klubkönyvtár Patakon va­I lóban életszükséglet; erről jó­magam is meggyőződtem. S hogy a következő kérdést mégis feltettem, azt a való­ságból nyert rossz tapasztala­taim indokolják. —- Mit gondolnak, meddig tart majd az emberek lelke­sedése? Nem fenyeget az a veszély, hogy a klubkönyvtár néhány év múlva — érdeklő­dés hiányában — kihasználat­lanul áll majd? Luspai Ferenc: — Nem hiszem, mert az emberek már nagyon vár­ják. Természetesen, a leendő vezetőn is aok múlik majd. Ha tartalmas, vonzó lesz a prog­ram, a látogatók biztos nem maradnak el,., Molnár Janosné: — Az igazság aa, hogy az emberek elszoktak a közös szórakozástól, művelődéstől. Időbe telik majd, míg visz- s zaszoknak. — vkm — Mindig vá­rakozással te­kintünk egy- egy új film­hét elé: tar­togat-e vala­milyen kü­lönleges él­ményt. vagy csupán a meg­szokottat nyújtja. A holnap kezdő­dő filmhét műsorát néz­ve az utóbbi­tól minden­esetre nem kell tarta­nunk. | A balassa­gyarmati Ma­dách Film­színház febru­ár 22—25-én a Napraforgó című olasz- francia kopro- dukciós filmet, 26—28-án az Eltűnt nyolc űrhajó című NDK—szovjet—bolgár kop­rodukcióban készült tudo­mányos-fantasztikus kaland­filmet vetíti. A filmet 28-án csak egy előadásban játsszák, mert este 7 órától Art Kino előadás keretében a Harkály című lengyel vígjátékot lát­hatják az érdeklődők. Ugyan­ezen a napon, délután 3 órá­tól a Negyvenegyedik című szovjet film világhírű alkotó­jának, Mihail Csuhrajnak legújabb alkotását, az Emlé­kezést mutatják be. A doku­mentumfilm készítői több európai országban jártak, emberekkel beszélgettek, s arra a kérdésre kerestek vá­laszt, hogy mit jelent a mai kor emberének a második vi­lágháború sorsdöntő csatájá­nak színhelye: Sztálingrád. A sikerfilmek sorozatban február 23—24-én a Ralu her­cegnő hozománya című szí­nes román kalandfilmet, 26 —27-én a Ben Wade és a farmer című amerikai wes­ternfilmet vetítik. A siker­filmsorozat előadásait délután 3 órától tekinthetik meg a filmkedvelők. Matinéelő­adás keretében mutatják be vasárnap, február 25*én az Egy név rejtélye című szov­jet filmet. Változatos és színvonalas produkciókat ígér a salgó­tarjáni November 7. Film­színház műsora is. Február 22—25-én A fekete farmer cí­mű színes szinkronizált angol westemfilmet vetítik. Febru­ár 26—március 3 között két filmet láthatnak a tar léniák: délután fél 4 órától a Jack London regényéből készült Farkasvér című szovjet, este háromnegyed 6 órától és 8 órától a Napraforgó című olasz—francia koprudukciós filmek Szombat délelőtt. 24- én a Mágnás Mska című ma­gyar fílmoperett kerül felújí­tásra. Vasárnap. 25-én mati­néelőadásban a színes zenés angol—USA rajzfilmet, a Beatles-együttesről szóló Sár­ga tengeralattjárót vetítik. A hét műsorából kiemelke­dik a Napraforgó című Vit­torio de Sica által rendezett film, Sophia Lorennel, Mar­cello Mestroiannival és Lud­milla Szaveljevaval a fősze­repben. A film a második vi­lágháború idején játszódik, s egy fiatal házaspár egymás­tól való elszakadásának tra­gikus történetét meséli el meghatóan, érzelmesen. A film egyben hatásos vádirat is a háború embertelensége el­len. A fekete farmer efmfl angol film az amerikai polgárhábo­rú 'után a fajgyűlölő délen játszódik. A film elutasít mindenféle faji gyűlöletet, előítéletet, s az emberek kö­zötti egyenlőséget és összefo­gást hirdeti. Készíti az évkönyv ,WI»iÉ* #*es tetettarjta kózéniakoUja a Madách Imre Gimnázium és SzakkOzéptakola. a Jubileumot agy éven át tartó On- »«paégaornaat Jolii, molynak csúcspontja a júniusban megren­dezendő Sregdiájc-tál átkozd lesz. A* évforduló alkalmából évkönyv jelenik aea, mely tartalmazza az elmúlt S# év történetét, foglalko­zik kiemelkedő pedagógusokkal, f»emutatja a mai „madáchozok” életút, valamint a jubileumi év és vem belül a Madách-hónap ét a találkozó eseményei!» április hónapra kell nyomdába Jutnia a kéziratnak, természetesen a találkozó anyaga nélkül, mely utólag kerül a szeptemberben megjelenő kiadványhoz. A* iako. Iában mindent elkövetnek, szorgos munka folyik, hogy a határidőt be tudják tartani. Készül az Isko­latörténet, mely bemutatja azt Is, milyen «terepet játszott az egy­kori gimnázium, mint anyaintéz­mény, Salgótarján középtzpolái- n*k, kialakulásában. Kayt Frigyet fee tő tanárról Haujlscb Lenke művészettörténész — egykori üiäkja — készített tanulmányt. Ugyancsak'Írják már dr. Pontyai Béla és Vincellér Vilmos életraj­zát la. A munkából a diákok is kiveszik a részüket. KlSZ-feladat- ként felkeresik a volt tanítványo­kat — közülük nem egy ma taná­ra az Iskolának — és rögzítik vlsazaemlékezesmlket az egykori diákévekről, a történelemszak­kör összeállítja az Iskola összes tényleges tanárának névsorát. A uuti élettél foglalkozó részbe»: a KISZ-élettel Ismerkedhet meg az olvasó. Szó lesz kirándulásokról, mozgalmi munkáról, a kapcsola­tokról más tájak fiataljaival. A volt diákok által beküldött fény, képek közül ts válogatnak az év­könyv szerkesztői. Ugyancsak bekerül a könyvbe az ez évi Madách-pályázatok legsikeresebb munkainak egy-egy részlete Is, valamint a szakköröket bemutató részben néhány régebbi Iskola) kiadvány egy-egy lapja. Az évkönyvet statís-tlkai jellegű rész zárja, mely a jubileumi év adatait, a pedagógusok névsorát, az nsztalvnévsoíokat és a diákok tanulmányi eredményeit, mozgat, mi munkáját ismerteti, — v — KEREKES IMREs tíz után 7e — Te látsis a sötétben? — Nem mindig. De néha tótom, hogy a sötétből figu­rák alakulnak, a sűrűje össze- áll. — Párzanak? — Aha. — Mondom ugye.., Megivott két bögre teát. aztán továbblépett. Állok a portásfülke előtt az utcán. Ilyenkor, eső után a hosszú házsor ablakai már mind sötétek. Az öreg házas­párnál mar napok óta nem világítanak. Meg kéne tudni, mi van velük. A Lipták űr már fordult egyet első álma utón. Erdélyi úr, a festő, még éjfél előtt vacsorához ült, de az első szelet parízernél feje az asztalra bukott. Slezákné I egyetlen pár harisnyája mór a fregolln szárad, Töicsváry Adrienne szobatiszta daxlija pedig bizonyára felkapta b fejét, mikor Pere« Vince el­húzott az ablak alatt Rich­ter úr még lehet, hogy szá­molja a borravalót, amit a blokk alatt csúsztattak neki, Kisregény hogy kevesebb legyen a sör hab. Vajda úr. a KÖZÉRT-es, lefeküdt ugyan, de nyitott szemmel a plafont bámulja. Azon meditál, mégis nem vol­na-e jobb, ha kibékülne a fe­leségével. A nyolcórás hírekben mond­ták, hogy sok a mentők dol­ga. Frontátvonulás van. K Mit akar tőlem ez a lány? Az ugyanis fix. hogy én nem vagyok hozzávaló. Es ha akár­mit is mond, ez akkor is így van. Ha egyáltalán érdemes odafigyelni arra, amit a nők mondanak. És ha egyáltalán valaha is igazat mondanak. És ha egyáltalán jelent vala­mit, amit mondanak. És ha nem hazugság minden, amit mondanak, Lehetséges, mert a Nelli minden könyvet elolvas és aki minden könyvet elolvas, az tudja jól, hogy es mind csak szöveg. Ezt mindenki tudja, főleg azok, akik írják. De aki olvass, az még bele is éli magát. Különben minek olvas? Aztán aki olvas, az fantáziái és ahogy olvas to­vább, újra csak az a sok szö­veg. Ez a Nellí rengeteget olvas. Egészen addig, míg be nem zsongatja magát. Akkor aztán már azt hiszi, hogy minden úgy van, ahogy fantáziái. Pél­dául azt hiszi, hogy pont én kellek neki. Minthogy így altar látni, mert már saját té­véje van, szignál, esti mese, meg híradó. De ezt a készülé­ket nem üzem gyártja, hunem a saját feje. Még csak egy gombot se kell megnyomnia, hogy úgy lásson, ahogy akar. Mert neki ebben van a fantá­zia és csak az a fontos, ami­ben fantázia van. Például ab­ban, amit itt lót a környéken a portásfülke ablaka mögül, amikor beáll a csend és a tolvajoknak már a leghalvá­nyabb esélyei sincsenek arra, hogy lépteiket elnyelje a lár­ma, mert éjfél után mór csak a némaság hull a földre, nagy, lépett darabokban. — Most gyülekezik a sem­mi — mondja ilyenkor. Ezt Is valami könyvből ol­vasta. De neki ez kell. Rán­gatózik, Hallom, ahogy haris­nyanadrágján leszalad a szem. Ügy forgatja a fülét, mint ahogy azokon a nagy radar­dombokon a radarkagylókat forgatják feljebb az ország­úton. — Te, éjjeliőr— mondja neked van a legjobb állásod a világon... — Sötétben élsz — mondom —, nézz körül. Nagy csalás a sötét, semmi más. Olyan csa­lás, mint a temető. Nyugszik a házaspár, a eírkövőn betonga­lambok csókolóznak. Otthon meg sámlival verték egymást. Mi is azok vagyunk. Betonga­lambok. Nevet, Es aWcor ís nevet, amikor a konzervgyár felől megszólal a kis templom órá­ja. Ott Is indul az éjjeliőr. Ne­kem is el kell indulnom. Kör­ben. Csak úgy, mint a rabok­nak, a falon belül. Nekem a falon kívül. De ki bántja a rabokat, ki les rájuk és ra­boknak kitől kell félniök? A rabok nem félnek. Ök tudják, hogy miért nem, és azt is tud­ják, hogy mikor kell félniük. Majd, hu kilépnek a falak kö­zül. Az éjjeliőrnek Is ki kell most lépnie. Mindenre elszán­tan, csak arra kell gondolnia, hogy a sötét átlátszó, és ha alaposan belenéz, mindent lét, csak jól bele kell néznie, hogy alaposan átvilágítsa, mert semmi nem olyan világos, mint a sötét. Rohadt világ. A Nelli ma se jön. Akkor csapott fel az első láng. A középső épület mögött van egy raktár A raktárban mü- anyagárut tárolnak. A mű­anyag, ha ég, olyan mintha dögöt égetnének. Csak jobban lángol. íFolytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents