Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)

1973-02-18 / 41. szám

Moxogva élni! SPORT A szép mozgás tudománya Az Ajax a világ legjobb klubcsapata Az A,tax csapata, álló sor, balról jobbra: Stuy, Yulshoff, Suurbler, Blankenburg, Krol, guggolnak balról jobbra: Cruyfí, Haan, Swart, Neeskens, Muhren és Keiser a csapatkapitány Ä világ nagycsapatainak sorában néhány évvel ezelőtt az Ajax Amszterdam együtte­se még ismeretlen volt. Hol­landiát — ahogyan sportnyél- ven mondani szokták — nem jegyezték az európai futball- börzén. Ahogy az életben, úgy a labdarúgásban is minden hul­lámzó, minden változó. Így van ez az úgynevezett nagy­csapatok sorában is. Az Ajax ellenpéldája a spanyol Real Madrid, amelynek öt BEK- kupa csillog a vitrinjében, s olyan világhírű nevekből álló csatársorral büszkélkedhetett, mint Kopa. Diri, Di Stefa­no, Puskás, Gento. Bár a klub vezetői — élén a dús­gazdag Santiago Bemabeu igazgatóval — mindent meg­tesznek egy új, nagy Real Madrid összehozására, ez bi­zony eddig nem sikerült. De térjünk vissza Hollandi­éba, Amszeterdamba, ahol megtaláljuk a mai kor üstö­köseként feltűnt nagycsa­patát, az Ajaxot, amely 1969- ben — nem kis meglepetésre — már a Bajnokcsapatok Európa Kupája döntőjébe ve- rekedte magát, majd 1972-ben megnyerték a Világ Kupát is. Pergessük azonban vissza az Ajax sikersorozatának Hímjét. Az 1969-es BEK-döntőn még a nemzetközi porondon rutinosabb AC Milan nyert 4:1- re, de 1971-ben a londoni Wemb­ley Stadionban könnyedén győzték le 2:0-ra az athéni Panathinaikoszt — Puskás mester csapatát. Ahogy a hollandok mond­ják: „Ajax is de best of we- reld”. Az Ajax a legjobb a x ilágon! A holland csapat tagjai mintha csak igazolni akarták volna lelkes szurkolóik fenti megállapításait, páratlan si­kersorozatot értek eJ. Egy szezon alatt megnyerték a holland bajnokságot és ku­pát, a BEK-et és a már emlí­tett Világ Kupát. Ezúttal a döntőben az olasz bajnok In- temazionale ellen bizonyul­tak jobbnak, ugyancsak 2:0 arányban. Az a tény, hogy a nagymúltú milánói csapat já­tékosainak feje felett bizony egy kissé már eljárt az idő, mitsem von le a derék hol­landusok sikerének értékéből. Az Ajaxnak a győzelmét niemcsak azok a tízezrek lát­ták, akik megfizették a mé­regdrága belépőjegyek árát, hanem a tévé jóvoltából hoz­závetőleges becslések szerint mintegy 300 millió néző is tanúja volt annak a magas­fokú játéknak, amit a hol­landok ezúttal is bemutattak. Mivel 31 ország közvetítette ezt a mérkőzést, a jelzett né­zőszám reálisnak látszik. A rotterdami stadion 70 ezer nézője tombolva ünnepelte az új, nagy sztárnak, Cruyffnak aranyat érő góljait. Az Ajax képességeit bizo­nyítja a Világ Kupában elért nagy sikere is. Buenos Aires­ben végigszenvedett, s állan­dó „csontzenével” tarkított fut- ballcsatában, ahol még a lab­dát is „borogatni” kellett, az Independdente otthonában döntetlent csikart ki, hogy az­után odahaza 3:0-ra verje a dél-amerikai bajnokot. Az Ajax stílusának magvát és eredményességét a védelem­ből — támadásba való átme­net tökéletessége jelenti. Ha támad az ellenfél, megszáll­ják kapujuk előterét, áttörhe- tetlen védőfalat képezve, hogy azután egy pillanat alatt a virtuóz Cruyff és Keizer ré­vén villámgyors támadást in­dítsanak. A csapat játékosai tehát re­mekül elsajátították, szinte beidegzették a ritmusváltás művészetét. Az ellenfe­let szinte elaltató cammogás- ból, mint derült égből a vil­lám, úgy változtatja mozgá­sa iramát ez a gárda, s mire észbekap az ellenfél, a tá­madó Ajax csatárai mármesz- sze maguk mögött hagyták védőiket. Egyöntetű holland szakvéle­mény szerint, amióta a ro­mán Kovács István 1971/72- ben átvette a csapat edzései­nek irányítását, leit még kul­turáltabb és főleg eredménye­sebb az Ajax játéka. Hollandiában profi alapon játsszák a labdarúgást. Ennek megfelelően külföldről is szerződtethetnek játékosokat. Érdekes, hogy az Ajax ezzel a lehetőséggél csínján bánik, mert eddig csak az NSZK-ból szerződtette védelme megerő­sítésére Blankenburgot, aki azonban jobbára a tartalékok keserű kenyerét eszi. Természetesen nemcsak venni, hanem eladni is lehet ebben a rendszerben. Így ke­rült dobra — ki tudja milyen okból — az Ajax igen gól­erős csatára Van Dijk, aki ez idő szerint már a francia bajnokságban előkelő szere­pet betöltő Nizza góljainak gyártásában bizonyítja kivéte­les képességeit. Az Ajax csapatát ezúttal is ott találjuk a BEK-ben még állva maradt 8 legjobb euró­pai csapat között és Cruyffék erősen reménykednek, hogy — mint a világ legjobb klubcsa­pata — megnyerik mind a BEK-et, mind a Világ Kupát. őszintén bízunk abban, hogy ehhez a magyar bajnok Ű. Dózsának is lesz hozzátenni valója... Somos István Az emberi szépség furcsa dolog. És mennyi minden kell hozzá. De mégsem olyan sok, hogy ne lehetne elérni. Régebben azt vallották, hogy szépnek csak születni le­het. Később kialakult a ruházkodás raffinériája. Ennek célja, hogy megmutassa az ja, ami csúnya. A formák harmóniája Az emberi szépség egyrészt ízlés kérdése is. A különbö­ző korok ízlése, divatja igpn különböző.. Ha régi, a költők által megénekelt, ünnepelt szépségek, ma valamely csoda által körünkben megjelenné­nek, bizonyosan nem tetsze­nének. Szép Helénára talán rá sem néznének a férfiak. Annyi bizonyos, hogy az ízlés fejlődik. Ebből termé­szetesen az következik, hogy mai szépségideálunk már egy magasabbrendű, tudatos kö­vetelményrendszer terméke. Kiderült az a tény is, hogy az ember csak a legritkább esetben születik szépnek, vagyis a szépséget tulajdon­képpen el kell érni. Alihoz azonban, hogy ezt bárki elér­hesse, tudnia kell, hogy mi­lyen követelményeknek kell megfelelnie, s hogyan lehet megtalálni a célravezető mód­szereket. A szépség sok dologból te­vődik össze. Ebből most csak a legfontosabbakat emeljük ki így mindenekelőtt, a test­nek arányosnak kell lennie, vagyis lényeges a formák harmóniája. A másik rendkí­vül fontos és nélkülözhetet­len kellék a szép mozgás. Ez a két tulajdonság egymással összefügg. A filmeken, a színpadon a nézők sokszor megcsodálják a szereplő színészeket. Nem rit­ka eset, hogy egy-egy népsze­rű sztár a szépség kellékei közül sok mindent nélkülöz, mégis rajonganak értük. Ilyenkor szokta, azt mondani a közönség: „van benne vala­mi, ami megfogja az embert.” Ez a titokzatos „valami” leg­többször a színész testi fel­építésében, azaz a szép test­tartásában, de még inkább a mozgásában rejlik. Mindezt együttesen „megjelenésnek” nevezzük. Ez a bizonyos jó megjelenés valóságos tudo­mány, amit azonban minden­ki elsajátíthat emberből, ami szép és eltakar­ja egyik lábfejét. Ilyeneket látva olykor el is mosolyo- dunk, de ha ezt nem istesz- szük, annyit megállapítunk, hogy az illető nem szép. Még akkor sem, ha szabályosak az arcvonásai és szép, sima a bőre. Ha viszont azt látjuk, hogy valaki úgy megy az utcán, mintha nem is a földön jár­na, egyenes a testtartása, nem csámpázik a lábaival, nem ringatja a testét ide-oda, ak­kor önkéntelenül is úgy ítél­jük meg az illetőt, hogy ele­gáns, sőt, szép. Ülni is tudni kell. A szí­nésznövendékeket tanítják arra, hogyan kell egy székbe leülni és ugyanonnan felállni. Ülés közbén is jó megtartani a szép testtartást, vagyis nem szabad begömyedni, de azért az sem helyes, ha kényelmet­lenül helyezkedünk el emiatt. Ellenőrixxük járásunkat Ezek után természetesen a2t lehet hinni, hogy az ember­nek állandóan figyelnie keli minden egyes kis mozdulatá­ra és ha azon kapja magát, hogy már megint nem jól csinálja, akkor korrigálni szükséges. Nem árt ugyan né­ha megfigyelni a mozgásunk hibás elemeit, azonban az igen fárasztó, sőt idegesítő volna, ha mindig ellenőrzés alatt kellene tartani önma­gunkat. A puszta ellenőrzés azonkívül nem is hozná meg a kívánt eredményt. A rossz mozgásnak mindig okai vannak. Mindenekelőtt ezeket az okokat kell megke­resni Az egyik leggyakoribb ok a testi gyengeség. Ez még azok esetében is fennállhat, akik egyébként erősnek hiszik magukat. A lábak gyengesége például bizonytalanná teszi a járást, sőt nehézkessé. A gyengébb felső testűek járás közben begörnyednek, mivel nemcsak a lábuk, hanem a felső test izmai is kifárad­Ha szépem, ruganyosán aka­runk járni erősítsük meg a lábizmainkat. Sőt, a lábfej izomzatát is. Este és reggei fokozatos terheléssel csinál­junk guggolásokat, szökdell- jünk lábujjhegyen, ha lehet­séges naponta fussunk. Ugyanakkor olyan gimnaszti­kái gyakorlatokat is iktassunk a programba, amelyek alkal­masak a törzs izmaink erősí­tésére. Csakis így lehet elérni az egyenes tartást. A szép járást egyidejűleg gyakorolni kell. A gyakorlás tanulást jelent. Ha elérjük a megfelelő izomzatot, akikor a harmonikus mozgás beideg­ződése nem lesz probléma. Sajátunkká válik és már nem is keli odafigyelni A szép mozgás sohasem szögletes mozdulatokból álL A puha, lágy mozdulatok kel­lemesek. De ezekhez kell ép­pen a legnagyobb erő. Ha balett-táncot' nézünk, abban éppen az a legmegkapóbb. hogy a táncosok az összes elemeket játszi könnyedség­gel végzik. Pedig azok a moz­gások rendkívüli erőfeszíté­seket igényelnek. De a tuda­tosan kifejlesztett izomzat, a begyakoroltság mégis köny- nyeddé teszi a nehéz- fizikai munkát igénylő táncokat A folyamatos mozgások, a sokszor egymás után ismétlő­dő mozdulatok bizonyos rit­must igényelnek. Az egyenle­tes, szép járásnak ritmusa is van. Itt egyik alapfeltétel például, hogy a lépések hosz- sza egyforma legyen. Ha ál­landóan váltjuk a lépések hosszát az már eleve aritmi- kus mozgást eredményez. Nem mindegy az sem, hogy ki, milyen hosszú lépéseket használ. Nevetséges, ha a kis ember túl nagyokat lép, de a hosszú ember járása is tipe- gésnek hat ha túl rövidre méri a lépéshosszt. Tehát mindenki alakjához mérje a lépéseinek hosszát és, ha gyorsítani akar, akkor sem a lépést nyújtsa meg, hanem szedje gyorsabban a lábait. A járást a kéz, a karok mozgása is segíti. Az ellenté­tes irányú karmozgás úgy­szólván hozzátartozik az em­ber járásához. Itt a kilengési ívnek és a lengés gyorsasá­gának arányban kell lennie a lépések hosszával, illetve gyorsaságával. Tulajdonképpen a minden­napi élet legáltalánosabban használt mozgásait kell szé­pen elvégeznünk ahhoz, hogy a megjelenésünk jó legyen, az emberekben kellemes érzetet keltsünk. Ezek az általánosan használt mozgások a járás, a leülés, a felállás, kabátunk fel- és levetése, az egyhely­ben állás, az étkezéssel járó mozgások és egyebek. Hogy mennyire fontos az életben a köznapi mozgások helyes kivitelezése, arról gyorsan meggyőződhetünk, ha megfigyeljük embertársainkat. Hiába kifogástalan az öltö­zék, s nincs különösebb szép­séghiba valakin, ha járás közben görnyedt, ha erősen előrehajlítja felső testét, ha hullámzóan jár, vagy éppen menés közben befelé fordít­nak, s így nincs tartásuk. Ha a járásunk hibáit vizs­gáljuk, a cipő kopása sok mindent elárul. Ha csak a cipő sarka kopik, ez azt jel­zi, hogy hullámzó a járásunk. Még rosszabb, ha a járófe­lület valamelyik oldala ko­pik erősebben, ilyen esetben a járásnál rosszul tesszük le testsúlyunkat, mert az egyik oldalon nagyobb az igénybe­vétel. Az ilyen járás a -test ringatásával jár. Jó, ha meg­vizsgáltatjuk lábunkat, nincs-e harántsüUyedésünk. A cipőfelsőrész belső oldalainak kopása azt mutatja, hogy já­rás közben lábfejeink befelé állnak, ez bizony nem nyújt szép látványt Hibáinkat őszintén megálla­pítva, megtalálhatjuk azok kiküszöbölésének módjait is. A sxem „zenéje” A szép mozgást elősegítik a társastáncok. Aki szépen és jól táncod, az általában egyéb mozgásait is jól oldja meg. Ne húzódjunk tehát vissza a tánctól, hiszen, az iß hozzájá­rul mozgásunk fejlődéséhez. Az ember által használatos valamennyi mozgásformára érvényes az a szabály, hogy. a törzs és a fej legyen egye­nes tartású, a mell álljon kijjebb, mint a has. Ne en­gedjük tehát a hasizmokat sem elernyedni, mert a hasas ember mozgása csak ritkán lehet esztétikus. Általában vi­gyázni kell a megfelelő test­súlyra, hiszen ez is a szép­séghez tartozik. Gyere hozzánk, nálunk bórUbdával Játszhatsz! V Sportolj nálunk, kapsz egy ke- cakparít ■tojjon át hozzánk fiam, kap egy Gyere hozzánk... Hűk... Ott még . Fiatat ran egy kis pia A második forduló... Böblingen bem az „Európai L 12” nemzetközi asztalitenisz­verseny pénteki első napján az éjszakai órákban a máso­dik fordulót is lebonyolítot­ták. A nőknél Kisházi ás Ma­gos győzelemmel folytatta sze­replését Eredmények: Nők: 2. forduló: Magos—Anderson (svéd). 3:0 (13, 13, 18). Kisházi— Rudnova (szovjet) 3:1. (18. —14, 19, 8) Schöler (NSZK) — Resler (jugoszláv). 3:0 (11. 13, 13), Vostova (csehszlovák) —Gróf óva (csehszlovák) 3:0 (10. 12, 14) Radberg (svéd) — Simon (NSZK), 3:2 (—13 9, 18, —14 16). Álekszandru (román) — Hammarsiev (am~ guUü£ .(33,13, —12, -II, IfiJl I

Next

/
Thumbnails
Contents