Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)

1973-02-18 / 41. szám

Honthy Hanna Mai arcok — mai emberek 1február 21-én, i U7iJ. nyomdászcsa­ládban született Hügel Hajnalka. És 1973. február 21-én lesz nyolcvanéves —• Honthy Hanna. Hogy ki 6, azt az ország apraja-nagyja tudja, sőt a határainkon kívül élők százezrei is. Ö a PRIMA­DONNA. A sokszor elpa- rentált operett primadon­nája, akinek neve kitöröl­hetetlenül összefonódott a magyar könnyűzenei mű­faj történetével. Egy ilyen hosszú, gaz­dag pálya fordulatai nem fémek egy szűkreszabott cikk kereteibe. Tehát csak néhány röpke adat: Kislány korában került az Operaház tánckarába és még akkor is kislány volt, amikor első szerződését kapta a Népoperában. Haj­nal Hajnalka volt az első művészneve. Onnan Deb­recenbe. majd Pozsonyba került, s már akkor vetél­kedtek érte a színigazga­tók. A főváros vonzásának azonban ő sem tudott el­lenállni. Az akkor már Honthy Hanna néven sze­replő fiatal színésznő végigjátszotta, -énekelte, -táncolta a budapesti szín­házak javát. Nagy szere­peinek, fényes sikereinek felsorolásához könyv kel­lene. Honthy Hanna ma Bu­dán lakik, a Deres utca 9. alatti villában, amelyet ő építtetett, 1957-ben. Sze­rényen, csendesen él, mint ahogyan világéletében. Mindig fontosabb volt szá­mára a munka, mint a ma­gánélet. Kedvenc szórako­zása a römi. Remek házi­asszony. Lakása tele a gaz­dag múltú színész emlékei­vel. Könyvtár, színlapok, festmények. Kitüntetések. Érdemes, majd kiváló mű­vész lett, Kossuth díjat, Munka Érdemrend arany fokozatot kapott, alig lehet már eddigi kitüntetéseit túlszárnyalni. De legna­gyobb kitüntetését az élet­től kapta, hiszen van-e na­gyobb diadala egy színész­nőnek, mint hogy nyolcvan- éves korában is fellép? Honthyt nem lehet leírni. Látni, hallani kelL Reméljük, még sokáig fogjuk látni, hallani civil­ben és színpadon az örök Csárdáskirálynőt, a ma­gyar operettek örökös pri­madonnáját. (Sz. D.i Művelődési ház - gondokkal A kultúra lehetőségei Érsekvadkerten ÉRSEKVADKERT, a balas­sagyarmati járás legnagyobb községe: négyezer ember lak­ja. A falu lakói nagyobbrészt a termelőszövetkezetben, a Gabonafelvásárló és -feldol­gozó Vállalat, a Gépjavító Ál­lomás, az építő és szabó ktsz műhelyeiben, irodáiban dolgoznak. A teljes lakosságot azonban nem tudják foglal­koztatni: hozzávetőlegesen a község egynegyede keresi megélhetését a környező vá­rosokban és Budapesten. A községben a vallási ideológia, az egyházi szellem befolyá­sa még ma is erős. Sok a templomiba járó, a hittanokta­tásra járatott gyerek. Mindaz, amit mi csak tény-, szerűen megemlítettünk, erő­sen befolyásolja az érsek- vadkerti kulturális munkát, s részben meg is határozza an­nak formáját, tartalmát, mód­szereit. r-'>ri Chikán József, a községi ta­nács tátikára jói látja a prob­lémákat: —■ A község kulturális éle­te, kétségtelen, lehetne jobb is, ez azonban nemcsak raj­tunk múlik. Az objektív té­nyezők nagymértékben hát­ráltatják munkánkat. A fiata­lok többsége csak hétvégeken tartózkodik itthon, s így nem lehet rájuk komolyan építe­kört. Itt próbál a régi ha­gyományokra visszatekintő Röpülj páva kör és a két tánczenekar is. Persze, sok­szor felborul a terv szerinti rend, mert más célokra kell a helyiség. Pénteken lett vol­na például klubfoglalkozás, de el kellett halasztani, mert a teremben tüdőszűrés folyt. A fotószakkört alkalmasabb hely híján, az igazgatói szo­bában helyeztem eL A művelődési ház nagyter­mében tartják az Állami Dé­ryné Színház előadásait, a könnyűzenei koncerteket, a helyi társadalmi és egyéb rendezvényeket. Megfelelően látogatottak ezek a rendezvé­nyek, mert a helyi üzemek támogatják, segítik a közön­ségszervezést. Ennek ellené­re színházi és ORI-műsoro- kat mégsem hozhatnak olyan gyaköbisággalí 'mint' szeretnék,; -mert á térem kis befogadó- képessége miatt a bevételből a kiadásnak csak egy hánya­dát tudják fedezni. A ráfize­tésekkel pedig óvatosnak kell lenni. Várkonyi Sándor helyzete — s még ki tudja, hány 'Vi­déki, függetlenített vagy tisz­teletdíjas igazgatóé — nem irigylésre méltó. De — néha talán meg-megingö bizalom­mal — tovább dolgozik a köz. rá. A legnagyobb problémát ség művelődéséért. Munkáját azonban az jelenti, hogy a művelődési ház épülete nem felel meg a mai igényeknek. A házat 1959-ben építették. Van egy 219 (!) férőhelyes nagyteremé, ahol a heti film a községi tanács megérti, tá­mogatja. Részben ennek is köszönhető, hogy az utóbbi időben több érdekes, izgal­mas kezdeményezés történt Érsekvadkerten. Novemberben Használat után eldobható lázmérő Az. amerikai Bio-Medical Sciences cég olyan lázmérőt Készített* amelyet használat után el lehet dobni, A láz­mérő 30 másodperc alatt ki­vetítéseket is tartják. Ezenkí- az iskolával és a könyvtárral vili férfi- és női öltöző, s egy irodahelyiség tartozik még az épülethez. Szakköri szoba, klubterem nincs. A kiscsopor­tok foglalkoztatása így na­gyon nehéz. Pedig legtöbb esetben ezek jelentik egy fa­lusi művelődési ház munkájá­nak tartópilléreit. — Tudjuk, hogy a falunak üj művelődési házra lenne szüksége — folytatja Chikán elvtárs. — Szebbre, nagyobb­ra, modernebbre, de az új is­kola felépítése és a most épülő törpe vízmű költséget belátható időn belül lehetet­lenné teszik számunkra a be­ruházást. Utam Várkonyi Sándorhoz. a művelődési ház fiatal igaz gálájához vezet. Néhány év­vel ezelőtt végzett a debre­ceni tanítóképző népművelői szakán. Múlt év áprirlisában. a Hajdúságból jött feleségével együtt — aki könyvtáros — Nógrádba. A könyvtárban ta­láltam meg. Általában. - itt szokott tartózkodni, mert itt telefon is van, tehát köny- nyebb az intézkedés. A mun­káról, a mindennapi problé­mákról beszélgetünk. közösen szervezték meg a pá lyaválas2tás megkönnyítésére a nyolcadikosok klubját. A múlt év őszén a balassagyar­mati Horváth Endre Galériá­ból kölcsönkért képzőművé­szeti anyagot állítottak ki — megfelelő kiállítási hely hí­ján — az iskolában. A kiállí­tásnak, sajnos, nem volt kü­lönösebb sikere. A megnyitó­ra a gyerekeken kívül a köz­ségbeliek közül csak egy idős bácsi volt kíváncsi. Bedig gondosan megtervezték a megnyitó idejét is. De a gye­rekek legalább megnézték a képeket. Várkonyi Sándor a kudarc ellenére szeretné ' a jövőben rendszeressé tenni a képzőművészeti kiállításokat. Az iskolával jő kapcsolatot sikerült a művelődési háznak kiépíteni. „ A KISZ-ESEKKEL már problematikusabb a helyzet. A KlSZ-tkluto vezetőségével a legutóbbi munkatervi megbe­szélésen nem sikerült egyez­ségre jutná. A fiatalok úgy érezték, hogy a művelődési ház igazgatója saját elképze­léseit akarja fájuk erőszakol­ni, elvetettek javaslatait. A klub pillanatnyilag kötetlen program alapján működik. Véleményünk szerint a követ­kező összejövetelen — éle6 vi­ták árán is — de megegye­zésre kell jutni, mert csak az egységes akarat, s a meg­győződéssel vállalt közös munka hozhat a jövőben színvonalas, élénk klubéletet a községben. Sulyok László SAJNOS, nincs önálló, sa­ját klubhelyiségünk — pana­szolja. — Az a szerencsénk, hogy a helyi vezetők megér-' té6sel viseltetnek problémá­ink iránt, és ha tehetik, fog­lalkozási céljainkra átengedik a párthelyiséget. S ez óriási segítség, mert csak így tud­juk működtetni a KISZ-klu bot, a gyermekrejtvény-fejtörő amely tizedfokos pontossággal reagál a hőmérsékletre. Az újfajta hőmérőt húszas cso­magolásban árusítják. A sza­badalom iránt olyan európai mutatja a beteg hőmérsékle- országok is érdeklődést tanú­tét. A fokbeosztást pontok jel- sítanak* amelyek nem Fah- zik, ezeken a pontokon olyan renhe-t, henem Celsius-be- vegyianyagot helyeznek el* osztású hőmérőt használnak. Az acélgyári „patrióta” Csak hosszas telefonálgatás — Ez sem volt éppen köny- iskolákat, kollégiumokat ellen» után találom meg <Jr. Lukács nyű. Akkoriban vezették be a őrzünk. Megnézzük, milyen az Ida főorvosasszonyt. gázt a házakba. Ez aztán ép- élelmezés, a konyha tisztasá­— Ez aztán igazán nem cső- pen elég munkát, panaszt, in- ga. De megtettük ezt már a da — válaszol mosolyogva a téznivalót adott. Hosszú leve- piacon* munkásszállásokom. az doktornő. — Van nékem egy lezéseket folytattunk, hol ide* üzemek konyhájában, fooltok- gyönyörűen. berendezett főor- hol oda küldözgettük a bori- ban is. Sőt* még a levegő tisz- vosi szobám. Virággal* íróasz- tékokat. De ezen is túlva- taságá.t is vizsgáltuk. Tapasz­tállal, miegymással. Arra vi- gyünk és most már csende- talajainkról jelentéseket írunk, s.zomt soha nincs időm, hogy sebb körzet lettünk, ott is legyek. A múltkor fel­háborodva telefonált valaki, hogy már legalább ötödször keresett a főorvosi telefonszá- mon, és senki nem vette fel a kagylót. Mondtam, türelem, türelem, hogyan legyek ott, amikor vagy rendelek* vagy a laboratóriumban vagyok... Dr. Lukács Ida főorvosinő a megyei bőr- és nemibeteggon- dozó intézet vezetője és egy­úttal lelkes acélgyári patrióta. — Miképpen van ez? — Egyszerű a magyarázat. Tizennyolc esztendeje élünk Salgótarjánban és valahogy mindig úgy alakult, hogy az acélgyár környékén laktunk. Ezért vallom én magam iga­zi ..acélgyárinak”. Ügy meg­szoktam már. hogy el sein mennék erről a környékről. így lett Lukács Ida ennek a résznek a doktor nénije. Mert mindenki így szólítja, akivel csak találkozik. Még az is doktor nénit mond. akinek a lánya lehetne... Ebben a választókerületben lett tanácstag. Ennek már tíz esztendeje. — Amikor legelőször ta­nácstag lettem, a *,kis-Ame- rdka” tartozott hozzám. El­képzelhető, hogy mennyi ké­Tárgyalta már a jelentésünk alapján a felmerülő gondokat a végrehajtó bizottság, de a tanács is. Valóban, nemrégiben a ta­nács elé került eey egészség­üggyel kapcsolatos téma. Csak éppen a főorvosasszony néni tudott ott lenni. Rendelt az intézetben és nem volt, aki helyettesítse... Ugyanakkor a Vöröskereszt megyei egész­ségügyi nevelési csoportjának a vezetője, szintén társadalmi munkában. Sokat jár előadá­sokat tartani* iskolákba, kollé­giumokba. Mindenütt nagy szeretettel fogadják a gyere­kek a doktor nénit, bátran és őszintén kérdeznek. — Hogy visszakanyarodjunk a tanácstagságomhoz — mesé­li dr. Lukács Ida — már két i éve kérem, fessenek fel a Sal- gó úti élelmiszerbolt elé egv zebrát. Sok idős ember lakik ezen a környéken, akik a hí­don átmenve, ebbe a boltba járnak. Az út kétszeresen is kanyarodik, sok a gépkocsi, ne„ héz belátni. Most végre hatá­rozott ígéretet kaptam, hogy rövidesen felfestik a zebrát. Végre-valahára,.. jut minden*« — Hogyan, ideje? — Hogy mindenre, az egy kicsit túlzás. Sokat dolgozom otthon is. szakirodalmat nézek, olvasok. Ami a szépirodalmat* Persze, azért npm árt meg­réssel* panasszal jöttek az em- jegyezni, hogy akad még bősz- berek, Hiányzott a csatomé- szúság. A házak elejét rend­zás, rossz lakáskörülmények szeresen parkosítják. Társa- között éltek a családok. Ami- dalalmi munkában az embe- kor annak idején Mankher La- rek fákat, virágokat ültetnek, úfeá.goka™* VvóiratökaT Uletí jós bácsi felkeresett és meg- Aztán jón valamilyen va lalat, er6sen megváiogatom. így le­kérdezte: doktornő, vállalná-« és feltúrja. ütana pedig kezd- . tévével is Ennek kö- a tanácstagságot* gondolkoz- hetik előír«. ^nheLn hc^ jut is, marad tam egy csöppet. Aztán élvál- A főorvosasszony városi ta- is láttám. Mert a bizalom min- nácstagsóga mellett az egész­eiig megtisztelő. ségügyi bizottság elnöke is. így kezdődött valahogy. Kis- Érthető* hogy rábízták ezt a Amerika után a mostani Salgó feladatot, bár elég sok mun- út lett a körzete, végezetül kával jár. két évvél ezelőtt a Malinovsz- — Igaz, hogy nem kevés él­teid át páros oldalának képvi- foglaltságot ad- de szívesen és < eletet bízták rá. örömmel csinálom. Óvodákat, Bizonyítja Jó munkáját a* Érdemes orvosi kitüntetés, a Madzsar József emlékplakett és nem utolsósorban az emb** rek tisztelete. és szeretete. Csata! Erzsébet Ludas" ugyan, de nem „Matyi ■ ff* II Balkő István szereti az italt. Az elmúlt év novembe­rének egy estéjét is „ne­mes szenvedélyéinek szen­telte, jó néhány fröccsöt el­fogyasztott a karancskeszi cukrászdában. A világ ha-# marosan nagyon leegyszerű­södött számára. Rózsaszínű hangulatban lépett a szom­szédos asztalhoz, ahol Her- czeg Lászlóné ült a húga tár­saságában. — Szép vagy — mondta a számára teljesen ismeretlen asszonynak, és egészen ma. gától , értetődően simogatni kezdte a haját. Rá se hederí­tett a tiltakozásra, sőt, leült az asztal mellé. Belenézett a poharakba, maid megvetően eltolta a nők elől: — Ilyen moslékot isztok? Mást rendelni nem volt ideje, mert időközben meg­érkezett a férj, aki nem mél­tányolta Balkó „lovagiassá­gát”. Balkő ezen nyjlván meglepődött, mert a bírósági tárgyaláson ezeket mondta: — Azért mertem ezt meg­tenni, mert nagyon jól is. Verdi szellemében Balassagyarmaton Komplex ismereti erjedési előadássorozat Az élménybeszámoló min- mesésen ötvöző városról. A dig is hálás témát jelent, kü- veronai arénáról sokat hallot- lönösen pedig akkor, ha úgy tunk az est során. Ugyanis történik, ahogy a balassagyar- itt, ebben az ókort idéző he- mati népfrontklubban. lyen rendezik meg minden A közelmúltban meghívta a esztendőben a zenei heteket, művelődési központ dr. Viola Verdi tiszteletére, leginkább Györgyöt, aki tudományos az ő műveiből. Érdekes ada- igánnyel és felkészültséggel tokát tudtunk meg például, járja Európa országait — a hogy az Aida 1971-es felújí- komoly zene nyomában. A ze- tására több mázsa aranyat nei fesztiválok városairól (Ve- használtak fel a díszletek el- rona, Salzburg, Bejrut stb.) készítésénél és a győzelmi je- állított össze zenés-diás elő- lenetben nyolcszáz statiszta adássorozatot. működött közre. Szinte helyszíni közvetítés A huszonötezer nézőt befo- hatását adva beszélt első ál- gadó arénában a világ minden lomá-helyéről, Veronáról, a részéből találhatók vendégek, ponttól. Érdemes folytatni., közé. kori és modern világot akiket a Verdi-kultusz és a , E. É, mindenkori világhírű teno risták primadonnák fellépése vonz ide. A zenei Ismeretek mellett általános kultúrtörté­neti ismertetést is nyertünk Verona irodalmi hagyományai ról (Júlia erkélyét, sírját, a Scala-család palotáját láttuk dián és sok középkori mű­remeket). A sok veronai jellegzetessé­get, színes epizódot nézve, hallgatva megerősödött a klub tagjainak az az igénye, hogy ez a komplex ismeretterjesz­tési forma nagyszerű kedvez­ményezés a művelődési köz­merem Herczeget, gyerekkel rí barátom. Miután távozásra szólítot­ták fel. átült egy másik asz­talhoz, és egy ideig magában „duzzogott”. A rózsaszínű mámor lassan semmivé vált, és az alkohol okozta beteg, ség átlépett második — kö­tekedő -—stádiumába. — A vádlott megragadta a kabátomat a mellemen — vallja a férj —, és felemelt a székről. Megfogta a nyaka, mat, és a falhoz nyomott, miközben kijelentette: „úgy. Is kiengedem a beledet”. Mindezt azért, mert Her- czeg őt állítólag régebben megverte. — Azt mondta, sebhely van a lábán, amely a férjem ütései nyomán keletkezett — mondja Herczegné. — Fel akarta húzni a nadrágszárát, de minthogy ez nem ment, a nadrágját akarta letolni, „remélem, nem vagytok szégyenlősök” felkiáltással. Az inzultált társaság vé­gül is elhagyta a helyiséget, Balkó azonban még nem fe­jezte be botrányos szerenlé. sét, „igazságosztó” kedve nem csillapult, Igaz, egyszer már hazaindult, néhány perc múlva azonban vissza­tért „dicsŐ8égé”-nek színhe­lyére, és már az ajtóban megragadta az éppen kilépő Varga Zoltán kabátját. . — Te senki — mondta neki —, és ököllel vagy há­romszor az arcába vágott. Varga szerint azért, mert ő, mint önkéntes rendőr, ta­núskodott ellene egy koráb­bi garázdálkodása idején. — Miattad ültem nyolc hó­napot — mondta neki a vád­lott. Balkő István karancskeszi lakos segédmunkást ezúttal tízhónapi szabadságvesztés­re ítélte a Salgótarjáni Já­rásbíróság. halmazati bünte­tésül az általa visszaesőként elkövetett garázdaság bűn­tettéért, és az ugyancsak visszaesőként elkövetett könnyű testi sértésért. A szabadságvesztést fegyházban kell letöltenie, és kizárták a feltételes szabadságra bocsá­tás kedvezményéből. Mellék- büntetésképpen egy évre el­tiltották a közügyek gyakor­lásától. Most ítélték el harmadszor 'garázda jellegű bűncselek­mény elkövetéséért. Szöghy Katalin Télen inkább kenyeret, mint gyógyszert A napsugárban szegény té­li időszakban a fokozott ke­nyérfogyasztás különlegesen jelentős az ember szervezete és idegrendszere szempontjá­ból, állapította meg egy svéd —finn kutatócsoport több éves táplálkozási vizsgálatok után, amelyben három éven át téli táplálkozási tesztek is szere­peltek. Ebben számos külön­böző korcsoportba tartozó és különböző foglalkozás? űző férfi és nő vett részt. A tu­dósok megállapították, hogy a téli fokozott kenyérfogyasztás lényegesen hozzájárul az ál­talános szervi és testi meg­erősödéshez és valamennyire pótolja a nyári napsugár érlel­te növényi táplálékot. Azt ja­vasolják ezért, hogy hideg év­szakokban együnk kétszer annyi kenyeret. NOGRAD - 1973. február 18., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents