Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)
1973-02-17 / 40. szám
Szélesítjük területi kapcsolatainkat Beszélgetés Berki Mihállyal, a megyei tanács esúcsvezetőségének titkárával A megyei tanács hat alapszervezetének munkáját csúcsvezetőség irányítja. Az alapszervezeteknél már megtartották az év végi beszámoló taggyűléseket, a csúcsvezetőség is értékelte az elmúlt évi munkát. Erről, és az idei feladatokról beszélgetett munkatársunk Berki Mihállyal, a megyei tanács esúcsvezetőségének titkárával. — A hat alapszervezet minősítését a csúcsvezetőség készítette el. Ezeket a minősítéseket az alapszervezetek felhasználták a beszámolók összeállításánál. Tapasztalataink alapján az alapszervezetek minősítése kritikus, reális volt, azzal alapsz^rvezeteink egyetértettek. A minősítés készítésénél helyesnek bizonyult az a munkamegosztás, mely szerint a csúcsvezetőség tagjai annak az alapszervezeta testületi döntések előkészítésénél, majd pedig a határozatok végrehajtásánál maradéktalanul érvényesüljenek. — Ezek alapján miben határozza meg a csúcsvezetőség idei legfontosabb feladatait? — Megítélésem szerint ebben az évben nagyobb gondot kell fordítani a tanács- törvény érvényesülésének körültekintő vizsgálatára. Érvényt kell szereznünk a szervezeti és működési szanek a munkáját értékelték, bélyzat előírásainak. Körülteamelyhez ők maguk is tartoznak. Ami a beszámolókat illeti, azok összeállítására a vezetőségek nagy gondot fordítottak. Kollektiven készültek és véleményem szerint helyesen túlsúlyban a pártélettel, az ideológiai, politikai munkával és a hivatali jellegnek megfelelően a hivatal előtt álló feladatok segítésével foglalkoztak, figyelembe véve a Központi Bizottság múlt év novemberi állásfoglalásának megállapításait. A jó előkészítő munka következményéként sikerült biztosítani, hogy a hat alapszervezet beszámoló taggyűlésén ötven párttag, a jelenlevők harmincöt százaléka mondta el véleményét, javaslatát, kritikai megjegyzését a vezetőségek munkájáról és a csúcsvezetőség tevékenységéről, ösz- szességében a hozzászólók pozitívan értékelték az alap- szervezetek munkájában bekövetkezett kedvező változásokat, mint például a szervezeti élet rendszerességét, a párttagok tájékoztatását, a pártcsoportmunka fejlődését. Ugyanakkor bíráltaik az kintőbben. szükséges vizsgálni — s ebben segíteni kell az alapszervezeteket is — az' osztályok munkaszervezését, az arányos megterhelést és namunkánk során megfelelően alkalmazzuk az agitáció különböző formáit azért, hogy apparátusunk dolgozói jól értsék a párt politikáját, tájékozottak legyenek bel- és külpolitikai kérdésekben, és ezen keresztül megfelelő hatást gyakoroljanak környezetükre. Ezért agitációs és propagandafeladataink között szerepel, hogy a pártoktatásban továbbra is a magasabb politikai képzettséget nyújtó esti egyetemi beiskolázásokat szorgalmazzuk. A pártnak, a kommunistáknak megtisztelő feladata. hogy a munkában elöljámak, példát mutatnak. Ez párttagjainktól nagyfokú fegyelmet, önzetlenséget, elvhűséget, határozottságot, ön- tevékenységet és kezdeményezést követel. Ezért a jövőben pártszervezetünk minden tagjának még fokozottabb mértékben kell kiállni a párt gyobb súlyt kell helyezni az politikája mellett, nyíltan, inapparátus dolgozóinak közéleti tevékenysége fejlesztésére. Határozottabban szükséges fellépni pártalapszervezeteink- nek a fegyelmezetlenségek ellen és tovább kell fejleszteni gadozás nélkül agitálni a párt határozatai érdekében és dolgozni azok megvalósításáért. — Röviden mit mondana a pártéletről, és hogyan fogaz együttműködést a belső ialná össze az idei feladato- szakigazgatási szervek kő- kát? aött. Nagyobb ‘ következetességre van szükség a feladatok számon kérésében, a mulasztókkal szembeni felelősségre vonásban, és jobban előtérbe kell, hogy kerüljön a jövőben a kommunisták felelőssége, — Az alapszervezetek, csakúgy. mint a csúcsvezetőség, munkaterv szerint dolgoznak. Ügy ítélem meg, hogy az elmúlt évben munkánkban már nagyobb volt a tervszerűség. Tovább javítottuk kapcsolapéldamutatása. Szélesítésre tainkat az alapszervezetekkel. várnak apparátusunk területi kapcsolatai, elsősorban a városi, járási és nagyközségi pártszervezetekkel. Ugyanis ez jó információs csatorna lehet pártszervezeteink számára az előttünk álló feladatok ob- jektívebb meghatározásánál. De fejleszteni kívánatos a hivatali munka segítésével és ellenőrzésével kapcsolatos módszereket is, fokozni a káalapszervezet vezetőségét, töb- derm unka, az állami személybek között az oktatási tervek zeti munka pártellenőrzését, végre nem hajtása, a tagfelvétel tervszerűtlensége. a szak- szervezeti osztály bizottságok irányításának fogyatékosságai miatt. Végső soron megállapíthatjuk, hogy alapszervezeteink beszámoló taggyűlései e Lérték céljukat, mert a párttagság nagy többsége véleményt mondott az alapszervezetek munkájáról és javaslatával elősegítette a pártszervezetek előtt álló feladatok helyes meghatározását. — Mit hallhatnánk a csúcs- vezetőseg hivatali munkát se és a tapasztalatokról rendszeresen tájékoztatni kell az alapszervezeteket. — Hogyan alakult az ideológiai, eszmei és politikai nevelés a csúcsvezetőségnél? — Véleményünk szerint a pártoktatás előkészítése eredJavult a munka kollektivitása és fejlődött a személyes felelősség a feladatok végrehajtásában — hogy csak a legfontosabbakat említsem. Az elért eredmények mellett a munka továbbfejlesztése céljából legfontosabb feladatunknak a következőket tartom: tovább kell fejleszteni a csúcsvezetőség alapszervezeteket irányító munkáját & rendszeressé tenni előre elkészített terv alapján a titkári és reszortfelelősi értekezleteket. Javítani kell a csúcsvezetoségben a reszort- felelősök munkáját és a vezetés kollektivitásának fokozása mellett biztosítani, hogy a csúcsvezetőség reszortfelelősei rendszeresen látogassák az menyes volt. Jelenleg a hat alapszervezetek reszortjukkal alapszervezetnél hét csoport- összefüggő rendezvényeit. El ban folyik a pártoktatás, ősz- kell érni, hogy a Lapszerv ezele- szesen százötvenegy hallgató- ink az 1973. január 1-től be- val. A számszerűséget vizsgál- vezetett iratgyűjtőt rendsze- va, azt mondhatjuk, hogy az résén vezessék és a pártren- oktatásra jelentkezettek szá- dezvényekről a csúcsvezetőma a követelményeknek meg- séget rendszeresen tájékoztasgítő és ellenőrző tevékenysé- felel. Amit a felkészülésről sák. Fokozni kell az alapszeryéről? — A csúcsvezetőség munkáját e téren a X. kongresz- szus és a megyei pártértekezlet határozatának végrehajtására elfogadott irányelvek, a beszámoló taggyűlés határozata, és a csúcsvezetőség 1972. évi munkaprogramja határozta meg. Többek között feladatunk volt, hogy megvizsgáljuk a negyedik ötéves terv induló évének tapasztalatait, és az 1972. évi gazdasági felaés a vitáról mondhatnék: az vezetek szervezeti életében a aktivitás feltétlen javult, de rendszerességet. El kell ér- azt is hozzá teszem, el kell ni, hogy valamennyi alapszer- émünk, hogy propagandánk vezet, munkatervéneli megfe- élő legyen, lépjen fel a szó- lelően, rendszeresen megtart- cialista építést gátló tényezők sa vezetőségi üléseit és tag- ellen, többek között a fegyel- gyűléseit. Tovább kell javí- mezetlenség, a bürokratiz- tani a párttagság aktivitását, mus, a szocialista demokrácia ennek érdekében fokozni a fejlődését akadályozó szemlé- kölcsönös tájékoztatást, és letek ellen. Munkaprogramunkban a pártpropaganda mellett meghatároztuk, hogy nagyobb gondot kell fordítadatok előkészítését. Figyelmet ni agitációs munkánk továbbfordítottunk a tanácsi beru- fejlesztésére is. Elhatároztuk; házások és a lakossági szolgáltatások fejlesztésének alakulására. Kiemelten foglalkoztunk a megyei tanács apparátusában az új tanácstörvény rendelkezéseinek érvényesülésével, ellenőriztük és segítettük a szakigazgatási szervek szervezeti és működési szabályzatainak kidolgozását. A Központi Bizottságnak az államigazgatás fejlesztéséről hozott határozata alapján segítettük a megyei lanács szakigazgatási szerveinek szakszerű, bürokrácia- mentes hatósági tevékenységét. Végül pedig megvizsgáltuk a megyei tanács dolgozói munkakörülményeinek, bér- gazdálkodásának tapasztalatait, és javaslatot tettünk annak továbbfejlesztésére. Csúcsvezetőségünk figyelemmel a jól bevált munkamegosztásra, a végrehajtás során arra törekedett, hogy a hivatalvezetéssel együtt a szak- igazgatási szervek munkáját : sszehangolja, és a tanács előtt álló gazdasági, politikai, kulturális és szociális célkitűzések megvalósítására — a a társadalmi szervekkel meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy párttagjaink időben kapjanak információt az őket foglalkoztató kérdésekről, problémákról. S. L. Huszonöt éves a barátság okmánya történelmi dátumok teljes jelentő- ségét általában csak évek, évtizedek távlatából lehet felmérni. Most a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 25. évfordulóján megállapíthatjuk: 1948. február 18-a felszabadulásunk betetőzését jelentette, s kezdete volt olyan gyökeres, visszavonhatatlan átalakulásnak, amelyre nincs példa népünk évezredes történelmében. Az a Magyarország, amellyel a Szovjetunió szerződést kötött, még gyönge volt a vérveszteségektől. Történelmében olyan évszázadokra tekintett vissza, amikor valamennyi szerződésünk a nagyobb hatalmaknak való alávetettséget is jelentette. Magyarország történelmében a Szovjetunió volt az első hatalom, amely országunkat egyenrangúnak tekintette, ezen az alapon volt kész tartós szövetséget kötni vele. A magyar—szovjet barátsági szerződés a történelmi előzmények legszebb hagyo- mányaira-tanulságaira épült. Kiemelt szerep illeti meg ebben azt a barátságot, amely az 1917—19-es forradalmak füzében kovácsolódott a magyar és a szovjet nép között. A magyar hadifoglyok tízezred — a háború elleni gyűlölet, a vérontástól való irtózat ellenére is — csatlakoztak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom harcosaihoz. Fegyvert ragadtak, hogy védjék a szovjethatalmat, a fehérekkel, az eUenforradalmárokkal, az intervenció- sokkal szemben. Ég e forradalom céljai,® lenini eszmék lelkesítették népünk legjobbjait, amikor 1918. novemberében megalakították a magyar- munkásosztály forradalmi pártját, amikor 1919. márciusában kivívták a Magyar Tanácsköztársaságot. Nem kevésbé fontos tényező volt fel- szabadulásunk, amely a szovjet Vörös Hadsereg hősi harcának eredményeként született, s az ezzel párhuzamosan kibontakozott politikai folyamat, amelynek következménye az elnyomó fasiszta hatalmi gépezet összeomlása volt. A szovjet katonai egységek felszabadító küldetésük teljesítésén túl segítséget nyújtottak a demokratikus közigazgatás kiépítéséhez, a népszuverenitás legfontosabb elemeinek kibontakoztatásához. A felszabadulás után a belső demokratikus erők polgári szárnya igyekezett megakadályozni a társadalmi átalakulást. Az o&ztályharcból a haladás erői kerültek ki győztesen, és a magyar dolgozó nép — a kommunisták vezetésével — kezébe vette sorsának, irányítását. A Szovjetunió jelentős gazdasági, sokoldalú politikai segítségével hatékonyan hozzájárult a magyar népi demokrácia győzelméhez, diplomáciai akcióival pedig lehetővé tette az imperialista beavatkozási kísérletek visszaverését. A magyar—szovjet barátsági szerződés a demokratikus Magyarország győzelmét dokumentálta. És dokumentálta a két ország baráti, szövetségét, biztosította a szocialista jövőt. A szovjet—magyar kapcsolatok dinamikus fejlődése az utóbbi negyedszázadban a szó szoros értelmében áthatotta étetünk minden területét. Gazdasági, tudományos, kulturális életünknek úgyszólván nincs olyan ága, ahol ne lenne jelen valamilyen formában a szovjet tapasztalat és konkrét segítség. Tekintve, hogy hazánk nyersanyagszegény ország, iparunk fejlődésének létszükséglete a Szovjetunióból hozzánk áramló nyersanyag. Jelenleg onnan érkező behozatalunk több mint kétharmada nyersanyag, villamos energia és más energiahordozó; a Szovjetunióba irányuló exportunknak pedig mintegy 90 százalékát ipari késztermékeik alkotják. Kapcsolatainkat olyan meggyőző példák bizonyítják, mint a Barátság—2 kőolajvezeték, vagy a tervezett földgáz- vezeték. A barátság okmánya különösen jelentős szuverenitásunk, nemzeti biztonságunk szempontjából. Határaink sérthetetlenségének döntő biztosítéka az, hogy hazánk szövetségese annak a Szovjetuniónak, amely a világon páratlan védelmi eszközöket hozott létre. A szerződés szellemében egyre szélesednek a magyar—szovjet kapcsolatok az ideológiai munkában, a tudomány, a népművelés, a kultúra és az élet minden területén. ■Llemzetiközi megállapodások próba* kövét az esztendők jelentik. Az elmúlt negyedszázad históriájának egyik legfontosabb tanulsága, hogy a magyar— szovjet barátságon épülő hosszú távú és megimásí thatatlan politika, amelyet szerződésünk 1967-ben történt megújítása is jelez, kiállta a történetem vizsgáját. Jelentősége túlmutat a két ország határain: egyike azoknak a nagy fontosságú diplomáciai okmányoknak, amelyek fokozzák a szocialista erők befolyását a nemzetközi élet eseményeinek menetére, szilárdítják Európa békéjét, biztonságát. jBalassagyarmatról jelentjük: Útépítés, ü| étterem, árkok és fciHicJoftc Az eső szemerkél,- aztan iobban elered, de a munka nem áll le. Az útépítők folyamatosam. dolgoznak. Kupacokba túrt kockakövek, mély árkok, föld- és homokhegyek. Lapáttal, csákánnyal kevés embert látunk. Mm-koló-, rakodógépek dolgoznak, zúg a dózer, árokásó gépek dübörögnek, billenős tehergépkocsik jönnek- mennek. Fákat kellett kivágni, mert másként nem lehetne az úttestet szélesíteni, vagy pontosan ott nőttek, álról most a csapadékvíz-elvezető árkot kel] ásni. Naponként változik együtt — az apparátust mozgósítsa. Gondot fordítottunk arra, hogy a célkitűzések már A KGsf . .'kun belül az Országos Villamos Távvezeték Vállalat szakemberei 'pitik a Léva—Göd közötti négyszáz kilowattos távvezetéket. A több tonnás, harminchét méter magas oszlopokat két erőgép állítja, fel a Rákóczi fejedelem útján a helyzet. Az Egri Közúti Építő Vállalat korszerű, új gépeit sokan körbeállják. Bútorgyári munkás tanácsi dolgozóval, az egyik kábelgyári fiatalember vidéki ismerősével vitatkozik, hogy mit. hogyan építenek, mi szükség van a mély árkokra, miért kell kivágni a fákat, mikor fejeződik be az építkezés és mennyibe kerül? Üjabb kérdések hangzanak, van mit nézni, és ahol öt-hat ember vitatkozik az utcán, a járókelők csatlakoznak hozzájuk. M; a városi tanács műszaki osztályán tájékozódtunk és ennek alapján gyorsjelentést adhatunk a balassagyarmati útépítésről. A felszabadulás 5ta Balassagyarmat városában ilyen nagyszabású útépítés nem volt. A nehéz buszok és teherautók, az egyre tóközödé forgalom miatt tönkrement a régi kockakőburkolat. A 22- as jelű állami út városon áthaladó egész szakaszát át kell építeni. A szükséges és a le. hetsógies anyagi, műszaki erőt összefogják, hogy a korszerűsítést egyszerre, a lehető legrövidebb idő alatt elvégezzék. A Salgótarján felől érkező forgalmat a kórháznál, a Budapest—Rétság felől érkezőt a vágóhídná! elterelik. Jelenleg — kisebb szakaszok kivételével — egyirányú közúti forgalom lehetséges a főutcán át. A helyi autóbuszmegállókat is a munka előrehaladásának megfelelően át kell helyezni és különböző forgalomkorlátozások szükségesek. A városi tanács mindezekről a lakosságot, a vállalatokat és közül eteket értesíti, az emberéit türelmét és megértését kéri. Az ilyen nagy munkák átmeneti kellemetlenségekkel járnak, de a csatornázás, a posta, a villany- kábelek. az út- és a járdaszélesítés-, korszerűsítés a lakosság érdekét szolgálja. Eddig a csapadékvizet a felszínen vezették el- ezért nagyobb eső vagy nyári zivatar után veszélyes víztengerré vált Balassagyarmat belterülete. A csapadékvizet most a föld alatt vezetik el, ahol a körülmények megkívánják két-, két és fél méteres árkot kell ásni. A Lenin-liakótelep és a Bajcsy-Zsilinszky utca között ez elkészült, megkezdték a csatorna visszatöltését. Marciul elsejétől április végéig a postakábelokat helyezik át. Az úttestet — ahol lehet — 11 méter szélesre építik, aszfaltburkolatú lesz. Leállókat is építenek, a villanyvezetékeket is át kell helyezni. Bonyolítja a munkát, hogy épül az új Balassa étterem, fölötte lakások lesznek, mindehhez darupálya kell. Külön gond, hogy a piaccal szembeni üzlethelyiségek előtt csak 70 centiméteres járda maradna De a jövőre, a város történelmi múltjára, megfelelő.térés utcaképre is gondolni kell- ezért szükséges az árkádosí- tás. Az útépítésre 35 millió forintot terveztek. Befejezési határidő: 1973. október 31. A városi tanács február 2.2-re összehívta az építkezésben résztvevő és érdekelt vállalatok. intézmények képviselőit, hogy a munkálatokat összehangolják, a jelentkező nehézségeket elhárítsák- biztosítsák a toyamatos munkát. A város vezetői azt akarják, hogy Balassagyarmaton az útépítés határidőre befejeződjék. NÖGRAD — 1973. február 17„ szombat
