Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)

1973-02-17 / 40. szám

A lehetőségek fogságában \Ne kudarc ° o ö ax első osztályban Látogatás egy kis üzemben A Kisterenye-bényatelepi vasútállomás mögötti lágy ívelésű dombok félkaréjában fekszik a Nógrádi Szénbányák Vállalat nagybátonyi gépüze­mének. II. sz. körzete. Itt, a Mátra mór dombokká szelí­dül. Azelőtt — a föld mélye szenet rejtett — a szénbá­nya kisegítő üzemrészei fog­laltak helyet e területen. A nagybátonyi gépüzem el­ső részlege 1966-ban rendez­kedett be a megmaradt bá­nyai épületekben. A mostani üzem 1968-ig fokozatosan ala­kította ki üzemrészeit. a mechanikai, könnyű- és ne­hézvasszerkezeti, villamos tekercselő csarnokot. Jelen­leg 213 fővel működik a gyáregység. A helybelieket is számítva, 13 községből járnak ide dolgozni. Jönnek még Szécsény környékéről, meg a mátraalji, hevesi falvakból is. A telephelyen eredményes a brigádmozgalom. Tizennégy szocialista brigád versenyzik egymással a termelési, társa­dalmi, kulturális és egyéb vállalások minél jobb teljesí­téséért. A tizennégy brigád­ból találomra választottunk ki egyet, hogy beszéljenek szórakozásaikról, kulturális tevékenységükről. A tíztagú Kun Béla Szocialista Brigád évek óta a körzet egyik leg­jobban dolgozó közössége. Termelését rendszeresen 100 százalék fölött teljesíti. De hogyan végzi vállalt kulturális feladatát? — őszintén megvallva — kezdi Tavaszi Tibor brigád­vezető — számunkra a terv­teljesítés és a politikai agitá- ciós munka a legfontosabb. Kulturális vonatkozásban vál­lalásaink ezek mögött elma­radnak. Az okokat, azt hi­szem, nem fontos különöseb­ben részletezni. Elég, ha el­mondom, hogy a brigádból csak ketten helybeliek. Min­denki siet haza, a családjá­hoz. Kulturális vállalásaink között kirándulás és közös mozilóto- gatás szerepel. Legutóbb Eger­be kirándultak, s jól érez­ték magukat. A közös mozi­látogatás felől érdeklődöm. — Az Arc című munkás­mozgalmi témájú filmet lát­tuk legutóbb — mondják töb­ben is. — Tetszett? — Erősen megoszlottak a vélemények — feleli Tóth Ist­ván, az egyik brigádtag. — A többségnek nem tetszett, mert a filmet vontatottnak, cselekményszegénynek talál­ták. Engem szórakoztatott. — Színházba járnak-e? — Alkalomadtán — mond­ja a brigádvezető. A Nógrádi Szénbányák Vállalat több színházbérletet vásárolt a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont előadásaira, de hozzánk ritkán jut a bérletekből. Nagy a vállalat, sok a dolgozója. — Miért nem vásárol a bri­gád bérletet magának? —ve­tem közbe. — Beszélgettünk már róla, de még nem tudtunk dönte­ni mert felmerültek utazási, kezdési problémák is. Több dolgozó kifejtette er­ről álláspontját. Végül az a vélemény alakult ki — s az egész körzeten belül —. hogy szívesebben mennének szín­házba közvetlenül műszak után, négy vagy öt órakor, Megjelent a megyei levéltár legújabb füzete Űjabb értékes kiadvánnyal gazdagodott megyénk. A mi­nap látott napvilágot a Nóg- rád .megyei Levéltár és a Ma­gyar Történelmi Társulat Nógrád megyei csoportjának legújabb kiadványa: A nógrá­di adózó nép viszonyai 1828- ban. A hasznos ismereteket tartalmazó gyűjtemény a le­véltár helytörténeti kiadvány- sorozatának második füzete­ként jelent meg. A kötet Nógrád megye köz­ségeire vonatkozóan az 1928- as országos összeírás legfonto­sabb adatait tartalmazza, s inint ilyet, rendkívüli hasznos­sággal forgathatják az egyes helységek múltja után érdek­lődők. De nagy hasznát veszik a kiadványnak, az iskolák tör­ténelem szakos tanárai is, mindennapos oktató-nevelő munkájúk gyakorlásában. A idadvány a szülőhely mélyebb megismerését szolgálja, segíti elő, Dr. Schneider Miklós levél­tár-igazgató, az esztétikus és tartalmas kötet összeállítója — dicséretes módon — első­sorban azoknak az adatoknak közlésére törekedett, amelyek akár nyelvi, vagy egyéb okok­ból nehezen hozzáférhető le­véltári forrásanyagokban ta­lálhatók. A kötet olvasói a megye bármelyik helységére vonat­kozóan többek között meg­tudhatják a lakosság számát, társadalmi rétegződését. a helység összeíró bizottságának névsorát. Mindezeken túl hasz­nos információkat találunk a termőföld fekvésére, a talaj minőségére, a mezőgazdaság és állattartás korabeli állapo­tára vonatkozóan is. A könyv használatának megkönnyítése céljából a kötethez útmutató és szómagyarázat kapcsolódik. Az értékes kiadvány postá­zása most főijük; a füzetet el­juttatják az Iskolákon kívül, a megfelelő megyei és járási szervekhez, közművelődési in­tézményekhez is. — ok — «mikor az előadás végeztével kényelmesen hazautazhatná­nak. A színház iránti igény él bennük — s mint mondják —, csak a jelenlegi körülmények gátolják a kielégítését. Talán Igazuk van, hogy korábbi kez­déssel kellene munkáselőadá­sokat szervezni. Próbáljuk meg. De akkor vajon elmen- nének-e mindazok, akik most távolmaradásukat a rossz kez­dési időponttal magyarázzák? A brigád tagjai rendszeres tévénézők. Valamennyien tv-tulajdonosok. A könnyed szórakozást jelentő művek mellett állandó nézői Benedek István és a Delta műsorainak. A tudományos-technikai té­mák népszerűek a brigád körében. Hétfőn például nem maradhatna el semmi pén­zért sem a Delta műsorának megvitatása. — Mikor zajlanak e viták? — Mindennap a legalkal­masabb időben, reggeli köz­ben — válaszolják. Nem is gondolná a kívül­álló ember, hogy a reggeli félórák művelődési és isme­retterjesztési szempontból mennyire figyelmet érdemlő- ek. Nem egy esetben a reg­gelizés valóságos vitafórum­má alakul át. Az üzem ve­zetése tájékozott a brigádok kulturális problémáiban. Se­gíti munkájukat, hogy a je­lenleginél többre és jobbra legyenek képesek. Szabó Fe­renc körzetvezető az üzemve­zetés álláspontját tolmácsolta. — Szeretnénk, ha a kultu­rális vállalásokban brigádja­ink a jelenleginél ötletgazda- gabbak lennének, de figye­lembe véve a lehetőségeket, tényként kell elfogadni, hogy a közös művelődés és szóra­kozás kirándulásokban, mozi- és színházlátogatásokban nyil­vánul meg a legpregnánsab- ban. A jelenlegi helyzetben, véleményünk szerint, a láto­gatások gyakoriságánál lénye­gesebb a látottak érzelmi, gondolati, formáló erejének és nevelő hatásának kiakná­zása. Ezért az utóbbi hóna­pokban a közös élmények tar­talmi értékelésére helyeztük a fő súlyt. A brigádok kul­turális vállalásaik teljesítését ne mozijegyekkel, s egyéb írásokkal igazolják, hanem a látottak megbeszélésével. a kölcsönös véleménycserével. Súlyúk László A szécsényi művelődési központ programjából Február második felében ■gazdag és változatos progra­mot kínál a szécsényi műve­lődési központ. A szécsésnyi és a ludányhalászi bábcsoport ma Nógrádszakálban ad mű­sort a gyerekeknek. A film- <Jub következő előadására február 20-án kerül sor, ami­kor is a Dr. Mabuse végren­delete című filmet vetítik. A művelődési központ szólis­tái és művészeti csoportjai február 24-én folklórműsort adnak. Érdekesnek ígérkezik az ifjúsági klubban megren­dezésre kerülő Illik, nem il­lik? vidám vetélkedő. Még ebben a hónapban sor kerül a Petőfi-szavalóverseny házi döntőjére is. A mezőgazdasá­gi könyvhónap keretében a ,'á' rási könyvtárral közösen ren­deznek érdekes műsort a mű­velődési házban. Korrekciós tanulócsoportok szervezése megyénkben A MAGYAR Szocialista Munkáspárt 1972. júniusi KB- üléeén Aczéi György előadód beszédében — többek között — az alábbiakat mondotta; „Kü­lönösen súlyos és természetel­lenes a helyzet az általános iskolákban, azoknak is az el­ső osztályaiban, ahol évek óta a tanulók több mint tizenegy százaléka elmarad a tanul­mányaiban, osztályt ismétel." Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága 1972. október 2b- én, a „Közoktatás-politikánk megyei feladatai”-nak tárgya­lásakor megáll api tóttá, hogy megyénkben az általános is­kola első osztályaiban helyen­ként elviselhetetlen a tanév- vésztők, a bukott tanulók ará­nya. A megyed tanácskozás azt is kiemelte, hogy az ok­tatás gondjait az általános is­kolákban — helyenként — a cigánytanulók magas aránya is növeli, mert az ismétlő diá­kok, a lemorzsolódók nagyobb része közülük kerül ki A megyei közoktatás-politi­kai határozat e megállapítá­sával kapcsolatban kerestük fel dr. Boros Sándomét, a megyei továbbképzési kabinet vezetőjét. Megkérdeztük, mi­lyen konkrét tervet akarnak Kidolgozni és megvalósítani az első osztályokban a nagy bukási arány megszüntetésére. Dr. Boros Sándomé tovább­képzési kabinetvezető el­mondta: most az a legfonto­sabb feladat, hogy valameny- nyi intézményben a pedagó­giai munka minőségét és ha­tékonyságát fejlesszék. Ter­mészetesen az alapvető fel­adat mellett, a figyelmet olyan fő kérdés felé kell orientálni, mint az első osz­tályos tanulók problémája. — A továbbképzési kabinet már a párthatározat megje­lenése előtt is kereste azokat az új, korszerű oktatási és nevelési eljárásokat, módsze­reket, formákat — mondja dir Boros Sándomé —, amelyek segítségével csökkenthető a bukások száma az első osztá­lyos tanulók körében, me­gyénk valamennyi általános iskolájában, A hibák javítá­sára nagyon sok lehetőség nyílik a korrekciós osztályok­ban, de ennek pedagógiai és szervezeti kereteit a szülői közvélemény még nem isme­ri. Megkértük a megyei kabi­net vezetőjét, hogy ismertes­se a korrekciós osztályok szervezésének jelentőségét, és tartalmi munkáját — Mint köztudomású — mondja — megyénkben is ha­marosan megkezdődik a le­endő első osztályos tanulók iskolaalkalmassági vizsgálata. A tapasztalat azt igazolja, hogy ennek során az orvosoK több olyan gyermeket is ta­lálnak, akik valamilyen ok­nál fogva nem érték el tár­saik fejlettségi szintjét. Ez több tényezőből is eredhet. Ilyenek: hosszas betegségből gyógjrultak, gyenge fizikai adottságúak, fáradékonyak, vagy szülési rendel lenesség sfcb. Ezek a tanulók nem gyógypedagógiai alanyok, de a tanulmányok során nem ké­pesek társaikkal haladná. AZ ISKOLAÉRETTSÉG vizsgálatát vezető orvos ja­vaslata alapján úgynevezett korrekciós osztályokat szer­vezünk e tanulók számára, ahol a tantervi anyagot egy speciális módszer alkalmazá­sával elsajátíthatják. Lassúbb ütemben haladnak az isme­retszerzési folyamatban, kü­lönösen az első időszakban. A korrekciós osztályok szerve­zését még az is indokolja, hogy a főleg cigány szárma­zású tanulók szegényes szó- kincsűek, ingerszegény kör­nyezetben nőttek fel, szűkös a szókészletük, nehezen il­leszkednek be a közösségi életbe, de közülük sokan ma­gyarul is nehezen beszélnek. A továbbképzési kabinet — a felügyelők közreműködésé­vel — napjainkban végez egy tájékozódó felmérést a me­gyében, hogy az igényeket pontosan ismerje. Ahol szük­ség van korrekciós osztály működésére, ott a feltétele­ket biztosítják. Fontos, hogy az iskolák vezetői megfelelő felvilágosító munkát végese, nek az érdekelt szülők köré­ben, értessék meg ennek az oktatási formának a jelentő­ségét, a benne rejlő lehetősé­geket. —■ A korrekciós osztályok­ban — a tervek szerint — úgy alakítják ki a tanuló­csoportok Létszámát, hogy az ott tanító nevelő, minden ta­nuló munkáját, tanulását, fejlődését folyamatosan tud­ja segíteni. Megjegyzem még — mondja dr. Borosné —, hogy a korrekciós osztályok szervezésével előbbre tudunk lépni, s igen sok tanulót meg­kímélünk egy nagy, de az egész életre szóló kudarctól, az osztályismétléstől. A megyei művelődésügyi osztály továbbképzési kabinet­jének az az álláspontja, hogy a korrekciós osztályok szer­vezésének sikere elsősorban attól függ, hogy a helyes éa megfelelő közvéleményt az érdekelt szülők körében mi­ként alakítják ki. Tudatosíta­ni kell a vizsgálatot végző orvosnak és különösen a pe­dagógusnak, hogy a korrek­ciós osztályba utalt tanulók egyenértékűek társaikkal, de a tőlük függetlenül adódó el­maradást osak itt tudják pó­tolni. AZ ISKOLAALKALMAS- SÁGI vizsgálatok során az orvosokra is nagy felelősség hárul. Ezért a feladat megol­dásához az egészségügyi osz­tály segítségét is kérni fog­ják. Befejezésül dr. Boro« Sámdorné kiemelte, hogy az első osztályos tanulók segíté­sének nem ez az egyedüli módja — az komplex fel­adat —v de a korrekciós osz­tályok szervezése is sok gon­dot megold. Gyom László Petőfire emlékeznek A szécsényi Mikszáth Kál­mán Általános Iskolában ha­gyománnyá vált hogy minden évben egy alkalommal nyil­vános szellemi vetékedőt ren­deznek. Az idén a nagy ma­gyar költő Petőfi Sándor szü­letésének 150. évfordulója je­gyében bonyolítják le a ver­senyt Az őrsök és rajok kö­zötti vetélkedőre még ebben, a hónapban sor kerül A nyil­vános döntőt március 15-én tartják a művelődési központ nagytermében, ahol az irodal­mi színpad is bemutatja mű­sorát, méltatva a költő iro­dalmi és történelmi nagysá­gát. KEREKES IMRE: tíz után Kisregény Ifi H /| / “I Szülői segítséggel Sokat segít a varsányi is­kola tanárainak a szülői nunkaközösség. A nyáron ’állatták az iskola takari- ását, s ezzel négyezer form­et takarítottak meg. Az ösz- zegért szemléltetőeszközö- ,et vásároltak, hogy ezzel is hozzájáruljanak a korszerű oktatáshoz. A szülők most ismét akcióba léptek; vállal­ták. hogy a tantermek abla­kaira sötétítő függönyöket varrnak, ezzel lehetővé válik valamennyi osztályban a dia­vetítés. NÓGRÁD — 1973, február 17,, szombat I Mindenesetre váratlanul ala­kult ez az éjszaka. A hosszú házsoron egyetlen ablakot ki nem nyitottak, hogy szellőztessenek. A Rich­ter úrnál nem volt se kisbő- rönd, se bevásárlószatyor, de amikor a kapuhoz ért, szétné­zett, a belső zsebéből kirántott egy üveg Kőbányait, és jól meghúzta. Zugivó. Vajda úr, a KÖZÉRT-es, ezúttal nem taxin, hanem gyalog érkezett. Válik. Fütyörészve eltűnt a kapu alatt. És amire nem tu­dom mikor volt példa. Erdélyi úr, a festő, megállt a kapu­ban, és töprengett, hogy to­vább menjen-e, de aztán le­gyintett a levegőbe, és be­fordult a lépcsőházba. Lip- ták úr nem is mutatkozott. Tölcsváry Adrianne viszont a szokott időben megjelent, pó­rázon a daxlival. A legjobb­kor, mert alighogy kilépett, beleütközött Slezáknéba. Et­től úgy félrevágta a fejét, mintha valaki vezényelt vol­na neki. Pedig már jól ben­ne jár a korban. Hiába, ő már soha nem érti ezt a vi­lágot, A Nelli megvárt. Minthogy így hívják. Ült a portáspadon, ahogy ottmaradt. Hí. I Téliesre fordult az íüó [ilyenkor aztán szorul az éj­jeliőr. Vág a hó, csap a szél, egy lucsok az egész világ. Leg­feljebb arra lehet számítani, hogy ilyen időben, amikor a kutyát se verik ki, az ember se vállalkozik tolvajlásra. Vagy annál inkább? A gyár négyszög alakban fekszik. Szabályosan, mint egy tégla. Ha már az ember éjjeliőr, annyiszor körüljár­ja, hogy a végén behunyt szemmel is elmenne a kerítés mellett. Akár a vak. De itt egy szemhunyásnyira se lehet megvakulni. Ha ez megtörténne, az éjjeliőr már nyugdíjba is mehet. Vagy kérje át magát nappalra por­tásnak. Az viszont nem mes­terség. Mire kell vigyázni nappal? Semmire. Nappal vigyázzon a tolvaj. De ki nem tudja, ho­gyan kell kijátszani a portást? Meg különben, annak a sze­mét is kilophatják, ha úgy esik. Az nem akkora szégyen. A portás éppen mondhatja, hogy hívták a telefonhoz, meg mit tudom én és már kész a helyzet. Ha tolvaj vagy, sétál­hatsz kifelé a kapun, tömött zsebbel. A jó szajré kis he­lyen is elfér. Az az igazi. A tolvajok pedig nagy zsebbel járnak. Az éiieliőr az más. Éjjel nincs forgalom, lehervad az élet, egyedül maradsz. De le­galább ura vagy a gyárnak. Igaz, nagyobb a rizikó. Ha le­ütnek, nincs segítség, de ha nem, te vagy a császár. Be­osztott nincs, de neked se parancsolnak. Ha baj nélkül megvirrad, visszanézel a gyárra, meg az éjszakára. Va­lamit végeztél. Valamit ki­álltál. Mikor a pusztaság felőli oldalon járok, felhajtom a gallért, meghúzom a nadrág­szíjat, szívom az orrom. A hideg még így is mar. Ilyen­kor jó gondolni azokra, akik most állig felhúzzák a meleg paplant, meg a gépekre, a védett munkahelyen, míg kinn hull a hó, és veri a ke­rítés falát. A sötét ilyenkor már olyan sűrű. mintha fel- szállna az elolvadt hótól fénylő pocsolya. Az ilyen sötét a legrosszabb. A sár miatt ugyanis meg kell gyújtani a zseblámpát. Külön­ben nem tudod, mire lépsz. Szóval, az ilyen idő a tol­vajok paradicsoma. Hajtom magam előre, bo­káig a sárban, fél kézzel a falat támasztom, a másikkal tartom a zseblámpát. Nincs isten, aki ilyenkor arra tud figyelni, ki lapul a sötétben. De ha senki nincs, aki ilyen­kor éppen itt lapul, valahol a vastag sötétség közepén, vagy a túloldalán, már biz­tosan készül. Már éles a ha­léi, nyitva a bicska. A tolvaj valahol már készül, figyeli a zseblámpát, nincs annál jobb céltábla. A tolvajnak könnyű, annak társa az éjszaka. Az éjjeliőr­nek még ennyi sincs. Ha ezt az estét megússza, holnap úgyis elkapja a gépszíj. — Most gyere, pajtás! — mondom. — Ilyenkor mutasd meg ki vagy Semmi. Az ember pocsolyá­ból pocsolyába lép, a csizma- száron is befolyik a hóié, a vastag harisnya beszívja a nedvességet — Tetvesek! ■— mondom, mert nincs, aki válaszoljon. Mire bedilizik az ember, rá­jön, hogy kár a szóért. Hát ennyire lehet vinni. Felbuktam. A zseblámpa kilódul a kezemből, de to­vább ég. Felkapom a földről., rá a fényt a csapdára. Mert csapdát raktak, az nem vi­tás. Egy gerenda fekszik ke­resztben az úton. Hogy lehet ezt megfejteni? Szóval, így állunk. Ott a nyom a kerítés tetején, a tég­lák éle letörve. Ott dobták át a gerendát. Még jó. hogy csak ezt az egy szálat. De ki hiszi ezt el? Egy gerendára nem pályázik senki. Vissza a gyárkapuhoz, éj­nek idején a sötét udvaron át irány a kerítés. Ott a nyom. ahol átdobálták a ge­rendákat. Csakhogy nem most, hanem fényes nappal. Szóval, megint a gyáriak mű­ködtek. De ki hiszi el ezt az éjjeliőrnek? — Tolvajlás — jelentem a telefonba a rendészeti vezető­nek. — Elcsípted őket, Gáspár? — Napközben dobálták át a gerendát, sötétedéskor megfúj­ták. — A öreganyád! Nem kép­zeled, hogy fényes nappal, a rendészek orra előtt ki lehet dobálni a gyárból 15 geren­dát? — Pedig így volt. — Térjünk a tárgyra. Szó­val. nem csípted el őket? — Nem. — Fenyegetve érzed magad? — Mitől? Az ellopott ge­rendáktól? f Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents