Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-04 / 2. szám

v NDK - Olaszország Tárgyalás a kapcsolatok fe.vé eléről Szerdán Sóméban tárgyalá­sok kezdődtek az NDK és Olaszország képviselői között a két ország diplomáciai kap­csolatainak rendezéséről. A megbeszéléssorozat — mint az olasz külügyminisztórluml közlemény hangoztatja — né­hány napig tart majd. Medici olasz külügyminisz­ter szerdán a képviselőház külügyi bizottsága előtt tartott általános külpolitikai beszá­molója során közölte, hogy az NDK-val az első kapcsolat­felvételre december 22-én ke­rült sor. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy kormányá­nak nincs szándékában halo­gatni az NDK diplomáciai szintű elismerését. (MTI) A Népi Egység kormánya megalakulása idején, 1970. őszén tton ezer hajléktalanja volt Chilének. A népfront komány nagyszabású lakásépi'ési programba kezdett, 100 000 üj lakás épült uralomra jutása óta. Képünkön: új lakónegyed Santiago egyik munkás­kerületében Pomoidou késiül a Szovjetunióba ifjabb feVarVozfaftasok Kairóban Szadat miniszterekkel tárgyalt Pompidou elnök kedden az Elyisée-palotában rendezett sajtóértekezletén érintette egyebek között küszöbönálló látogatását a Szovjetunióba, ahol megbeszéléseket folytat Kedden — mint jelentettük — további négy egyetemi hallgatót vett őrizetbe a kairói rendőrség. Ugyancsak letar­tóztatták Robert James ameri­kai újságírót, aki behatolt az Ein Samsz egyetem területé­re és felvételeket' készített a diáksztrájk és a diákgyülések résztvevőiről. A főügyészség bejelentette, hogy két héten belül befejező­dik a vizsgálat és elkészül a vádirat a decemberben és Ja­nuar elején letartóztatott egye­temi hallgatók ügyében. (A hivatalos adatok szerint eddig 47 személyről van szó.) Míg a diákmegmozdulások kezdetén a közel-keleti válság megoldatlansága, a „sem béke, sem háború” kilátástalan ál­lapota fordította szembe az egyetemistákat a „tehetetlen­séggel” és „halogatással” vá­dolt államvezetéssel, addig az első letartóztatásokat követően a rendőrségi, ügyészségi intéz­kedések váltak a tiltakozó sztrájkok, tüntetések, röplapok elsődleges célpontjává. A le­tartóztatások nyomán bizonyos fajta akcióegység alakult ki a különböző politikai irányza­tokhoz tartozó csoportok kö­zött. Szerdán délelőtt a diákok tömeggyűlést rendeztek az egyetem előtt, majd az utcák­ra vonultak, követelve letar­tóztatott társaik azonnali sza­badon bocsátását. A tüntetők a város központja felé tartva szembekerültek a feloszlatá­sukra kivonult rendőrosztgok- kal, mire visszavonultak az egyetem épületéhez. Szadat elnök kedden este Ahmed Xszmail hadügyminisz­terrel tanácskozott. Politikai Tito a kommunistákról A párté az irányító szerep A jugoszláv sajtó részlete­sen ismertette Tito pártelnök­nek, az államfőnek Titograd- ban mondott beszédét, amely az ország Crna Gora tagköz­társaságának politikai aktivis­tái előtt hangzott el. Az elmúlt évben — mondot­ta többek között Tito — nem­csak a nacionalizmusra mér­tünk csapást, hanem a libe­ralizmusra is, amely ugyan­csak elterjedt a kommunis­ták szövetségében és nagy ká­rokat okozott. A párt elnöke ezután így folytatta: „ismét" arra törekszünk, hogy a KSZ legyen az az erő, amely ösz- szeforrasztja sok nemzetiségű államunkat és nemcsak esz­meileg, hanem a mindennapi életben is irányító szerepet tölt be. Mindenfelől — első­sorban Nyugatról — érkezett hatások befolyására szocialis­ta fejlődésünk ellaposodott. Ezért 1972-ben úgy határoz­tunk hogy magunkhoz ragad­juk a kezdeményezést”. Tito beszéde további részé­ben hangsúlyozta: „a KSZ konszolidálásának folyamata még tart. Senkinek sem vet­tük a fejét és nem tesszük ezt a jövőben sem. El kell távo- lítanunk azonban a kommu­nisták szövetségéből mindazo­kat, akik elfelejtették, hogy kommunisták, vagy talán so­hasem voltak azok” — jelen­tette ki többek között a párt elnöke, majd így folytatta — „nem kell boszorkányüldözést folytatni a pártból való kizá­rásokkal. Akik valamilyen ok­ból tévedtek, azok számára lehetővé kell tenni, hogy — a párton kívül — jóvátegyék hibáikat és gondoskodni kell róluk”. Az 1974-es esedékes X. pártkongresszus előkészületei­vel kapcsolatban kijelentette: „véleményem szerint a kong­resszus egy korszak lezárását jelenti majd és ugyanakkor fordulópontot is az ország to­vábbi gyorsabb fejlődése te­kintetében. A X. kongresszus­nak olyan határozatokat kell hoznia, amelyek megfelelnek népünk, munkásosztályunk és valamennyi dolgozónk érde­keinek és törekvéseinek”. „Jugoszlávia jó viszonyt óhajt minden országgal, amely szintén erre törekszik. Jó vi­szonyban vagyunk a szocialis­ta országokkal és ez nemcsak természetes, hanem jó is” — hangsúlyozta többek között Titogradban mondott beszédé­ben Joszip Broz Tito. (MTI) Tüntetés Daccában Dacodban szerdán folytató­dott az Egyesült Államok vi­etnami agressziója ellen a tün­tetés; a tüntetők behatoltak az amerikai tájékoztatási központ épületébe, kitűzték a .VDK es a DIFK zászlaját. A városban bal- és jobboldali .diákcsopor­tok csaptak össze. A hatósá­gok ezúttal nem léptek közbe. Mint már jelentettük, ked­den általános sztrájk bénítot­ta meg az ország életét, tilta­kozásul amiatt, hogy korábbi Amerika-ellenes tüntetések so­rán két diák életét vesztette a rendőrséggel lezajlott össze­tűzésekben. 2 NÖGRÄD — 1973. január 4., csütörtök megfigyelők úgy vélik, hogy ezen a tanácskozáson is — akárcsak a felsőoktatásügyi, az ifjúsági- és a belügyminiszter­rel tartott keddi találkozón — az egyetemista megmozdulá­sokról volt szó. A kairói és alexandriai egyetemisták iránti szolidari­tásból szerdán reggel rövid sztrájkot tartottak az alexand­riai egyetem tagozataként mű­ködő bejrúti arab egyetem di­ákjai. Mintegy 8 ezér fiatal nem volt hajlandó részt venni a délelőtti előadásokon, de délutánra már ismét elfoglal­ták helyüket az előadótermek­ben. Kairóban általános megle­petést keltett, hogy a szélső­séges nézeteiről ismert Kad­hafi líbiai elnök hétfői beszé­dében nyilvánosan bírálta a türelmetlen, gyors katonai kezdeményezést követelő egyiptomi diákokat, s arra szólította fel őket, hogy tanú­sítsanak bölcs magatartást és ésszerűen közelítsék meg a kérdést. Kadhafi ugyancsak védelmébe vette Szadat elnö­köt, aki nem engedett a tün­tetéseknek és a hisztérikus sürgetéseknek, s nem kezde­ményezett korlátozott légi és szárazföldi támadásokat az izraeli megszálló csapatok el­len. Kadhafi kiemelte a kor­látozott katonai akciókat elu­tasító Szadat felelősségteljes állásfoglalását. (MTI) majd Leonyid Brezsnyewel, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkárával. „E találko­zásnak az a célja, hogy kicse­réljük nézeteinket az európai és a közös érdeklődésre szá­mot tartó nemzetközi problé­mákról és megvitassuk Fran­ciaország és a Szovjetunió kétoldalú kapcsolatainak kér­dését. .. Ha az emberek jó szándékkal találkoznak, az a feszültség enyhülésének ügyét és az együttműködést szolgál­ja — mondotta a francia el­nök. * A francia kormány szerdai ülése után Jean-Philippe Lecat, a kormány szóvivője kijelentette, hogy a miniszter- tanács a külpolitikai helyzet áttekintése során a vietnami helyzettel is foglalkozott. A szóvivő ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a francia po­litikának e téren játszott ak­tív szerepét maga a köztársa­sági elnök is aláhúzta, ami­kor közölte, hogy levelet in­tézett Vietnam ügyében Nixon elnökhöz. A kormány szerdai ülésén elhatározta, hogy kétmillió frankot küld a VDK-nak a Hanoiban működő volt fran­cia kórház korszerűsítésére. (MTI) Üj fejezet Európában Csehszlovákia Válaszol dr. Miloslav Ruzsek külügyminiszter-helyettes — Mit tekint az 1972-es esztendő legfontosabb világ- eseményének az európai béke és biztonság megszilárdítása, a társadalmi haladás és a szo­cialista országok egysége szempontjából? — Az elmúlt 1972-es évben azt tekintem legfontosabbnak, hogy a szocialista országok együttes erőfeszítésével és sok más ország segítségével pozi­tív irányt sikerült szabni az európai helyzet alakulásának. Azok a problémák, amelyek a nyár folyamán még alig lát­szottak megoldhatónak — mint például a német hely­zettel kapcsolatos probléma­kör — megoldódtak, vagy pe­dig a megoldás útján halad­nak. Bízom abban, hogy a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság között fenn­álló régi problémák is hama­rosan rendeződni fognak. Az európai kormányok és az európai közvélemény jelentős része megértette, hogy az eredményekhez vezető pozitív irányzat elősegítése érdeké­ben együttes erőfeszítésekre van szükség. Ebből a szem­pontból örömmel kell üdvö­zölnünk és kedvezően értékel­nünk az 1972. november 22- én Helsinkiben megkezdődött sokoldalú előkészítő tanács­kozást, hiszen ez az első ilyen­fajta megbeszélés az 1815-ös bécsi kongresszus óta. — Mit vár az 1973-as év­től? — Szeretném, ha az enyhü­lés irányvonala megerősöd­nék, polgárjogot nyerne Euró­pában; mindenekelőtt pedig, hogy az európai munkásmoz­galom és az európai ifjúság szervezetei még szilárdabban működnének e tendencia fenntartása és megerősítése érdekében. Az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet hathatós segítséget nyújt majd a háború kocká­zatának elhárításában; kiszé­lesíti az európai országok kö­zötti mindenoldalú együtt­működést xés ilyen módon biz­tosítja a kontinens békés jö­A reménység; lovagja. A fenti cím Jorge Amado,Brazilja nagy Írója regényé»' nék címe. Róla szólt ez a regény, ő a reménység lovagja: Luis Carlos Prestes, a Brazil Kommunista Párt főtitkára, a nemzetközi munkásmozgalom egyik legmarkánsabb veterán­ja. Most töltötte be hetvenötödik születésnapját Prestes, á ez alkalomból az Októberi Forradalom Érdemrenddel tüntet­te ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a brazil kommunista vezetőt. Táviratban gratulált neki a Szovjetunió Kommt ■ nista Pártjának Központi Bizottsága, s elküldték üdvözlő távirataikat a világ kommunista és munkáspártjai minden-1 felől. A háromnegyed évszázadból felet a brazil munkásmoz­galom szervezésével, fejlesztésével töltött el Prestes, hiszen' éppen most múlt ötven éve, hogy 1922-ben megalakult Bra­zíliában a kommunisták pártja. . Azóta nagy utat tett meg Prestes Is, a párt Is. A la­tin-amerikai forradalmi mozgalmak egyik vezető ereje a Brazil Kommunista Párt. A pártot is, magát Prestest is újra meg újra üldözték, a főtitkár például 1936-tól 1945-ig volt a brazil börtönök foglya — kiszabadulása után választották meg a párt főtitkárának, —, de sem személy szerint őt, sem a párt erejét megtörni nem tudták. Pedig nyolc esztendeje ismét brutálisan reakciós hata­lom uralkodik Latin-Amerika legnagyobb országában: a bra­zil junta 1964-ben került puccsal hatalomra, s azóta ismét megszigorították a kommunisták, s általában a haladó erők elleni üldözóhadjáratot. S mindezek ellenére: a latin-amerikai világban nem csökkent, hanem nőtt a haladás ereje és befolyása. Kubá­ban immár tizennégy esztendeje győzött a szocializmus. Chilében több, mint két éve a Népi Egység, a kommunisták, szocialisták és más baloldali erők szövetségéből létrejött népfrontkormány van hatalmon, s tartja magát, lép előre n reakció minden támadásával szemben. Progresszív erők Ju­tottak néhány évvel ezelőtt hatalomra Peruban is. Es ha vannak is még visszaesések, vesztett csaták — például a bogotai progresszív kormányt nemrég ismét reakciós uralom döntötte meg —, mégis az egész latin-amerikai kontinensen a forradalmi, a haladó erők mozgásban vannak es küzdenek az egyes országok nemzeti függetlenségéért, a jenki imperia­lizmus ellen, a népek szabadságáért. Ebben az immár kontinensnyi méretű küzdelemben is- jelentős szerepe van sok-sok millió spanyolul és portugá­lul beszélő latin-amerikai egyik példaképének, a most 75 esztendős Luis Carlos Prestesnek, akit születése napján sze­retettel köszöntenek a magyar kommunisták, a haladó ma­gyar közvélemény is. Megkezdődött a magyar—vietnami együttműködési bizottság ülésszaka Szerdán délután a Parla­ment delegációs termében megkezdődött a magyar—vi­etnami gazdasági és műszaki- tudományos együttműködési bizottság III. ülésszaka. A ta­nácskozáson a két delegációt Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, illetve Le Thanh Nghi a VDK Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tese vezeti. Áttekintik a II. ülésszak óta végzett munka eredményeit és megvitatják a további együtt­működés módjait * Az együttműködési bizott­ság ülésszaka alkalmából ha­zánkban tartózkodó vietnami gazdasági küldöttség tagjai szerda délelőtt megtekintették a metrót. A delegációt á két végállomás közötti utazásra elkísérte Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke és Roska István külügyminiszter­helyettes. (MTI) Nixon és a császárok... A New York Times szerdal „Ez a kormány — írja a száma a Nixon-kormány vi- lap — hosszú Ideje rendsze- etnami' politikája kapcsán tér- résén kimutatja megvetését a jedelmes vezércikkben elem- kongresszus és az amerikai zi az elnöki hatalom kitér- nép iránt: egyszerűen nem jesztésének következményeit tájékoztatja cselekedeteiről, és Nixon elnököt római csá- Ez különösen nyilvánvalóvá szárokhoz hasonlítva megái- 'vált, amikor a múlt hónap­lapítja: a kormányzat „a ban az USA kivonult a pá- hallgatás és a félrevezetés rizsi béketárgyalásokról és zsarnokságát” gyakorolja. nagyszabású bombázó hadjá­atot kezdett Észak-Vietnam Janói—Haiphongi körzete el­len”. A New York Times ve­zércikke hangoztatja, hogy a szóvivők hallgatása, illetve sugalmazásai és mellébeszé­lései csak megerősítik azt a gyanút, hogy a kormány nem tudja megmagyarázni cseleke­deteit. „Es, ha az elnök nem avatja bizalmába a népet és a kongresszust, akkor a kong- . resszusnak kell cselekednie, hogy véget vessen ennek a háborúnak” — követeli a New York Times. (MTI) Letartóztatások V Hosszas huzavona után vég-- re sort kerítettek az észak-ír-. vőjét. Ez az út sem most, sem a jövőben nem lesz men­tes a nehézségektől, osztály­ellentétek szabdalta világunk­ban és kontinensünkön. Az ifjú nemzedék segítségével azonban hosszú idő óta első ízben sikerült elérnünk an­nak lehetőségét, hogy össz­európai párbeszédbe kezdhes­sünk az enyhülés kitűzött irányvonaláról. Elég, ha a mi ifjú generációnkat századunk húszas és harmincas esztende­inek ifjúságához hasonlítjuk, amely a munkanélküliség és a háború rémei között növe­kedett fel, hogy ráébredjünk a különbségekre és az új le­hetőségekre. országi katolikus közösség el­leni terrorakciókban vétkesek letartóztatására. Belfastban bejelentették, hogy három sze­mélyt őrizetbe vettek. Azzal vádolják őket, hogy augusztus és október között megöltek három katolikus munkást a tartományi székhely protes­tánsok lakta keleti kerületei­ben. Az angol kormányhiva­tal egyidejűleg közölte, hogy megerősítik azt a katonai­rendőri különítményt, amely az egyéni, szektaszellemű ter­rorakciók leküzdését kapta feladatául. A hatóságok erélyesebb fel­lépését a katolikus munkásság sztrájkfelhívásai kényszerítet- tók ki. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents