Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)
1973-01-10 / 7. szám
Tévé-elvonókúra MOZ ' ÉL E Olvasom, hogy a nyugatnémet Stern egy rendkívül izgalmas kísérletről számol be, amelyet a müncheni Gesellschaft für Ratio- Helle Psychologie folytatott le 184 önkéntes jelentkező részvételével. A kísérlet lényege az, hogy az önként jelentkezők vállalták, hogy egy teljes esztendőre lemondanak a tévénézésről, s áttérnek a televízió izgalmait megelőző, békés, családi életre. Legalábbis a kísérlet elindítói számítottak arra, hogy a tévénézés nélkülözése együtt jár az idilli családi élet megújulásával. A szokatlan kezdeményezés azonban új közmondást eredményezett: „Pszichológus tervez, kísérleti alany végez.” Az történt ugyanis, hogy a csaknem kétszáz jelentkező fél évig sem bírta ki az „átkos” tévékészülék nélkül, sorra „kiszálltak” a számukra elviselhetetlen kísérletből. Nem szólván arról, hogy a családi élet nemhogy megjavult volna, hanem mind elviselhetetlenebbé vált. A családfők és családanyák hamarosan letargiába estek, vagy ingerlékennyé váltak, mint Algernon, a regénybeli csodaegér, amikor nem találta meg a kiutat az elébe kénysze- rített labirintusból. A családi élet megromlott, szétzilálódott. A gyerekek búskomorságba estek, az addig békés férj rendszeresen ütlegelte feleségét. S az elvonókúra kulturális hatása sem nyilvánult meg olyan mértékben, ahogyan azt a pszichológusokon kívül egyes tévékritikusok, s megrögzött tévéellenségek is elképzelik. Koncertre, színházba azután se mentek el többször:, mint amikor a tévékészülék még ott állt a szobájukban, csak a mozilátogatók száma növekedett velük némiképp. Viszont olvasni már kétszer annyit olvastak, mint addig. Még inkább megnőtt viszont az olcsó szórakozás, a játék iránti igény a kísérleti alanyok körében. A kísérlet legérdekesebb következménye, hogy a tévé-elvonókúra alatt inkább csökkent, semmint nőtt a nemi érdeklődés, a családtagok (fér) és feleség) sem fordítottak nagyobb energiát az emberi nem fenntartására. A pszichológusok kénytelenek voltak azt a következtetést levonni, hogy a tévénézés nem csökkenti a sexuális igényeket, sőt stimuláló hatása van a tévéadásoknak, hiszen csinos nőket és csinos férfiakat, különféle ideálokat vonultat föl, akik felkorbácsolják a szerelmi szenvedélyeket. Érdekes és izgalmas, habár feltétlenül nemvárt fordulatokban bővelkedő kísérletről számolt be tehát a Stern, amelynek van egy érdekes tanulsága. A televízió amellett, hogy összefogja (és a kísérlet szerint nem elidegeníti!) a családtagokat, nélkülözhetetlen részévé, alkotóelemévé vált a kultúra terjesztésének és a szórakoztatásnak. (S ez ellen az sem szól, hogy olyan kísérleti alany is akadt, aki kedvenc beaténekese, vagy egy krimisorozat kedvéért hagyott fel az elvonókúrával!). A televízió szerves része korszerű civilizációnknak, egyszerűen nem lehet kiiktatni életünkből. S ha a „szűk szám ra” korlátozott kísérletnek hinni lehet, nincs is értelme az efféle „erőszaknak”. Mert miért is vonnánk el magunkat, vagy bárkit is attól, ami hasznára van mindennapi életünknek, közérzetünknek, kultúráiddá- sunknak, és fejlődésünknek? Pláne, ha a tévé még stimulál is! (L'i Régi és új sikerfilmek Csirkefarmról a palettához Scholz Erik balassagyarmati kiállítása Schólz Erik 1926-ban született, Szőnyi István és Főnyi Géza növendéke volt. Az ő útja is, mint sok másé a természeti látvány tanulmányozásával kezdődött. öt évig voltunk ugyanazon, mesterek tanítványai. Hogy valahogy megközelítsem festői módszerét, egy apró anekdotát mesélek róla. 1945 második szemeszterének kezdetén állítottunk be Sző- nyi mesterhez, majdnem egyszerre. Szőnyi udvariasan fogadott, de azért megkérdezte, hogy miért nem látogattuk eddig az osztályát. Erik is, meg én is megjegyeztük, hogy családunk van és azok eltartásán, fáradoztunk. Szőnyi egyetértőén bólintott, majd irányított minket, hogy fogjunk hozzá a stúdiumhoz. Bementünk Szőnyi osztályára, mely a legnépesebb volt a főiskolán. Szereztem egy állványt és így az aktot ugyan nem, de a kollégák hátát tanulmányozhattam. Scholz találékonyabb volt. Állványát egyszerűen megfordította, háttal a modellnek és lendületesen dolgozott. Ezt a szokását később is megtartotta, akárcsak Gauguin, akiről feljegyezték, hogy hosszan személte motívumát, majd fejből festette meg. Ezzel az epizóddal munkamódszerét és későbbi fejlődésének alapját világítottam meg. Tudniillik nem másolta modelljét, hanem újraalkotta. Képein hagyja, hogy az anyag maga alakítsa ki a felületet addig a határig, míg ő a kompozíció lényegét és célját kezében, tartja. Balassagyarmaton látható képei is ezt bizonyítják. Figuráit, egymást átölelő em- Derpárjait sajátos technikájával, mint egy karmester a zenekart, dirigálja — egy-két ecsetvonással alakítja vagy inkább irányítja a képfelületen kialakuló sajátságos alakzatait, vagy éppen egy nagyvárosi lakóházat, melynek belsejébe is betekinthetünk és látjuk, hogyan élnek ott az emberek, vagy máskor egyszerűen a természet vegetációját ábrázolja. Scholz életútjának kiemelkedő alkotásai közé tartozik az Újságárus, ahogy egy pádon heverészik újsággal takarózva, vagy ahogy a csúcs- forgalomban a pesti ember igyekszik haza, és meglesi a munkáslányokat a zuhanyozóban. E művek emberszeretete eppen realizmusukban rejlik, hétköznapi életünk egy-egy ellesett pillanatát teszik örök- ervényűeklcé. Azt mondhatjuk, minden műfajban dolgozott és éppen So m osk őű j fa I uí tapasztalatok fTegnap került sor Somoskőújfaluban, az általános iskolában arra a tanácskozásra, melyen az iskolaellenőrzés tapasztalatait vitatták meg a jelenlevők. Ebben az általános iskolában tanulmányi felügyelői látogatást tartottak az első félév végén. .Misecska Katalin, járási tanulmányi felügyelő számolt be a tapasztalatokról. Egyébként a látogatások célja az iskolavezetés munkájának segítése volt, s a látogatások e célt elérték. A tapasztalatok megvitatásán túl ezúttal szó esett még a tegnap kezdődött második félévi munkáról is. MEGYEI TANULMÁNYI ÉS SZAKFELÜGYELŐI ÉRTEKEZLETEK Megyei tanulmányi felügyelői értekezletet tartanak január 16-án Salgótarjánban, a megyei tanács helyiségében. Ez alkalommal az első félév eredményeiről lesz szó. Ezenkívül megvitatják a jövő évi iskolakörzetesítés előkészítésével kapcsolatos teendőket, valamint az iskolaérettségi vizsgálatok megszervezését. Másnap, január 17-én pedig ugyancsak a megyei tanácson a megyei szakfelügyelők tanácskoznak. Napirenden szintén az első félév tapasztalatainak megbeszélése szerepel, s a szakkörök helyzetét vitatják meg a vezető szakfelügyelők. a lázas kutatás, felfedező vágy vezette a mozaiktól a gobelinhez. De láttam remekbeszabott színes filcrajzait Sienáról és Itáliáról. Járt és kiállított Párizsban és felhasználta a párizsi iskola modern törekvéseit (in formel), azaz formátlannak nevezett korszak egy remekműve, a római fürdő, ahol a kép mintegy a homokban, kotorászó ember cipője nyomán született meg, vagy a víz által partra vetett hordalékként kagylót, állati állkapcsot, koponyát, vagy velencei mozaikkockákat applikált képeibe. Miskolci sgrafittója e műfaj sikeres alkotása. Kedves madarai, melyeket annyi képben megfestett — melegebb tájakra húznak. Ha már anekdotával indítottam recenziómat .Scholz Erik kiállításáról, avval is fejezem be. Ahogy mondtam, mi ketten voltunk az iskolakerülők Szőnyi mester osztályán. Rögtön össze is barátkoztunk. Beszélgettünk: — Te miért jöttél fél évvel később? — kérdezte tőlem: — Lányom született, Szirá-< kon kocsiskodtam. pontosabban ganajoztam, mert a lovakhoz mindig vonzódtam. Na és te, Erik? — Ah — legyintett —, én csirkefármot létesítettem a budai hegyekben. Aztán kitört köztük a csirkevész, vagy mi a fene és mind megdöglöt- tek. Elgondolom: milyen is az. élet! Ha akkor nem pusztultak volna el az Erik tyúkjai? Erik akkor talán ma egy nagy állami csirketenyészet igazgatója lenne. Ha ugyan közben nem tört volna ki mégis a művész belőle. Scholz Erik kiállítása megtekinthető a balassagyarmati Horváth Endre Galériában. Ez a kiállítás is dicséri a galéria egyenes fejlődését. Jánossy Ferenc Ritkán látott gazdag film- műsorral várja a látogatókat a csütörtökön kezdődő műsorhéten a balassagyarmati Madách és a salgótarjáni November 7. Filmszínház. Január 11—13-án Balassagyarmaton a Botrány az operában című amerikai filmburleszket, Salgótarjánban pedig A csalóka szerelem játékai című csehszlovák (ilmvígjátékot mutatják be. A Botrány az operában január 14—17-e. Salgótarjánban kerül vetítésre, míg január 14— 16-án Balassagyarmaton délután 5 órától a Kezed melegével című szovjet és este 7 órától pedig a Személyiség- csere című amerikai bűnügyi Eilm megy. Balassagyarmaton január 17-én 5 órai kezdettel az ölj meg, csak csókolj! ci- mű színes, olasz filmvígjátékot, este 7 órától pedig az Art Kino-sorozat kerétében a Haláltánc című angol filmet vetítik. A sikerfilmek sorozatban Balassagyarmaton január 12—13-án a Botrány az operában és január 15—16-án a magyar Hintónjáró szerelem látható. Január 14-én a matiné keretében á Tigrisszelídítőnő című színes szovjet vígjátékot vetítik. Ugyanezen a napon 10 órai kezdettel Salgótarjánban a Fény a redőny mögött című magyar bűnügyi film szerepel a matiné műsorán. A Salgótarjánban szokásos szombat délelőtti műsorban amerikai westernt játszanak Ben Wade és a farmer címen. Nagy tehát a választék! A hét műsorából kiemelkedik a Kezéé melegével című szovjet film Sota Managadze és Nodar Managadze rendezésében, a főszerepekben Szo- fiko Csiaurelivel és Grigorij Citasvilivel. A történet egy asszonyról szól, aki nem volt forradalmi hős, csak feleség Jelenét a Kezed melegével című szovjet filmből Nívódíj munkatársunknak Több mint egy évtizede dől* gozik külső munkatársként (apunknak, és elődjének Csuk- iy László, mátraverebélyi tanár, többszörösen kitüntetett népművelő. Csaknem egy éve ő vezeti lapunkban a Mit olvassunk? rovatot, s számtalan évfordulós írással gazdagította cikkeink változatosságát, tartalmát. Múlt évi munkásságát és a Petőfi-évfordulóra írt cikkét most a NÓGRÁD szerkesztő bizottsága nívódíjjal jutalmazta. Első eset, hogy valamelyik külső munkatársunk ilyen megtiszteltetésben részesül. NÓGRÁD - 1973. jemaér 10^ ss«rd® és anya csupán. Ember volt a szó legszebb, legtisztább értelmében. A film pozitívumának tekinthető a nagy történelmi korszak másfél órába tömörített, maradéktalan bemutatása, a drámai sűrítő erő és a balladai szaggatottság, ami fokozza a feszültséget, anélkül azonban, hogy a* az érthetőség rovására menne. A Botrány az operában, amerikai filmburleszk azért is tarthat nagy érdeklődésre számot, mert a nézők túlnyomó többsége szereti a kacagtató vígjátékokat. Három Marx- fivér (Groucho, Chico, Harpo) legfőbb letéteményese a sikernek. A filmen látható humor jellegzetesen, fanyarul angol. S mint általában Marx- fivérek filmjei, ez is szatirikus hangvételű. A csalóka szerelem játékai két pajzán históriát dolgoz fel, mégpedig az Arabs Mén című Boccaccio-novellát és A fülönfüggő című Navarrai Margit- novellát. A színes, szinkronizált, csehszlovák filmnek, illetve filmecskéknek az a közös vonásuk, hogy szép asz- szonyok és unalmas férjek históriáit viszi vászonra és a szereplők jellembeli fogyatékosságaiból számtalan komikus helyzet adódik. A Haláltánc című színes angol film August Strindberg színműve nyomán készült és David Giles rendezte. A film legfőbb erénye az Edgárt alakító Laurence Oliver és az Alice-t játszó Geraldine Mc- Exvan színészi teljesítménye. A drámából már több film- változat is készült és mint a többiek, ez a verzió is elsősorban az értő, intellektuális közönséghez szól. Anekdoták Adolfo C-eli. olasz televíziós sztár egy napon azon a vidéken járt, ahol annak idején Hannibál legyőzte a rómaiakat. Tréfálkozva fordult az egyik helybeli lakos* hoz: — Azt mesélik, hogy Itt hatalmas háborúskodás folyt. Igaz lenne? — Hát... — válaszolja az ember — azt azonban tudnia kell, hogy az a nyomorult asztalos állandóan járkált a feleségem után, mire végül is eltángáltam. De ki mesélt erről magának? Kőt egyetemi hallgató beszélget : — Emlékszem, hogy tavaly buktál joggyakorlatból. Mi van az utóvizsgáddal? — A múlt héten került rá sor, de ez sem sikerült. — Hogyhogy? — Ugyanazt kérdezték, mint tavaly. ie A neves dán genetikus, Wilhelm Ludvig Johannsen mondta egyszer: „Az orvosokat három, egymástól nagyon is eltérő kategóriára oszthatjuk: a leg- kivátóbbakből lesznek a professzorok, az átlagos tehetségekből a jő orvosok, a legkevésbé tehetségesekből pedig a gazdagok.” Ritka példány a falumúzeumban (Takács Imre karikatúrája) Muzsikáljunk szépen Zenei versenyek Nógrádban A várossá alakulás 50. évfordulójára megjelent Salgótarján története című kötetben így vall a krónikás a megyeszékhely zenei életéről: „A komoly zenének sem jelentős hagyománya, sem jelentős tömegbázisa nincs Salgótarjánban. A zeneiskolában és az ének-zénei tagozatú általános iskolában oktató jól képzett szakemberek, munkájuk gyümölcseként várható ugrásszerű fejlődés e területen.’Nógrádi népdalok Túl az együtteseken, a filharmóniai bérletek és más hangversenyek passzív hallgatóságán, a zene valójában akkor élő, ha minél többen művelik. Ha minél többen vesznek részt az olyan „Ki mit tud?” jellegű programokban, mint amilyeneket a Salgótarjáni Állami Zeneiskola, illetve a megye zenei intézményei terveznek az elkövetkező félévre. A programokról Virág László igazgató beszélt. — Énekeljünk szépen címmel megyei énekversenyt rendezünk februárban Salgótarjánban a Kodály-évforduló jegyében, A verseny érdekessége hogy a megyei zeneiskolák növendékein kívül a salgótarjáni ének-zenei tagozatú általános iskola tanulói is meghívást kaptak. . A gyermekek népdalokat adnak elő — ezen belül is elsősorban nógrádiakat —, majd bemutatják lapról éneklési tudományukat, s jártasságukat a két szólamú éneklésben. Ugyancsak februárban rendezzük Salgótarjánban a már hagyományos megyei kamarazene-fesztivált. Ekkor tartjuk az áprilisi szombathelyi országos úttörőzenekari fesztiválra benevezett együttesek zsűrizését. A tarjáni együttes különben március közepén részt vesz az észak-magyarországi zeneiskolák zenekarainak egri találkozóján. Hat kategória — Másik „Ki mit tud?” Jellegű versenyünk döntőjét március végén tartjuk Muzsikáljunk szépen címmel. Valamennyi,, Nógrád megyében muzsikát tanuló zeneiskolai növendék részt vehet a selejtezőkön. Mintegy szereplési lehetőséget Is biztosítunk tanítványainknak, akik hat kategóriában — korcsoportonként — mutatkoznak be. A legjobbak közül többen Mezőtúrra utaznak, hogy tanáraikkal együtt viszonozzák az ottani zeneiskolások novemberi salgótarjáni vendégszereplését. ' Hogy ugrásszerű-e, vagy egyáltalán ugrásszerű, lesz-e.a bevezetőben említett fejlődés, erről felesleges tanakodni. Egy azonban biztos, a következetes pedagógiai munka eredményei biztatóak, ezt kívánják bemutatni az elkövetkező fél év zenei eseményeinek keretében is. (M) Könyv Moctáryról „Mocsóry Lajos — a népek barátságáért” címmel, a Testamentum-sorozatban hamarosan könyv jelenik meg Romániában. Mocsáry a kiegyezés légkörében és a későbbi évtizedekben többségi nemzet tagjaként a nemzeti kisebbségek szabadságjogainak biztosításáért harcolt, mint a Függetlenségi Párt vezérszónoka. Budapesten 1386-ban jelent meg „Néhány sző a nemzetiségi kérdésről” című műve, amelyben haladó nemzetiségi politikára valló nézeteit fejtette ki. Kár, hogy reális programja a korabeli politikusok körében nem talált követőkre. Munkásságát, nézeteit azért i* érdemes lenne megismerni, mert Mocsáry Lajos 1826-ban a Nógrád megyei Kurtányban született.
