Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)
1973-01-10 / 7. szám
Mai arcok, mai emberek Margitka Zagyvapálfalváról Pontosan a ház előtt találkoztunk. Kovács Lajosné éjszaka dolgozott, nemrég kelt föl és indult az üveggyár fele. Valamit intéznie kellett, mert a szabadnapjait leg. többször arra használja fel, hogy eljárjon a hozzáfordulók ügyes-bajos gondjaiban. Margitkát Zagyvapálfalván mindenki ismeri. Ebben semmi csodálatos nincsen. Hu- s -.onkettedik éve dolgozik a síküveggyárban kétkezi munkásként. — Nem vagyok született salgótarjáni, az Alföldről, Jászkarajenőről kerültem Nógrádba. Észrevette a pillanatnyi csodálkozást, mert mosolyogva folytatta: /— Valamikor évtizedekkel ezelőtt cselédnek szegődtem Pálfalvára. Aztán férjhez mentem, és bekerültem az üveggyárba. Nagyon örültem neki, szénfeladó lettem a generátor mellett. Tizenkét évvel ezelőtt tettek a gépüzembe, most táblaüvegvágó vagyok. A gyakorlatban ez any- nyit jelent, hogy a síküvegek gömbölyű szélét vágom le. Hogy mennyit naponta? Azt nem is tudnám megmondani. Margitka három műszakban dolgozik, ami nem kis teljesítmény. — Megszoktam. Nagyon jő, hogy vannak szabadnapjaim, amikor sok mindent el tudok intézni. Kovács Lajosnál három ízben választották a 79-es körzet tanácstagjává. A Budapesti út 1-es számtól egészen a 68-as számig tart a körzete. — Ha jól számolom, tizenegy éve vagyok tanácstag. Ügy repültek az évek,1 szinte észre sem vettem. A legemlékezetesebb talán a legelső megválasztás. A választók között volt az édesapám is, régi cselédember, aki itt szavazott, Páli alván a lányára. Nagyon büszke volt szegénykém, hogy a lánya tanácstag lett. A régi emlékeket felidézni mindig jó dolog. Margitka szívesen teszi. Sokat mosolyog, vidám, jókedvű, pedig az éjszakai műszak után még nem is aludta ki magát rendesen. Mindenkit személyesen ismer a körzetében. Nincs is olyan választó talán, akinek az ügyében ne járt volna már el a tanácsnál. Még sorolni is sok: lakásügyek, nyugdíjkérelmek, óvodai vagy bölcsődei felvételek. Hozzá fordultak, mondA utóm a tizéit iégi kikötő Felújítják a Szovjetunió legnagyobb légiforgalmi csomópontját Moszkvában. 1975- ben a szovjet főváros 4 légi kikötője körülbelül 12 millió utast és több tízezer tonna rakományt fogad, illetve indít. Három év múlva a moszkvai zóna légi forgalmát számítógepekkel felszerelt automatizált rendszer fogja irányítani. A fővonalakon közlekedő repülőgépek útirányával és menetrendijével kapcsolatos információkat egyeztető automata rendszer már működik. így az ország 256 repülőteréről fel-, illetve leszálló gépekre vonatkozó információ néhány másodperc alatt eljut Moszkvába. Bővítik és felújítják a földi hálózatot is — a repülőtéri főépületeket, a szállodákat, a kifutópályákat és a gépesített rakodóhelye- kefc. ( ván: — Margitka, tőled várunk segítséget. Volt olyan fiatalasszony, aki családi háborúság után szaladt Kovácsékhoz, hogy Margitka csináljon valamit. Mert csak hozzá van bizalma. Ez semmiként nem véletlen, mert Kovács Lajosné az az ember, aki szívvel-lélekkel, önzetlenül és fáradságot nem ismerve tesz meg mindent, ha az emberekről, körzetének lakóiról van szó. — Talán az a legnagyobb örömöm, ha sikerül jól elintézni valamit. Nem várok érte külön köszönetét. De jólesik, nem is volna értelme tagadni, ha utána eljönnek és annyit mondanak: köszönöm, hogy elintézte. Ez a legtöbb, amit örömmel elfogadok. Mert volt már olyan, aki ajándékot akart adni, alig győztem visszautasítani. Mondtam neki, tiem azért tettem, hogy valamivel meghálálja, hanem azért, mert a lelkiismeretem diktálta így. Kovács Lajosné tagja az ügyrendi állandó bizottságnak a tanácson. Ebben a minőségében már tartott ellenőrzést a műszáki osztályon, ahol nagyon szívesen fogadták. — Elém tették a terveket, kimutatásokat, az aktákat. Hosszú időn keresztül magyarázták, miképpen fejlődik szűkebb hazám, Zagyvapál falva. Hozzátenném azt is, a tanácsra eddig még soha nem mentem hiába, mendenütt készségesen segítettek, ha ügyintézésről volt szó. Margitka nagy örömmel és szívesen beszél Pálfalva előbbre lépéséről. Mert sok minden történt itt az elmúlt években, az tagadhatatlan. Szép lakótelep épült, gyárakat telepítettek, óvodákat korszerűsítettek, ezért aztán nem 'csoda, ha a tanácstagi beszámolón kivétel nélkül minden család képviseltette magát. Azt még büszkén teszi hozzá, hogy a Budapesti úti mosókonyhákból nemrégiben költözött ki az utolsó család, kényelmes, gázfűtéses lakásba. Búcsúzóul még egy kérdés. — Munka a gyárban, háztartás, társadalmi feladatok, tanácstagság, bírja erővel? — Annyi örömet jelent a jól elvégzett munka, hogy nem érzem a fáradságot. Ha látom az eredményt, az mindenért kárpótol... Szerelők a műhelyben Ilyenkor, tél derekán, amikor a gépjavító műhelyekbe kerülnek a járművek, kidéiül, hogy milyen megpróbáltatásnak voltak kitéve. A varsányi termelőszövetkezet gépjavítójának udvarán is sorakoznak a traktorok, munkagépeik téli nagyjavításra. A gépszerelőknek, traktorosoknak most ez a legfontosabb feladatuk. Bcrbály Mihály, a gépcsoport vezetője mondta a napokban, — Megkezdtük a gépek szemlére való előkészítését... Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem egyszerű karhantar- tásról van szó, hanem sokkal többről. Az erőgépek és munkagépek legapróbb alkatrészeit is átvizsgálják, elvégzik rajtuk a szükséges javításokat. A gépcsoport vezetője így folytatta: — Felújítjuk az egész esztendőben megfáradt gépeket. A gépcsoportnak ez az esztendő legnehezebb munkája. A varsányi tsz 36 erőgéppel rendelkezik. Ezenkívül tehergépkocsikkal is. A feladatot : pontosan kell elvégezni, hogy tavasszal üzemképesen indulhassanak a traktorok munkára Harminchárom ember látott ennek a nagy feladatnak az elvégzéséhez. Ezek közül tizennyolc szakavatott gépszerelő. A tsz nagy előnye, hogy a szerelők többsége a saját nevelésük. Ismerik a gondjaikra bízott gépeket. — Nehéz a helyzetünk — mondja a csoportvezető —, mert a gépeink többsége elavult, régi masina. De ezekkel kell dolgoznunk. A termelőszövetkezet gépparkját fokozatosan újítják fel. Amíg ez befejeződik, a régieket is meg kell becsülni. Háromezer hold vár megművelésre, ehhez sok gép kell. Kulcsár József felvétele Tervet készítettek, a szerelőkkel, traktorosokkal megbeszélték a javítás ütemét. Eddig aa alkatrészellátással sincs baj. Most már a gépcsoporton a sor. Március végére a gépeknek fel kell sorakozni a szem. lére. B. Gy. Többet a munkaköri feladatoknál Felülvizsgálták — módosították A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésénél az elmúlt esztendőben nemcsak a számszerűségre, a formai kérdésekre, hanem a verseny konkrét tartalmi feladataira is nagy gondot fordítottak a gyár szakszervezeti és gazdasági vezetői. Ennek során a szocialista brigádmoz- galomban résztvevők száma az elmúlt évben 136-ról 138- ra nőtt. Különösen figyelemre méltó, hogy a fiatalok nagy számban csatlakoztak a szocialista brigádmozgalomhoz. Kedvezően alakult a nők részvétele is. A korábbi 12- ről 17-re nőtt a megtisztelő címért küzdő női kollektívák száma. A szervező, politikai, felvilágosító munka eredményeként a párthatározat után ben, ügyességükben és egyéb egyéni sajátosságaikban különböznek egymástól. A személyes anyagi érdekeltség a termelés szakadatlan növekedésének és tökéle. tesítésének egyik legfontosabb tényezője. Szükségesnek tart j üli, hogy a személyes anyagi érdekeltség kapcsolódjék egybe a kollektíva anyagi érdekeltségével, oly módon, hogy az egyes dolgozót ugyanúgy ösztönözze, mint a vállalati kollektívát. A szocializmus építésének tapasztalatai megmutatták, hogy az anyagi érdekeltséget figyelmen kívül hagyó politika sértette a dolgozók, köztük a munkásosztály érdekeit és nemhogy fejlesztette volna a szocialista tudatot, hanem ellenkezőleg, akadályozta kiteljesedését, még azt a forradalmi lelkesedést is veszélyeztette, amelyet a politikai hatalom megszerzése, a kizsákmányolás megszüntetése szült. Minden ember szükségletéhez hozzátartozik a megfelelő színvonalú anyagi életfeltételek megteremtése és ez alól a széles látókörű, öntudatos ember sem kivétel. Nem az a baj ugyanis, hogy az emberek latbavetik energiáikat anyagi szükségleteik kielégítése érdekében, hanem, ha szükségleteiket közösségellenes eszközökkel elégítik ki. Akadnak, akik az anyagi ösztönzés kizárólagosságára esküsznek. Az anyagi ösztönzés kizárólagosságának hívei abban tévednek, hogy leegyszerűsítek az embereket és feltételeznek egy olyan hézagmentes és automatikusan ható érdekeltségi rendszert, amelyben az emberek úgyszólván akaratuk ellenére is csak a társadalom javára való cselekedeteket hajthatnak végre. Számításon kívül hagyják, hogy hézagmentessé, a káros magatartást lehetetlenné tevővé csakis akkor válhat ez a rendszer, ha a teljes emberi személyiségből indulnak ki, akire a munkahelyén is és a társadalom más területein is számos tényező, körülmény hat. Az anyagi érdekeltség elvének következetes és ugyanakkor hajlékony — az ember másfajta érdekeit is figyelembe vevő — alkalmazásában kifejezésre kell jutnia egyrészt az elvégzett munka és a szükségletek kielégítése közti összefüggésnek, másrészt az egyéni és a társadalmi érdek kapcsolatának. Az így felfogott anyagi érdekeltség tehát nemcsak az egyén hasznát szolgálja, hanem egyúttal közvetlenül érzékelhetővé teszi az egyén számára munkájának összefüggését a társadalom egész tevékenysé- géveL Ezáltal megalapozza, növeli az egyes dolgozók felelősségérzetét a szocializmus építésében. Elősegíti magasfokú politikai tudatának kifejlesztését is. Saját ellentétébe csap át azonban az anyagi érdekeltség akkor, ha megszűnik a kapcsolat a végzett munka és az egyéni jólét alakulása között, ha az életszínvonal nem megalapozottan, a jobb munka eredményeként emelkedik, vagy, ha a jobb munka nem nyeri el jutalmát, ha a „jó munkás” és a „jól kereső munkás” fogalma nem esik egybe, vagy ha az anyagi érdekeltség konkrét formája az egyéni érdeket elszakítja a közösségi érdektől és szembeállítja vele. A termelőeszközök társadalmasítása után nálunk az osztályok, szociális csoportok alapvető érdekei közösek, részérdekeik miatt azonban csak közvetítő eszköz segítségével teremthetnek kapcsolatot az össztársadalmi érdekkel. Az össztársadalmi érdekhez a kapcsolatot a munkás- osztály érdeke közvetíti. A munkásosztály érdekének ilyen funkciója azonban csak egy tudatos szervezet, a marxista—leninista párt segítségével valósulhat meg. A gazdasági életet megfelelő tervcélokra, irányított mechanizmus szabályozza, de a szocializmus számára kedvező törekvések fölényét a gazdasági törvényekre építő tudatos politikai erő képes biztosítani. A szocializmus megvalósítását szolgáló érdekegyeztetés, az erre épülő demokratizálás, csak kívülről, politikai. erők által irányított lehet. A társadalmi haladás követelményeiben való tisztánlátás még ma sem spontán jön létre a tömegek fejében. Csakis a párt céltudatos, az érdekek egyeztetésére irányuló tevékenységével hozhatjuk létre a társadalomban a haladást szolgáló aktivitást. Az aktuális társadalmi feladatok mindenki számára érvényes tudatosítását nap mint nap el kell végezni, úgy. hogy a munkás- osztály átfogó, távlati érdekeit, ha szükséges, a napi érdekekkel szembeni kritika útján is • érvényesíteni kell. A párt a részérdekek érvényesítésével járó viszonyok között csak akkor képes irányító funkcióját teljesíteni, ha önmaga mint szervezet magasan kiemelkedik a részérdekek tengeréből. Természetesen a párt sem független a társadalom különböző csoportjaiból érkező hatásoktól, sőt munkájának egyik fontos feltétele, hogy képes legyen reagálni ezekre a hatásokra. A jövőben a párt feladatát az egyre bonyolultabbá váló társadalmi viszonyok között eredményesen úgy tudja megoldani, ha az érdekek differenciált világában önmagát egyre egységesebb szervezetté alakítja, amelyben az elhatározott és megerősített társadalmi-gazdasági célok és a célokhoz vezető módszerek egységes értelmezése biztosítja az akarat és cselkevés egységét. Egyre magasabb színvonalra emelt eszmeipolitikai egységével képes csak az össztársadalmi érdek elsődlegessége mellett kiválasztani és érvényesíteni a konfliktusokban a haladó oldalt és politikai befolyásával visszaszorítani a retrográd oldalt. A párt érdekegyeztető funkciójában támaszkodik a közvélemény ítéletére, felhasználja azt az érdekek jobb megismerésére, tájékozódásra. A z érdekek ütközése vélemények harcában tükröződik és ez a téves ítéletek ideiglenes térnyeréséhez is vezethet Végső soron azonban a közvélemény — minden bonyolultsága mellett is — pozitív szerepet játszik a társadalmi megismerésben, így az érdekek egyeztetésének folyamatában is. a gyárban mindössze három munkabrigád maradt, mivel 138 kollektíva tűzött maga elé ylyan célokat, amelyek lehetővé teszik a szocialista cím valamelyik fokozatának elnyerését. Alapos információ előzte meg Az elmúlt esztendőben a versenyvállalások megtételét minden korábbinál alaposabb információ előzte meg a gazdasági és műszaki vezetők részéről, ami hozzásegítette a brigádokat a párthatározat jő végrehajtásához, ahhoz, hogy eleget tegyenek a konkrét népgazdasági céloknak, és a vállalati feladatoknak, többet tegyenek, mint amennyit . munkaköri kötelezettségük megkövetel. A versenynek ez a konkrétsága újszerű, és kissé szokatlan volt. A versenyvállalások felülvizsgálására külön bizottságot hoztak létre. Ahol a felajánlások nem feleltek meg a követelményeknek, azt visz- szaadták módosításra a kollektíváknak. Ez azt jelenti, hogy az év leteltével Teplán Géza dróthúzó szocialista brigádjától az ezüst brigádérem megszerzése ellenében 105,5 százalékos átlagteljesítményt és jelentős hulladékanyag- csökkentést kértek számon. Tóth Ernő bútorgyártó szocialista brigádjának az elmúlt évben 158 tonnával kellett többet termelnie a hulladék csökkentése mellett. Nagy erőpróba volt az 1972-es év Kiss Ferencné dróthúzó ifjúsági brigádjának is. Nekik, a Szocialista cím elnyerése érdekében naponta 100 kilogrammal kellett túlszárnyalni a 446 mázsára előírt tervet. Eszerint elmúlt évben 27 400 kilogramm többlettermelést kellett biztpsítaniok. Az elmondottakból egyértelműen kiviláglik, hogy a gyárban nagy ára van a Szocialista cím elnyerésének. Vállalati és népgazdasági érdek A párthatározat szellemében vállalt kötelezettségek mind a 141 brigádnál valós, vállalati és népgazdasági érdekeket szogálnak. Az előzetes adatok azt mutatják, hogy a szocialista brigádok döntő többsége nemcsak vállalt kötelezettségének felelt meg, de egyik-másik magasan túlszárnyalta a múlt év elején tett vállalását. A vállalatnál ez ügy jelentkezik, hogy például az ónozott acélhuzal évi esedékes tervét csaknem 104 százalékra teljesítették, ugyanakkor 100 százalék felett tettek eleget a fekete és fényezett acélhuzal termelési tervnek, a horganyzott acélhuzal, a műanyaggal bevont huzal, a DEXION-Sal- gó építőelemek és a szeggyártás előírt feladatainak is. Az üzemek és szocialista brigádok az év utolsó hónapjában alaposan felmérték, hogy az egész évre szóló kötelezettségvállalásból milyen részfeladatok teljesítését kell szorgalmazniuk. Ennek megfelelően az év utolsó hónapjában több rekorderedmény született. A kovácsolt és sajtolt termékekből a havi esedékes tervet 110,9 százalékra, a csavargyártási előirányzatot 110,7-re, a szeghuzaltermelést pedig 106 százalékra teljesítették. Nagy az érdeklődés A szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztésének gyakorlata nemcsak azt jelenti, hogy a versenyben résztvevő dolgozók népgazdasági célok és vállalati tervfeladatok megvalósítását szorgalmazzák munkaköri követelményeket meghaladó méretekben. Az elért eredményeket a vállalát vezetősége anyagiakban is, erkölcsiekben is megbecsüli. A* említett brigádok közül, amelyek a kitűzött célokat maradéktalanul teljesítették, • a bronz brigádérem megszerzése esetén személyenként 300, az ezüst brigádéremnél 400. az arany brigádéremnél pedig személyenként 500 forint jutalomra tarthatnak igényt. Persze lesznek, akik az arany brigádérem követelményeit is meghaladó eredményeket tudnak majd felmutatni. Ezek a Vállalat Kiváló Brigádja címet kapják, és személyenként 1500 forint jutalmat. A szorgalom és a kitűzött feladatok maradéktalan megvalósítására való törekvés összegezésére hamarosan sor kerül. Azért kíséri nagy érdeklődés ezt az összegezést, mert ezúttal a szocialista brigádok a párthatározat végrehajtásából vizsgáznak. Ez a vizsga siker esetén népgazdasági, vállalati és egyéni érdekeket egyaránt szolgál. Orosz Bél» NÖGRÄD — 1973. január 10., szerda
