Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-09 / 6. szám

Képernyő előtt ■ Kellemes hét — változtatón rikend Kezdődik a második félév Mi kerül ax ellenőrző könyvbe? Megszoktuk már, s ez né­miképp természetes is, hogy nagyobb ünnepek után némi vákuum, visszaesés követke­zik be a televízió műsorában, nehéz ugyanis tartani — kü­lönösen szórakoztatásban — a felsrófolt színvonalat. Az idén azonban kellemesen csa­lódtunk, s a múlt heti mű­sorban tallózván nyugodtan megállapíthatjuk ez az év. is jól kezdődött. Startnak tökéletesen megfe­lelt Goldini: „A furfangos öz­vegy” című komédiája, a miskolci Nemzeti Színház társulatának előadásában, s csak helyenként zavarta a színészi játékot merevítő té­véláz, ami ugyancsak érthe­tő: a vidéki színészek rit­kábban kerülnek a jupiter- lámpák és kamerák gyűrűjé­be. A provinciális görcstől el­sősorban a női szereplők sza­badultak, a Rosaurát alakító Komáromy Évával az élen, valamint Varga Gyula, az inas szerepében. Folytatásnak sem volt rossz a Hasek-év- forduló alkalmából megismé­telt Fekete-sárga panoptikum, amikor nemcsak a K: und K. hivatalnoki apparátus néhány elpusztíthatatlan bürokrata típusával ismerkedhettünk meg, hanem ismét találkoz­hattunk a feledhetetlen La­dányi Ferenccel is, mint a panoptikum kikiáltójával. A hét egyik legizgalmasabb műsorszáma minden bizony­nyal a szerdán sugárzott, A Stonehenge rejtélye című, tudományos ismeretterjesztő tévéfilm volt, amely az őstör­téneti kor Salisbury síkságon emelkedő rejtélyes építészeti titkát szándékozott megfejte­ni. Eddig nagyobbára kulti­kus jellegűnek tartották a barbár britek nagyszerű épít­ményét, amely ma is nagy képzettségű tervező és szer­vező elmét igényelne, s fej­lett építészeti technikát, amely a kövek odaszállítását, meg­munkálását és egymásba csa­polását megoldja. Ha csupán vallási célokat szolgált volna, akkor is nagyszerű, hihetet­lennek tetsző alkotás a Sto­nehenge a maga korában. Ámde dr. G. Hawkins, a harvardi asztrofizikai ob­szervatórium csillagásza új elméletet állított fel, s azt igyekszik bizonyítani, hogy a rendkívüli építmény csillagá­szati megfigyelőállomásnak készült négyezer évvel ezelőtt. S szemtanúi lehettünk egy olyan páratlan kísérletnek, amely a fő bizonyítékot igye­kezett szolgáltatni. íme, egy újabb gyakorlati bizonyíték a tévé páratlan kultúrpolitikai jelentőségére! A hét másik felének műso­rát az Amerre a vaddisznók járnak című, népszerű, jugo­szláv filmsorozat ötödik foly­tatása valamint a Zenei Fi­gyelő sokoldalú tartalmassá­ga, s a Feljelentők? című dokumentumfilm kényes té­mája fémjelezte. így kezdő­dött, és jól folytatódott. A szabad szombatok óta a péntek esti műsor már bele­esik a víkendbe. Kellemesen kezdődött ez is a derűs, he­lyenként nemcsak ironizálás­ra, hanem szatirizálásra is al­kalmas Mégis tálentom Kysz- lich című Mikszáth-novella dramatizált változatával. S aligha mondhattuk el, hogy nálunk már véletlenül sem élnek Kysziichek. Talán ez is Pillantás a nagytilágba Az egyszerűség természetrajza Emlékek és elképzelések — Divat nélkül, tömören Húsz évig készülődött Er­délybe. Az elmúlt év utolsó napjai, hetei alatt megvaló­sult régi álma. Most újból itthon, jegyzetek nélkül, min­dent elraktározott magában. Nem készített bravúros toll- rajzokat, látványos vázlato­kat, de amit látott és amiről beszél, végül is egyszer meg­fogalmazódik metszeteiben és festményeiben. S akkor mór kiérlelt alkotások lesznek, amelyeknek célját és irányát ő választotta maga, a titkait feltáró és megosztó művész. Képtárak, műtermek Pataki József, a Magyar Képzőművészek Szövetsége jóvoltából három hetet töltött Romániában. —- Az európai művészet eredményei reprodukciókról vagy múzeumokból ismertek — mondja a művész. — Euró­pát hellyel-közzel bejártam, de a magyar kultúrával szer­vesen összefüggő, illetve a ve­le -szoros kapcsolatban álló alkotásokról hiányosak voltak ismereteim. Gondolok itt, csak kiragadva a példát, a maros­vásárhelyi színházra, a sze­cesszió egyik legkiemelkedőbb alkotására, vagy Teleki Téká­ra, mindkettőt személyesen kell látni és érezni, hogy nagyszerűségükről fogalmat alkosson az ember. — Merre járt a három hét alatt? — Pécsi kollégámmal, Si­mon Béla festőművésszel együtt voltam Bukarestben, Marosvásárhelyen és Kolozs­várott. Múzeumokot, képtára­kat, magángyűjteményeket, műtermeket látogattunk. Lát­tunk képeket a századforduló nagy francia művészeitől, de a nagybányai mesterektől is. Igen színvonalas és korszerű volt a mai román grafikát bemutató anyag. Vendéglátó­ink jóvoltából ötórás autóút alatt megtekintettük Bukarest épülő és már elkészült leve­gős, korszerűen telepitett új lakónegyedeit. Brancusi szobrai — Mi jelentette az alkotó számára a legnagyobb él­ményt. — Brancusi művészete. A modern szobrászat egyik leg­nagyobb alakja 1957-ben halt meg Párizsban, de műveinek jelentős részét hazájában őr­zik. A modern törekvések ere­detének egyik állomását lát­tam. Brancusi művészete vég­telenül egyszerű, nem akar többet annál, mint amennyit mond. Művei nem a divatos technikát sugallják, a virtuo­zitást, a mai, néha túlhajszolt életben lenyűgöző szobrainak természetessége. A kifejező erő sokrétűsége és az eredetiség fogott meg a Maros Népi Együttes műsorában is, akár a kalotaszegi táncot láttam, akár a moldvai havasok hangját hallottam. Dózsa és Madách Pataki József képeit — ta­nulmányútja előtt — egy hó­napig Dunaújvárosban lát­hatták az érdeklődők. Azóta másfél hónap telt el. — Pillanatnyilag nincsenek új elképzeléseim. Amit Buka­restben, Marosvásárhelyen és Kolozsvárott láttam és tapasz­taltam, arra — úgy érzem — szükségem volt. Az utazás, a beszélgetések tovább alakí­tották bennem régebbi témá­imat. Lényegesnek tartom el­képzeléseimet Dózsáról és Madáchról. Grafikai lapokat és szőnyeget tervezek, az utóbbit saját magam akarom kivitelezni. A nyárim pedig ismét ellátogatok utazásom színhelyére. A visszatérés — remélem — legalább olyan érdekes lesz, mint az első lá­togatás. M. Zs. 4 klÓGRAD — 1973, január 9„ fesdd biztosította a kitűnő színészi alakítások, a kitűnő rendezés mellett a sikert. De a szóra­kozás válfajai „nem ismertek határt”. Befejeződött a Há­rom nyomozó naplója, de már aznap (szombat) délután él­vezhettük Berkes Péter: Az öreg bánya titka című tévéfilm­sorozatából Kisvacak eltűné­sének hátborzongató históri­áját. Polgár András két ko­médiáját, a Mészöly Dezső műfordítói műhelymunkájába való betekintés, valamint a Tisztes úriház, a Zola-regény- ből készült Gerard Philippe­film nyújtotta a további, szombati választékot. A szóra­koztatás jegyében telt el a vasárnap is (A „Tenkes” fel­újítása, az Egy fiatal tiszt naplója című szovjet film, Mézga Aladár különös ka­landjainak első fejezete és az Egy amerikai Párizsban című amerikai film, Gene Kelly fő­szereplésével!), bizony a heti műsor jól a képernyő elé kényszerítette a tévé és a szó­rakoztató műsorok rajongóit. Mindent egybevetve: a tévé szerkesztőinek sikerült nagy­szerű átmenetet biztosítaniuk a karácsonyi és újévi pihenő­napokból a munkás hétköz­napokba. Levezető edzése volt ez a kurta hét nevetőizmaink­nak, és gondtalan szórakozás­ra beállított reflexeinknek. De már az Üj év két üzem­ben című műsor és több más adás is előre jelezte, hogy azért mégis csak véget ért az ünnepdömping. S több nap, mint jó film, jó komédia és dramatizálásra alkalmas no­vella! 5f az öncélú szórakozás­ból is megárt a sok. Lakos György A megye több helységében Hadtudományi , tagozat Az ismeretterjesztés kere­tében korábban kevés kato­napolitikai előadás hangzott el a megyei művelődési ott­honokban. Eddig inkább a kohászati üzemek, valamint az öblösüveggyár fiataljai és idősebb dolgozói körében volt ismert a hadtudományi előadássorozat. A 25. évfordulója megün­neplésére készülő Magyar Honvédelmi Szövetség most megállapodott a TIT hadtu­dományi szakosztályával, bogy a jövőben kiszélesítik az előadásokat. Megegyez­tek abban, hogy április vé­géig két témakörben hang­zik majd el ismertetés. Ezeket az előadásokat az alábbi helyekre kíyáriják kiterjeszteni." Balassagyar­mat, Pásztó, Nagybátony, Kisterenye, Szécsény. A ren­dező szervek számítanak az érdeklődők szépszámú meg­jelenésére. Az időjárás tegnap reggelre is meglehetős szürkeséggel szobáit, szitált a kőd. Mégis élnékebbek voltak az utcák a szokottnál, az iskolákban megkezdődött az 1972/73-as oktatási év második fele, ezért teltek meg az utcák diá­kokkal. Szülők, tanulók szá­mára külön is izgalmas volt a tegnapi nap. az ellenőrző könyvek útján értesítette az Iskola a szülőket: hogyan ta­nult az első félévben a gye­rek? Megyénkben tegnap több mint huszonötezer álta­lános és középiskolás diák ka­pott erre választ. A jelenlegi értékelési, osztályozási rend szerint az átlagosztályzat ma még befolyásolja a pálya-vá­lasztást is, ez még inkább jelzi, hogy fontos eseményről van szó. Még korát Tegnap ellátogattunk Sal­gótarjánban a városi tanács mű- velődésügyl osztályára, vala­mint egy általános és egy kö­zépiskolába, hogy megkérdez­zük : ki, hogyan értékeli az el­ső félévet, s mit tervez a kö­vetkező félévre? Mit mondott a művelődés- ügyi osztályvezető? Ferencz Imre hangsúlyozta, hogy értékelésről beszélni még korai, bár az iskolák tud­ják, hogyan dolgoztait, de a városi összesítés és értékelés később készül el. A félévi osz­tályozó értekezletek még 1972-ben lezajlottak, a félév munkáját értékelő nevelőtes­tületi értekezleteket pedig a napokban tartották az isko­lákban. Ekkor beszélték meg a következő félév tapasztala­tait is, az oktatáspolitikai ha­tározat, illetve a november 21-i nevelési értekezletek szellemében. — A második félévet Salgó­tarján iskoláiban zökkenő­mentesen kezdhettük — mon­dotta Ferencz Imre. — A kö­vetkező félévi terveinkből csak néhányat említek. Pél­! Iául örömmel közölhetem, hogy a második félévben nem indítunk Salgótarjánban isko- laelőkiészítő csoportokat. Az óvodai bővítések lehetővé tel­ték az ötéves korú gyermekek teljes „beóvodázását”. 1 A r-nn'fqkHzöcségek keretében egyes báztisóvodáknál (5-ös. b-os számú) tapasztalatcseré-' két szervezünk az új program tartalmi kérdéseiről. Az alsó tagozatos nevelők a félév so­rán meglátogatják a körzetük­höz tartozó óvodai foglalkozá­sokat, hogy az ott tapasztalta­kat majd iskolai munkájuk­ban hasznosítsák. — A második félévben Is különös gondot fordítunk is­koláinkban a fizikai dolgozók gyermekeinek nevelésére, ok­tatására, tehetségük kibonta­koztatására, összefügg ez a pályaválasztási, pályairányítá­si munka színvonalának eme­lésére tett erőfeszítésekkel is. A tanulmányi versenyekre va­ló felkészítésnél ugyancsak ar­ra kell törekedni, hogy a fizi­kai dolgozók gyermekei meg­felelő arányban szerepeljenek, s eredményeket érjenek el e versenyeken. Ezenkívül a na­•SZINTE ÉTTERE A MAI NAP IEHETETLEN ÉTELEI: (Takács Imre karikatúrája) gyobb salgótarjáni Iskolákban tovább folyik majd a szak- tantermek kialakítása, s intéz, kedéseket teszünk a napközi otthonosok helyzetének javítá­sára. Nem mindenki A Malinovszkij úti Általá­nos Iskolában tegnap az ötö­dik órában kapták meg a ta­nulók az ellenőrző könyveket. Az 572 tanulóból 379 kapott osztályzatot, az elsősök és az ötödikesek most nem kaptak osztályzatot, azonban őket is értékelték. Számukra az osz­tályfőnökök adtak tájékozta­tást, s ellenőrzőjükbe pedig rövid szöveges közlést küldtek a szülőknek, amelyben szor­galmi, tanulmányi, magatar­tásbeli stb. észrevételeiket foglalták össze a nevelők. Ja­nuárban egyébként még szülői értekezleteken találkoznak a szülők és a nevelők egymás­sal, ahol mód nyílik a félév tapasztalatainak megvitatásá­ra. — A második félévre való áttérés teljesen simán történt — mondja Nagy Imréné igaz­gatónő. — Az első félévet jól zártuk, a tanulmányi átlagunk 3,6. Persze, a „nem osztályo­zás” az új tárgyaiknál segített a tanulmányi eredmény kiala­kításában. A második félévre tizenegy határozatot hoztunk. Ezek között olyan tennivalók szerepelnek, mint például a késések, az igazolatlan órák csökkentése, az étkezési rend kialakítása, az iskolakörnyezet védelme, az osztályok közötti magatartási verseny, a kohá­szati üzemek pártszervezetével az együttműködési szempon­tok megbeszélése, a tanulmá­nyi versenyekre való felké­szülés, a tanulói túlterhelés felülvizsgálata és így tovább. Reméljük, erőnk, energiánk is lesz a fontos és szép felada­tokhoz. A Madách Imre Gimná­ziumban és Szakközépiskolá­ban Barabás György igazgató arról beszélt, hogy bizonyos feszültségek és aránytalansá­gok alakultak . ki, amelyek enyhítése időszerű feladat. — Ez mindenekelőtt abból adódik — mondja az igazgató —, hogy általános tantervű gimnázium, építőipari és egészségügyi szakközépekéit működik nálunk. A legfőbb gond pedig az, hogy a szak- középiskolák új tantervei csak később készülnek el, a tananyagcsökkentés szakmai tárgyakból nincs, közismereti tárgyakból kaptunk javaslatot a csökkentésre, ez sem volt azonban egyértelműen pozitív. Az előző években közismereti tárgyakból voltak jobbak ta­nulóink, most viszönt a szak­mai tárgyakban jobb az ered­mény. Ez abból adódik, hogy törzstagoktatóink vannak, akik a tanterv realizálására törekszenek, végre akarják hajtani a szakmai tárgyakból a tantervi előírásokat. Ez olyan terheket ró a tanulókra, hogy a közismereti tárgyakat már szinte csak „másodállás­ban” tudják tanulni. Az épí­tőipari szakmai tárgyak tan­tervi követelménye messze a középfokú követelmény fö­lött van. az egyensúly meg­bomlott a szakmai és közis­mereti tárgyak között. Fizikai: 85,3 százalék — Eddig csak a gondokról beszéltem. Az eredmények, ezek ellenére sem rosszak, az iskola átlaga 3 egész. ■ össze­sen. 482 tanulót, 359 szakkö­zépiskolást, 123 gimnazistát osztályoztunk. A szakközépis­kolában a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya 85,3 százalék. Az említett gondok- őket érzékenyen érintik. Mit teszünk a továbblépés érde­kében? Természetesen, szá­mos erőfeszítésről beszámol­hatnék. Mindenekelőtt a bel­ső erők felhasználásával a tartalmi munkát kívánjuk ja­vítani. Gyors ütemben és fo­lyamatosan javítjuk a máso­dik félévben a módszertani kultúrát. Azt szeretnénk Pél­dául elérni, hogy főként a szakmai tárgyakból a tanítá­si, órán megtanulják a tan­anyagot a tanulók. A mód­szertani kultúra korszerűsíté­se számos, a túlterheléssel Stb. összefüggő gondot enyhít­het a központi intézkedések megjelenéséig is. Itt említem meg, jó lenne, ha a szakmai- módszertani továbbképzések is segítenének bennünket eh-: ben — az eddiginél fokozot­tabb mértékben. T. 8, Képzőművészeti pályázat A III. salgótarjáni tavaszi tárlat A Magyar Képzőművészek Szövetsége Észak-magyaror­szági Területi Szervezete, a Kiállítási Intézmények, a me­gyei József Attila Művelődési Központ és Salgótarján város Tanácsa — a Képző- és Ipar- művészeti Lektorátussal egyet­értésben — hazánk felszaba­dulásának 28. évfordulója tisz­teletére megrendezi a III. salgótarjáni tavaszi tárlatot- A kiállításon részt vehetnek a Magyar Képzőművészek Szö­vetsége Ésáak-magyarországi Területi Szervezetének tagjai, a Nógrád megyében élő nem szervezeti tagok, a megyéből elszármazott művészek, a me­gyéhez, Salgótarjánhoz alko­tásaikkal kapcsolódó művé­szek. A kiállítás tematikája kötetlen, a cél, hogy a kiállí­tás tükrözze a szocialista épí­tés, a megújulás, a „tavasz” hangulatát. Pályázni lehet bármilyen műfajú képzőmű­vészeti alkotással (festmény, szobor, grafika) méretre és szamra való tekintet nélkül. Ä kiállításra szánt műveket feb­ruár 10-ig kell beküldeni: a területi szervezet tagjainak a megyei József Attila Művelő­dési Központba (Salgótarján), a fővárosban és másütt élő művésznek Műcsarnok, Buda­pest XIV., Dózsa György út 37. címre. A kiállítás megnyitá­sán, április 4-én kiosztásra ke­rülnek a díjak­ii WN kaért eke zlpt az MMK-ban A salgótarjáni Józsaf Atti­la Megyei Művelődési Köz­pont megtartotta szokásos év! munkaértekezletét. Az érte­kezleten részt vett Kiss Au­rél, a megyei pártbizottság munkatársa, Kalocsai Miklós, a megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője és Petrovics Ferencné, a megyei közművelődési Intézmények pártszervezetének titkára is. Értékelték a múlt év munká­ját és felvázolták, megvitat­ták az idei feladatokat. Az ér­tekezlet észrevételeinek fel- használásával a hónap végéig elkészül a megyei művelődés- ügyi központ végleges mun­katerve és ügyrendje.

Next

/
Thumbnails
Contents