Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-31 / 25. szám

I

99

Elő szemtanuk

99

99

Letette a kanalat

9 9 9

A Rádió idei politikai műsorainak tervéből

A Magyar Rádió külpolitikai rovata a következő időszakban is elsőrendű feladatának tartja a hallgatók pon- fos, gyors és körültekintő tájékoztatását. Programjának s'arincét továbbra is a külpolitikái figyelő és az „öt kontinens hét napja” alkotja, Eiiíol hazai politikai szakértőink informálják az érdeklő- nőket a világ eseményeiről. A tervek szerint — egyelőre l ieg nem végleges címmel — i iilpoliiikai törzsasztal „lét- ahozasát tervezik”, ahol nemcsak újságírók cserélik ki véleményüket egy-egy fontos kérdésről, hanem más szaK- területek. elismert tekintélyei — szociográfusok, közgazdászok — is. Ez a mód jobb lehetőséget teremtene sokolda- i á összefüggések feltárására. J latrészes sorozat kezdődik az idén „az európai biztonság tegnap, ma, holnap” címmel, amely az európai biztonság gondolatát, történetét követi nyomon a Népszövetségtől napjainkig, s egyaránt foglalkozna a gazdaság — és ka- ranapolltika kérdéseivel, a különböző nemzetközi szervezetek kapcsolatával, a regionális biztonság és a nemzetközi béke összefüggéseivel.

„Elő szemtanúk” címmel olyan sorozat is a hallgatók elé kerül a következő hónapokban, amelyben fontos események fontos szereplői vallanak. Az elképzelések szerint a Rádió riporterei olyan nemzetközi személyiségeket keresnek fel, akik jelen voltak a világpolitika fontos fejezeteinek alakulásánál, jelentős nemzetközi döntéseknél, a dokumentumműsorok közül különösen figyelmet érdemel az az összeállítás, amely februárban hangzik el és. amely Vietnamról ad átfogó áttekintést a történelmi fejlődés tükrében. A politikai kommentátorok, riporterek segítségével jelen lehetünk a „változó harmadik világ”, várakozást keltő fordulópontjain: az argentínai, chilei és venezuelai választásokon, közelebbről megismerkedhetünk Algéria, Irak, Szíria politikájával. A Rádió politikai osztálya 1973-ban kiemelten foglalkozik a szocialista országok kérdéseivel, főleg a KGST tevékenységével.

Tudósításokat hallunk majd a KGST májusi prágai ülésszakáról, ’ közelebbről szemügyre vehetjük a különböző együttműködési terveket,

megismerkedhetünk az 1976— 80-as átfogó programmal. Mindez lényegében előkészítője a KGST jövő évi negyedszázados fennállását köszöntő produkcióknak. A „nyolc ország 600 munkatársa” című adás a KGST moszkvai apparátusát hozza a hallgatók közelébe. „Esti beszélgetések négyszemközt” címmel olyan sorozat indult, amely havonta egyszer jelentkezik. Ebben a Rádió moszkvai tudósítója a legkülönbözőbb szovjet állampolgárokkal, művészekkel, munkásokkal, parasztokkal beszélget a világ eseményeiről.

Kedden és csütörtökön a Kossuth-adón a 22 órás hírek után jelentkezik „a baloldal alternatívái á tőkés világban” sorozat, amelyben a szerkesztők bemutatják Franciaország helyzetét a választások évében, mérlegre teszik a svéd „jóléti társadalmat”, elemzik az olasz középbal koalíció dilemmáját, feltárják az NSZK helyzetét a szociáldemokraták győzelme után.

Mai kommentárunk

Világosiik a tennivalók

A közelgő tanácsválasztáaok szinte kötelezően megszabják az eltelt két esztendő munkájának felmérését, az elért eredmények számbavételét. A tennivalók világosak. A tanácsok területüknek valóban felelős gazdal lettek a nagyobb önállóság jegyében.

Nem vitatható, hogy a tanácsok a legnagyobb fejlődést és előbbre lépést a gazdasági munkában, a gazdálkodásban érték el. Hozzátéve ehhez, hogy a tervszerű és okos gazdálkodást meg is kellett tanulni. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy az elmúlt két esztendő volt lényegében az önállóság tanulóideje.

Mindezek a gondolatok elhangzottak Salgótarjánban is a tanács legutóbbi ülésén. Komoly és nagy dolgokról beszéltek. Márcsak azért is, mert a megyeszékhely fejlődéséről van szó. Ez pedig nem egy városnak, hanem egész Nógrádnak szívügye.

Örömmel adtunk számot arról, hogy az elmúlt két esztendőben rendkívül meggyorsultak a lakásépítések. Nézzük a számokat. Ezek a legjobb bizonyítékok. Amíg 197ü-ben kétszáznegyvenhat lakást építettek Salgótarjánban, addig tavaly hatszázhuszonnégy lakást adtak át. 1971—72-ben, vagyis két év alatt több mint ezer új otthonba költözhettek be a családok százai. Hogy ez pontosan hány embert érintett, azt nem mutatja semmiféle statisztika.

Legfontosabb a lakásépítés, mert nálunk elsők az emberek. De ugyanilyen fontos, hogy legyenek megfelelő köz- intézmények is. Sokszor elmondtuk, de meg mindig nem elégszer, hogy végre főiskolája van Salgótarjánnak, társadalmi összefogással több mint háromszáz óvodai férőhely létesült, korszerűsítették az általános iskolák egy részét, szép és korszerű TIT-székház várja a művelődni, tanulni akarókat.

Más fontos középületek pedig épülőben vannak. Végre valahára készül a sportcsarnok, várhatóan előbb átadják a tervezettnél a lakberendezési áruházat. Hosszú idő óta dolgoznak a szakemberek a vásárcsarnok, az állomás előtti pavilonsor, a tanácsházzal szemben levő Mérleg úti kereske- j delmi ég szolgáltatóház és a 3-as számú üzletház előkészíté- I sén. Hogy ez a szűk és rendkívül kevés hellyel rendelkező í Salgótarjánban milyen nagy munkát és erőfeszítést kíván, i azt nem kell magyarázni az itt lakóknak.

Az eredmények biztatóak. Mégis beszélni kell az úgynevezett járulékos beruházásokról. Vagyis az új házakhoz vezető utakról, járdákról, üzletekről, óvodákról, iskolákról. Mindazokról a dolgokról, amelyek nélkül ma már elképzelhetetlen egy lakótelep élete. A torony- és sávházakban sok száz család kap otthont. Érthető, hogy sok a kisgyerek, a fiatal házas. Az emberek pedig nem szeretnek naponta hosszú utakat megtenni a gyerekkel az óvodába, a bölcsődébe, vagy az üzletbe. Arról már nem is szólva, hogy a sarat taposni ugyancsak nem tartozik az élvezetek közé Több figyelmet érdemelnek a járulékos beruházások. Persze a dolgoknak ez csak az egyik oldala Mondhatnánk úgy is, pénzkérdés. És ha választani kell, lakást építsünk, vagy új üzletet, milliókért utat, akkor az emberek nagy többsége nyilván a lakasra szavaz. Azt a. középutat kellene megtalálni, amely már oly sokszor bevált a gyakorlatban.

Az új építkezésekről, a fejlesztésekről sokat beszélünk. Talán azért is, mert ezek a látványosabb dolgok. Már kevesebb szó esik a fenntartásról. Pedig az iskolák, óvodák, napközik, kisebb és nagyobb intézmények fenntartása, ellátása többe’ kerül mint a fejlesztésre szánt pénz. Mondhatnánk úgy is, a fenntartás — ugyanolyan, vagy magasabb szinten mint az elmúlt években — olyan alapvető mint az új építkezések. Nem megengedhető, hogy a régebben készült házak elhanyagolt, rossz állapotban legyenek évekig, hogy piszkosak a járdák, elhanyagoltak az utak.

Fontos a társadalmi munka is. Mert jó dolog, hogy az ősszel százezreket érő fákat ültettünk ki. Elég baj, hogy egy részüket már ki is tördelték. Odáig még nem jutottunk el, hogy meg is védjük, amit létesítettünk. Pedig ez is ugyanolyan alapvető és közös érdek, mint egy új üzlet megnyissa.

Csata] Erzsébet

KÉSZÜLNEK AZ ŰTTÖRÖVEZETÖK OKSZAGOS KONFERENCIÁJÁRA

A Magyar Üttörők Szövetsége az úttörővezeiők V. országos konferenciájára készül. A konferencián fő napirendi pontként szerepel a szocialista demokratizmus fejlesztése az úttörőmozgalomban. E fontos téma meilett szekcióülésen beszélik meg az úttörő- vezetők a csapat önkormányzatának fejlesztésével kapcsolatos tennivalókat. A konferencia előkészítésének első szakasza most folyik megyénkben is. Az úttörőcsapatoknál január 26—29. között választják meg a járási küldötteket. A salgótarjáni járásban február 19-án tartják a küldöttértekezletet, ahol — a többi járásokhoz hasonlóan — megválasztják a járasd nevelési tanácsot is. A nevelési tanács az úttörőcsapatok nevelő munkájához nyújt segítséget a járás területén. Az előzetes vélemények, állásfoglalások is arra utalnak, hogy a nevelési tanács tevékenysége hasznos lesz. nagyban fogja segíteni az úttörőcsapatok mozgalmi munkáját, nevelési tevékenységét.

TIZENKILENC eve annas, hogy Ujj Lászlóné, a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat dolgozói közé lépett. Illetve, február kilencedikén lesz eny- nyi ideje, ha pontos akarok, lenni. A tizenkilenc évből tizenötöt a fazekak körül töltött. A közelmúltban búcsúztatták munkatársai nyugdíjba vonulása alkalmából. „Stílszerűen” tizenkilenc szál piros szegfűt kapott, s a vállalat vezetői köszönetét mondtak szorgalmas, becsületes munkájáért, kitartásáért.

— Megható volt, amikor a kollégák átadták a virágot. Most érzem csak mennyire hiányzik majd a megszokott környezet, a munka. Tizenkilenc évvel ezelőtt konyha- lányként kezdtem a „Nemzeti” elődjében, a „Népbüfé”- ben. Később, négy év múlva bevezettek a szakácsszakmába, s azóta egyfolytában kezemben volt a főzőkanál. Alig-alig maradtam távol a munkahelyemtől, beteg is mindössze három alkalommal voltam a két évtized alatt, egy-két hétig. Szerencsére az egészségemre most sem pa- naszkodhatom — mondja Ilonka néni.

Annak idején a vállalat el- 60 „szocialista brigád”- vezetőjének is megválasztották, s egészen az utolsó percekig megmaradt a brigád élén. Tizenegyszer nyerték el a szocialista brigádmozgalotn címeinek valamelyik fokozatát.

— Tudja kedvesem, aki szereti a munkáját, azt megbecsülik nálunk. A vállalat vezetőitől ezer forint pénzjuTímkilm szül szegfű

talmiat Is kaptam, t o munkatársaim egy gyönyörű étkészlettel leptek meg. Ennél mégha több élményben még nem volt részem az életben — magyarázza, s látszik rajta, hogy páj- órával a meghitt ünnepség után tiszta szivéből jönnek ezek a szavak.

A „Nemzeti”-ben 1964. óta dolgozik, azaz most már minden mill ti dobén az igazi: dolgozott.

— NÉGY gyermeket neveltem fel a munka mellett. Arra már nem jutott időm, hogy a szakmámhoz iskolát is végezzek. Ennek ellenére tizenkilenc év alatt nem volt panasz a munkámra. A vendégeknek ízlett a főztöm, pedig naponta huszonöt-harminc félét is el kell. t készítenünk. A régi helyünkön jobban ment az üzlet, volt rá eset. amikor négyszáz gulyást is eladtunk. Mióta áthelyezték a vasútállomást, no meg a központból kikerültünk, valamelyest csökkent a forgalom, de így is megtaláltam számításomat.

' Arról kérdezem, mi volt a legkedvesebb étele.

— Legkedvesebb nem volt, de bármi is szerepelt az étlapon, egyforma igyekezettel és gondossággal főztem, hogy ne érje szó a ház elejét. Mint ahogy mondtam is már, nem is érte — válaszol.

Ilonka néni a tizenkilenc év alatt négy alkalommal lett a Vállalat Kiváló Dolgozója és elnyerte a „Belkereskedelem Kiváló Dolgozója” címet Is.

— Már annyira megszoktam, hogy reggel vagy délután elfoglalom a helyemet a konyhában. Most majd furcsa lesz több száz ember helyett csak a férjem részére főzni.

— Mint nyugdíjas, mivel tölti el idejét a közeljövőben*

— Van négy unokám, négy kislány. Ök majd gondoskodnak arról, hogy ne unatkoz zam. Eddig is sűrűn meglátogattak. Még óvodából hazamenet is be kellett hozni az egyik picit a konyhába, mert látni akarta a nagymamát — mondja.

Tizenkilenc év egy munka helyen. Sok-sok emlék, közös öröm. A munkahelynek búcsút mond ugyan, de az emlékek megmaradnak továbbra is. Búcsúzáskor még megkér dezem tőle, a fiatalabbakat milyen jó tanácsokkal látta el.

— Inkább ők adtak nekem tippeket, mivel töltsem napjaimat. Aki tanulni akart tőlem, az láthatta, hogyan csináltam. Mindig azt mondtam: gyerekek, úgy kell főzni. hogy háromszáz ember eszi a főztünket, nemcsak kettő — válaszol kérdésemre.

Ilonka néni leteszi a kanalat. Sportnyelven úgy mondják ezt: visszavonul az „aktív sportolástól”. Előtte meg kimossa köpenyét, mert nett: szeretne a vállalat adósa maradni, aztán újra főzni kezd, de már csak két személyre készít ebédet, vacsorát.

VASÁRNAP ünnepelte ötvenötödik születésnapját, nyugodtan főzhette meg az ünnepi ebédet. Már nem kellett sietni megszokott, nagy konyhájába.

Szabó Gyula

Széky Piroska grafikái

A Képcsarnok szervezésé ben és rendezésében február l-én, csütörtökön délután öt órakor Szíj Rezső művészet- történész nyitja meg Budapesten, a Mednyánszky-te- remben (V„ Tanács körút 26.) Széky Piroska grafikusművész kiállítását. A kiállításon 33 művet láthatunk, többségükben rézkarcot, azonkívül linómetszeteket, tusraj- zokat és három akvarellt. A megnyitó ünneoség alkalmából verset mond Ilosvai Katalin, a Madách Színház tagja, madrigálokat énekel a IX. kerületi Tanács „Bartók Béta” Kamarakórusa, Miklós Oviin vezényletével.

Pillanatnyilag már több szerződést kötött javításra az Iro- dagéptechnikai Vállalat salgótarjáni kirendeltsége mint ősz- szességében a múlt évi volt. A szerződéskötések 1973. március elsejével zárulnak be. Jól felkésiült a vezetőség a minél gyorsabb hibaelhárításra, mivel a tárgyi és a szakmai ellátásban maximális mértékben kielégítik a dolgozókat. A számlázó automaták meghibásodása elég gyakori. Ezeknek a gépeknek a javítását végzi Brunczel János rádió- és tv-múszerész Fodor Tamás

Lebecsülte a veszélyt

A Ganz-MÄVAG Mozdony-, Vagon- éa Gépgyárának mát- ranováki üzemében Simon Bálint lakatosra 1972. augusztus 14-én csaknem rázuhant egy 2.6 tonnás tartóvas. Csak a szélei ütődtek hozzá, de jobb karját könyökig amputálni kellett, több lábujját csonkolták, és a bal karja sem lesz már a régi. Pillanatnyilag teljesen munkaképtelen. ée sokáig az is marad.

A balesetért Guboosi Zsig- moiid felelős, aki az irányítása alatt álló lakatoscsoporttal tartóvasakat emelt pályakocsira egy daru segítségével. Az egyik vasat Gubocsi utasítására Pintér László oldotta le a daruról. Széthúzta a tartópapucsokat, majd intett a darukezelőnek, hogy húzza fel azokat. Pintérnek fogni kellett volna a papucsokat, hogy azok ne hintázzanak a levegőben, ezt azonban elmulasztotta. Igaz, nem volt köteles ismerni az előírásokat, mert még- nem végezte el a darukötözői tanfolyamot.

Képzetlen volt a darukezelő is, Gubocsi pedig nem figyelmeztethette Pintért, mert már rég elment onnan, nem kísérte figyelemmel a munkafolyamatot. Emelés közben az egyik tartópapucs beleakadt a

tartóvasba, és ledöntötte a pályakocsiról.

Gubocsi tudta, hogy Pintér nem vizsgázott darukötöző, ezt a nyomozás alkalmával el is ismerte. A bírósági tárgyaláson azonban így beszélt:

— Ha tudtam volna, hogy Pintérnek nincs meg a vlzs gája, magam szedtem volna le a papucsokat. Másrészt viszont nem vagyok köteles vizsgálni, hogy a hozzám beosztottaknak megvan e a darukötözői vizsgája.

Érvelésnek kitűnő. Tehát, ha véletlenül megtudja valahonnan, hogy az, akire a veszélyes munkát bízta, ahhoz nem ért, hajlandó helyette elvégezni. Ha pedig nem jön rá? íme az eredmény. De ő mossa kezelt.

Foglalkozás körében elkövetett súlyos testi sértést okozó gondolatlan veszélyeztetésért a Salgótarjáni Járásbíróság hathónapi —- két év próbaidőre felfüggesztett — szabadság- vesztésre ítélte.

Egy megjegyzés: Gubocsi

tizenhárom beosztottja közül csak egynek volt darukötözői vizsgája. Most már valamennyien levizsgáztak, meglepő gyorsasággal. Kérdezzük: Miért volt ehhez szükség egy súlyos balesetre?

S®. K.

Megkezdődtek az idei miUrágya»z állítások

Mén az elmúlt évinél 10 százalékkal több műtrágyát kap a mezőgazdaság. A napokban megkezdődtek a szállítások: az AGROTRÖSZT Igyekszik időben kielégíteni a nagyüzemek igényeit. A legtöbb helyen bevezették a házhoz szállítást, ami azt jelenti. hogy a gyárakból nagyobb tételekben közvetlenül a megrendelőknek szállítják a talajerőpótló anyagot. Az AG- ROKER-vállalatok is több mint százezer tonna műtrágyát fuvaroznak saját tehergépkocsijaikon a gazdaságokba. A számítások ugyanis azt igazolták, hogy a gyárak 50— 70 kilométeres körzetén belül

a közúti szállítás kifizetődőbb.

Az év első hónapjában a tavaly januárinál mintegy 15 százalékkal több műtrágyát kapnak a gazdaságok. A kereskedelem ugyanis figyelembe vette, hogy kedvezően alakul az időjárás, ezekben a napokban is dolgoznak a földeken a rendszerint csak februárban kezdődő fejtrágyázá- son. Az őszi vetésű növények, az évelő pillangósok műtrágyázását nagy teljesítményű gépekkel kezdték meg, és a mezőgazdasági repülőgépflotta egységeit is kihasználták.

Idén tovább növelik a teherautós műtrágyaszállítást.

NÖGRAO - 1973. január 31., szerda