Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-31 / 25. szám

r Szülők nek nevelésről MOZIÉLE Am iskola és a családi ház kapcsolata Menekülés és Nászéjszaka a börtönben KAPCSOLAT ES ŐSZINTESÉG A személyiség kialakításához menetelét fejezi ki a gyei' több tényező hozzájárul: az meknek, de nem ad teljes dl iskola, szülői ház, baráti kör, agnóziet a gyermekről. Szőr­nem utolsósorban a tömeg- galmát, pontosságát, rendsze- Mint ahogy említettem, ne* kommunikációs eszközök. Vitat- retetét ugyan tükrözi, de nincs velősünk csak abban az eset- natatlan, hogy a gyermeket benne a jegyben teljes egyé- . , . t hatóso„ ha _ szülői érő hatások közül első helyen nisége, pozitívumaival és ne- ben le a„" f’ 8 _ kell említeni az iskolát és a gatívumaival egyaránt. Nem űs nevelői ráhatás azonoe. Ezt családi házat. A két intéz- tükrözi, hogy az a gyermek csak állandó kapcsolattal le­pényben ért pozitív és nega- mit tett azért, hogy azt a je- tiet elérni. Milyen formái van­■iv hatások alakítják és for- gyet megszerezze. Ismertem • karcolatnak? Egyrészt olyan tanulókat, i akik ugyan naK * kapcsolatnak Egyrészt kitűnőek voltak, s a szülők a pedagógus családlatogatasa. széltében-hosszában dicseked- ®.z igen laza kapcsolatot jelent, tek fiuk, illetve leányuk bizo- hiszen egy-egy pedagógusnak nyítványával, ugyanakkor az 30—40 helyre js el kell jutni, osztály nem szerette őket, 8rr^ legjobb esetben azt jelen­nél] ák a gyermek egyéniségét. Épp ezért fontos, hogy a csa­ládi és iskolai hatás, mely a gyermeket éri, szinkronban legyen. Az iskola által meg­kezdett nevelési, vonalat a család vegye át, dialektikusán mert annyira egoisták voltak, ^ hogy évente egy alkalom­mal jut el egy helyre. Viszont nagyon jó és bevált módszer a Cogadódélután, szülői értekez­___ let, de kihasználhatjuk a e bben az esetben az ötös, vagy spontán találkozásokat is. adott a gyermekről? Ügy gon- Sok szül6 azt mondja; minek tuno, valóban reális képet menje^ fogadódélutánra, vagy fejlessze tovább. Egységes ne- hogy nem segítettek a gyen- veiésről, azonos ráhatásról gébbeknek, sőt, valami trójai csak akkor beszélhetünk, ha a falovon érezték magukat és nevelők és a szülők nevelési lenézték a többieket. Vajon elképzeléseik, módszereik, cél­kitűzéseik egybeesnek. Ez pedig csak akkor valósítható meg, ha a két szerv szorosan együttműködik. NEMCSAK SZÁMJEGYEKEN Sok szülő még mindig szám- legyekben gondolkodik. Ha a gyermek négyest, vagy ötöst szülői értekezletre, hiszen tu­dom a gyermek jegyeit az el­lenőrzőből. Az igaz. De a fo­gadódélutánoknak jóval ne­mesebb funkciója van, mint a jegyek egyeztetése. (Bár néha ez sem árt.) A szülő és a pe' adott ag yérmékről? Ügy gon­dolom nem fér kétség az el­lenkezőjéhez. Miután sok szü­lő csak számokban gondolko­dik, mindent megtesznek az­ért, hogy gyermekük jó jegyet vigyen haza. Számtalan eset­be11 tapasztaltam hogy egy- ^gógus négyszemközt” ő“szta­„ - . „ , . PenZ^ ^ tén beszélhet a gyermekről. El­vesz haza, dicséri, ellenkező maztak, ami nem más, mondhatják, hogyan nyilvánul esetben büntet. A gyermek ér- mint az anyagiasságra, kapita- meg otthon, milyen szokásokat {ekeleset leszűkítik ot jegyre, lista hajlamokra neveles. Ta- nála milc a? óllehet, mint ahogy az életei májon az a gyermek azért nye“bá?, Sn kell biztef sem lehet 10—12 tantárgyba sű- mert kötelessége van magával ni ^ol kell visszafogni. Ne rrteni, úgy egy gyermeket sem szemben, családjával és a tár- ’ Sehet öt számjeggyel értékelni, sadalommal szemben. Szeret- CJondoljunk csak arra, hogy az ném megjegyezni, hogy egyre iskola feladata az oktatás és a Inkább a szám nélküli értéke- nevelés. Amit a számjegyek lés irányába tendál a magyar tükröznek, az a tanulmányi elő- közoktatás. Ahol a politikai irodalmat terjesztik — Nem könnyű feladat a politikai irodalom terjesztése — állítja Tóth Zoltán, a Kossuth Könyvkiadó Nógrád megyei kirendeltségének ve­zetője. Marx vagy Engels müve! ránt nehezebb az érdeklődést felkelteni, mint a szépirodal­mi művek iránt, mert érte­niük, érdekességük nem olyan nyilvánvaló, mint azoké. Csak azok veszik meg, akik ren­delkeznek bizonyos alapkép­zettséggel megértésükhöz. A gyors rábeszélés készsége itt nem játszik olyan nagy sze­repet. Nem mondhatjuk; „ké­rem, ez olyan izgalmas ol­vasmány, hogy a körmét fog­ja rágni”, a téma „elmesélé­sével” sem tudjuk felcsigáz­ni az érdeklődést. Annak már adottnak kell lennie, amikor megvételre ajánljuk a köny­vet. felkeltése pedig elsősor­ban a pártalapszervezetek feladata. — Vagyis Ön szerint elő­feltétel a nevelőmunka, és a nagyszabású propaganda- tevékenység. .' — Ügy van. A terjesztést Alapszervezeti pártmunkások végzik, akik megfelelő kép­zettséggel rendelkeznek, tud­ják, kinek mit ajánlhatnak. Megteszik, ami töltik telik. De miután a politikai irodalom terjesztése elsősorban politi­kai feladat, nem is oldható meg a pártalapszervezetek se­gítsége nélkül. Ezt a segítsé­get a Központi Bizottság kö­telezővé is tette számukra. — Jó kapcsolataik van­nak a megye pártalapszer- wezeteivel? — Többségükkel igen, de azért nem kevés azok száma sem, amelyek egy kissé elha­nyagolják a terjesztéssel kap­csolatos feladataikat. Nem va­gyunk elégedettek a tsz-ekkel sem. És jóval kevesebbet nesznek az ügy érdekében a járási hivatalok is, mint amennyit tehetnének, kivéve a pásztói és a rétsági hivatalt. Az egészségügyi intézmények közül csak a balassagyarmati kórház mutatott fiel említés­re méltó eredményeket. Pe­dig a megyei kórházból is le­jönnek hozzánk néha az or­vosok könyvet vásárolni, igény tehát van, ebben az esetben csak a szervezés nem megfelelő. — Melyek voltak az el­múlt óv legnépszerűbb ki­adványai? —- Talán a „Politikai ids- saótár”, amely alapfogalma­kat magyaráz, és a vallástör­téneti kislexikon. Azután a „Pártépítés” című kiadvá­nyunk, amely a pártmunka módszertani könyve. Elkelt a „Marxizmus—leninizmus klasszikusainak kiskönyvtára” című sorozat minden darabja is. — Ml az, amiből szívesen adtak volna el többet, mint amennyit megvásároltak? — Ügy hiszem, több fi­gyelmet érdemelt volna Fu- osikova: „Hat év a pokol tor­nácán” című könyve, amely a cseh ellenállási mozgalomról ad lebilinoselően érdekes ké­pet. Nem fogy érdekessége mértékében Hollós Ervin „Csendőrség és rendőrség” cí­mű írása sem, amelyet pedig kitűnő műnek tartok. — Mit ajánl az érdeklő­dőknek abbén az évben? — Az „Időszerű társadalom­politikai kérdések” témaköré­ben készül egy kiadványunk a szocialista brigádmozgalom- ról. Kiadják dr. Kornidesz Mihály könyvét „A közokta­tás fejlesztéséről*’. Minden pedagógusnak figyelmébe ajánlom. Megjelenik majd a „Nógrád megye munkásai” cí­mű szociológiai jellegű mű is. A „Mit kell tudni” sorozatban idei témáink között szerepel­nek a nemzetközi szervezetek, a modem fegyvereik, a Közös Piac és Kína. Egyilt sem lesz drága. Sz. K. csak a pedagógus, a szülő is őszintén nyilatkozzon ilyen­kor. Ha betegek vagyunk, az orvos előtt őszinték vagyunk, legyünk őszinték a gyermek egyéniségét alakító, formáló .oedagógut, előtt is, mert csak így lehet eredményt elérni. Vannak szülők, kik eltitkolják gyermekük hibáit, hogy szép színben tüntessék fel a neve­lő előtt. A cél nem a hiba el­titkolása, hanem megszünteté­se, ami pedig másképp nem megy, csak ha őszintén feltár­juk. Ha a gyermek érzi, hogy a szülő is, és a nevelő is egy­aránt ismeri, tudja az ő hi­báit, egész biztos, hogy maga is azon lesz, hogy negatívu­main változtasson. KÖZÖS ERŐVEL Rendszeresen tartsuk kapcsa* latunkat az iskolával, őszintén beszéljük meg gyermekünk hi­báit, hogy a család és az isko­la együtt, közösen, könnyebben tudjon azon segíteni. Szenográd] Ferenc 4 NÓGRÁD - 1973. január 31., szerda A salgótarjáni November 7. és a balassagyarmati Madách Filmszínház a csütörtökön kezdődő műsorhéten ismét több érdekes, színvonalas filmmel kedveskedik a mozi­nézőknek. A hét folyamán két új film bemutatására is sor kerül: láthatjuk a kétré­szes Menekülést, és a Nász- éjszaka a börtönben című színes olasz filmvígjátékot. A balassagyarmati Madách Filmszínház február 1-től 3- tg (délután 5 órai kezdettel) az „Ez a való világ” pályá­zat keretében a kétrészes szovjet filmet, a Menekülést mutatja be. Február 4—7-én (február 7-én csak délután 5 órától) a Nászéjszaka a bör­tönben szerepel a műsoron. Február 7-én egyébként még két előadás lesz: a 25 éves MHSZ tiszteletére délutáni előadásban mutatják be a Kezdő katonakoromban című szovjet háborús kalandfilmet. Este 7-től a filmklubban pe­dig a Tizenkilenc éves voltam című NDK filmet vetítik. A február 4-1 matiné keretében az Utazás a Nap túlsó olda­lára című szines angol tudo­mányos-fantasztikus film te­kinthető meg. A Sikerfilmek sorozatban február 2—3-án a Stan és Pan meg a höl­gyek című amerikai filmbur- leszk, február 5—6-án pedig az „Ez a való világ” pályá­zat keretében A bosszúállók újabb kalandjai című izgal­mas, színes szovjet kaland­film látható. A salgótarjáni November 7. Filmszínházban február 1—3- án a Nászéjszaka a börtönben című olasz filmvigjátékkal kezdődik a műsorhét. majd február 4—6-án (fél. 4 és 7 órai kezdettel) a Menekülés Ludmilla Szaveljeva. a Mi­hail Bulgakov műve alapján készült „Menekülés I—11." cí­mű színes szovjet film. fősze­replője két része szerepel a műsoron. Február 7-én A szicíliaiak klánja című színes francia bűnügyi filmet újítják föl. A szombat délelőtti műsoron február 3-án a Minden dalom a tiéd című színes zenés olasz filmvígjáték, február 4- én délelőtt a matiné kereté­ben pedig a Fiúk a térről című izgalmas magyar film szerepel a műsoron. A hét filmje minden bi­zonnyal a Menekülés lesz. Ezt a kétrészes színes széles­vásznú szinkronizált szovjet filmet Mihail Bulgakov mű­veinek motívumaiból, Alek- szandr Alov és Vlagyimir Na- unov készítette. Operatőre Levan Paatasvili, zeneszer­zője pedig Nyikolaj Karetnyt- kov volt. A főbb szerepeket Ludmilla Szaveljeva, Alekszej Batálov, Mihail Uljanov, Tat­jana Tkacs, Vlagyiszlav Dvor zseckij, Jevgenyij Jevsztyig nyejev, Nyikolaj Oljalin ala­kítják. A jó nevű rendezők Bulgakov műveihez fordultak, hogy az ő írói nézőpontját követve mutassák be a fe­hérgárda széthullását, a fe­héremigráció tényleges raj­zát. Nem hagyományos pol gárháborús filmről van szó, a szerzők legfontosabb fel­adatuknak azt tartották, hogy emberi portrékat villantsanak fel egy pusztulásra ítélt moz­galomból, s így tegyék ért­hetővé a helyes út történél mi szükségszerűségét. A film szerzői Mihail Bulgakov: Me­nekülés című drámáját hasz nálták fel alapműként, és mo tivumokat kölcsönöztek A Turbin család napjai című drámából és a Fehérgárda cí­mű regényből. (A felsorolt műveket kitűnő magyar for­dításban megjelentette az Eu­rópa Kiadó!) A Nászéjszaka a börtönben című. színes olasz filmvígjá­ték, Franco Giraldi rendezé­sében, valamint Monica Vit- tivel és Ugo Tognazzival a főszerepekben, ismét egyike azoknak a vidám, szórakoz­tató olasz történeteknek, amelyek bármikor számíthat­nak a legszélesebb közönség érdeklődésére. A férfi és a nő meglehetősen szokatlan kö­rülmények között ismerke­dik meg, ugyanis a férfit gyilkosság gyanúja miatt le­tartóztatásba helyezik, s a tárgyaláson a vád koronata­núja a nő lesz. A férfit el is Ítélik, mégis csinos koronata­núja lesz a felesége. Termé­szetesen azalatt sok minden történik, amit nem illik elő­re elárulni. Félévi vizsga a marxista-leninista esti középiskolában A Nagybátonyi nagyközségi hogy a második félévben is pártbizottság szervezésében ilyen eredményesen dolgozza- működő marxista-leninista nak tanuljanak. Az esti kö- estl középiskolában megtartót- ’ , .. ták a félévi vizsgákat. A hall- népiskola munkájának az erté- gatók jó felkészültséggel szá- kelésénél azt is kiemelte, hogy moltak be a félévi anyagból, a beiskolázott hallgatók közül Takács Vilmos, a vizsga elnö- nem volt lemorzsolódás, ami ke nagy elismeréssel szólt a annak Is tulajdonítható, hogy színvonalas eredményről. Var- az alapszervezetek is folyama­ga Ferenc, a területi pértbi- tosan figyelemmel kísérték az zottság titkára, arra kérte a általuk javasolt elvtársak ta- félévi vizsgát tett hallgatókat, nulmányi munkáját. Kassán Lóránt János sikere Kassa volt a színhelye a Sffloei- alista országok 1. nemzetközi fes­tészeti biennáléjának. Hazánkat a nagyszabású biennálén három mű­vész, köztük Lóránt János Munka- csy-díjas festőművész képviselte. Szép nógrádi sikerrel zárult a ki­állítás, mert a nemzetközi zsűri, amely az L díjat nem adta ki, Lóránt Jánosnak ítélte a II. dí­jat. Az ünnepélyes díjkiosztásra ma kerül sor Kassán, amelyen az ismert okok miatt, elrendelt ha- tárzárlat miatt, a művész sajnos nem tud részt venni. 5 Taar Ferencs LANG és tövis XIII. Most mit csináljunk?... Üveg festő volt. Nagyon ügyes­kezű! Sokra vihette volna. De aztán jöttek a gyerekek... — hirtelen felvágta a fejét Ha­lták Pál és kihúzta magát: — A fene megeszi, még elkezdek itt nyavalyogni magának! Ki­nek tegyünk szemrehányást? energiák működnek, a fejeik­ben, a begyakorlott kezek mozdulataiban és a szívekben. Ezek az emberek — fiatalok és öregek — nagyon szeretik a városukat és büszkék az eredményeikre. Ne gondolja senki, hogy mindemellett nem Magunknak? Az életnek? vo!t szemem meglátni a gon­Vagy az úristennek?... Ne, künk ez jutott és kész! — dókat is. Beszéltem munkásasz- szonyokkal, akik kénytelenek voltak munkába állni, mivel A város kívülről nézve is a bányák megszűnte miatt az elképesztő méretű fejlődés vagy a férfi kedvezményes képét mutatja, pedig v„ még nyugdíjaztatása következtében nem minden. A falakon belül is hasonló a helyzet. Megeso­nagyon lecsökkent a korábbi kereset és szükség volt a Ki- déltam az acélgyár hideghen- egészítésre. Találkoztam pa- gerművének automata gépeit naszkodókkal. is, akik elége­éppúgv, mint a 80 esztendős, öreg, de még használható ma­detlenkedtek ilyen, vagy olyan ok miatt. De megszoktam, sináit. Jártam az üveggyár hogy az élet dolgai soha nem forró kemencéinek környékén, jelentkeznek vegytisztán. Tud- láttam elcseppeni az izzó üve- ni kell különválogatni: mi a get s azt, miiként fújják még ma is tüdővel a ballonokat, palackokat, s az üvegfestők latait. Megnéztem más üzeme­meghatározó és mi az esetle- a múlékony. Jártam — megcsodáltam életemben először — bánya biztos mozdu- mélyén is, K anyáson. És va­lamit megértettem az ott dói­két js, amelyekben rengeteg gozó emberek lelkivilágából, az új gép. Mindenütt szám­adatokkal is szolgáltak: eny nylt és ennyit termeltünk, ilyen és ilyen mértékű volt a fejlődés, ezt és ezt akarjuk gondolkodásmódjából, nagy összetartozásából. Néhol fené­ken csúszva, máshol négykéz­láb mászva közlekedtünk, fe­jünket — azaz, szerencsére a elérni. Mindenütt hatalmas sisakunkat — gerendákba ver­ve. váksotétben, imbolygó, pa­rányi fények mellett, miköz­ben fölöttünk 350 méteres kő­tömeg roppant súlya alatt meg-megroppantak az ácsoza- tok. Engem a hidegveríték le­pett el néha, a bányászok ész­re sem vették, megszokták. Arra gondoltam ott, mialatt rövid pihenőt tartottunk a sok kilométeres föld alatti gyaloglás után, hogy az elé­gedetlenkedőket, a kényeske- dőket, a mindent lefit.ymáló- kat, az elpuhult, here mó­don élőket ide kellene le­hozni és megmutatni nekik: hogyan élnek, dolgoznak em­berek a föld gyomrában év­tizedeken át örökös harcban a szénnel: az ember „meg­eszi” a szenet, miközben a szén megeszi az embert! A vasöntők kohója, vagy az üvegfúvók gyehennája körüli munkához, s a verítéktől csil­logó testű bányászok erőfe­szítéséhez csak az alföldi pa­raszt egykori embertelenül nehéz, forró nyárban végzett aratási munkája, vagy ép­penséggel a zabosbükköny vágása mérhető. Aki már próbálta egyiket, vagy má­sikat, az tudja, mit jelent... Emlékek, arcok villannak elém. Egyik délután felkerestem a híres búcsújáró helyet. Kí­váncsiságból. De nem csak ezért. Tudtam, ha meg aka­rom érteni ennek az itt élő népnek a lelkivilágát, akkor számításba kell vennem a mély vallásosságukat is. A legtöbb munkás és bányász házában még ma is ott a fe­szület, nem egyszer a vörös- csillagos oklevelek és kitün­tetések társaságában. Az egy­ház minden lehetséges mó­don igyekezett befolyása alá keríteni a bányászokat, min den munkahelyen kápolnát templomot építtetett, termé­szetesen közköltségen. Bag- lyason még az orgonát is a bányászokkal fizettették meg. — Mit bizonyít ez? — ma­gyarázta Hanák Pál — Azt,, hogy nem minden veterán volt marxista is. — Igen, megértem — ve­tettem ellen —, de valahogy Tarjánról úgy képzelné az ember... — Ez a realitás! Negyven­ötben például egy alkalom­mal a munkások határozatba vétették: ha a hercegprímás nem hagyja abba a politizá­lást, kilépnek az egyházból... Elmondom, de nem muszáj megírni: volt község, ahol a vörös zászlót is beszenteltet­ték a pappal. — Hasonló példákat én is tudok mondani az Alföldről, — Akkor miért csudáiké- zik? — A falusi embert a ter­mészeti csapások, az örökös bizonytalanság . veszi körül.. — Mit gondol — zárta le a vitát Hanák —, a munka- nélküliség, a börtön, vagy az éhezés talán kisebb csapás volt, mint egy jégeső, vagy aszály ? ... A kolostor udvarán né­zelődöm. Köröskörül a fal mellett, egymástól alig kar­nyújtásnyira gyóntatószékek sora. Ilyet még nem láttam. Elképzelem, mekkora forga­lom lehet itt búcsúk idején. Valaki megszólít. — Mit parancsol? Ősz hajú, gömbölyű, nyájas pap Csupa kedvesség. Meg­ismétli : (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents