Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-31 / 25. szám

A tekercselő — bifoök Az együttműködés eredménye Napirenden a tagfelvétel A PÁSZTÓI Tejipari Vál­lalat pártalapszervezete 1965- ben alakult. Jelenleg húsz párttagot számlál. Nincsenek sokan, de évek óta kiegyen­súlyozott, jó pártmunka jel­lemző rájuk. A közelmúltban tartották tavalyi munkájukat értékelő párttaggyűlésüket, s Horváth Ferenc, az alapszer­vezet titkára eredményes esz­tendőről adhatott számot. Tizenkét fizikai dolgozó tagja az alapszervezetnek. Valamilyen fokú pártiskolai végzettséggel hatan rendel­keznek. A tavalyi taggyűléseken ja­vult a megjelenés aránya, vi­szont az aktivitás, ha kis mértékben is, de csökkent. Ennek oka, hogy több olyan határozat megvitatása került napirendre, melyet a tagság csak helyeselni tudott, nem volt szükség különösebb vi­tára. Szinte valamennyi tag­gyűlésen visszatértek a nők és az ifjúság helyzetével foglal­kozó intézkedési tervükre. Nem véletlenül. Az üzem dolgozóinak hatvan százaléka női munkaerő. Régebben is felvetődött problémát sikerült megoldaniuk, amikor meg­szüntették a kannás átvételt. Nagy súlyok emelésétől men­tesültek így az asszonyok. Ebben az évben várhatóan újabb gond orvoslására is sor kerül. Szociális létesítményt kapnak a dolgozók. Jól működő KlSZ-alapszer- vezettel is büszkélkedhetnek. Bebizonyították, hogy bátran lehet hozzájuk kéréssel for­dulni. Az üzemben elég sok az idős dolgozó, így egyre- inkább előtérbe kerül az if­júság. Különösen a politikai ünnepségek lebonyolításában, megszervezésében jelesked­tek, de bármely területen megállták a helyüket. A KISZ-alapszervezet titkára a KISZ központi bizottságának magas kitüntetését, a ..KISZ Érdemérmet” vehette át. A pártalapszervezet rend­szeresen tájékozódhatott az üzem életéről, eredményeiről, gondjairól taggyűlések kere­tében. Ez a gazdaságvezetés­sel kialakult jó kapcsolatot bizonyítja. Az üzem szocia­lista brigádjainak munkája is napirendre került. Az üzem­ben jelenleg öt szocialista brigád dolgozik. A „Tyeres- kova” Brigád arany, a „Dó­zsa György” Brigád ezüst, a „Landler Jenő” és „Petőfi Sándor” Brigádok bronz fokozatot értek el. A brigád­mozgalom évközben rendsze­res elemzést, értékelést kí­ván. melyre szintén sort kerí­tettek. Az aíapszervezet három­tagú vezetősége tizenegy al- -kalommal ült össze a tavalyi évben, s többek között be­számoltatta a nőfelelőst és a KISZ-alapszervezet titkárát munkájukról. Szükség is volt erre, mert a pártszervezetben kevés a női és fiatal párt­tag. Mindössze három nő tag­ja az alapszervezetnek. A tagfelvétel jövőbeni legfonto­sabb feladata a nők. a fiata­lok, a fizikai dolgozók ará­nyának növelése. Az erre vo­natkozó intézkedési terv is ezt tükrözik Nagy energiát szentelnek a párttagok politikai képzésére is. Huszonötén önként vállal­ták, hogy a kéthetenként megtartott oktatáson részt vesznek. Ennek ellenére elő­fordul, hogy távol maradnak a foglalkozástól. A párttagok többsége azonban tisztában van azzal, hogy kötelessége politikailag képezni magát. Az alapszervezet jó mun­káját elősegítette a felsőbb pártszervek segítségadása. Vezetőségi üléseken, taggyű­léseken sok jó tanácsot kap­tak, melyet később hasznosí­tottak. Az elért eredmények ismer­tetése mellett a pártalanszer- vezet vezetősége maghatározta az idei év fontosabb felada­tait. A tagfelvétel után a pártcsoportok megszervezése, bizalmiak megválasztása sze­repel napirenden. Az MSZMP X. kongresszusának doku­mentumait, a Központi Bi­zottság november 14—15-i ál­lásfoglalását ismételten meg­tárgyalják, akárcsak a nő- és ifjúságpolitikai határozatból adódó tennivalók végrehajtá­sának állását. Az üzem KISZ- alapszervezetének segitése ki­emelt feladata a pártszerve­zet tagjainak. Nagyon sok múlik azon, hogy milyen a fiatalokkal való törődés. Az ifjúsági szervezet legérettebb tagjaira szükség van a párt- szervezetben. A gazdaságve­zetéssel kialakult szoros kap­csolat tartása továbbra is az első teendők között szerepel. EGY ÉV — AHOGY a párt- szervezet titkára megfogal­mazta beszámolójában, kevés idő, s nehéz hű képet adni, hogyan is alakult igazában az alapszervezet munkája. Egy azonban biztos. A Pásztói Tej­ipari Vállalat párttagjai jó alapot teremtettek az elmúlt esztendőben a további párt­munkához. Ezt a rendszeres­ség, tervszerűség, a gazdaság- vezetéssel, KlSZ-alapszerve- zettel történt szoros együtt­működés eredményezte. Titkári értekezlet A Pedagógus-szakszervezet Nógrád megyei Bizottsága 1973. február 1-én a városi, járási és nagyközségi szb-titkárok ré­szére értekezletet tart. A tit­kári értekezleten az időszerű szakszervezeti feladatokat be­szélik meg. Ennek keretén be­lül az MSZMP Központi Bi­zottsága 1972. júniusi közokta­tás-politikai határozatából adó­dé szakszervezeti teendőkről hangzik el előadás. Megvitat­ják továbbá az oktatási intéz­mények és a szakszervezeti bizottságok között készített együttműködési tervekkel kap csolatos problémákat, felada­tokat, tennivalókat. Az érte­kezlet összegezi a nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatásá­val kapcsolatos tapasztalato­kat és megvizsgálja az életkö­rülményeik javításának lehe­tőségeit a megyénk területén. Ugyancsak megbeszélik a tit­kári értekezleten a februári pedagógus-szakszervezeti tag­gyűlések megszervezésének fontosabb kérdéseit. Sz, Gy. Cukorrépát termeszfenek ISO holdon A termelőszövetkezetek megkezdték az idei növény- termesztésre váró készülődést. Tereskén a mezőgazdasági üzem szerződést kötött a cu­korrépa-termesztésre. Ügy ha­tároztak, hogy 1973-ban 150 holdon foglalkoznak ennek a fontos növénynek a nevelésé­vel. Tekintettel arra, hogy a munkaigényes ipari növény megműveléséhez nem rendel­keznek a szükséges kézi munkaerővel, gépesítik a ter­mesztést. A gépeket az AGRO- KER-nél megrendelték, amelyeknek az értékük meg­Legnehezebb, de leghasznosabb A Z1M salgótarjáni gyára galvanizáló- és osdszoló-pártalapszervezetének elmúlt évi munkáját értékelő nagygyűlésen szóba ke­rült, hogy az előbb említett üzem dolgozói a szomszédos műhelyekből rapszodikusan kapják a megmunkálásra váró alkatrésze­ket, emiatt sokszor kell kényszerpihenőt tartaniuk. Ennek Itatása jelentkezik a ter­melékenység kedvezőtlen alakulásaiban, vég­ső soron a nyereségben. Cinkóczi Károly ne meós, amikor elismerte, hogy valamelyest javult a termékek minősége, ugyanakkor hoz­záfűzte, hogy az elmúlt napokban 300 kilin­cset kellett a selejtbe dobni, mert kemények voltak, nem tudták megmunkálni. Elég gya­kori, hogy a műszak végén érkeznek be azok az alkatrészek, melyeidre a műszak ele­jén már szükség volta. Azt hiszem, hozzá hasonlóan még többen, nemcsak itt, hanem megyénk más üzemei­ben is különböző fórumokon, eddig is szóvá tették és a jövőben is szóvá teszik azokat a gátló körülményeket, amelyeknek mielőbbi megszüntetésével, minden különösebb beru­házás nélkül hatékonyabbá lehetne tenni a termelést, a gazdálkodást. Mindezek bizonyítják annak a helyes köz­ponti állásfoglalásnak igazságát, mely sze­rint üzemeinkben mind a mai napig ala­csony színvonalon történik a munka- és üzemszervezés, igen vontatottan halad a bel­ső tartalékok feltárása, illetve félhasználása'. Pedig erre ösztönöz a Köziponti Bizottság 1971. évi munka- és üzemszervezésről szóló decemberi határozata. Ezt kővetően, ha ne­hezen, indokolatlan hosszú átfutási idővel, jóval a kormány által megszabott határiflő után is, de elkészültek a minisztériumok irányelvei, majd az erre épülő vállalati, gaz­dasági intézkedési tervek. A benne foglaltak végrehajtása azonban igen vontatottan ha­lad. Ügy néz ki, mintha nem lenne gazdá­ja ennek a fontos területnek, az itt jelent­kező mulasztásokat még mindig bocsánatos bűnnek tekintik, nincs megfelelő ellenőrzés, számon kérés, ha a szükség úgy kívánja, fe­lelősségre vonás a felsőbb irányító szervek részéről. A vezetők elmúlt évi munkájának minősí­tésekor nem ártana néhány sorban arról Is megemlékezni, hogy milyen intenzitással, ha­tékonysággal, mennyire következetesen és céltudatosan, hajtották végre a különböző gazdálkodással kapcsolatos párthatározato­kat, köztük az üzem- és munkaszervezés színvonalának emeléséről szólót. Közhelyként hangzik, mégis ide kívánko­zik az a megállapítás, hogy vajmi keveset haladtunk előre a munkafegyelem megszi­lárdításában. Nem az időnkénti, néhány per­ces késésekre, igazolatlan hiányzásokra gon­dolunk elsősorban, mert ezek a fegyelmezet­lenségnek ugyan kis, de nem lebecsülendő hányadát teszik ki. A nagyobbik, ami alap- Vetően meghatározza a fegyelem alakulását, az a vezetők magatartása. Nem abból a szempontból, hogy késnek, vagy sem, ha­nem abból, hogy miként szervezik, irányú- iák a reájuk bízott dolgozók tevékenységét. Biztosítják-e a folyamatos munkát, adnak-e feladatot nyolc órára Stb. A gyakorlat bi­zonyítja, hogy ahol eleget tesznek a fenti követelményeknek, ott nincs csellengés, nincs mód pletykálkodásra, intrikálásra, mindenki végzi a dolgát. Sajnos, egyes gyárakban mindennapos je­lenség, hogy jóval a műszak befejezése előtt igen sokan gyülekeznék a gyárkapukban. Eb­ből is látszik, hogy a szervezettség, a folya­matos munka biztosítása még csak kívánság, óhaj, nem jeleni hatékony ellenszert a műn- toaf egyetem lazaságának felszámolásában. Ez a jelenség újabb gondolatokat vet fel. Milyenek a normák, hol vannak az üzem-; mű- és csoportvezetők? Milyen követelmény­rendszer van ott, ahol a délelőtti műszak­ban már fél kettőre, vagy előbb, a délutá- nosfoan pedig már este kilencre kényelmesen teljesíteni lehet az előírt követelményeket. Ugyanakkor állandóan azt halljuk a válla­latok vezetőitől, hogy kevés a munkáskéz. Az előbb említettek is bizonyítják, hogy az ilyen panasz egyáltalán nem indokolt és nem megalapozott. Mert ami van, azzal sem gazdálkodnak megfelelően, A szervezettség hiánya elhiteti a dolgozók­kal, hogy kényelmes és kevés munkával is lehet sokat keresni. Megveti a talaját a bérdemagógiának, erősíti azokat a tenden­ciákat, amelyek az időbéres elszámolási rend­szer kibővítésére irányulnak. A lazaságok közepette a normák elvesztik szerepüket, azt, hogy a jobb, alaposabb munkára, a szak- képzettség és szakmai sokoldalúság növelésé­re ösztönözzenek. SAJNOS, mind a mai napig egyes vállalati vezetők a külső tényezőkben keresik, illetve vélik felfedezni a munka- és üzemszervezés, színvonalának emelését gátló tényezőket. Ugyanakkor elfeledkeznek saját hibájukról, vezetésük, irányításuk gyengeségéről. Régi magyar közmondással élve: más szemében észreveszik a szálkát, a magukéban még a gerendát sem. Iparkodnak elterelni a fi­gyelmet a nyereségnövelés legfőbb forrásá­ról, a jól szervezett munkáról, a rendszeres önköltségcsökkentésről, holott tudják: a fe­gyelmezetlenség leghatásosabb ellenszere ai munka szervezettségének magas színvonala. Ez az út kétségtelenül a legnehezebb, de a leghasznosabb. Ugyanis azok a tartalékok, amelyek az önálló vállalati gazdálkodásiban rejlenek, még koránt sincsenek kihasználva Erre utal a Központi Bizottság' tavaly novem­beri állásfoglalásának az a része, amely a* intenzív munka- és üzemszervezésre irányít­ja a gyáraik vezetőinek és dolgozódnak figyel­mét. Az említettek megvalósítása pedig nem szívesség, hanem közérdeket és munkasér- deket szolgáló, önként vállalt kötelesség. V. (L, :kedések előtt jzetgyörban — Hogy nálatok? vagy? Mi újság hát az sem, hogy vajon a mi várjuk, de már számolunk al­vállalatunk — milyen arány- zal, hogy a bérek növekedése ban részesedik — mondotta jelentkezik majd a költségek — Még nem tudunk semmit. Molnár Sándor, a szakszerve- növekedésében, amit viszont Fentről várnak még utasítást, ^ti bizottság titkára. ki kell a vállalatnak gazdál­— Ilyen, és ehhez hasonló — A párthatározat megje- kodnia. Pontos számok még szóváltás üti meg az ember Tenése után azonnal hozzá- erre sincsenek és nem is le- fülét az autóbusz-megállóban fogtunk a felmérésekhez. A hetnek, de^ azt mór látjuk, és az utcán. A téma közös, bérezési adatokat kigyűjtött hogy legalább 2,5—3 millióval tárgya a közelgő béremelés. A tűk, feldolgoztuk igen rész- több nyereségre lesz szüksé- Magyar Szocialista Munkás- letesen. Tehát felkészülten günk. Csak úgy tudjuk kigaz- párt Központi Bizottsága ta- várjuk a végrehajtási utasí- dálkodni a bérfejlesztést. Nem valy novemberi határozata óta tást. Az idő bizony halad, és kis dolog ez. Műszaki intézke- sokszor megvitatott téma ez, az új bérintézkedés alig több désekkel és jobb munkával a — ami általában megelégedést mint egy hónap múlva élet- termelés, a termelékenység váltott ki a munkások köré- be lép — kapcsolódott a be- hatékonyságának növelésével ben. Újabban egyre inkább a szélgetésbe Szalai János fő- érhetjük el. Tehát nemcsak részletek, a pontos számok — mérnök. ösztönöz, hanem szinte kény­ki mennyit kap — érdeklik az — Milyen bérfejlesztési szerít.is a í°bb munkára ez embereket. Vajon hogyan ké- gyakorlatot követtek eddig az a„ héríöllesztés összegezte a szülnek a közelgő bérintézke- üzemnél? főmérnök. désekre az üzemekben? Az — a kollektív szerződés A kormányhatározat végre- ötvözetgyárban érdeklődtünk, szerint évi kétszázalékos hajtásának megszervezése béremelést hajtottunk végre. igen foltos feladat. Az idő Tavaly is ennyi volt, de a bé- sürget es. ahogy kezhez kerül rek a mostani elszámolás sze- a. misztériumok végrehajta­nia erroi a Keretesről rint * mintegy öt százalékkal “ utasítása, nem túr halasz­”... e.r. a ‘érdesről növekedtek E természetesen fast az intézkedés. A vállala­mar többször is, megvannak nott;Kec" : r-z természetesen gazdasági vezetőitől és a az elkénz.elések de űev vé- a teljesítmények függvénye is. toK. Sazaasaf‘ vezetőitől es a az elkepzeleseK, de úgy ve uf - szakszervezeti szervektől egy­közelíti az egymillió forintot, i ciálás még nem ismert, — Az idő sürget bennünket, de még a végrehajtási utasí­tás nem érkezett meg. Tár­gyaltunk erről a kérdésről már lem, korai lenne ezekről be- Köztudott, hogy itt, nálunk, a szólni teljes felelősséggel, kohászatban nehez munkako­Annyit tudunk, amennyit a rulmenyek vannak. Nemigen meaieieioen párthatározatból és legutóbb vétetlen* ho^ta^zú^idő^ tarozat szellemében a kormanyhatarozatból meg- 20_3() ’fős gy jSÄS fék meg a végrehajtást. Kü- tudtunk. Az iparági differen- vaiósul meg az éves terv. Elő- lonosen fontos ez ott, ahol, aránt nagy felelősséget köve­tel, hogy az üzem sajátossá­gainak megfelelően a pártha- szervez­Eredményes esztendő Az egri MEZŐGÉP Vállalat, tősen hozzájárult az év végé- a várakozásnak megfelelően, re kialakult helyzethez. Az eredményesen zárta az elmúlt eln?últ‘ évben. ™ ™Ui° ... „ rint termelési értékét és 16 gazdasági evet. Kedvezően millió forint nyereséget pro­alakultak a közgazdasági mu- dukált. 1971-hez viszonyítva tatói. Az éves termelési érté- húsz százalékkal növelték tér - ke meghaladja a 365 millió fo- melési értéküket, és harminc rintot. Nyereségtervét 103 százalékkal a nyereséget. Is- százalékra teljesítette. A vál- mét szép eredménnyel dolgoz- lalat Nógrád megyében műkő- tak a kisterenyei üzemegység dő három gyáregysége is ered- munkásai. A vállalat legjobb ményesen dolgozott és jelen- gyáregysége címet vívták ki. te- fordul például, hogy az ada- differenciálásra lesz lehető­golóknál, ahova négy ember seg'. Éhben végsó soron nem a kellene, csak három van. Ne- uuuúzterium, hanem a helyi kik el kell végezni négy em- yezetes dönt a szakszervezel- ber munkáját és természete- egyetertesben. A központi sen a bért is megkapják érte. hénntczkedessel a sajat for- Ez is bent szerepel a már em- rasb°l történő bérfejlesztést is lített bérnövekedésben. Ezt bs*z,e ^ell hangolni. Az also átmenetileg lehet végezni, de ”a^al a béremelésnél adott, végső soron az emberek ^z otvozetgyarban a szak­egészsége is fontos, és nem munkasoknal, művezetőknél mindegy, hogyan dolgoznak. nyo , ’. seféd- és betanított Tehát, ha a munkakörülmé- ‘Munkásoknál a négy százalék, nyékét és a béreket összeha- erdem szerinti differenciá- sonlítjuk, van mit javítanunk a?. ezen •),onf aminek az — mondta Molnár Sándor. elbírálása vállalati feladat. — A végrehajtási utasítást Bodó János-j NÓGRÁD — 1973. január 31., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents