Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

Gyarapodott m balassagyarmati járás llegvalóíuluak a javaslatok — Cj létesítmények A Központi Stu l Wiliuif Hivatal jelentése ÄZ ELMŰLT tanácsválasz" tás rövid ciklusa alatt a ba­lassagyarmati járás tanácsai nagy gonddal foglalkoztak az 1971, évi választási jelölő gyűléseken, és az 1972. feb­ruár hónapban megtartott f lép frontbizottságok újjává- lasztása alkalmával felvetett közérdekű javaslatok megva­lósításával. A közérdekű beje­lentéseket ütemezték, megva­lósításukra intézkedési tervet dolgoztak ki, végrehajtásuk­kal testületi üléseken több esetben foglalkoztak. A két­éves időszakban 305 közérde­kű bejelentést terveztek meg­valósítani és 359-et valósítot­tak meg, melyek költségkiha­tása 28 millió forint. A községi tanácsoknak a fejlesztési alap és a fenntar­tási költségvetés bevételi elő­irányzatait sikerült teljesíte­ni, sőt túlteljesítették azt A rendelkezésükre álló pénz­eszközökből megvalósult: 1680 folyóméter villanyhálózat — 65-el bővült a közvilágítási lámpahelyek száma. Meg­épült 5000 folyóméter járda, 1630 folyóméter szilárd burko­latú út. Érsekvadkerten befe­jeződött a nyolctantermes, a járás legkorszerűbb iskolájá­nak építése. Drégelypalánkon ugyancsak négytantermes ál­talános iskolát építettek, mi­nek eredményeképpen lehető­vé vált Hont községből a fel­ső tagozatos tanulók körzete­sítése. Magyamándorban és Terényben ugyancsak egy-egy tanteremmel bővítették az ál­talános iskolai tantermek szá­mát. Szanda községben új művelődési otthont létesítet­tek, Csitáron pedig a más* meglevő művelődési otthont bővítették. Ennek eredménye­képpen lehetővé vált a párt­helyiség kialakítása is. Szügy községben. ) korszerű orvosi rendelő és lakás építését, Pa­takon orvosi rendelő és egész- légügyi dolgozó részére lakás megépítésére került sor. Szé- esénkén lehetővé vált egy 25 személyes állandó napközi ott­hon*» óvoda kialakítása. Epolyvecén törpe vízmű épült. Bércéi, Dejtár. Patak, Ersek- vadkert és Drégelypalánk községek pedig megkezdték nz előkészületek a törpe víz- művesítéshez, » ennek ered­ményeként a vízkutatási ter­vek már rendelkezésre állnak. A felújítási jellegű pénz­eszközöket igyekeztek célsze­rűen és gazdaságosan felhasz­nálni a községi tanácsok. En­nek eredménye, hogy Drégely­ipalánkon és Dej táron a ta­nácsházakat újították fel. Nógrádmarcalban befejező­dött a körzeti orvosi rendelő és lakás, valamint az általá­nos iskola felújítása. A lehetőségekhez mérten Sikerült .élőbbre lépni a taná­csi lakások javítása tekinte­tében is*. Magyarnándorban kétszintes, négy lakásos taná­csi szolgálati lakást építettek. Bzügyön pedig nevelői lakás megépítésére kerül sor. Dré- gelypalánkon vásárlással igyekeznek megoldani az ez irányú problémát. Eredményesnek ítélhető meg a községi tanácsok gaz­dálkodási tevékenysége a te­kintetben is, hogy — Magyar - nándor kivételével — ‘ általá­ban zökkenőmentesen tudtak gazdálkodni a rendelkezésükre álló pénzeszközökkel. Fejlesz­tési alapból a két év alatt. 21 millió forint állt rendelkezésre melyből 18,2 millió forintot használtak 1'el. A fenntartási költségekre 85,6 millió forin­tot használtak faL A tervezett feladatok cél­szerűbb, gazdaságosabb meg­valósítása érdekében néhány községben tapasztalható kez­deményezés a tanács alá nem rendelt gazdasági szervekkel. Igen pozitív tapasztalatok vannak H úgy agon, Dejtáron, Szügy ben, ahol az ÁFÉSZ e munka eredményeként tüzelő- olja-tárolót létesített. Heren- csényban és Örhalomban a tsz-ek a járda építésében se­gítettek. két községben, Dré­gelypalánkon és Cserháteu- rányban a tsz-ek pénzügyi tá­mogatást biztosítottak a közös feladatok megvalósításához. Több községben előbbre kí­vánnak lépni a jövőben. Így például Bercelen tárgyalások folynak öregek napközi ottho­nának létesítésére, Dejtáron ugyancsak kezdeményezések történtek a tsz-nél, hogy öre­gek napközi otthona létesüljön. Az elmúlt két évben vissza­esés tapasztalható a társadal­mi munka teljesítésében. Ezért a járási hivatal vezetése a népfrontbizottsággal közö­sen 1973. január 1-től ver­senyfelhívást bocsátott ki a községi tanácsok részére, me­lyet előzetesen a községi ta­nácsi vezetőkkel ismertettek. A közelmúltban készítették el a községi tanácsok az 1973. évi operatív tervjavaslataikat. Ennek során fejlesztési alap­ból 5,2 millió forintot,. fenn­tartási költségvetésből pedig 37,5 millió forintot vettek számba. Fő célkitűzésként to­vábbra is a már említett öt község törpe vízművesítése szerepel, ami nem kis gondot okoz, mert a közelmúltban is­mertetett beruházási költség lényegesen meghaladja a ne­gyedik ötéves terv készí­tése sarán számba vett össze­geket. A megvalósítás érdeké­ben a községi tanácsok és a járási hivatal vezetői keresik a megoldási lehetőségeket, tárgyalásokat folytatnak a kü­lönböző szervekkel. EZENKÍVÜL a járás köz­ségeiben 4,7 kilométer járda építését tervezik. Az utak fel­újítására, karbantartására 3 756 000 forint áll rendelke­zésre. Az idén befejeződik a Feketevíz-patak Patvarc terü­letén levő pataikrendezése. A tanácsi épületek felújítására 2.1 millió forintot terveznek felhasználni. (Folytatás az 1. oldalról.) néhány IPARCIKK TERMELESE 1P7*. évi XS7Í. évi ?er? tény m^nvis^pben az 1972. éti tény az 1971. év százalékában villamos energia, milliárd kwó. 16,0 16^ 109 szén, millió tonna 28,0 25,8 94 kőolaj, millió tonna 1,9 3,0 101 földgáz, milliárd köbméter 4« u 110 benzin- millió tonna ije ia 116 fűtőolaj, millió tonna 3,8 23 118 gázolaj, rhillió tonna 2,3 24 ' 112 hengerelt acél, millió tonna 2,2 3 a 108 bauxit, millió tonna 2,4 2,4 113 cement, millió tonna 3»9 3,8 110 kénsav. ezer tonna 523 566 121 műtrágya (hatóanyagban) ezer tonna 61) 355 101 műanyagok, ezer torma 100 122 autóbusz, darab ?07ft 8974 110 televízió, ezer darab 366 350 94 hűtőszekrény, ezer darab 311 331 119 papír, ezer tonna 283 396 108 pamutszövet, millió négyzeten. 316 312 102 gyapjúszövet, millió négyzetm. 44 38 94 cipő, millió pár 40 37 98 hús, ezer tonna 428 110 Az év folyamán a kapacitás bővítése és korszerűsítése ér­dekében számos ipari beruhá­zást fejeztek be, nagyrészt vi­déken. Ennek során például az ország villamos erőműveinek teljesítőképessége több mint 200 MW-tal- a kénsavgyár- tásé 185 000 tonnával, a pa­píripar mintegy 75 000 tonná­val nőtt. A gépipar kapacitá­sa új üzemekkel és üzemegy­ségekkel bővült. Megkezdte termelését a Beremendi Ce­mentgyár. A textilipari üze­mek többségében rekonstruk­ciót hajtottak végre. Az iparvállalatok értékesíté­se 6 százalékkal nőtt, belföld­re 3 százalékkal, exportra 16 százalékkal többet adtak el. mint az előző évben. Az ipari termékek árszínvonala 1972- ben 2 százalékkal emelkedett. Építőipai» Az építőipari termelés a ter­vezett 3—4 százalékkal szem­ben 1 százalékkal növekedett. Az állami építőipari vállalatok 4—5 százalékkal többet, az építőipari szövetkezetek és a közös vállalkozások 2—3 szá­zalékkal kevesebbet termeltek, mint az előző évben. 1972-ben csökkent a folyamatban levő építkezések száma, értékük azonban nagyobb volt, mint 1971-ben. A kivitelező építő­iparban foglalkoztatottak szá­ma 2 százalékkal, az építőipa­ri munkásoké 1 százalékkal emelkedett. A munka terme­lékenysége a kivitelező építő­iparban 2 százalékkal nőtt az építőipari árszint, főleg egyes építőanyagok központi áreme­lése miatt. 4—5 százalékkal magasabb volt, mint 1971-ben. Az országban 1972-ben 90 000 lakás épült. A lakásépítési terv összességében jelentősen túlteljesült, 1971-hez viszonyít­va is számottevő a fejlődés. Az új lakások között több a házgyári lakás. MEZŐGAZDASÁG— VÍZGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság a tervben számított 2—3 százalékkal szemben 4 százalékkal növel­te termelését, ezen belül a növénytermelés 7—8 százalék­kal, az állattenyésztés 1 szá­zalékkal. A búzatermés 4,1 millió tonna volt, több, mint eddig bármikor. Kukoricából 5.5 millió tonnát takarítottak be, hektáronként 39,7 q-át, az átlagtermés 12 szá­zalékkal/haladta meg az egy évvel korábbit. A szálas takar­mányok termésátlagai 8—12 százalékkal emelkedtek. A cu­korrépatermés 2,9 millió ton­na, 42 százalékkal több volt, mint 1971-ben. NÉHÁNY NÖVÉNY TERMÉSMENNYISÉGE ÉS TERMÉSÁTLAGA 1971 1972 1971 1972 búza kukorica cukorr. termésmennyisége millió tonna 3.9 4,7 2.0 4,1 &5 termésátlag, q/hektár 30,7 35,4 278 31>0 39,7 370 A telefonelőfizetők száma 1972. december 3l-én 451 000 volt. A múlt év folyamán az előfizetők száma 27 000-rel emelkedett Az év végéig az ország 65 helységév kapcsol­ták be a távhívásos rendszer­be. KÜLKERESKEDELEM A teljes külkereskedelmi forgalom a szállítási költsé­gekkel együtt 8 százalékkal volt nagyobb, mint 1971-ben. A kivitel a szocialista és a nem szocialista, országokba egyaránt 21 százalékkal, a tervezettnél jobban emelke­dett. Szocialista országokba a kivitel növekedése nagyrészt ipari késztermékekből, első­sorban gépekből, és ruházati termékekből adódott. Jelen­tősen nőtt az alumíniumkohá­szati termékek és az alkatré­szek kivitele is. A nem szo­cialista országokba mezőgaz­dasági és éle* 1 «szeripari ter­mékekből 25 százalékkal, ipa­ri késztermékből 21 százalék­kal exportáltunk többet, mint az előző évben. A behozatal az előirány­zottnál 10 százalékkal, az 1971. évinél 3 százalékkal ki­sebb volt. A szocialista or­szágokból 4 százai »kkal keve­sebb, a nem szocialista or­szágokból ugyanannyi voU az import, mint egy évvel ko­rábban. A szocialista orszá­gokból csökkent a gépimport, mérséklődött a fogyasztási iparcikkek és az élelmiszerek behozatala. A nem szocialista országokból az anyagok és fogyasztási iparcikkek . beho­zatala csökkent. A külkereskedelmi árufor­galom egyenlege a tervezett passzívummal szemben aktí­vummal zárult. Ezen belül: az egyenleg aktív a szocialis­ta országokkal. passzív a nem szocialista országokkal, de a passzívum lényegesen ki­A BRG salgótarjáni gyáregya égét az elmúlt eszi tiulű v egén avatták fel A korszerű gyár­egység hűen reprezentálja éves tértünk sikereit Kulcsár József felvétele sebb volt, mint egy évvel ko­rábban. BERUHÁZÁSOK A szocialista szektorban a beruházások összege folyó árakon, 103 milliárd forint volt, valamivel több, mint 1971- ben. Összehasonlító ára kon viszont n beruházás 2 százalékkal csökkent. Köz­ponti beruházásokra 10—12 százalékkal többet, vállalati, szövetkezeti beruházásokra 3—4 százalékkal kevesebbet fordítottak, mint egy évvel korábban. A központi beru­házásokon belül elsősorban az egyedi nagy beruházásokra a lakásépítésre, valamint » vasúti járműpark 1 bővítésére és korszerűsítésére fordított összegek emelkedtek. A válla lati-szövetkezeti beruházások közül a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek beruházá­sai csaknem 20 százalékkal csökkentek. 1972. folyamán 90 milliárd forint értékű beruházást fe­jeztek bg, többet, mint az előző esztendőben. A befeje­zetlen beruházások állománya az 1971. évinél kisebb mér­tékben, 13 milliárd forinttá! nőtt JÖVEDELMEK FOGYASZTÁS Az egy munkásra és alkal­mazottra jutó reálbér — elő­zetes számítások szerint — kb. 2 százalékkal emelkedett. Fokozódott a pénzbeni és ter­mészetbeni társadalmi jutta­tások összege is. Az egy la­kosra jutó reáljövedelem 3,3 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi forgalom 162 milliárd forint volt. A növekedés: 9,5 milliárd fo­rint. 6,3 százalék, áremelke­dések nélkül 3,1 százalék, 1972- ben a kiskereskedelem­ben a közületi vásárlások csökkentek. Burgonyából 12 százalékkal kevesebb termett, mint az elő­ző évben, a zöldség- és a gyü­mölcstermelés viszont 6—7 százalékkal nőtt. A szőlőter­més 820 000 tonna volt, 10 százalékkal több az előző esz­tendő termésénél. A sertésállomány az év vé­gén 6,9 millió darab volt, 700 000-rel kevesebb az egy évvel korábbinál. A vágóser­tés-termelés <970 000 tonna) 9 százalékkal» a felvásárlás (633 000 tonna) 14 százalékkal haladta meg az 1971. évit. A szarvasmarha-állomány az év végén 1,9 millió darab volt, annyi, mint egy évvel koráb­ban. A vágómarha-termelés és -felvásárlás nem érte «1 az 1971. évit. Változatlan tehén- állomány mellett a termelés 2—3 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági aktív ke­resők száma csökkent. Nőtt a traktorok, a szállítást és a betakarítást végző gépek tel­jesítőképessége. A mezőgaz­dasági üzemek 11 százalékkal több műtrágyát használtak fel. Egy hektár szántó-, kert-, szőlő-, gyümölcsösterületre — hatóanyagban kifejezve — 190 kg műtrágya jutott. . Az öntözött terület 30 százalék­kal nőtt. A vízgazdálkodás a korsze­rűen, kiépített árvízvédelmi töltések hosszát 60 km-rei, a közműves vízellátásban része­sülő lakosság számát 4 szá­zalékkal növelte. KÖZLEKEDÉS — HÍRKÖZLÉS A személyszállítás 3 száza­lékkal nőtt, az áruszállítás annyi volt, mint 1971-bem. A villamos és Diesel-von­tatás aránya a vasúton elérte a 80 százalékot; 90 új nagy­teljesítményű Diesel-moz­donyt, 22 vilamos mozdonyt és 2300 teherkocsit állítottak forgalomba A közúti hálózat korszerű­södött, az M—7-es autópálya második nyomvonala tovább épült. Budapesten a helyi közlekedés javítására teljes hosszában kiépítették és üzembe helyezték a kelet- nyugati metróvonalat. 86 da­rabbal növelték az autóbusz­állományt, és több helyen lépcsőzetes munkakezdést ve­zettek be. A személygépkocsi-állomány 340 ezerre növekedett. Az éves gyarapodás 45 ezer da­rab. A személygépkocsik 90 százaléka volt magántulaj­donban. % KISKERESKEDELMI FORGALOM ALAKULÁSA 1972-BEN milliárd százalékos növekedés Ft az előző éyhez képest folyó összehasonlít ható árszinten _____ É lelmiszerek és élvezeti árakon cikkek 77,5 7,3 4,0 Ruházati cikefck 27,4 5,3 1,7 Vegyes iparcikkek Kiskereskedelem 56,7 5,4 aa összesen 161,6 6,3 3,1 A szolgáltatások igénybe vé­tele 45 százalékkal bővült. A mezőgazdasági népesség saját termelésből származó fogyasztása az előző évhez képest lényegében nem válto­zott. Összességében az egy lakosra jutó fogyasztás 3,5 százalékkal növekedett. A takarékbetét-állomány összege az év végén 54,5 mil­liárd forint volt, 6,1 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időpontjában. A fogyasztói árak a terve­zett mértékben, 3 százalékkal emelkedtek, jórészt az év ele­jén végrehajtott központi ár- intézkedések hatására. Az át­lagot meghaladó mértékben emelkedett az idényjellegű élelmiszerek a vendéglátás, a ruházati cikkek és az építő­anyagok árszínvonala. NÉPMOZGALOM. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS KULTURÁLIS ELLÁTÁS Az ország népessége 1973. január 1-én 10 415 000 fő volt. A múlt évben 153 000 gyer­mek született, 118 500-an hal­tak meg, a népesség 34 500 fővel gyarapodott. Ezer lakos-, ra 14,7 élveszületés és 11,4 halá­lozás jutott, a természetes szaporodás 3,3 ezrelék volt. A csecsemőhalálozás az előző évi 35 ezrelékről 33 ezretekre csökkent. Az orvosok száma 24 300-ről 25 100-ra emelkedett, és az év végén 10 000 lakosra 24,2 or­vos jutott. Az orvosokkal együtt az egészségügyi dolgo­zók száma meghaladta a 110 ezret. A kórházi ágyak száma 1200-zal bővült és az év vé­gén több mint 86 000 volt. A bölcsődék összesen 42 100 gyermeknek, a bölcsődés ko­rúak 10 százalékának az el­látását biztosították. 1972. yé- gén mintegy 185 000-ren vet­tek Igénybe gyermekgondozási segélyt. Óvodába több mint 250 000 gyermek járt, az óvodás korúak 59 százaléka. A bölcsődékbe és az óvodákba felvételt kérők egy részét a jelentős bővítések éUenér# sem tudták elhelyezni Az 1972/73-as tanévben aa általános iskolákban 1 043 60(1 gyermek tanúi 26 400-zal ke­vesebb, mint az előző tanév­ben. Az általános iskolai ok­tatók száma 63 430-ról 64 000- re, az osztálytermeké 31 830- ról 31 950-re emelkedett. Az általános iskolai tanulók 22,5 százaléka jár napközibe. A középiskolák nappali, es­ti és levelező tagozatán eb­ben a tanévben 346 500-an ta­nulnak, ezen belül nappali tagozaton 219 100-an, a kö­zépiskolás korúak 31,5 száza­léka. A gimnáziumi tanulók aránya az elmúlt tanévi 51,7 százalékról 50,5 százalékra csökkent. A főiskolai és az egyetemi hallgatók száma 86 310-ről 90 860-ra emelkedett. Nappali tagozaton 58 380-an tanulnak, a hallgatók 64 százaléka. A nappali tagozatos hallgatók több mint 85 százaléka kap ösztöndíjat és 48,5 százaléka diákotthonban látók. 1971- ben 5500, 1972-ben 6600 könyvet adtak ki. A könyvek példányszáma 53 millióról 63 millióra emelkedett. A rádió­előfizetők száma 1972. végén 2,5 millió volt, a televízió- előfizetőké 2,1 millió. IDEGENFORGALOM 1972- ben 6,4 millió külföldi járt Magyarországon, 5 száza­lékkal, 300 ezerrel több mint egy évvel korábban. A kül­földiek 85 százaléka szocialis­ta országokból érkezett. Az év folyamán a vendég' forgalmi férőhelyek szama 13 000-rel. ezen belül a szál­lodáké 2400-zal bővült. 1972-ben 1,4 millió magyar állampolgár járt külföldön, 26 százalékkal több, mint 1971-ben. A legtöbben a szomszédos szocialista orszá­gokba utaztak. Budapest, 1973. január 27. KÖZPONTI STATISZTIKA) HIVATAL (MTI) flÖGRÁO - 1973, jjanuái 23.0 vasárnap )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents