Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

Magyar vezetők üdvözlő távirata a VDK vezetőinek T,F DUAN elvtársnak, a Vietnami Dolgo­zók Pártja Központi Bizottsága első titkárá­nak. TON DUC THANG elvtársmk, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének, PHAÚ VAN DONG elvtársnak, a Vietna­mi Demokratikus köztársaság kormánya el­nökének, Hanoi > Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya ás az egész magyar nép nevében szívből jövő íorró, elvtársi üdvözletünket küldjük önök­nek és Vietnam testvéri népének abból az alkalomból, hogy hosszú, hősi harcunk ered­ményeként Párizsban megállapodást írtak alá a vietnami háború befejeséséről, és a béke helyreállításáról. Vietnam népének történelmi háborúja az emberiség szabadságszeretetének és békévé gyának nagyszerű szimbólumává lett. Most, amikor a béke beköszönt Vietnam vér áztat­ta földjén, a haladó világ mélységes tiszte­lettel adózik tengernyi áldozatvállalásuk, hősiességük, s magasztos ügyük nagyszerű diadala előtt. Vietnam népe forradalmi háborújában meg­hátrálásra kényszerítette a társadalmi hala­dás legelszántabb ellenségét, az imperialista világ- legerősebb hatalmát és csatlósait. Győ­zelme példázza harcának mélységes igazságát, kifejezi azt a legyőzhetetlen erőt, amely a világ haladó emberisége összefogásában, a szocialista országok közösségében, a proletár nemzetköziségben rejlik. A vietnami nép harca eredményeként lét­rejönnek a békés építés, a demokratikus át­alakulás jobb feltételei. Vietnami testvéreink­kel való proletár internacionalista szolidaritá­sunk változatlan, s a többi szocialista or­szággal, a világ minden haladó erejével együtt tőlünk telhetőén segíteni fogjuk Viet­nam békés újjáépítésének, nemzeti felemel­kedésének nagy munkáját. Budapest, 1973. január 27. kadar jAnos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZl PÁD, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Magyar vezetők üdvözlő távirata - a Dél-vietnami Köztársaság vezetőinek DR. NGUYEN HUU THO úrnak, a Dél-vi­etnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága Elnösége, elnökének, a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya mellett működő tanácsadó testület elnökének, HUYNH TAN PHAT úrnak, a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya elnökének, Vietnamban a háború megszüntetéséről és a béke helyreállításról szóló megállapodás alá­írása alkalmából a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya, és az egész magyar nép nevében testvéri üdvözle­tünket és jókívánságainkat küldjük önöknek, «* a Dél-vietnami Köztársaság hős népének. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front és a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forra­dalmi Kormánya szervezésével és vezetésével a dél-vietnami nép katonai, politikai és dip­lomáciai téren elszánt, sikeres harcot vívott az agresszorok és csatlósaik ellen a nemzeti függetlenségért, a szabadságért, a társadalmi haladásért. Ennek a harcnak mélységes tisz­telettel adózik az egész emberiség. Csatlako­zunk ahhoz a nemzetközi elismeréshez, ame­lyet a dél-vietnami felszabadító hadsereg hő­si harca kiváltott az egész földkerekségen. Tisztelt barátaink! Ahogy önök mellett áll­tunk a harcban, küzdelmük legnehezebb óráiban, önök mellett állunk a jövőben is. Ezt követeli az emberi tisztesség, a becsület Kívánunk önöknek sikereket a hőn áhított béke végleges megteremtésében, s azon az úton, amelyen elindultak népük felemelkedé­séért. Budapest, 1973, január 27, KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZl PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, A vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló megállapodás 1973. Január 27-1 aláírása alkalmából Péter János külügyminiszter táviratban üdvözölte Nguyen Dny Trirth-t, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság külügyminiszterét, valamint Nguyen Thi Binh asszonyt, a Dél-vietnami Köztársa­ság Ideiglenes Forradalmi Kormányának külügyminiszterét. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló egyezmény aláírása alkalmából táviratban üdvözölte Giap hadseregtábomokot, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság nemzetvédelmi miniszte­rét (MTI) Délutáni aláírás Párizsban Nguyen Duy Trinh, a VDK külügyminisztere és William P. Rogers amerikai külügy­miniszter szombaton délután 15 óra 45 perckor érkezett meg a Vietnam-konferencián részt vett VDK-, illetve ame­rikai delegáció kíséretében a nemzetközi konferenciaköz­pont nagy tanácstermébe, hogy a VDK, illetve az Egye­sült Államok kormánya nevé­ben. aláírja a vietnami hábo­rút megszüntető ' és a békét helyreállító megállapodást és azzal kapcsolatban négy jegyzőkönyvet. A délelőtt aláírt jegyzőkönyveken kívül ez alkalommal a VDK kikötőit elzáró amerikai aknazár eltá­volításáról intézkedő jegyző­könyvet is aláírták. A délután aláírt megállapo­dás szövege azonos a délelőtt aláírt megállapodás szövegé­vel, csak a bevezetésben van különbség. A kettős aláírási eljárásra azért volt szükség, hogy olyan diplomáciai formulát taglal­janak, amely kielégíti a Sai­gont kormányt is, Thieu ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy a „Dél-vietnami Köztár­saság Ideiglenes Forradalmi Kormánya” elnevezés ne sze­repeljen a külügyminisztere által aláírandó szövegben. Az aláírási aktus, amelynél ez alkalommal is jelen volt a magyar, a lengyel, a kanadai és az indonéz nagykövet, mintegy negyedórát tartott, s beszédek ez alkalommal sem hangzottak eL (MTI) Hanoi A békés Hanoi — háború ütötte sebei ellenére — ünnepi külsőt mutat, az utcákat élénk forgalom jellemzi. Felélénkült a városi közlekedés. A lapok hosszú évek óta először köz­ük a vasúti menetrendet. Mindenekelőtt a javítóbrigá­dok önfeláldozó munkájának köszönhető, hogy rövid idő alatt helyreállították a szét­bombázott vasútvonalakat. A Kham Thien utcában ha­marosan befejezik a romok eltakarítását. A most beköszöntött béké­ről írva a Nhan Dán, á Viet­nami Dolgozók Pártja Köz­ponti Bizottságának lapja megállapítja ,a vietnami for­radalom hatalmas győzelmet aratott és most új korszakba lép. Népünknek meg kell fe­szíteni minden erejét, hogy előrevigye forradalmi ügyét és mindenekelőtt elérje, hogy az amerikai kormány és a saigomi adminisztráció teljes mértékben végrehajtsa a viet­nami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló megállapodást”. (MTI) Rózsavölgyi (Folytatás az 1: oldalról.) névadó munkássága, az iskola munkájában sok új kötele­zettséget jelent. Jelenti azt, hogy a magyar zene megis­mertetését és megszerettetését kell szolgálnia az eddigieknél is nagyobb eredménnyel. A névadó kötelez munkásságával a mélyebb érzelmi hatások elérésére. Éppen Rózsavölgyi életműve a példa arra, hogy meg lehet szerettetni a zenét, hogy a zene az egész embe- •i személyiség része, mégpe­dig fontos része — mondotta, és leleplezte a zeneiskola ta­lán a múlt szásad népszerű William Rogers, az Egyesült Államok külügyminisztere kézjegyével látja el a történelmi okmányt % NÖGRÁO - 1973. jonuás 28«, vasárnapi Lengyel—csehszlovák tárgyalások a Prágai Várban. Bal oldalon a lengyel küldöttség »un tot Edward Gierek, a LEMF KB első titkára és Plotr Jaro ssewlcz, a minisstertanáes el­nöke, Jobbra a csehszlovák küldöttség vezetői, Vasit Bllak, a CSKF KB elnökségi tagja, a KB titkára, Gustáv Basák* a C8KF KB főtitkára, és Lubomir gtrongal Így látta a hetet hírmagyarázónk, PÁLFY JÓZSEF: Sokat kell tenni az igazi bőkéért eVEKIG VABTA a világ és és várta Vietnam: mikor hall­gatnak el végre a fegyverek, mikor lesz vége a népirtásnak az utolsó hónapokban, 1972. októberétől az elmúlt napa- kig, már arra módosult a kér­dés, hogy mikor írják alá az amerikaiak a béke-megállapo­dást? Most pedig — érthető módon — új kérdések lépnek előtérbe: mi lesz a tűzszünet után? Meghozza-e az igazi bé­két? Nem ünneprontás, ha a bé­ke-megállapodás aláírása után számba vesszük azokat a ve­szélyeket is, amelyek a „tö­rékeny békét” fenyegetik. A* Egyesült Államok elkötelezte magát, hogy 60 napon belül kivonja csapatait Dél-Viet- namból, de nem jellemző-e a tény. hogy azt a főhadiszál­lást, amely Saigonban volt és még van is, nem oszlatják fel, hanem egyszerűen csak átköl­töztetik Thaiföldre, pontosan Nakom-Phanom városába.., Vagy egy másik aggasztó je­lenség: Thieu elnök börtönei tele vannak dél-vietnami haza­fiaikkal ellenzékiekkel Egyes források szerint 300 000 embert tartanak fogva! Ugyanez a Thieu ma is fogadkozik, hogy harcolni fog „az utolsó kom­munista megsemmisítéséig”« A nyugati sajtó megjegyzi, hogy ha a fegyveres összetűzé­sek el is maradnak a tűzszü­net életbe lépésekor, a oolitikai küzdelem folyik tovább m nem bizonyos, hogy csak — szócsaták formájában... Még polgári lapok sem titkolják — például Párizsban —, hogy az USA beavatkozhat a dél-viet­nami politikai helyzet alaku­lásába. Egy ismert amerikai professzor, a Henry Kissin- gerhez közelálló Huntington könyvét ma sokan idézik: ez volt a címe — „Hogyan ké­szüljünk fel a dél-vietnami politikai harcra?” Az egyete­mi tanár „tanácsaiból” idéz­hetjük: „a kulcskérdés, hogy milyen magatartást tanúsíta­nak majd az amerikaiak ' a dél-vietnami választási eljá­rásban, a 6aigoni hadsereg nyíltan, vagy titokban való-ünnepségek muzsikusának emléktábláját. Fekete Ottó. a megyei tanács vb művelődésügyi osztályá­nak vezetője átadta Réti Zol­tán igazgatónak a zeneiskola új elnevezéséről szóló okiratot, majd az épület falán elhe­lyezték a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola feliratot. A Rózsavölgyi-emléknap programja este a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ­ban megtartott díszhangver­sennyel fejeződött be. A kon­certen Csajbók Terézia. Le- hotka Gábor, a Pro Musics kamarazenekar és Bónis Fe­renc működött közre. részvételét illetően. Az Egye­sült Államok ösztönözhet, vagy akár ki i* erőszakolhat szövetségeket, társulásokat a politikai élet szereplői között. Az amerikaiak pénzalapokat szolgál találatnak, anyagi se­gítséget nyújthatnak egyes jelöltek támogatására, egye« csoportok előtérbe tolásához. Ez történhet titkos eszközök­kel de nyilán is, a gazdasá­gi segítség ürügyén..,” Amit Huntington profesz- szor — imételjük: Kissinger „agytrösztéjének” egyik tagja — javasol, az teljesen kézen­fekvő. Az USA roppant ará­nyú gazdasági segítséget he­lyezett kilátásba Vietnamnak (a VDK-nak is!) az újjáépí­tés céljaira. Amellett, hogy a gazdasági-politikai pozíciók megerősítése a cél- nyilvánva­ló az is, hogy ezzel a nixonj adminisztráció az amerikai monopol tőke egy részének kíván kedvezni. Pontosan azoknak, akik eddig — a há­ború éveiben — kevesebbet kaptak az államtól mint a fegyverkezési ipar és más ha­diszállító cégek. Most a béké­sebb iparágak nagyjai jönnek sorra! Ök részesülnek az ame­rikai állami megrendelések­ből. Amelyek „Vietnam ja­ván” túl a monopóliumok ja­vát szolgálják igazán. Meglehet, hogy ez ad új, másfajta lökést az amerikai gazdaságnak. Nem akarjuk azt bizonygatni, hogy az USA válságban van (a bruttó nemzeti termék 1972-ben majdnem elérte az 1 billió 200 milliárd dollárt!), de az mindenesetre elgondolkoz­tathatja a New York-i és washingtoni pénzügyi hatal­masságokat, meg kormányfér­fiakat, hogy a múlt évben rekordmagasságot ért el az amerikai külkereskedelmi mérleg hiánya! 6 és fél mil­liárd dollárral többet vásárolt az USA külföldön, mint amennyit exportált UGYANAKKOR, amikor Ja­pánnál éppen fordított a helyzet: óriási plusszal zárta külkereskedelme az 1972-es esztendőt. A japán tőkések szintén rohamra indulnak a délkelet-ázsiai piac megszer­zéséért, Indokínában a Japan befolyás megteremtéséért vagy megnöveléséért Tokió­ban azt mondják, hogy leg­alább egvmilliárd dollárért lennének hajlandók beruház­ni a vietnami újjáépítésbe. A japán—amerikai konkuren­ciaharcnak ez az újabb sza­kasza jelzi, milyen következ­ményei lehetnek a vietnami válság megoldásának. Nem mond ellent a japán—ameri­kai versengésnek, hogy Hiro- hito japán császár mo6t már vállakozik a sokat emlegetett de mindig elhalasztott wa­shingtoni útjára. Amíg az USA nép'rió háborúig tartott, erre az útra nem került sor, mert attól félt hogy alattvalói meggyűlölik, ha látványosan kiáll az Egyesült Államok el­nöke mellett. Tévedés ne essek, nem kí­vánjuk csökkenteni a vietna­mi béke-megállapodás aláírá­sának jelentőségét csupán arra szeretnénk felhívni a fi­gyelmet hogy az igazi béke még messze van! Ugyanak­kor világos, hogy például 1954-hez képest A genfi egyezmények utáni helyzethez hasonlítva sokkal kedvezőb­bek a feltételek a vietnami nép vágyainak, akaratának teljesítéséhez, Akkor Dulle« Amerikája nem volt hajlandó elkötelezni magát semmiféle rendezés mellett akkor Dél- Vietnamiban viszonylag gyön­ge volt a népi felszabadító mozgalom, hiszen tő erőit északra szorították vissza, Most az USA is kénytelen aláírni a rendezésre vonatkozó előírásokat, a saigonl rezsim­mel szemben most a Dél-viet­nami Ideiglenes Forradalmi Kormány áll amelyet széles­körű nemzetközi elismerés övez, s amely Dél-Vietnam területének nagyobbik felén korlátlan úr. Most kialakult egy „harmadik erő” is. amely nem kommunista ugyan, de gyűlöli a saigoni rezsimet és az amerikaiakat Bizonyos, hogy a tűzszünet! előírások megtartása, a Pá­rizsban aláírt béke-megállapo­dás valóra váltása a vietnami nép érdekében áll, semmi esetre sem a dél-vietnami sza­badságharcosok fogják az elő­írásokat megszegni. A nem­zetközi jogi okmányok előírá­sainak és feltételeinek betar­tására felügyel az a négyes, nemzetközi ellenőrző bizott­ság, amely hétfőtől kezdve működik Saigonban. Ennek a bizottságnak tagja a Magyar Népköztársaság. Hazánk kép­viselőinek első csoportját a, televízió nagy nyilvánossága előtt búcsúztatták pénteken este a Ferihegyi repülőtéren, nem túlzás azt állítani, hogy nagy nemzetközi tisztesség egy ilyen, történelmi fontos­ságú küldetést teljesíteni. A VIETNAMI KÉRDÉS mindent a háttérbe szorított ezen a héten: a párizsi Brandt—Pompidou találkozót, amelynek pedig ünnepi külső­ségeket adtak, hiszen 10 éve kötötte meg De Gaulle és Adenauer a híres francia— nyugatnémet szerződést , a belga kormányválság megol­dódását, — az európai hatí- erőcsökkentési tárgyalásokat megelőző jegyzékváltást, — a helsinki nagyköveti tanács­kozásokon az általános vita befej eztét. Az utóbbi témák­kal a következő hetekben less még alkalmunk fogalkozni, hiszen január 31-én Becsben kellene megkezdődniök a had­erőcsökkentésről szóló előze­tes konzultációknak, amelynek kimenetele bizonyára kihat a helsinki tanácskozásokra is. r

Next

/
Thumbnails
Contents